Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-04 / 155. szám, szerda
Váljon d műszaki haladás hatékony eszközévé A földművesek újítónnozgalma egy szlovákiai értekezlet tükrében Kommentáljuk Életrevaló elképzelések Több mini egy év telt el a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszere alkalmazásának kezdete óta. A 12 termelési-gazdasági egység közel 50 vállalatában már összegezhetők azok az eredmények, amelyek egyértelműen a gazdaságirányítás tökéletesítésére szolgáló módszer alkalmazásának köszönhetőek. A tapasztalati módszer — mint ismeretes — olyan kísérlet, amely a gazdaságirányításban folyik, s annak szinte minden területét érinti. Melyek népgazdaságunk legfőbb céljai, törekvései? Mire irányul szükségszerűen a gazdasági szakemberek figyelme? Mindenekelőtt arra, hogy hatékonyabban termeljünk, vagyis a rendelkezésünkre álló termelőeszközöket és anya- gi forrásokat a lehető legésszerűbben hasznosítsuk társadalmunk javára. A további követelmény a minőség, amelyet az irányításban és a termelésben egyaránt a figyelem homlokterébe kell helyezni. A tapasztalati módszer mindezeket a szempontokat tartalmazza, s a módosított irányítási eszközökkel igyekszik a termelőeszközöket jobban kihasználni, élni az anyagi érdekeltség nyújtotta lehetőségekkel, a gyártmányfejlesztés ugyancsak nagyobb teret kap a „kísérletező" vállalatokban, s a minőség egyre fokozottabban bekerül valamennyi dolgozó tudatába. Az éves végrehajtási terv, amely ezekben a vállalatokban szorosan kapcsolódik az 1378—lööflas évekre szóló hároméves tervhez, egyre nagyobb mértékben a feladatok megvalósításának műszaki-szervezési programja lesz. Miről tanúskodnak az első eredmények? Mindenekelőtt arról, hogy a tapasztalati módszerben rögzített elképzelések életrevalóak, még akkor is, ha némelyik elképzelést menet közben módosítani kell. Ez viszont így van rendjén, hiszen a tapasztalati módszer elsősorban arra szolgál, hogy — mint az elnevezése is utal rá — alkalmazásával „kitapasztalják“, miként viselkedik a gyakorlatban, s általános bevezetéséhez milyen további módosításokra lesz szükség. A kísérletező vállalatokban az irányítást ma befolyásolja az a tény is, hogy a vállalat- és gazdaságirányítók gondolkodására hatnak a még általában érvényben levő irányítási eszközök és követelmények, tehát ezt a szempontot is figyelembe kell venni az első eredmények értékelésekor. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma által irányított s a ta- pasztalati módszert alkalmazó termelési-gazdasági egységekben egy év után megmutatkozott, hogy valamennyi vállalatban növekedett a gyártmányfejlesztésre és a termékek jobb minőségére irányuló törekvés. A žilinai faipari termelési-gazdasági egység vállalataiban gyártott termékek közül már egyet sem sorolnak a harmadik minőségi osztályba, ami kétségkívül jelentős eredménynek számít. Ugyanebben a termelési-gazdasági egységben érezhetően felgyorsult a gyártmányfejlesztés üteme, továbbá nagyon jó eredményeket értek el az exportfeladatok teljesítése terén is. Ezzel pedig szorosan összefügg az, hogy növelni tudták az anyagi érdekeltség alapjait is. Több pénzeszközt utalhattak át többek között a kulturális és szociális alapra, s a dolgozók között is több prémiumot oszthattak szét. A komplex tapasztalati módszer alkalmazása szigorúbb követelményeket támaszt az irányítókkal és a termelésben dolgozókkal szemben egyaránt. Eredményeit lehetetlen lenne ilyen rövid írásban hiánytalanul felsorolni, tény azonban, hogy minndenképpen hasznos módszer és szükséges. Pontosításához, tökéletesítéséhez pedig minden észrevételre szükség van, éppen ezért az is nagyon fontos, hogy valamennyi dolgozó tudja, miről van szó, tudja, ha a gyárból túlnyomórészt első vagy másodosztályú termékek kerülnek ki, ha idejében teljesítik az exporttervet, ha a terv szerint ellátják bizonyos áruval a hazat piacot, akkor a társadalomnak, a vállalatának és személy szerint neki magának is egyaránt több jut. PAKOZDi GERTRÜD A földművesek találékonyságáról, műszaki hozzáértése ről lépten-nyomon meggyőződ hetünk. A termelési feladatok teljesítése közben számtalan ötlet születik, amely testet öltve a jobb minőségű munkát, « gazdaságosabb és hatékonyabb termelést szolgálja. Példaként említhetjük Viktor Sykorának és Pavol Porubiian- skýnak, a cíferi Béke Efsz dolgozóinak újítását a szarvas- marhák etetésében, vagy a ho- dosi (Vydrany j Dukla Egységes Földművesszövetkezetben dolgozó Tősér Sándor ötletét, aki az E-280-as motoros járva- szecskázót bizonyos átalakít ássál a kukoricaszár betakarítására is alkalmassá tette. Értékes ötletet váltottak valóra a szímői (Zemné) Haladás Eísz- ben is, ahol Ivan Ďaďan és Kői-* lár Gyula javaslata szerint a kukorica vetésére szolgáló MO- NOAIR vetőgépet a cukorrépa és a napraforgó vetésére Is alkalmassá tették. S ugyancsak' figyelemre méltó a Légi (Leh- nice) Egységes Földművesszövetkezetben dolgozó Varga Imre újítási javaslata, amely a tej fejés utáni kezelését teszi ©lcsóbbá. A fejlődési bizonyító számok ’ Még hosszasan folytathatnánk a felsorolást, hiszen az említetteken kívül a mezőgazdasági és élelmiszeripari tarca újítóinak és feltalálóinak évenként meghirdetett versenyében *1978-as eredményeikért számos földművest, mezőgazdaságbaa dolgozó kollektívát, illetve üze* met, szervezetet jutalmaztak meg. Az elismerő okleveleket a mezőgazdaságban dolgozó újítók és feltalálók közelmúltban megrendezett szlovákiai értekezletén adták át. A találkozó egyben * lehetőséget adott arra is, hogy a résztvevők felmérjék, értékeljék a földműveseit újító-feltaláló mozgalmának helyzetét, és meghatározzák az előrelépés feltételeit. A mérlegelésre jő alapul szolgált Alfonz Marko mérnöknek, az SZSZK Mezőgazdasági és Élei-- mezésügyi Minisztériuma osztályvezetőjének beszámolója, amely éppúgy rámutatott a si kerekre, mint a hiányosságokra. Elmondta, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feltaláló-újító mozgalma 1974-től dinamikusan fejlődik. 1978-ban a benyújtott újítások száma 45 százalékkal, társadalmi értéke pedig 114 százalék kai volt nagyobb, mint négy évvel korábban. Örvendetes tény, hogy a mezőgazdaság ebből a fejlődésből az említett vonatkozásokban 98, illetve 208 százalékkal veszi ki részét. Orvoslásra váró bajok Az elmondottak kétségkívül a fejlődést bizonyítják, de ahhoz, hogy a földművelők újító-feltaláló mozgalma a műszaki haladás hatékony eszközévé, a qSKP KB 13., majd az SZLKP KB ezt követő márciusi ülésének határozata értelmében a tartalékok feltárásának egyik jelentős feltételévé váljon, még többre van szükség. Az újítóknak és feltalálóknak mindenütt segíteniük kell, ahol a fejlődés üteme elvesztette dinamikus jellegét, ahol sokba kerül az egységnyi termék előállítása illetve aránytalanul nagy az anyagi ráfordítás, elsősorban az energiaigény. Ilyen elvárásoknak csak a széles körű, nagy tömegeket aktivizáló mozgalom képes eleget tenni, s ilyen vonatkozásban a földművesek újító-feltaláló mozgalma még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után Negatív jelenség például, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok hatáskörébe tartozó egységes földművesszövetkeze- tekben és állami gazdaságokban éves átlagban csupán 0,40 újítás jut 100 dolgozóra. Az ágazat ilyen vonatkozásban élenjáró termelési-gazdasági egységeiben, a gép- és traktor- állomásokon, illetve a Mezőgaz' dasági Felvásárló és Ellátó Vállalatban például száz dolgozóra éves átlagban 8,42, il- lelve 8,21 újítás jut, a népgazdaság egészében még ez az arány is legfeljebb jónak mondható. És ide kívánkozik még további két tény is: 1978-ban az egységes földművesszövetkezetek felében és hét járás állami gazdaságaiban egyetlenegy újítási javaslatot sem nyújtottak be az ott dolgozók. A baj okát elsősorban a földművesszövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozóiban és a járási igazgatóságok újításért felelős dolgozóiban kell keresni. Mert nem igaz az, hogy a földművelésben dolgozók kevésbé értenek a műszaki dolgokhoz. Ha így lenne, akkor nem lehetne állami gazdaság és egységes föidművesszö- vetkezet, ahol éves átlagban 100 dolgozóra 50—55 újítás jut, és tavaly a Cadcai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemekben sem jutott volna 100 dolgozóra átlagosan 1,26 újítás. A hibát másban kell látni. Szamos helyen anyagilag, erkölcsileg még mindig nem becsülik meg kellően az újítókat. Ötleteikkel együtt magukra hagyják őket, ahelyett, hogy segítenének azok valóra váltását, illetve új műszaki megoldások, gazdaságosabb és hatékonyabb termelési eljárások kidolgozására ösztönöznék a földművelésben dolgozókat. Követésre méltó péídák Mi az, ami változást hozhat, a földművelők körében is tömegmozgalommá teheti az újító-feltaláló tevékenységet? Természetesen erre is feleletet - adott az értekezlet. Ilyen vonatkozásban különösen sokat- mondóak voltak a vitában felszólalók észrevételei, gondolatai. Pavol Barlfk, a Trnavai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója az újítók-feltalálók tevékenységének irányításáról beszélt. Elmondta, hogy a hatáskörükbe tartozó üzemekben 3—5 tagú csoport irányítja az újítók tevékenységét, és e csoport vezetője szoros kapcsolatot tart fenn a járási vezetőséggel, amelynek tagjai között a SZISZ járási bizottságának képviselői is megtalálhatók. Nem tagadható, náluk is van mezőgazdasági üzem, ahol erőtlen az újítömozgalom, és érdekes tény, hogy ezek az üzemek kivétel nélkül gyengébb termelési eredményeket érnek el. Sajnos, a trnavai példa ellenkezője is létezik. Ezt bizonyítottak František Tríšfc szavai, aki a prešovi járásban gazdálkodó Svinia Efsz-t képviselte. Ö maga tavaly három, az idén egy újítási javaslatot nyújtott be. Szerinte az előbbiek hozama évi 900 000 korona, és ennek keretében 153 ezer kilowattóra villanyáram megtakarítása lehetséges, a negyedik újítás pedig 75 ezer kilowattóra villanyáram megtakarítását teszi lehetővé. Újítási javaslatait a járási mezőgazdasági igazgatóság eddig még csak válaszra sem méltatta. }án Rabatin szavai szerint a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat kassai (Košice) üzemében a széles körű újítómozgalommai sikeresen bekapcsolják a dolgozókat a termelési feladatok, problémák megoldásába. Az újítók ugyanis nagyobb felelősséget tanúsítanak áz üzem problémái iránt. A tömegjelleget elsősorban a tematikus feladatok megadásával biztosítják. Tavaly 60, száz dolgozóra 9,2 tematikus feladat megoldására hívták fel a figyelmet. Ezekből 19 a munkavédelemmel, 23 pedig a munkakörnyezet javításával volt kapcsolatos, így a műszakiakon kívül lényegében mindenki beléphetett az „Az újítók“ körébe. A néhány felszólaló beszédéből kiragadott gondolatok is bizonyítják, hogy milyen körültekintő figyelmet és irányítást igényel az újító-feltaláló mozgalom — és ez is tény —, mindez olyan feltétel, amely az embertől jobb munkát követel meg. Elsősorban az újítófeltaláló mozgalomért felelős üzemvezetők és járási megbízottak részéről. EGRI FERENC Efsz határában 40 milliméter- nyi csapadékot mértek, tócsákban áll a víz a földeken. Mindenütt leálltak tehát a kombájnok. A szövetkezetben nyolcszázötven hektárról kell betakarítani a gabonát. Nem kis feladat ez ilyen változékony időjárásban. Minden gépre szükség lenne, de amint JAROSLAV ClfíÍK főgépesítő elkesergi, alkatrészhiány miatt sok gép üzemképtelen. Az Agrotechnika dunaszerdahelyi kirendeltségétől még januárban megrendeltük a szükséges alkatrészeket, de a mai napig sem kaptuk meg. Most kapkodunk, lótunk-futunk. Sorolja, hogy a hat kombájn közül keltő még mindig üzem- képtelen. Nincs rá nagy remény, hogy a szükséges alkatrészt még idejében beszerezhessék. A Horal pótkocsit sem használhatják, mert meghibásodott a felszedő szerkezete. A régi szalmabálázókat is a műhelyben gyártott vagy más gépekből kiszedett alkatrészekkel javították meg. Az agronómussal arról vitatkoznak, hogyan lehetne megjavítani a meghibásodott alkatrészt. A gépesítőnek a következő a véleménye: — Gyártsanak belőle eleget, és adják drágábban. Szívesen megfizetnénk a háromszoros árát is, ha akkor hozzájuthatnánk az alkatrészhez, amikor arra a legnagyobb szükségünk van. Megtérülne kamatostul az ára, mert a munkákat idejében el tudnánk végezni. A kombájn és a magszáUító pótkocsik visszatérnek a gépe sítőudvarra. A szerelők átnézik a gépeket, hogy a zápor után újra indulhassanak ... BALLA JÖZSEF A Ku'rimt Szerszámgépgyár dolgozói eredményesen pótolták az eb elején keletkezett termeléskiesést. Ezt a műszaki-szervezési intézkedések megvalósításával és a dolgozók szocialista vállalásainak segítségével érték el. A rendkívüli munka feladat okát teljesítő brigádok közé tartozik az Oldricli Kvasnica vezette szocialista munkabrigád is, melynek tagjai a speciális megmunkálógépek Szerelési központjában dolgoznak. Az év eleje óta már 2 ésszerűsítési javaslatot terjesztettek be, s a rendkívüli, szombati műszakokban 3000 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Képünkön František Nemec, a szerszámgép szerelése közben (Felvétel; CSTK — V. KorCák) A felvételen (balról j Jaroslav Gibík gépesítő, Németh László növénytermesztő és Pavol Radzo főagronómus az új termést szemléli (Felvétel: S. Petráš — ÜSTK) Zdpos* után...
