Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-23 / 171. szám, hétfő

A közlekedés és a szállítás hatékonyságáért A közlekedésnek, mint az euyagi termeléssel szorosan összefüggő tevékenységnek alapvető feladata, hogy a leg hatékonyabb módon segítse a népgazdaság ás a lakosság szállítási igényeinek kielégíté­sét, mégpedig úgy, hogy ez a ■tevékenység összhangban Je­gyen a népgazdaságfejlesztesi tervekkel, a lakosság életszín­vonalának fejlődésével és az élet környezet védelmével. Közlekedési rendszerünkben egyre nagyobb szerepet tölt be * közúti közlekedés, amely év ről évre nagyobb részt vállal például az anyag- és áruszállí­tásból. Jelenleg az áruszállítás ttü százalékát a közúti közle­kedés végzi. 1955-től 1978-íg a közúti teherszállítás teljesítmé­nye több mint ötszörösére, a közúti személy számításé pedig közel háromszorosára növeke­dett. Amíg 1953-ban a Cseh szlovák Autóbuszközlekedési Vállalat utasszállítási teljesít menye hozzávetőlegesen egyen­lő volt a vasúiéval — ma az autóbuszokkal történő utasszál­lítás teljesítménye négyszere­sen meghaladja az álkunvas- utakét, 1978-ban a közúti autó buszközlekedés szolgálatát több mint kétmilliárd személy vetlo Igénybe. A CSSZSZK helységei­nek 98 százaléka kapcsolódik a menetrendszerű autóbuszköz­lekedési hálózathoz. Üj törvényre volt szükség A közúti teher- és személy­szállítás rohamos fejlődése egyre nagyobb igényeket tá­masztott közlekedési rendsze­rünk irányítóival szemben. Ez a fejlődés tette szükségessé, iiogy legfelsőbb törvényhozó testületünk, a Szövetségi Gyű lés júniusi ülésén alapvetően módosítsa a közúti közlekedést és szállítmányozást szabályozó, közel három évtizedes jogi normákat. Az új törvény módo sítja, a megváltozott követel­ményekhez igaziítja a közúti szállításra és a belföldi szál­lítmányozásra vonatkozó jog szabályokat, lehetővé teszi a közúti szállítás továbbfejleszté­sét. Fontos eleme az új tör­vénynek, hogy pontosan meg­határozza a közúti szállítók alapvető köztelességeit és jo­gait, az életveszélyes szállít­mányok szállításának, valamint a városi autóbuszközlekedés sajátos feltételeit, szabályozza a taxiszolgálat jogi helyzetét, rögzíti a szállítás állami szak­ellenőrzéséneit módozatait. Oj alapokra helyezi a belföldi szállítmányozási rendszert, le­szögezi, hogy szállítmányozás­sal (fuvarozással) csakis kellő szakképzettséggel rendelkező szem öl yek f ogl a l kozha t nak. Jogszabály és emberi tényező A törvénytervezet kidolgozá­sát széles köin'í helyzet fel méré­siek és elemzések előzték meg. A tervezetet megvitatták az il­letékes szövetségi és köztársa­sági szervek, s elfogadását tá­mogatták a CSNT és az SZNT, valamint a Szövetségi Gyűlés kamaráinak illetékes állandó bizottságai is. A közúti szállítás feltételeit meghatározó jogszabályok azon­ban magukban nem elegendők ahhoz, hogy a törvény betűje reális valósággá váljon. Ha közelebbről szemügyre vesszük a közlekedés és szállítás kér­déskörét, láthatjuk, hogy e fon­tos népgazdasági szakasz zökkenőmentes működésiéhez a megfelelő törvényes keretek mellett az emberi tényező is nagyon fontos követelmény. Ugyanis a közúti közlekedés hatékony kihasználása, ésszerű megszervezése az illetékes köz­lekedési irányító szervek, a közlekedési vállalatok, a külön­böző üzemek közlekedési és szállítási központjai, sőt, a d isz pécse rek hozzáállásától, kezdeményezésiétől is függ. Üresjáratok és vesztegelés Az egyik időszerű feladat, mutattak rá a képviselők hely- zetelemzéseikt>en, a tehergép­kocsipark hatékony kihaszná­lásának kérdése, az üresjáratok minimálisra csökkentése. Ma­napság alig akad vállalat, vagy akár kisüzem, amely nem rendelkezne teherautóval. A te­hergépkocsi termelőeszköz. A kérdés az, hogy e tehergép­kocsik csupán egy műszakos kihasználása gazdaságos-e? Az üresjáratok arányának csökkentésére a közúti teher­forgalomban már több intézke­dés született, s jóllehet, a Köz­lekedési Minisztérium 1977. április 1-i rendelete a távolsá­gi teherszállítás szabályozásá­ról hozott is pozitív eredmé­nyeket, a helyzet ezen a téren mégsem kielégítő, különös- kép{5én akkor nem, ha a teher­gépkocsipark üresjáratait az iizeman yag takarékosság szem­szögéből vizsgáljuk. Nemzetközi tehergépkocsi- fonga lmunkban a visszafelé irányuló járatok 25 százaléka rakomány nélküli üresjárat. Ennek az aránynak néhány százalékos csökkentése is je­lentős devizamegtakarítást és ARATÁS A KIS KÁRPÁTOK DÉLI LFJTiíIN • ~ mt Sí > ; •>. |é fjg mr? ^ * ^ vv l* Stá*'! ' í a-''<■ - -> SÍT A i * J.Í* 1979. VÍI. 23. A múlt héten már a Kis Kárpátok déa rédzetn is arató kom bájnokkal találkozhatott főt őri por terünk- A felvétel a Zlaté Moravce-i tangazdaság gabonaföldjén készült, ahol éppen az első hektárokat vágták le — próbaképpen — a közel 300 hektáron termesztett gabonából. A tangazdaság egyébként 5 saját kombájnját veti a nagy nyári munkába. Ahogy An­ton Kulla agronómus mondotta, segítségre nincs szükségük. A felvételen látható kombájn kisebb meghibásodását javítja a mezőn idősebb és ifjabb Vojtech Gregor — apa és fia. A fiú egyébként az idén vesz részt először az aratásban, amelyet 8—10 napra terveztek (Gyökeres György felvétele) t e 1 jes í tanén y nőve kedés t ere d menye zne. A tehergépkocsipark gazda­ságos kihasználásának egyik hátráltató tényezője a rakodó helyeken való veszteglés. A te­herfuvarozók a megmondhatói, mennyi idő és teljesítmény megy kárba, amikor órákig kell várakozni például a szén, a ce­ment, az épületanyag vagy más rakomány átvételekor! Érdemes lenne az illetékeseknek elgon­dolkodniuk az összehangoltabb szállítási és átvételi feltételek jobb megszervezésén. Az autóbuszok egyharmada javításban Cikkünk elején megemlítet­tük az autóbuszközlekedés tel­jesítményeit a személyszállítás terén. Csehszlovákia autóbusz­parkja 27 ezer autóbuszból áll, s ebből 15 ezer, tehát több mint a fele, a Csehszlovák Au tóbusziközlekedési Vállalat ke­zelésében. Hatalmas teljesít­ményre alkalmas géppark ez. Azonban — amint, erre Zita Babilonská képviselő hívta fel a figyelmet a parlament leg­utóbbi ülésén — az autóbuszok egyharmada javítóüzemben van, illetve javításra szorul, tehát üzemképtelen. Gazdasági szem­pontból hátrányos jelenség, Iiogy az állami autójavító vál­lalatok egyre kevesebb autó- busz-generáljavítást végeznek, noha ezek a javítóvállalatok rendelkeznek a leghatékonyabb javítási feltételekkel. Az idén a javítóvállalatok az autóbusz­generál javít ásóknak csupán 39 százalékát végzik el. Követke­zésképpen a többi autóbusz javítása vagy elmarad, vagy különféle, szakmailag kevésbé felkészült javítószervezetek végzik el. Itt említjük meg, hogy az autóbuszkarbantartás színvonala sokat szenved a már krónikus alkatrészhiány miatt. Sok esetben a közleke­dési vállalatok maguk állítják elő a legszükségesebb alkat­részeket. Kiragadott problémák ezek csupán, de megoldásukon érde­mes elgondolkozni. A közlekedés és a szállítás, mint a termelési folyamat folytatása, a munkamegosztás kiszélesedése és a szakosítás növekedése következeiében je­lentős módon elősegítheti a ter­melés hatékonyságának emel­kedését, a személyszállítás te­rén pedig a lakosság igényei­nek magasabb szintű kielégí­tését, az életszínvonal növeke­dését. Ezért fontos társadalmi igény, hogy mindenütt nagy fi­gyelmet szenteljünk a közleke­dés és a szállítás hatékonysá­ga elmélyítésének is. SOMOGYI MÄTYÁS Csáky István és Kiss Ferenc (A szerző felvétele) Beszélgetés - javítás kőiben Az idei aratás első napjai­ban a Királyhelmeci (Kráfovský Chlmec) Állami Gazdaságban a legjobb aratók felől érdeklőd tem. A vezetők több nevet fel­soroltak, mondván: válasszak közülük, valamennyi komolyan veszi a munkáját. A Rozsosi dombon öt kom­bájn birkózott a helyenként földig lapuló, egy nappal ko rábban még esővel áztatott rozssal. Egy oldalról fogyasz­tották, hogy kevesebb bújjon el a kasza elől. Csáky Istvánékat kerestem, őket választottam. — Ott jönnek, azon vannak — mu­tatott az aratást figyelő agro­nómus a sorban másodikként haladó E—512-esre, mely társai szomszédságában lassan ment a nehezen szikkadó gabonában. A gépóriás alighanem megérez­te, hogy a parcella végében várják, mert hirtelen felbúgott és megállt. Utat engedve a többinek, félreállt a sorból, s mire odaáértem, már türelmes betegként tátotta száját a ke­zelői előtt. — A felszedő bekapott vala­mi követ és eltört az egyik vil lát tartó csavar — mondta az idősebb, akiről bemutatkozá­sunkkor kiderült, hogy ő az, akit keresek. — Menne így is. de nem akarjuk, hogy komo­lyabb baj legyen belőle, inkább rendbe szedjük tíz perc alatt, mintsem órákat veszítsünk miatta később. Javítás közben beszélgetünk, így kevesebb időt rabolok el az úgyis későn kezdődött aratás­ból. Harminckét éves, párttag. Se­gédje, Kis Ferenc, márciusban szerelt le, és a SZISZ-ben te­vékenykedik. Mindketten gép­lakatosként dolgoznak az álla­mi gazdaság központi műhelyé­ben. A nyár kivételt képez, ak­kor egy két hónapot a gabona­táblákon dolgoznak, hogy ők is kivegyék részüket a termés jó és gyors betakarításából. — Vannak, akik azt hiszik, hogy csupán a kereseti lehető­ség vonz — fordul felém a ke­lep rúdjai között a tizedik ara­tását végző Csáky István. — Azért a jutalomért tenni is kell, izzadni, mert a harmat felszá­radásától sötét estig nincs meg­Űj rézbánya Jugoszláviában új rézbányát nyitnak az ország Bulgáriával határos körzetében. Az űj bá­nyából évente 8 millió tonna ércet akarnak felszínre hozni, amelyet a bori kombinátban dolgoznak fel. A próbaüzem 1981 elején indul meg, még ab­ban az évben 28 ezer tonna Jugoszláviában elektrolitiikus rezet állítanak elő. A réz ára egyébként az utóbbi napokban emelkedett a londoni fémtőzsdén, s a prog­nózisok szerint néhány hónap múlva tonnánként ára jóval meghaladja majd az 1000 font sterlinget. Tervezőasztalon a Duna—Égei-tenger csatorna Az évszázados álom, a Dunát és az Égei-tengert összekötő csatorna — amely sokak szá­mára még nemrégiben is meg- valósíthatatlannak tűnt — ha­marosan konkrét tervek formá­jában kerül papírra. A progra­mot tavaly az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szüksé­gesnek és lehetségesnek nyil­vánította, és így az idén felvet­ték a szervezet munkaprogram­jába. A tanulmánytervek fel­dolgozása még ebben az évben befejeződik. Az Európai Gaz­dasági Bizottság gondoskodik a tervezésről, az ENSZ Fejlesz­tési Programja (UNDP) pedig, hozzájárul a megvalósításához, összhangban a jugoszláv és a görög kormány által már ko­rábban aláírt egyezménnyel. A vízi út a Morva és a Var­dar völgyébe halad majd és nagy érdeklődésre tarthat szá­mot. Várható minden olyan or­szág együttműködése és hozzá­járulása, amely gazdaságilag (különösen érdekelt a leendő vízi útvonal üzemeltetésében. állás és az aratás számunkra nem csupán annyiból áll, hogy ülünk a kormánykeréknél, nyomkodjuk a gombokat. Ha jól megy a munka, akkor valóban megkapom azt a pár ezrest, de úgy érzem, megérdemelten. Megszokta, hogy a nyarat nem a tengerparton, hanem a mindennapi élelmünk nélkülöz­hetetlen részét adó gabonatáb­lákon tölti, ahol nem kell kife­küdni a napra, és mégis lebar­nul az ember. — Igaz, az esti mosakodás után a napi porral együtt bőrünk is megkopik, de mire hazakerülünk a Tátra alól, egész barnák leszünk — jegy­zi meg kalapálás közben, me­lyet a 3 éves kombájn alig akar tudomásul venni. Nehezen egye­nesedik az elgörbült vasdarab, nagyobb, nehezebb szerszám kell. Lelkiismeretesen készültek az idei aratásra. Gépüket saját maguk javították, hegesztették, hogy menet közben ne legyen vele baj, levághassa a napi 10 —15 hektárt, s a szemveszteség is minél kisebb legyen. Nem akarnak lemaradni a tavalyi és azelőtti teljesítményektől, ezért bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Kommunistá­hoz és SZISZ-taghoz méltóan felelősséget vállaltak azokért a gépekért is, melyeken a vasút­ról érkezett kisegítő alkalmi munkások dolgoznak. Ha itthon befejezik a csép- lést, akkor a Spišská Nová Ves-i járásba mennek. Csáky Istvánnak nem ez lesz az első „határon túli“ aratása, társai­val együtt már évek óta segíti az északabbra fekvő járások aratóit. Előfordult, hogy csak egy két hétre indultak és egy hónapig maradtak távol Bod­rogköztől, mert nem hagyták veszni a kenyérnekvalót. A kombájnosokról való gon­doskodásról már nem sokat be­szélhettünk, mert közben elké­szült a gép és közeledtek a többiek is. Rövid válaszuk csu­pán annyi volt, hogy jó, elége­dettek vele. Sietésük érthető volt. Többre nem futotta ide­jükből, elbúcsúztunk, s ők új­ból beálltak a sorba. Gépük elvegyült a többi kombájn kö­zött. GAZDAG JÖZSEE1 " Borús ENSZ-prognózis Az ENSZ gazdasági szakér­tőinek legújabb jelentése a vi­lággazdasági fejlődés további lassulását jósolta. A tőkésor­szágok fejlődését alapvetően meghatározza, hogy az USA- ban lanyhul a növekedés, és sehol másutt nem jelentlkeziik ellensúlyozó gyorsulás. Az olajszegény fejlődő országok gazdasági feltételei kedvezőtle­nebbek lesznek. Folytatódik az előző évek irányzata: a vezető tőkésországokban a gazdasági növekedés az 1976. évi 5,3 szá­zalékról 1978-ban 3,6 százalék­ra mérséklődött. A fejlődő or­szágok növekedési üteme 5,7 százalékról 4 százalékra las­sult. Szovjet atomerőmű Törökországban A Szovjetunió atomerőművet épít Törökországban és bizto­sítja az erőmű hasadó anyag­gal való ellátását. A két ország Ankarában aláírt megállapodá­sa azt is előirányozza, hogy az idei évre már lekötött másfél millió tonna olajon felül a Szovjetunió további 100 ezer tonnát szállít, s ezért Töröik-* ország gabonával fizet.

Next

/
Thumbnails
Contents