Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-04 / 155. szám, szerda

Váljon d műszaki haladás hatékony eszközévé A földművesek újítónnozgalma egy szlovákiai értekezlet tükrében Kommentáljuk Életrevaló elképzelések Több mini egy év telt el a hatékony és minőségi terme­lés komplex tapasztalati módszere alkalmazásának kezdete óta. A 12 termelési-gazdasági egység közel 50 vállalatában már összegezhetők azok az eredmények, amelyek egyér­telműen a gazdaságirányítás tökéletesítésére szolgáló módszer alkalmazásának köszönhetőek. A tapasztalati módszer — mint ismeretes — olyan kísérlet, amely a gaz­daságirányításban folyik, s annak szinte minden területét érinti. Melyek népgazdaságunk legfőbb céljai, törekvései? Mire irányul szükségszerűen a gazdasági szakemberek figyelme? Mindenekelőtt arra, hogy hatékonyabban termeljünk, vagyis a rendelkezésünkre álló termelőeszközöket és anya- gi forrásokat a lehető legésszerűbben hasznosítsuk társa­dalmunk javára. A további követelmény a minőség, amelyet az irányításban és a termelésben egyaránt a figyelem homlokterébe kell helyezni. A tapasztalati módszer mind­ezeket a szempontokat tartalmazza, s a módosított irányí­tási eszközökkel igyekszik a termelőeszközöket jobban ki­használni, élni az anyagi érdekeltség nyújtotta lehetősé­gekkel, a gyártmányfejlesztés ugyancsak nagyobb teret kap a „kísérletező" vállalatokban, s a minőség egyre fokozot­tabban bekerül valamennyi dolgozó tudatába. Az éves vég­rehajtási terv, amely ezekben a vállalatokban szorosan kapcsolódik az 1378—lööflas évekre szóló hároméves terv­hez, egyre nagyobb mértékben a feladatok megvalósításá­nak műszaki-szervezési programja lesz. Miről tanúskodnak az első eredmények? Mindenekelőtt arról, hogy a tapasztalati módszerben rögzített elképzelé­sek életrevalóak, még akkor is, ha némelyik elképzelést menet közben módosítani kell. Ez viszont így van rendjén, hiszen a tapasztalati módszer elsősorban arra szolgál, hogy — mint az elnevezése is utal rá — alkalmazásával „kitapasztalják“, miként viselkedik a gyakorlatban, s ál­talános bevezetéséhez milyen további módosításokra lesz szükség. A kísérletező vállalatokban az irányítást ma be­folyásolja az a tény is, hogy a vállalat- és gazdaságirányí­tók gondolkodására hatnak a még általában érvényben levő irányítási eszközök és követelmények, tehát ezt a szem­pontot is figyelembe kell venni az első eredmények érté­kelésekor. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma által irányított s a ta- pasztalati módszert alkalmazó termelési-gazdasági egysé­gekben egy év után megmutatkozott, hogy valamennyi vál­lalatban növekedett a gyártmányfejlesztésre és a termékek jobb minőségére irányuló törekvés. A žilinai faipari ter­melési-gazdasági egység vállalataiban gyártott termékek közül már egyet sem sorolnak a harmadik minőségi osz­tályba, ami kétségkívül jelentős eredménynek számít. Ugyanebben a termelési-gazdasági egységben érezhetően felgyorsult a gyártmányfejlesztés üteme, továbbá nagyon jó eredményeket értek el az exportfeladatok teljesítése terén is. Ezzel pedig szorosan összefügg az, hogy növelni tudták az anyagi érdekeltség alapjait is. Több pénzeszközt utalhattak át többek között a kulturális és szociális alapra, s a dolgozók között is több prémiumot oszthattak szét. A komplex tapasztalati módszer alkalmazása szigorúbb követelményeket támaszt az irányítókkal és a termelésben dolgozókkal szemben egyaránt. Eredményeit lehetetlen len­ne ilyen rövid írásban hiánytalanul felsorolni, tény azon­ban, hogy minndenképpen hasznos módszer és szükséges. Pontosításához, tökéletesítéséhez pedig minden észrevétel­re szükség van, éppen ezért az is nagyon fontos, hogy valamennyi dolgozó tudja, miről van szó, tudja, ha a gyár­ból túlnyomórészt első vagy másodosztályú termékek ke­rülnek ki, ha idejében teljesítik az exporttervet, ha a terv szerint ellátják bizonyos áruval a hazat piacot, akkor a tár­sadalomnak, a vállalatának és személy szerint neki magá­nak is egyaránt több jut. PAKOZDi GERTRÜD A földművesek találékony­ságáról, műszaki hozzáértése ről lépten-nyomon meggyőződ hetünk. A termelési feladatok teljesítése közben számtalan öt­let születik, amely testet öltve a jobb minőségű munkát, « gazdaságosabb és hatékonyabb termelést szolgálja. Példaként említhetjük Viktor Sykorának és Pavol Porubiian- skýnak, a cíferi Béke Efsz dol­gozóinak újítását a szarvas- marhák etetésében, vagy a ho- dosi (Vydrany j Dukla Egysé­ges Földművesszövetkezetben dolgozó Tősér Sándor ötletét, aki az E-280-as motoros járva- szecskázót bizonyos átalakít ás­sál a kukoricaszár betakarítá­sára is alkalmassá tette. Érté­kes ötletet váltottak valóra a szímői (Zemné) Haladás Eísz- ben is, ahol Ivan Ďaďan és Kői-* lár Gyula javaslata szerint a kukorica vetésére szolgáló MO- NOAIR vetőgépet a cukorrépa és a napraforgó vetésére Is al­kalmassá tették. S ugyancsak' figyelemre méltó a Légi (Leh- nice) Egységes Földművesszö­vetkezetben dolgozó Varga Im­re újítási javaslata, amely a tej fejés utáni kezelését teszi ©lcsóbbá. A fejlődési bizonyító számok ’ Még hosszasan folytathat­nánk a felsorolást, hiszen az említetteken kívül a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari tarca újítóinak és feltalálóinak éven­ként meghirdetett versenyében *1978-as eredményeikért számos földművest, mezőgazdaságbaa dolgozó kollektívát, illetve üze* met, szervezetet jutalmaztak meg. Az elismerő okleveleket a mezőgazdaságban dolgozó újí­tók és feltalálók közelmúltban megrendezett szlovákiai érte­kezletén adták át. A találkozó egyben * lehetőséget adott arra is, hogy a résztvevők felmér­jék, értékeljék a földműveseit újító-feltaláló mozgalmának helyzetét, és meghatározzák az előrelépés feltételeit. A mérle­gelésre jő alapul szolgált Al­fonz Marko mérnöknek, az SZSZK Mezőgazdasági és Élei-- mezésügyi Minisztériuma osz­tályvezetőjének beszámolója, amely éppúgy rámutatott a si kerekre, mint a hiányosságok­ra. Elmondta, hogy a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komple­xum feltaláló-újító mozgalma 1974-től dinamikusan fejlődik. 1978-ban a benyújtott újítások száma 45 százalékkal, társadal­mi értéke pedig 114 százalék kai volt nagyobb, mint négy évvel korábban. Örvendetes tény, hogy a mezőgazdaság eb­ből a fejlődésből az említett vonatkozásokban 98, illetve 208 százalékkal veszi ki részét. Orvoslásra váró bajok Az elmondottak kétségkívül a fejlődést bizonyítják, de ahhoz, hogy a földművelők újító-fel­találó mozgalma a műszaki ha­ladás hatékony eszközévé, a qSKP KB 13., majd az SZLKP KB ezt követő márciusi ülésé­nek határozata értelmében a tartalékok feltárásának egyik jelentős feltételévé váljon, még többre van szükség. Az újítók­nak és feltalálóknak mindenütt segíteniük kell, ahol a fejlő­dés üteme elvesztette dinami­kus jellegét, ahol sokba kerül az egységnyi termék előállítá­sa illetve aránytalanul nagy az anyagi ráfordítás, elsősor­ban az energiaigény. Ilyen elvárásoknak csak a széles körű, nagy tömegeket aktivizáló mozgalom képes ele­get tenni, s ilyen vonatkozás­ban a földművesek újító-felta­láló mozgalma még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után Negatív jelenség például, hogy a mezőgazdasági igazga­tóságok hatáskörébe tartozó egységes földművesszövetkeze- tekben és állami gazdaságok­ban éves átlagban csupán 0,40 újítás jut 100 dolgozóra. Az ágazat ilyen vonatkozásban élenjáró termelési-gazdasági egységeiben, a gép- és traktor- állomásokon, illetve a Mezőgaz' dasági Felvásárló és Ellátó Vállalatban például száz dol­gozóra éves átlagban 8,42, il- lelve 8,21 újítás jut, a népgaz­daság egészében még ez az arány is legfeljebb jónak mond­ható. És ide kívánkozik még további két tény is: 1978-ban az egységes földművesszövet­kezetek felében és hét járás állami gazdaságaiban egyetlen­egy újítási javaslatot sem nyúj­tottak be az ott dolgozók. A baj okát elsősorban a föld­művesszövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozóiban és a járási igazgatóságok újí­tásért felelős dolgozóiban kell keresni. Mert nem igaz az, hogy a földművelésben dolgo­zók kevésbé értenek a műszaki dolgokhoz. Ha így lenne, ak­kor nem lehetne állami gazda­ság és egységes föidművesszö- vetkezet, ahol éves átlagban 100 dolgozóra 50—55 újítás jut, és tavaly a Cadcai Járási Me­zőgazdasági Igazgatóság hatás­körébe tartozó mezőgazdasági üzemekben sem jutott volna 100 dolgozóra átlagosan 1,26 újítás. A hibát másban kell látni. Szamos helyen anyagilag, er­kölcsileg még mindig nem be­csülik meg kellően az újító­kat. Ötleteikkel együtt maguk­ra hagyják őket, ahelyett, hogy segítenének azok valóra váltá­sát, illetve új műszaki megol­dások, gazdaságosabb és haté­konyabb termelési eljárások kidolgozására ösztönöznék a földművelésben dolgozókat. Követésre méltó péídák Mi az, ami változást hozhat, a földművelők körében is tö­megmozgalommá teheti az újí­tó-feltaláló tevékenységet? Természetesen erre is feleletet - adott az értekezlet. Ilyen vo­natkozásban különösen sokat- mondóak voltak a vitában fel­szólalók észrevételei, gondola­tai. Pavol Barlfk, a Trnavai Járá­si Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója az újítók-feltalálók tevékenységének irányításáról beszélt. Elmondta, hogy a ha­táskörükbe tartozó üzemekben 3—5 tagú csoport irányítja az újítók tevékenységét, és e cso­port vezetője szoros kapcsola­tot tart fenn a járási vezető­séggel, amelynek tagjai között a SZISZ járási bizottságának képviselői is megtalálhatók. Nem tagadható, náluk is van mezőgazdasági üzem, ahol erőt­len az újítömozgalom, és érde­kes tény, hogy ezek az üzemek kivétel nélkül gyengébb terme­lési eredményeket érnek el. Sajnos, a trnavai példa ellen­kezője is létezik. Ezt bizonyí­tottak František Tríšfc szavai, aki a prešovi járásban gazdál­kodó Svinia Efsz-t képviselte. Ö maga tavaly három, az idén egy újítási javaslatot nyújtott be. Szerinte az előbbiek hoza­ma évi 900 000 korona, és en­nek keretében 153 ezer kilo­wattóra villanyáram megtakarí­tása lehetséges, a negyedik újítás pedig 75 ezer kilowatt­óra villanyáram megtakarítását teszi lehetővé. Újítási javasla­tait a járási mezőgazdasági igazgatóság eddig még csak vá­laszra sem méltatta. }án Rabatin szavai szerint a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat kassai (Košice) üzemében a széles körű újító­mozgalommai sikeresen bekap­csolják a dolgozókat a terme­lési feladatok, problémák meg­oldásába. Az újítók ugyanis na­gyobb felelősséget tanúsítanak áz üzem problémái iránt. A tö­megjelleget elsősorban a tema­tikus feladatok megadásával biztosítják. Tavaly 60, száz dol­gozóra 9,2 tematikus feladat megoldására hívták fel a figyel­met. Ezekből 19 a munkavéde­lemmel, 23 pedig a munkakör­nyezet javításával volt kapcso­latos, így a műszakiakon kívül lényegében mindenki beléphe­tett az „Az újítók“ körébe. A néhány felszólaló beszédé­ből kiragadott gondolatok is bi­zonyítják, hogy milyen körül­tekintő figyelmet és irányítást igényel az újító-feltaláló moz­galom — és ez is tény —, mindez olyan feltétel, amely az embertől jobb munkát köve­tel meg. Elsősorban az újító­feltaláló mozgalomért felelős üzemvezetők és járási megbí­zottak részéről. EGRI FERENC Efsz határában 40 milliméter- nyi csapadékot mértek, tócsák­ban áll a víz a földeken. Min­denütt leálltak tehát a kombáj­nok. A szövetkezetben nyolcszáz­ötven hektárról kell betakarí­tani a gabonát. Nem kis fel­adat ez ilyen változékony idő­járásban. Minden gépre szük­ség lenne, de amint JAROSLAV ClfíÍK főgépesítő elkesergi, al­katrészhiány miatt sok gép üzemképtelen. Az Agrotechnika dunaszer­dahelyi kirendeltségétől még januárban megrendeltük a szük­séges alkatrészeket, de a mai napig sem kaptuk meg. Most kapkodunk, lótunk-futunk. Sorolja, hogy a hat kombájn közül keltő még mindig üzem- képtelen. Nincs rá nagy re­mény, hogy a szükséges alkat­részt még idejében beszerez­hessék. A Horal pótkocsit sem használhatják, mert meghibáso­dott a felszedő szerkezete. A régi szalmabálázókat is a mű­helyben gyártott vagy más gé­pekből kiszedett alkatrészekkel javították meg. Az agronómussal arról vitat­koznak, hogyan lehetne megja­vítani a meghibásodott alkat­részt. A gépesítőnek a követ­kező a véleménye: — Gyártsanak belőle eleget, és adják drágábban. Szívesen megfizetnénk a háromszoros árát is, ha akkor hozzájuthat­nánk az alkatrészhez, amikor arra a legnagyobb szükségünk van. Megtérülne kamatostul az ára, mert a munkákat idejében el tudnánk végezni. A kombájn és a magszáUító pótkocsik visszatérnek a gépe sítőudvarra. A szerelők átné­zik a gépeket, hogy a zápor után újra indulhassanak ... BALLA JÖZSEF A Ku'rimt Szerszámgépgyár dolgozói eredményesen pótolták az eb elején keletkezett termeléskiesést. Ezt a műszaki-szervezési in­tézkedések megvalósításával és a dolgozók szocialista vállalásai­nak segítségével érték el. A rendkívüli munka feladat okát teljesítő brigádok közé tartozik az Oldricli Kvasnica vezette szocialista munkabrigád is, melynek tagjai a speciális megmunkálógépek Szerelési központjában dolgoznak. Az év eleje óta már 2 ésszerű­sítési javaslatot terjesztettek be, s a rendkívüli, szombati műsza­kokban 3000 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Képünkön František Nemec, a szerszámgép szerelése közben (Felvétel; CSTK — V. KorCák) A felvételen (balról j Jaroslav Gibík gépesítő, Németh László nö­vénytermesztő és Pavol Radzo főagronómus az új termést szemléli (Felvétel: S. Petráš — ÜSTK) Zdpos* után...

Next

/
Thumbnails
Contents