Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-14 / 138. szám, csütörtök
raiai 1979. VI. 14. 5 A SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁG hagyatékához hűen H atvan évvel ezelőtt, 1919. június 16-án Kiáltották ki ťrešovon a Szlovák Tanácsköztársaságot. Fontos történelmi eseménye ez a szlovákok nemzeti történetének. Az első világháború és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom következteben mélyreható változások következtek be Európa politikai térképén. A proletariátus győzelme Oroszországban gyökeres fordulatot jelent a munkásmozgalom és az emberiség történetében. Ösz- tömést adott a világméretű kommunista mozgalom kialakulásához, és a történelem folyamán első ízben szétszakította az imperialista államok addig szoros láncát. Megkezdő dött az imperializmus felbomlásának és bukásának, a szocialista és nemzeti felszabadító forradalmaknak, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek a korszaka. A Nagy Október óriási hatással volt a munkásságra és a széles néptömegekre az egész világon, és egész népeket ébresztett politikai aktivitásra. 1919 februárjának végén Csehszlovákiában is bekövetkezett a forradalmi mozgás. Egyre gyakrabban tüntettek a drágaság ellen. Üj forradalmi helyzet alakult ki, de a munkásosztálynak nem volt megfelelő élcsapata, irányítása. A szociáldemokrácia vezérei, akik a munkásosztály képviselőinek adták k> magukat, támogatták a burzsoázia uralmát, sőt, rendkívüli erőfeszítéseket tettek avégett, hogy megakadályozzák a proletár tömegek forradalmi akcióit. 1919. március 21-én kihirdették a Magyar Tanácsköztársaságot mint a proletariátus diktatúrájának első államát Közép-Európában. Tudjuk, hogy a fiatal köztársaságnak nem sok ideje volt a békés munkára. Tekintettel a súlyos külső és belső körülményekre nem tudott kellőképpen megerősödni, sem pedig megbirkózni egy sereg fontos problémával, amelyek a forradalmi változások következtében merültek fel. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása élénk lelkesedést váltott ki a proletariátus soraiban Európában. A forradalom tovább terjedt Nyugat felé, és ez erősítette a forradalmi erők reményét, hogy már nem kell soká várni és a kommunizmus győz az egész világon. A magyar kommunisták a szocialista építés útjára léptek, ez összhangban volt a világméretű proletár forradalom megvalósítására vonatkozó elképzelésekkel. Feltételezhető volt, hogy a magyarországi proletárhatalom példájának erejével objektíve továbbterjed, és megteremti a feltételeket a forradalmi változások megvalósításához a szomszédos országokban. Mert a proletárforradalmat a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban mindig úgy értelmezték, mint valamennyi nép proletariátusának ügyét a világméretű uur- zsoáziával szemben, aminek kifejezése volt a „Világ proletárjai egyesüljetek!“ jelszó. A csehszlovák baloldal állásfoglalását a Magyar Tanácsköztársaság megalakításával kapcsolatban a legvilágosabban az a cikk jellemzi, amely lapjában, a Právo 11- duban jelent meg: „A világforradalom közepette a kommunizmus hulláma egyszerre egészen a Dunáig hőmpölygött, és az, ami a múlt héten távolinak látszott, egyszerre érinti államunknak közvetlenül Bratisla- ván túli határát. Most, amikor Budapest rádióösszeküttetés- hen van Moszkvával, nálunk is érezni kezdjük Lenin nagyságát.“ Az imperialista országok mindent elkövettek, hogy felszámolják a Magyar Tanácsköztársaságot. Az antanthatalmak nem voltak hajlandók elismerni, gazdasági blokádot rendeltek el ellene, és külföldi intervencióra készültek. A magyar proletárkormány valóság volt, amely nyugtalanította Romániát, Jugoszláviát, Francia- országot, Olaszországot és a csehszlovák burzsoáziát. Egyre mélyültek aggályai, hogy mit hoznak a további fejlemények. Csehszlovákia és Magyarország között a határt még nem állapította meg békekonferencia. Az ideiglenes demarkációs vonal nem felelt meg a csehszlovák burzsoázia imperialista elképzeléseinek és ebből következően a Magyarországgal szembeni területi követeléseiknek. Az antant védnökségével támadás készült máidén irányból az új forradalmi munkás- kormány ellen. A csehszlovák csapatok 19Í.9. április 27-én megkezdték előrenyomulásukat dél felé, amit nem lehet másként minősíteni,, mint hogy intervenció és ellenforradalmi támadás volt a Magyar Tanácsköztársaság ellen. A magyar proletariátusnak és kormányának védelmére szocialisták, más nemzetiségűek ezrei keltek fel, akik nem haboztak harcba vetni erejüket és életüket a világméretű szocialista forradalomért és proletárdiktatúráért. A magyar Vörös Hadsereg visszaverte az intervenciós csapatok kezdeti támadását, május közepén pedig ellentámadásba lendüli, és elfoglalta Ke- leí-Szíovákiát. Június első tíz napjában a magyar Vörös Hadsereg a mai Szlovákia területének nagyjából egyharmadát tartotta ellenőrzése alatt. Már május 30-án felszabadította Losoncot lLučenec), június 3-án Ipolyságot (Šahy), június 6-án bevonult Kassára (Košice), június 7-én Zvolenba és június 8 án Prešovra, június 10-én Bratislavába és június 11-én elérte a lengyel határt. Ezen a területen alakult meg a Szlovák Tanácsköztársaság, amelyet az 1919. június 16-i emlékezetes prešovi népgyülé- sen hirdettek ki. A Szlovák Tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsának élére a Magyarországi Szocialista Párt csen és szlovák szekciójának vezetői kerültek. Elflüke Antonín Janoušek, a kiemelkedő cseh kommunista lett. A Szlovák 'JCanácsköztársa- ság megalakulása nyílt rokonszenvvel találkozott Szovjet—Oroszországban. A Kommunista Intemacionálé Végrehajtó Bizottsága a Szlovák Tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsának táviratot küldött, melyben egyebek között megállapítja: „A Kommunista Intemacionálé örömmel üdvözli a tanácsköztársaság megalakulását Szlovákiában. Meggyőződésünk, hogy a világon semmiféle erő sem képes lefékezni a történelmet. A néphatalom kétségtelenül győz egész Európában és végül az egész világon. Önöknek mint az újonnan megalakult tanácsköztársaság előharcosainak kommunista üdvözletünket küldjük". A Szlovák Tanácsköztársaság, bár hatalma csak aránylag kis területre terjedt ki, azonnal hozzálátott a sürgős össztársadalmi problémák megoldásához. Meghirdette a több mint 20 alkalmazottat foglal- koztató üzemek államosítását, a bérek emelését, a nők egyen- jogúsítását, intézkedéseket hozott a műveltség növeléséről az oktatásügy és a kultúra fejlesztéséről. Élőtörölte a parasztok adóit és tartozásait, és előhozta a száz holdnál nagyobb földbirtokokat, amelyek állami tulajdonba kerültek, noha ez nem elégítette ki a földosztást követelő parasztokat. A Szlovák Tanácsköztársaság nagy figyelmet szentelt a Vörös Hadsereg, mint a proletár hatalom és diktatúra védelme döntő eszköze kiépítésének. Hangsúlyozta az állam kulturális — népnevelési funkcióját, hozzákezdett a pedagógusok átképzéséhez, a régi történelmi könyvek bevonásához és a társadalom fejlődésének marxista felfogásán alapuló új tankönyvek megírásához. Számos brosúrában és röplapon magyarázta a proletár- diktatúra lényegét és előnyeit, felvázolva a jövő élet távlatait, harcot kezdett az elmaradottság ellen. A lakosságnak alkalma volt megismerkedni a marxizmus—leninizmus klasszikusainak müveivel is. Eisőízben jutottak el Szlovákiába Lenin művei: Állam és forradalom, A szovjet hatalom legközelebbi feladatai és mások. Kezdtek megjelenni proletárújságok. A tanácsköztársaság direktóriumai nagy figyelmet fordítottak a dolgozók életkörülményeinek megjavítására és a világháború k öv et k ez m é n y ei n ek fel szá mo 1 á - sára. A burzsoázia és a reformisták azzal vádolták a Szlovák Tanácsköztársaságot, hogy elárulta a „nemzeti érdekeket“, noha amint azt a későbbi események alakulása bizonyította, éppen a burzsoázia képviselői voltak azok, akik elárulták a nemzeti érdekeket, ami a gyászos emlékű 1938-as müncheni kapitulációban tetőzött. A baloldali erők és a kommunisták erre egyértelmű választ adtak: „Nem félünk, hogy a világ proletariátusának felszabadítása veszélyeztethetné nemzetünk önállóságát és függetlenségét, ellenkezőleg, meggyőződésünk, hogy ezt sokkal jobban és tarlósabban biztosítani tudja, mint a mai kapitalista-imperialista rendszer A Szlovák Tanácsköztársaságnak a szlovák és a cseh baloldal forradalmi képviselőinek felfogásában kiindulási alapul kellett volna szolgálnia a forradalomnak egész Csehszlovákia területére való kiterjedéséhez, a cseh és a szlovák szocialista állam létrehozásához, amelyek szövetségi rendszert alkottak volna a már akkor létezett proletárállamokkal. A legönudatosabb szocialisták ugyanis ki akarták fejezni a magyar—szlovák kapcsolatok új kvalitását, amit magasra kell értékelni. A cseh és a szlovák szekció a proletárhatalom uralomra juttatására készült a szlovákok és a csehek által lakott valamennyi területen, fis ezért a Szlovák Tanácsköztársaságnak a csehszlovák proletárállam létrehozására való lehetőségeit értékelve nemcsak a tényleges helyzetből, hanem a meg nem valósított szándékokból és tervekből is ki kell indulni. A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulását, tevékenységét, sikereit és problémáit, létének értelmét és jelentőségét a világméretű forradalmi folyamat feladataival való szélesebb összefüggésekben kell felfogni. A Szlovák Tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsa, ennek külpolitikai népbiztosa külpolitikai kérdésekben is kezdett tevékenységet kifejteni. Felvette a kapcsolatokat az akkor létezett szocialista köztársaságok vezetőivel. A kormányzó tanács hivatalba lépésének az első napján üdvözletei küldött Leninnek, amelyben megállapítja: Örömmel közöljük Önnel, tisztelt Elvtárs, hogy R szlovák proletariátus kihirdette a Szlovák Tanácskóztársaságoť. A Szlovák Tanácsköztársaság valamennyi intézkedését a proletár internacionalizmus hatotta át, igyekezett felvenni a legszorosabb kapcsolatokat a testvéri szocialista köztársaságokkal és oldalukon harcolni a világméretű imperializmus ellen és a szocialista eszmények megvalósításáért. Megalakulása számos nép forradalmárainak új erőt adott a szociálisan és nemzetiségileg igazságos világér folytatott harchoz. A kilátástalan helyzet ellenére, amelybe az antant nyomására került, forradalmasító momentuma volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal elkezdődött küzdelemnek. A tanácsköztársaság kormánya hozzákezdett a társadalom szocialista átépítéséhez, társa- dalmasítotía a termelést és a vállalatokat, biztosította az agrárreform lefolytatását, szociálpolitikát folytatott, megnyerte a maga szamára a néptömege- ket, és ezzel felejthetetlen benyomást hagyott maga után. A szocializmus szellemében nevelte a népet, különös tekin tettel a munkafegyelemre és a 111. Intemacionálé céljaira. Különös figyelmet fordított a gyermekekre és a fiatalokra. A proletárhatalom a legnagyobb reményeit a fiatalokhoz fűzte. A forradalmi kormányzó tanács 1919. június 28-án rendeletet adott ki az inasok tanulmányi és munkakörülményeiről. Programján szerepelt a kötelező iskolalátogatás bevezetése. Elrendelte, hogy senkinek sem szabad inasokat elbocsátania, testi fenyítésben részesítenie, tandíjat követelni tőlük és házi munkákra alkalmazni őket. Hasonló Intézkedések a proletárfiatalok számára a München előtti Csehszlovák Köztársaság egész fennállása idején teljesítetlen álmok maradtak. A Szlovák Tanácsköztársaság közvetlenül a Magyar Tanács- köztársaság sikereitől és kudarcaitól függött. Az antant beavatkozása következtében mindkét tanácsköztársaság nemzetközi helyzete kilátástalanná vált. Az antantnak az a követelése, hogy a magyar Vörös Hadsereg vonuljon ki Szlovákia területéről, a végét jelentette a Szlovák Tanácsköztársaságnak s nem sokkal később a Magyar Tanácsköztársaságnak is. A szocializmus eszméi azonban továbbra is aktív követőkre találtak nálunk. A szocialista állam sikeres kialakításáig azonban még igen hosszú és bonyolult út vezetett, amelyen a csehszlovák munkásosztálynak nemegyszer a saját bőrén kellett tapasztalnia, kik az igazi tanácsadói, milyen utakon, módon és eszközökkel kell harcolni a szocializmusért. I *’’ gy kapcsolódik a Szlovák Tanácsköztársaság hagyatéka a mához. A küzdelem, amelyet elindított, sok harcot, lemondást és áldozatot kívánt. Az 1948-as Februári Győzelem után, amikor a szocialista építés útjára léptünk, életünk a felismerhetetlenségig megváltozott, növekszik a nép kulturális és életszínvonala. A Szlovák Tanácsköztársaság életrehívői új világért harcollak. Harcuk akkor nem járt sikerrel, de egyértelműen bebizonyították, hogy a proletár- diktatúra nemcsak Oroszország sajátossága, ahogy azt a reformisták állították. Segítettek Szovjet-Oroszországnak az ellen forradalom és az intervenció elleni harcában. És végül megemlítjük, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása elősegítette a baloldali erők tömörülését és Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulását, amely győzelmes harcot folytatott a dolgozók nemzeti és szociális jogaiért, felszabadításukért és a szocialista társadalom felépítéséért. Dr. MÍCHAL PARAD/1 kandidátus, a Prešovi Jnb elni'k*ÜJ LAKÁSOK ÉPÜLNEK A Kassai (Košice) Magasépítő vállalat dolgozói májusban 680 új lakást adtak át a kassai Dargovi hősök lakótelepen. 1985-ig több mint 9000 új lakás épül itt, amelyekben 35 000 ember kap otthont (Felvétel: St. Puškáš — ČSTK) A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásai megelőző napokban Kun BéJa szólott a munkásokhoz a kassai (Košice) Béke man if esztáeion (Archívumi felvétel) •..íasKKiisuras
