Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-15 / 139. szám, péntek
A Szíovők Tondesköztársosdg v d r o s ób o n A forradalmi múltból fakadt szocialista Jelenünk Ezekben a napokban, a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját megelőző időszakban, megváltozott, ünnepélyessé vált Kelet-Szlovákia második legnagyobb városának légköre. A régi városrészben megkülönböztetett figyelemmel gondozott, történelmi nevezetességű épületek egész sora, akárcsak az egész város, kicsinosítva készül a jelentős esemény évfordulójának méltó megünneplésére. Az ünnepi köntöst öltött városháza épületesek első emeleti erkélyére — ahonnan 19-19. június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot — Milan Roviíák elvtársnak, a városi nemzeti bizottság elnökének társaságában léptünk ki. A munkásmozgalmunk nagy jelentőségű, hatvan év előtti eseményei néhány percre felelevenedtek előttünk. A nagy múltú város lakossága méltán büszke arra, hogy az itt kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaságnak fontos szerepe van a NOSZF utáni fejlődésünk forradalmi időszakában és jelentőségét az határozza meg, hogy a proletár forradalmak történetéhez tartozik. — Gazdag forradalmi múltja van a több mint hét év százados városunknak — jegyezte meg Rovňák elvtárs, aki kilencedik éve irányítja a városi képviseleti szerv munkáját. — Már az 1905. évi orosz forradalom hatására különböző munkásegyesületek alakultak városunkban. 1916 október végén fellázadtak a 67. gyalogezred katonái, akik az orosz frontról hazatérve, magukkal hozták a NOSZF szellemét. Ezt a forradalmi megmozdulást Prešovban megtorolták, a rögtönítélő bíróság közel százhúsz katonát, iZ- letve civilt ítélt halálra. De a forradalmi hullámot nem lehetett végleg megállítani. Városunkban kihirdették a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek forradalmi hagyományait, népünk legjelentősebb forradalmi hagyományai közé soroljuk. Tisztelettel ápoljuk városunk gazdag forradalmi múltját, melyből szocialista jövőnk fakadt. A vnb elnökének íróasztalá bői előkerültek n város fejlődé sét dokumentáló adatok, melyek világos képet adnak arról, hogy a fel- szabadulás után honnan indult és meddig jutott a szocialis- in építőmunka frontján Prešov. A város fejlődésében a legjelentősebb a felszabadulás utáni időszak. Prešovban 1946- ban csupán két nagyobb ipari létesítmény volt: a háromszáz embert foglalkoztató Magura textilgyár és a Solivar sóbányaüzem, ahol 190 ember dolgozott. Ma Prešov fejlett, ipari jellegű város, lakosainak több mint fele, közel negyvenezer ember dolgozik az utóbbi három évtized alatt felépített üzemekben, egyéb intézményekben. Igen jelentős a város gépipara. Közel harminc éve működik itt a villanymotorokat, mérő- és egyéb műszereket gyártó Ipari Automatizáciős Üzem, melynek termékei Európa, Ázsia, Amerika és Afrika piacain közismertek. További jelentős üzem az 1959 óta működő Golyóscsap- ágysyár, amely évente közel 243 millió korona értékű terméket gyárt. A város legjelentősebb ipari ágazata, az évente átlagosan 1 milliárd 310 millió korona értéket termelő élelmiszeripar. A nemzetközi piacon is keresettek a Nálepka Ruhagyár termékei, amely közel 1300 embert, főleg nőket foglalkoztat. Gyorsan feljődik a városban a fafeldolgozó ipar. A Piloip- regnán és Drcvinán kívül különösen az 1977 óta üzemelő Šariš Fafeldolgozó Kombinát érdemel említést. Folyamatban lévő bővítése után, a maga nemében hazánk egyik legkorszerűbb ipari üzeme lesz. Prešov lakosságénak száma rohamosan növekedett. Amint RovMk elvtárs elmondta, 1961- ben harmincötezer, 1970 ben negyvenötezer, két évvel később — a környező községek Prešovhoz csatolása után — már ötvennyolcezer lakosa volt. Ma pedig megközelíti a hetvenötezret. A 2000. évben előreláthatólag százharmincezer lakosa lesz a városnak. — Könnyű ezt így eltervezni, — jegyezte meg a vnb elnöke — de nehezebb, bonyolultabb feladat, megfelelő számú lakást, olyan üzlet- és szolgáltató hálózatot kiépíteni, hogy ezzel a lakosság, — köztük 30 ezer fiatal — elégedett is lehessen. — Elnök elvtárs, hány lakást építettek fel az utóbbi években? — Városunkban a lakások több mint hetven százaléka a felszabadulást követő években épült. Évente átlagosan 800— 900 új lakást adunk át. Városunk öt új lakónegyedében, korszerű lakásokban, közel harmincezer ember él. Míg az 5. Itt kiáltották ki a Szlovák T-anácsközlársaságot ötéves fervidőszakban több mint 3900 lakást adtunk át, a jelenlegi ötéves tervidőszakban 4300 új lakásba költözhetnek be városunk lakosai. — A korábbiakban említette, hogy a városban közel harmincezer fiatal él, tudomásunk szerint ennek jelentős részét a tanuló ifjúság képezi. — Valóban így van, az elmúlt harminc év alatt Prešov jelentős politikai, gazdasági, kulturális központ és fontos diákváros lett. Az oktatási intézmények hálózatának építésében teljesítjük a tervet és távlataink is biztatóak, jelenleg 34 bölcsődében, illetve óvodában közel négyezer gyerekről gondoskodnak. Büszkék vagyunk arra, hogy az 5—6 éves gyerekek valamennyien óvodába járnak. Tizenkilenc alapiskolában tízezer, a három gimnáziumban és kilenc szakközép- iskolában 6500 diák tanul. A P. J. Šafárik Egyetem két kihelyezett karán pedig közel 3800 főiskolás folytatja tanulmányait. Arra törekszünk, — természetesen az adott lehetőségekhez mérten hogy a fiatalok, de városunk egész lakosságának jogos igényeit kielégítsük. Az NF választási programjának megvalósítására rendelkezésünkre álló pénzt, 4,6 milliárd koronát a legcéltudatosabban használjuk fel. Hogy mire? Hosszú lenne a felsorolás, de legalább annyit megemlítek, hogy a jelentős jubileum előestjén adjuk át rendeltetésének azt az új házasságkötő-termet, melynek országszerte nincsen párja. — Milyen támogatást kapnak a lakosság részéről? — Prešov város lakossága hasznos társadalmi munkával viszonozza a politikai és állami szervek gondoskodását. Az utóbbi három év alatt több mint kétmillió órát dolgoztak társadalmi munkában 32,3 millió korona értékben. Az SZNF 35. évfordulója, valamint a Szlovák Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére városunk lakossága 34,7 millió korona értékű felajánlást tett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a felajánlást teljesítik. KULIK GELLERT Felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek A Csehszlovák Vöröskereszt, amely az idén ünnepli megalakulásának H0. évfordulóját sokrétű munkát végez. Véradókat toboroz, önkéntes ápolókat képez ki, gondoskodik a magukra maradt idős emberekről, egészségügyi felvilágosító munkát folytat. A honvédelmi nevelésben egészségügyi csapatai ismereteinek elmélyítésén kívül arra törekszik, hogy a tényleges katonai szolgálat előtt álló fiatalokat és az újdonsUlt gépkocsivezetőket megtanítsa az elsősegély- nyújtás ábécéjére. Tagjai ugyanakkor kiveszik részüket a társadalmi munkából ás arra törekszenek, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a választási program teljesítéséhez. Szlovákiában egyébként minden tizedik ember e humánus szervezet tagja. Ha szóba kerül a Vöröskereszt munkája, a leggyakrabban a véradás teren szerzett érdemeit emlegetjük. Nem véletlenül. A vér az emberek ezreit mentette meg. Örvendetes tény, hogy az utóbbi öt évben hazánkban csaknem 120 OUfl-r-el növekedett a véradók száma, és még ennél is jelentősebb az, hogy az említett idő alatt a térítésmentes véradók aránya 82 százalékról 85 százalékra növekedett. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ma már 80 járásban minden véradás térítésmentesen történik. Tízszeri véradásért 35 870-en a Jánský bronz emlékérmet, hússzoriért 3658-au ezüzst és 40 véradásért 117-en az arany emlékérmet kapták meg. Szlovákia Vöröskereszt-alapszervezeteiben e téren még kedvezőbb a helyzet, mint az országos átlag, a véradások 90 százaléka térítésmentes. A közelmúltban megtartott szlovákiai kongresszuson dr. Jozef Lukači, a CSSZVK Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szervezet szociális tevékenysége is jelentős. Évente mintegy 1200 önkéntes ápolót képeznek ki. Ma Szlovákiában számuk megközelíti az 5000-et. Ez azt jelenti, hogy legalább ennyi magára maradt idős ember gondozása biztosított. Csaknem minden járásban kirándulásokat szerveznek a nyugdíjasok részére. A cigányok között végzett egészségügyi felvilágosító munkában főleg a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban érnek el jó eredményt. A csehszlovák Vöröskereszt egészségügyi járőrei évente több száz embernek nyújtanak elsősegélyt. Figyelemre méltó, hogy az üzemi szervezetek harcot indítottak az üzemi balesetek ellen. E téren sikeres munkát végeznek a Dub- nicai Vasműben, a vágsellyei (ŠaFa) Duslóban, a Komáromi (Komárno) hajógyárban és a ružomberoki Lenin üzemben. A trnavai járás példáját követve egyre több járásban a mezőgazdasági létesítményekben is felvették a harcot az üzemi balesetekkel. Egyébként eredményes munkájukról tanúskodik az is, hogy Szlovákiában 288 kollektíva viseli a CSSZVK inutikabrigád címet. A mintegy -félmillió tagot számláló szlovákiai szervezet nem feledkezik meg az utánpótlásról, az ifjúságról sem. A pionírok számára versenyeket, honvédelmi játékokat, a beteg gyerekek számára speciális pionírtáborokat szervez. Sokrétű tevékenységük mellett tagjainak jutott idejük arra is, hogy tavaly több mint 25 millió korona értékű társadalmi munkát végezzenek, S hogy ez így lesz a jövőben is, ahhoz kétség nem férhet. A Csehszlovák Vöröskereszt tagjai — amint azt szlovákiai kongresszusukon is hangsúlyozták — minden tőlük telhetőt megteszek azért, hogy hiány talanul teljesítsék a CSKP XV. kongresszusa határozataiból reájuk háruló feladatokat. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Az érelmeszesedés és a dohányzás Az egyik új lakónegyed (Berenhaut és archív felv.) Napjainkban elsősorban az iparilag fejlett országokban olyan megbetegedések kerültek előtérbe, amelyeknek létrejöttében a veleszületett hajlam mellett a megváltozott életmód is döntő szerepet játszik. Ezek között első helyen állnak az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, melyek előfordulása a mozgásszegény életmód, cukorban és telített zsiradékban bő táplálkozás, valamint a dohányzás mind nagyobb mérvű elterjedésével párhuzamosan emelkedik. A kórfolyamat legsúlyosabb megnyilvánulása a koszorúerek betegsége és a szívinfarktus. Kimutatták, hogy a dohányzók koszorúerei sokkal kifejezettebben meszesednek el, mint a nem dohányzóké, és sajnos azt is, hogy a dohányzók száma mindinkább növekszik. Az érelmeszesedés négy legfontosabb kockázati tényezőjének a zsírszerű anyagot tartalmazó fehérjék megnövekedését a vérben, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és a dohányzást tartják, jellemző, hogy a szívinfarktusok 96 százalékában a négy tényező közül valamelyik mindig kimutatható. A 40 év előtt, valamint életkoruktól függetlenül szívinfarktusban váratlanul elhaltaknak legalább 90 százaléka volt erős dohányzó. A dohányzás jelentősen előbbre hozza a szívinfarktusok kialakulásának idejét is. Természetesen a betegség gyakorisága és a fellépés ideje nagymértékben függ az elszívott cigaretták számától is. Megfigyelések szerint a dohányzás gyakrabban fordul elő a szívinfarktusos betegek kórelőzményében és kimutatható, hogy a dohányzók fiatalabb életkorban betegednek meg, mint a nem dohányzók. A fiatalabb életkorban kialakuló verőeres elzáródások legfontosabb veszélyeztető tényezőjének szintén a dohányzás és mellette a cukorbetegség bizonyult. A végtagokban kifejlődő érelmeszesedés alapvető veszélyeztető tényezője szintén a dohányzás. A dohányzás alatt és közvetlen utána a szervezet hajszálereiben lassúbbodik a véráramlás. Mérések alapján egy cigaretta elszívása után ez a férfiaknál 20 százalékkal, a nőknél 30 százalékkal csökken. A dohányzás érrendszerre kifejtett káros és érelmeszesedést elősegítő hatásának lehetőségei az alábbiakban foglalhatók össze: bebizonyosodott, hogy a nikotin emeli a vérben a szabad zsírsav szintjét, ez viszont a szövetek inzulinérzékenységének csökkentése által oka lehet annak, hogy a zsíranyagcsere-zavar, a cukorbetegség, és szívinfarktus gyakran szövődnek egymással. Számításba kell venni még azt a tényt is, bogy a dohányzás a többi veszélyeztető tényező kedvezőtlen hatását fokozza. Angol megfigyelések szerint a filteres cigaretták a szervezetbe jutott kátránymennyiséget 40 százalékkal, a nikotinmeny- nyiséget 35 százalékkal csökkentik, viszont a szénmonoxid mennyisége 28 százalékkal növekedik, mivel a filteres cigaretták füstje kevésbé keveredik a levegővel. Még napjainkban is vitatják, hogy az érelmeszesedést elősegítő hatásért tulajdonképpen a nikotin vagy a szénmonoxid a felelős. A koszorúér-betegségek megelőzése lényegében a hajlamosító tényezők ismeretén alapul, ezek lehető kiküszöbölése vagy, enyhítése a megelőzés egyetlen módja. A lakosság legnagyobb részének nincs tudomása a veszélyeztető tényezőkről, vagy ha ismerik is ezeket, ez nem változtatja meg szokásaikat, magatartásukat. A veszélyeztető tényezőknek kitett embereknek életmódjukban, környezetükben változtatásokat kell eszközölniük. A dohányzás mint a kockázati tényezők egyike az éreN meszesedés kialakulásának kedvez. A nevelésben, az egészsége ügyi felvilágosításban mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy az emberek ezt az egészségtelen — sőt kifejezetten ká-> ras — szokást lehetőleg el se kezdjék, és ha már elkezdték, szokjanak le róla. Ismeretes ugyanis, hogy a dohányzás elhagyása után 8—10 évvel a szívinfarktus veszélyeztetettsége mar a nem dohányzókéval azonos. A lakosság jelentős része nem ismeri kellőképpen a veszélyeztető tényezőket. Már említettük a cukorbetegséget, mint az érelmeszesedés kockázati tényezőjét. Ennek a betegségnek érszövődményei alakulhatnak ki, melyeket a nikotin fokoz. így a cukorbetegek számára a dohányzás különösen veszélyes, mivel a nikotin emeli a vércukorszintet. Ugyanígy az alkohol fogyasztása nagyon káros változásokat idéz elő az anyagcserében. Mindezek ellenére vizsgálatok alapján kiderült, hogy a cukorbetegségben szenvedők közül sokan dohányoznak. Az alkoholt csak a májra tartják károsnak, a diéta fontosságát pedig gyakran még a 15 évig e betegségben szenvedők sem ismerik. Dr. EVA PAGÄČOVÄ 1979. VI. 15. 4 Milnn Knnfin
