Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-25 / 173. szám, szerda
AZ ÜZEMEKBEN MEGINDUL A TERMELŐMUNKA Nicaragua es nem köieüezeti külpolitikát kíván folytatni Vietnami jegyzek Pekinghez Együttműködés a szocialista országokkal £ az ideiglenes kormányt (CSTK) — A nicaraguai fővárosban, Maiiaguában az ideiglenes kormány felhívása nyomán kéthónapos szünet után a dolgozók nagy többsége ismét felvette a munkát. Az utcákon megjelentek az autóbuszok és a taxik, eltávolítják a ba* rikádokat, eltakarítják a házak romjait, kijavítják az üzleteket, s mindent megtesznek, liogy az üzemekben ismét meg indulhasson a termelés. Moises Hassan, az ideiglenes kormány tagja tegnap azzal vádolta a megdöntött Somoza diktátort, hogy Amerikába való szökése előtt kifosztotta a nicaraguai bankokat, ás ezért most az országnak külföldön kell kölcsönt keresnie az újjáépítéshez. Sergio Ramirez, a kormány másik tagja arról tájékoztatott, hogy a diktátor uralmának utolsó napjaiban a Nicaraguai Központi Bank 25 csekket állított ki Somoza közvet ten munkatársai részére, egyenként . egymillió dolláros értékben. A kormány harmadik tagja, Daniel Ortega ismét hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat a hadsereg és az államirányítás átszervezése, valamint a gazdasági problémák megoldása. Mamaguai sajtóértekezletén elmondta, hogy szorgalmasan dolgoznak ezeken a terveken. Kijelentette; Nicaragua egyetlen olyan külföldi kölcsönt sem fogad el, amelyet politikai követelményekhez kötnek. MEXIKÓI SEGÉLY Hétfőn érkezeti Nicaraguába az első mexikói repülőgép, amely élelmiszert és gyógyszereket szállított a nicaraguai népnek. A fedélzeten 26 orvos és más egészségügyi alkalmazott is tartózkodott. Jaime Rol- dós, a megválasztott ecuadori elnök is támogatásáról biztosította a nicaraguai hazafiakat, miután tegnap Managuábau tárgyalt az ideiglenes kormány tagjaival. A Kubai Köztársaság kormánya is elismerte az ideiglenes nicaraguai kormányt. A hétfőn Havannában kiadott közleményben a kubai kormány kifejezi készségét diplomáciai kapcsolatok létesítésére a felszabadult Nicaraguával, s a kulturális, gazdasági, valamint tudományos-műszaki együttműködést is kilátásba helyezi. Egyidejűleg hangsúlyozza, hogy Kuba kész segítséget nyújtani az ország újjáépítéséhez. FÉLELEM A ..MÁSODIK KUBÁTÓL" A nicaraguai nép győzelme a washingtoni uralkodó körökben és Latin Amerika reakciós rendszereiben azt a komoly ag godalmat keltette, hogy Nicaragua könnyen ,, második Kubává1 válhat. A U. S. New and World Report ezzel kapcsolatban közli, hogy a Rio Grandé- tól délre eső jobboldali rezsi- mek sürgetően felszólították Washingtont: az új nicaraguai kormányba a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front mérsékelt tagjait ültesse. Jól tájékozott amerikai megfigyelők véleménye szerint az Egyesült Államok a már eddig is bevált eszközzel akar élni Nicaraguában: a gazdasági segítség leple alatt kíván befurakodni. E tervek ellen lépett fel Tomás Bor- ge nicaraguai belügyminiszter, aki a Christian Science Monitor szerint kijelentette: „Nicaragua nem engedi meg liogy bármilyen külső beavatkozás aláássa az ország újjáépítésére irányuló törekvéseket. Nicaragua már sohasem lesz Washington játékszere. Egyszer s mindenkorra felszámoltuk az imperializmust.“ A nicaraguai kormány bejeKuba elismerte len tette, hogy ez el nem kötelezettek havannai csúcskonferenciáján részt yey.ő nicaraguai küldöttség kérni fogja az el nem kötelezettek mozgalmába való felvételét. Sergio Ramirez Mercado a Prensa Latina hírügynökségnek adott interjújában aláhúzta, hogy az el nem kötelezettség lesz a nicaraguai külpolitika alapja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa' fejleszteni kívánja kapcsolatait a szocialista országokkal. TITKOS BÖRTÖN SOMOZA BUNKERJE ALATT Tomas Borge, az ideiglenes kormány belügyminisztere hétfőn dekrétumot írt alá, amely szerint mindenkit agyonlőnek, akit üzletek fosztogatása vagy terrorista akciók közben elfognak. Az intézkedés célja az, hogy gátat vessen az ellenséges tevékenységnek, amelyet Somoza nemzeti gárdájának maradványai fejtenek ki az országban. Ugyancsak hétfőn jelentették be Managuában, hogy a sandinisták képviselői a főváros központjában, a diktátor egykori főhadiszállása alatt titkos börtönre bukkantak, ahol 500 politikai fogoly sínylődik. Ezeket csak akkor tudják kiszabadítani, ha eltávolítják az akadályokat, ugyanis Somoza szökése előtt a börtön összes bejáratát felrobbantatta. (ČSTK) — A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma hétfőn jegyzéket intézett a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumához. A dokumentumban Hanoi tiltakozását fejezte ki a vietnami—kínai határon történő pekingi provokációk folytatódása miatt. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a kínai csapatok július 22-én tűz alá vették Sin man térségét. A helyi lakosok közül sokan életüket vesztették a támadás következtében. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a Kína a hónap elejétől a VSZK-nak a fegyveres provokációk beszüntetésére .vonaf- kozó tárgyalási javaslata elől kitérve folytatja katonai készülődését a határtérségben. fenyegeti Vietnamot és ’nem szünteti be a határ menti provokációkat. Peking a kínai nemzetiséghez tartozó egykori vietnami állampolgárokat dob át a Vietnami Szocialista Köztársaság területére, hogy felderítő és felforgató tevékenységet folytassanak Vietnam határ menti területein. Mindezek arról tanúskodnak, hogy a kínai fél szándékosan tér ki azok elől a vietnami javaslatok elől, amelyek a határ menti helyzet stabilizálására irányulnak, folytatja a feszültség szítását, fenyegeti Viet-' nam biztonságát és alkalmat keres arra, hogy bármely pillanatban újabb háborút robbantson ki — mutat rá a jegyzék. INDONÉZIA Kínéi bevándorlók felforgató tevékenysége (ČSTK) — Indonéziában aggodalmakra ad okot, hogy fokozódik a kínai nemzetiségűek- nek az országba való törvénytelen beszivárgása. Ali Szaid, Indonézia főállamügyésze kijelentette, hogy a kínai emigránsok illegális bevándorlása veszélyezteti az ország biztonságát. Az ellenőrzés fokozására és arra szólított fel, hogy szigorítsák meg a „hua csiaok“ elleni szankciókat. Az indonéz sajtó szerint a turistaként, tengerészekként és kereskedőkként az országba érkező kínaiak hamis okmá* nyokkal letelepednek a váró-* sokban, és ott felforgató tévé* kenységet folytatnak. Kémke-* déssel foglalkoznak, és olyan akciókat hajtanak végre, ame-< lyek csorbítják a hatóságok tekintélyét. Az indonéz kor-* mány megdöntésére felszólító röplratokat terjesztenek. OLASZORSZÁG CRAXI ÖTPÁRTI KOALÍCIÓT TERVEZ A nicaraguai főváros lakossága az elmúlt napokban a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front tagjaival együtt ünnepelte meg a Somoza diktátor rezsimje felett aratott győzelmet. Felvételünkön az egyik katona örömteli találkozása családjával, melyet nem látott a fegyveres harcok kezdete óta (Telefoto — ČSTK) (ČSTK) — Bettiim Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára, alkit Pertini köztársasági elnök kormányalakítással bízott «neg, írásban terjesztette elő javaslatát az ötpárti koalíció létrehozására. A koalícióban a szocialista párt, a kereszténydemokrata párt, a republikánus párt, a szociáldemokrata párt Kommentárunk 1979. VII. 25. M agas, sőt egyre magasabb az olajár a világpiacon. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a szinte vég nélküli bűnbakkeresés, sőt a tőkésországok vezető köreiben ez az okolgatás oda fajult, hogy csaknem kizárólag az OPEC országokat marasztalják el ezért. A legmarkánsabb példa Carter elnök közelmúltban tett éles hangú nyilatkozata, amelyben egyenesen a kőolajexportáló országokat teszi felelőssé az Egyesült Államokban kialakult feszült energiahelyzet miatt. A vádaskodások mellett persze a fenyegetőzések sem maradnak el; a Pentagon szóvivője már néhányszor figyelmeztetett, hogy bármi áron, ha kell katonai beavatkozás útiján is, de biztosítják a szükséges olaj- mennyiséget. Az említett körök látsziálag jő helyre címezik ezeket a vádakat, mivel a puszta tények kétségtelenül azt mutatják: ahány O P E C - c sú c sé r tek e z le t, majdhogynem annyi áremelés, mert minden félévenkénti tanácsíkozás után egyre feljebb szökik az olajár. Olyannyira, hogy a jelenlegi 22—23 dollár körüli jóformán hétszerese az 1973-as egyiptomi—izraeli háború előtti, három dollár körüli árnak. Nos, ha önmagában az egyre felfelé tartó árgörbét vesszük szemügyre, nyilván az az első benyomás, hogy az arab olaj- exportálók folyamatosan emelik az árakat. Azonban a puszta számadalok, mint sok esetben, ezúttal is csalókáik és egészen más kép rajzolódik ki az olajtermelők magatartásáról, ha bepillantunk az OPEC kulisszái mögé és sorba vessz ťuk az emeszüikséges berendezéseiket a tőkés piacokon szerzik be. Viszont a kutak, a fúróberendezé- sek, a csővezetékek árai is évről évre magasabbak, kézenfekvő tehát a követelmény: dráAz érem másik oldala Miért drágul az olaj? lést indokoló, sőt mondhatnánk kiikényszerítő okokat. A leggyakrabban emlegetett okozati összefüggés az olajárszint és a dollár árfolyama közötti kapcsolat. Nemhiába hördülneik fel az olajtermelők a dollár minden megingásaikor. Az egyre kevesebbet érő dollár miatt végeredményben egyre drágább áron tudják beszerezni az olajdollárokért vásárolt késztermékeket. Vagyis: hiába hoznának felszínre és adnának el több olajat, végeredményben nem jutnak nagyobb bevételhez, mert a gyengülő dollár és az emelkedő árak miatt reálértékben nem tudnak több árut vásárolni. Tehát amit nyernének a réven, elvesztük a vámon. Egy másik, talán kevésbé emlegetett körülmény is indokolja az olaj világpiaci árának emelését. Köztudomásúan az OPEC- országok kivétel nélkül a harmadik világhoz tartoznak, érthetően az olajkitermeléshez gul a segítségükkel kitermelt olaj is. H armadik, nem kevésbé lényeges szempont, hogy az olajexportálóknak senki sem vetheti a szemére, ha korlátozzák a termelést és ez szintén árfelhajtó tényező, mert csökkenti a kínálatot. Feltétlenül igazat kell adni annak az érvelésnek, hogy az olajtermelők nem élhetnek csak a mának, gondolniuk kell a holnapra is. Ugyanis becslések szerint alig fél évszázad múlva kiapadnak az olajforrások és a fejlődő országok nem szeretnének oda kerülni, ahonnan az olajkincs államosításakor elindultak: újbóli gyarmati és gazdasági függőséghez az imperializmustól és a nemzetiközi olajtársaságoktól. Ha a kitermelést nem is, de az olajelosztást még ma is uraló és ellenőrző nemzetiközi társaságok még mindig nem tudják megbocsátani az olajtermelőknek azt, hogy az államosításokkal elzavarták őket a kutak csapjaitól. Napjainkban, amikor az olaj stratégiai fontosságú nyersanyag lett, szívesen látnák magukat a régi szerepkörben, s ami nyugtalanító, a háttérben nem is tétlenkednek. Arra ösztönzik a tőkésországokat, hogy lehetőleg elsősorban olajberendezéseket szállítsanak a Közel-Kelet olajállamaiba. Nagylelkűségről persze szó seim lehet, mert előrelátó, számító érdek bújik meg az efféle sugalmazások mögött. Kalkulációik lényege az, hogy mihez kezdhet a kutak tartalmának kifogyása után egy olajjal már nem rendelkező hajdani olajtermelő. Nyilván arra számítanak, ha kizárólag az olajipart segítik korszerű berendezésekkel más ágazatok rovására, akkor az olaj utáni időben ismét a tőkésországokra szorulnak a fejlődők. Persze, az OPEC országok átlátnak a szitán és ezt a tőkésországok értésére is adták az UNCTAD (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) manilai értekezletén. Egyenlő partneri viszonyt akarnak és éppen az olaj utáni időikre gondolva fejleszteni kívánják a többi népgazdasági ágazatot is. A szocialista országok méltányosnak tartanák, ha a tőkésországok, amelyek éveken át korlátlanul gazdálkodtak a fejlődő országok nyersanyagkincsével, segítőikezet nyújtanának ehhez. P. VONYIK ERZSÉBET és a liberális párt venne részi. A ,,Kiút a válságból“ című 30 oldalas tervezet tartalmazza az esetleges új kormány politikai és gazdasági programjának vázlatát. Az öt párt képviselője tanulmányozza a dokumentumot, és néhány napon belül véleményt mond róla. Rómában azonban már most úgy vélik, hogy Craxi programja nem jár sikerrel és kénytelen lesz kormányalakítási kísérletéről lemondani. A’ szocialista párti miniszterelnök egyik legnagyobb ellenfele Be- nigno Zaccagnini, a keresztény-' demokrata párt titkára. Az olasz kommunisták véleménye továbbra is az, hogy a már fél éve tartó kormányválságból akkor kerülne ki az or-* szág, ha a demokratikus pártokból, beleértve a kommunistákat is, alakítanák meg Olaszország új kormányát. Jugoszláv—guineai tárgyalások (ČSTK) — Háromnapos hivatalos baráti látogatásra hétfőn Jugoszláviába érkezett Ahmed Sékou Toiiré, a Guineái Népi Forradalmi Köztársaság elnöike. Megérkezése napján találkozott’ Joszip Bruz Tito jugoszláv elnökkel. Megtárgyalták az el nem kötelezett országok moz-: galmának különböző irányait,, és tájékoztatták egymást az ország előkészületeiről az el nem- kötelezett országok közelgő havannai c sú c sfk o n f e ren c iá já ra. A két államférfi megvitatta az időszerű nemzetközi kérdéseket is. J A P A N Szakszervezeti kongresszus (ČSTK) — Tokióban tegnap megkezdődött a Japán Szak- szervezet Általános Tanácsának kongresszusa. A küldöttek 4,5 millió szakszervezeti tagot képviselnek, s megtárgyalják a munkásmozgalom időszerű kérdéseit, valamint a munkások életének megjavításáért, a demokráciáért és a békéért vívott harc programját. Makieda Motobumi, a Japán Szakszervezetek Általános Tanácsának elnöike megnyitó beszédében rámutatott, hogy „a t e r m e lé s r a c io na 1 i zá lá sá n ak “ ürügyén folytatódik a tömeges elbocsátás és a bérbefagyasztás. A monopóliumoknak és a kormánynak e politikája ellen olyan hatalmas akciók kát kell szembeszállni, amelyek a fizetésemelést és az életkörülmények megjavítását segít A elő.Arafat Kubába utazik (ČSTK) — Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, az Állam- és Miniszter- tanács elnöke meghívta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét az el nem kötelezett országok szeptemberben Havannában sorra kerülő hatodik csúcsértekezletére. Fidel Castro üzenetét Damaszkuszban Guillermo Garcia Frias, Kuba Állam- és Minisztertanácsának alelnöke nyújtotta át. Arafat megköszönte a kubai népnek a palesztin nép harcának támogatását.
