Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-13 / 137. szám, szerda

___________ A LAKÁSSZÖVETKEZETEK 20 ÉVE____________ Előtérben a lakáskarbantartás Lakások félmilliárdért :'£ Korosodás növekvő gondokká! # Eikényeimesecio tulajdonosok % Széthúzó társszövetkezetek Immár húsz éve, hogy megalakultak az első lakásszövetke­zetek, és a kezdeti bizonytalan lépések után eljutott a moz­galom odáig, hogy az országban a lakások jelentős része ma 'már kollektív tulajdonban van. így aztán korántsem túlzás, ha azt mondjuk, hogy nagykorúak lettek a lakásszövetkeze­tek. S ha már ilyen jelzővel ' ilettiik a szervezet korát, akkor hasonlóan hozzá is tehetjük a közmondást: „Kis gyerek kis gond, nagy gyerek, nagy gond“. A nagy gondot pedig nap­jainkban a lakások karbantartás-igényének fokozatos növeke­dése jelenti, s ezt nem lehet ma már szervezett, kiépített karbantartó részleg nélkül kielégíteni. Persze, korántsem ál­lítható, hogy a lakásszövetkezetek karbantartási gondjainak ez az egyedüli megoldása. Itt is érvényes, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró ér. Ellenben a szövetke zeti birtokviszony mást is feltételez, mintsem a puszta elvá­rását annak, hogy javítsák meg, ha valami elromlott a la­kásban ... KONFRONTÁCIÓ A gazdaságosság a lakáskar- bantartás kérdésedben is alap- követelmény, amelynek elha­nyagolása nagyon érzékenyen érintené a tagság zsebéit. Ezért nem a naivitás szülte annak idején azt a nézetet, amely az önsegélyes karbantartást is az egyik módként jelölte meg. Persze, így csak ideig-óráig lehet az igényeket kielégíteni, később pedig kisegítő szerep hárul erre a formára. Ha ki­vitelezőre bízzuk a. javításokat, akkor el kell fogadnunk az ál­tala megszabott feltételeket, marad tehát a legalkalmasabb karbantartási mód — a szövet­kezet karbantartó részlegének kiépítése, amelynek a miként­je foglalkoztatja elsősorban a lakásszövetkezetek vezetőségét — ahol még ez nem öltött vég­leges formát. — Dunaszerdaihelyen (Du­najská Streda) is a vezetőségi gyűlések állandó napirendi pontja — tájékoztat Kovácsik István, a lakásszövetkezetek járási vezetőségének elnöke — hiszeti jelenleg a járásban há­romezerötszáz lakás van szö­vetkezeti tulajdonban, idén ez a szám négyszázzal nő. 3—4 éven belül pedig elérjük az ötezret, mert Somorján (Šaino- rín) további lakótelep épül és Nagymegyeren (Galovo) is megindul a szövetkezeti lakás­építés. Már jelenleg is mint­egy 80 százalékban sajáit kar­bantartó részlegünk végzi a ja­vításokat, nagyjából 10 száza­lékát a Družbyt ipari szövetke­zettel végeztetjük és 10 száza­léknyi esik egyéb vállalatokra. Nálunk a jelenlegi igények te­hát a karbantartó részleggel csak részben elégíthetők ki, ezért akarjuk a közeljövőben megfelelően kiépíteni. — Optimálisan 100 lakásra kell egy karbantartó — veszi át a szót Csölle Rozália, a részleg vezetője —,. azonban a járás szövetkezeti lakásalapja még nem olyan „koros“, hogy 35 karbantartóra lenne szükség. A nagyobb problémák úgv 15 év után vetődnek fel. Arra kell tehát felkészülnünk, hogy önellátók legyünk e téren, mert kivitelezőt nagyon nehéz találni. A vállalatok szíveseb­ben dolgoznak az építkezése­ken, mert az számukra kifize­tődőbb munka, mint az apró- cseprő javítások végzése. A je­len légi karba ntartó -á Hóm árny még jóidőre elég lehetne, ha a kivitelező vállalatok megfelelő — a jelenleginél jobb — mi­nőségben adnák át a lakásokat, így csak a szerdahelyi igénye­ket tudjuk kielégíteni. Somor­ján kellene két ember, Nagy- magyarra (Zlaté Klasy) egy és Nagyiuegyerre szintén kettő. Egyelőre... FONÁK HELYZET Nem itt hallottam először, hogy a vezetőség elégedetlen a lakókkal, a lakásokhoz való viszonyulásukkal. Miről is van szó? A lakók úgy kezei,ik a lakásaikat, mintha azoknak nem lennének tulajdonosaik, egyszerűen elvárják, hogy min­dent a szövetkezet végeztes­sen, még a legapróbb javítást is. Nagyon hamar elfelejtik, hogy magánlakásokból kerültek a szövetkezeti lakásokba, és a magánlakásban esedékes javí­tások akkor a leggazdaságo- sabbak, ha azokat a tulajdonos egyedül végezi el. Itt meg ha csöpög a csap már a lakás­szövetkezetet hívják, így az­tán előfordul, hogy a húszfil­léres alátét kicserélését tízko­ronás órabérben végzi a kar­bantartó... További probléma, hogy gyakran nem akad, aki felmossa a lépcsőházat, rend^ be tegye a közösen használt helyiségeket. így aztán ha elégedetlenség­ről hallunk, jusson az eszünk- be, hogy nem a lakásszövetke­zet vezetőségét kell minden esetben hibáztatni. Ha a kar­bantartó részleg nincs kiépítve, arról esetleg ők tehetnek, de a problémák halmozódásában a lakók közömbössége Is megte­szi a magáét. Az persze más kérdés, hogy akkor, amikor még a lakásszövetkezetek a maiaknál jóval kisebl»ek voltak, túlzottan „elkényeztették“ a la­kókat, s most aztán nehéz visszakozni. Ugyancsak időszerű már, hogy a nemzeti bizottságok és a különböző szervek illetékesei felülbírálják még a „hőskor­ból“ származó nézeteiket, ame­lyek szerint a lakásszövetkezet egy kis szervezet. Dunaszerda- helyen például több mint 450 milliót ér a szövetkezet vagyo­na, s annak kezelése bizony gonddal jár! K!ÜT Az iménti fejtegetéssorból is kiderült, hogy a lakásszövetke­zetek tagságának véleménye a szövetkezeti — saját — va­gyonról némi korrekcióra szo­rul, nem különben a hozzáál­lása is. Dunaszerdahelyen en­nek érdekében megtették a kezdeti lépéseket, hiszen a la­kásszövetkezet szervezeti fel­építése megkívánja az önkén­tes segítséget. Az elmaradt felvilágosító munka következ­ményeinek felszámolására már szervezik a lakásbizalmiakat, SZEBB LESZ A VÁROS Komáromban (Komárno) nem (kis feladatok hárulnaik a városi Műszaki Szolgáltató Vállalatra. Az idei esztendő első negyedé­nek néhány érdekes eredménye arról tanúskodik, hogy dolgo­zói — jóllehet nemegyszer prob­lémáikba ütköznek — általában nem vallanak szégyent, aminek hasznát látjáik a helybeliek. A vállalat gondozásában levő termálfürdő szolgáltatásait pél. dául a kérdéses időszakban csaknem hétezer ember vette igénybe. Ebből 1666-an a szau­nát részesítettek előnyben, leg­többen — szám szerint 2718 an — az ülőfürdőt keresték fel. Fontos körülmény, hogy a sp o r t c sa r no k k i ha szná 11 ságá naik mértéke kilencven százalékos volt. Az utcák tisztán tartása •nagy erőkifejtést követelt meg, és a vállalat a szemét elszállí­tásáról is viszonylag jól gondos­kodott. Természetesen törődtek és törődnek a parkokkal, virág, ágyásokkal is. Nyárra például kiültették 42 ezer tő virágot és mintegy 1200 fát. Kijavították és kiegészítették a világítótes­teket, miközben szigorúan ügyeltek az áramtakarékossági intézkedések megtartására. Kü­lönben a lakosságtól származó bevétel tervét ebben a negyed­évben túlteljesítették. Persze azért a vállalat 219 dolgozójá­nak akad még tennivalója bő­ven. Főleg abban a vonatkozás­ban, hogy a városkép szebb le­gyen s ennek keretében na­gyobb a tisztaság. De ez nem­csak az ő dolguk, hanem a töb­bi komáromié is. !g- i.) akiknek az lenne a feladatuk, hogy lakótelepként egy kisegi tő szervet — önkormányzatot — hozzanak létre, ami össze kötő kapocs lenne a lakók és a lakásszövetkezet vezetősége között. A felsoroltak persze, nemcsak itteni problémák. Mint ahogy a lakásszövetkeze­tek egyesítesét követően kiala­kult helyzetből eiredőek sem. A duuaszerdahelyi járásban 1973-ban egyesültek a lakás szövetkezetek, amelyek helyi vezetőségei megmaradtak, és járási szervvé a dunaszerdahe­lyi vezetőség lépett elő. Ezt követően egymás tekintélyémek ailááSásától sem volt mentes a tevékenységük, ha valami nem volt rendben, azonnal a járási vezetőség lett a hibás. TERVEK A dunaszerdabelyi járás la- k ásszö vet k e zet ei ne k j elen.leg i vezetősége alig fél éve van funkciójában, de ezalatt is bi­zonyította életképességét. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban nem volt fizetett, az­az, főfoglalkozású elnöke a lakásszövetkezetnek. (Más kér­dés, hogy miért nem?). A je­lenlegi vezetőség tagjai azon­ban szerényen elhárítják az érdemeket, mondván: nekik csak terveik vannak. Ha úgy tetszik: „csak“ terveik. Az elő­relátásról is tanúskodó tervek szerint a közeljövő feladata egy karbantartó központ léte­sítése. Ennek létrehozása azon­ban a nemzeti bizottságok hoz­zájárulása nélkül nehezen kép­zelhető et. Márpedig szükség van rá, hogy az öt év múlva több mint ötezer lakásra fel­duzzadó szövetkezeti vagyon kezelését rugalmasan meg tud­ják oldani — a karbantartó személyzet létszámának túlzott növelése nélkül. Nagymegye­ren és Somorján alközpontok biztosítanák a zavartalan üze­meltetést. IgV szól a terv. Megvalósí­tásától ötezer lakás lakóinak nyugalma is sokban függ. MÉSZÁROS jänos Nem ilyen lovat akartunk Nyílt levél Jozef Majka elvtárshoz, a bratislavai Interhotel vezérigazgatójához l isztéit Vezérigazgató Elvtársi Elnézését kérem, hogy — közügyről lévén szó — ebben a kissé talán szokatlan formában folyamodom Önhöz. A jobb érthetőség kedvéért elöljáróban néhány tényt szeretnék összegezni. Levelünkben — keltezése 1979. á pri 1 is 17-e volt — felhívtuk becses figyelmét arra, hogy lapunk ez év április 14. számában. Persona non grata? címmel glosszát közöltünk. Ebben az Inter- hotel Carlton bratislavai Savoy üzemében április 1-én történt esetet ismertettük. Nevezetesen azt, hogy ebben a vendéglátó üzemben az egyik fizetőpincér minősíthetetlenül viselkedett a glossza írójával szemben. Hadd idézzem levelünknek ezt követő részét: „A bírálat éle azon­ban egy olyan egészségtelen jelenség ellen-irányul, amely na­gyon elterjedt — úgy tűnik az Interhotel egyes vendéglátó borén dezéseiben is —, mégpedig az asztalok indokolatlan, megtévesztő rezerválása ellen. Ezzel összefüggésben a cikkíró és a szerkesz­tőség magyarázatot kér, hogy a vendég miért válik lassan per­sona non gratává, vagyis nem kívánatos személlyé, vajon üze­meik és dolgozóik egyáltalán érdekeltek-e a felhalmozásban, s főleg konkrétan mit tesznek annak érdekében, hogy ne alkalmaz­zanak ilyen átlátszó és káros trükköket? Válaszában, amelyet május 3-án kaptunk kézhez, ön értesített bennünket, hogy az üggyel foglalkozni fog a vállalat fegyelmi bizottsága, és ezért panaszunkra — a hatályos törvényes rendel­kezésekkel összhangban — 30 napon belül adnak érdemleges választ. Ez is megtörtént. A törvényes határidőn belül valóban meg­kaptuk az Ön kézjegyével ellátott válaszlevelet. Rövid es velős: „Panaszuk alapján, amelyben rámutatnak az Interhotel Carlton üzemének fogyatékosságaira és ...a fizető pincér magatartásá­ra, tudatjuk Önökkel a javító intézkedéseket. A Savoy étterem fizetőpincérét fegyelmi intézkedésként 1979. május 1-től 3 havi időtartamra beosztottuk pincérnek..." Nos, sajnálattal, bevallom, körülbelül ilyesfajta válasszal szá­moltam. Olyan válasszal, amely — sértődés ne essék—megkerüli a forró kását. Helyénvalónak tartjuk, hogy a főpincért megbün­tették. Csakhogy — s ez kiderül Önhöz intézett leveliinkből is —' mi nem a cikk íróját ért sérelmet tekintettük a lényegnek, ha­nem éppen azt a fogyatékosságot, amelyre ön egyetlen szóval sem reagált. Az a körülmény ugyanis, hogy — nemcsak maguk­nál — szinte naponta emberek százait riasztják el oktalanul az üres vendéglátói asztaloktól a rájuk helyezett Rezervé feliratú cédulákkal, nem egy személyt, hanem sokakat érint. De menjünk tovább. Az ilyesmiről — feltehetőleg — nem X. Y. főpincér tehet* hanem valaki, vagy valami más. S a vendéglőket látogató embe­rek, de általában az olvasók is éppen erről, ennek a jelenségnek okairól és kiküszöbölésének módjáról szerelnének joggal — töb* bet megtudni a semminél. Ne haragudjék, de azon a véleményen vagyunk, hogy a lényeg ilyen megkerülése objektíve nem szolgál mást, legfeljebb a bi» rálát „elegáns“ elfojtását. Meggyőződésem, hogy személy szerint ez nem a szándéka á ezért, olvasóinkkal együtt, türelmesen várom kiegészítő magyará­zatát. Elvtársi üdvözlettel; galy ivan AZ EGÉSZ VILÁGOT KÖZELBE HOZZA A SELENA 211, A SPIDOLA 252 ÉS A HIFI 814 RÁDIÓKÉSZÜLÉK. KEDVEZMÉNYES KÖLCSÖNRE IS MEGVÁSÁROLHATJA A DOMÄCE POTREBY mast*. ELEKTRO-SZAKÜZLETEIBEN! 0F 56 1979. VI.^L3r 6

Next

/
Thumbnails
Contents