Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-09 / 134. szám, szombat
Az ©!««* kommunisták javaslata NEMZETI EGYSÉGKORMÁNY — VAGY AZ OKP ELLENZÉKBEN MARAD (CSTK) — A súlyos politikai gazdasági és szociális problémák megkövetelik, hogy nem- zeti egységkormány alakuljon Olaszországban a kommunista párt teljes részvételével — mondotta beszédében a szicíliai Palermóban Enrico Berlinguer, uz OKP főtitkára. Ha azonban a kereszténydemokraták és a többi pártok nem tesznek eleget ennek a követelménynek — márpedig a választásokat követő első nyilatkozataik erre utalnak — a kommunisták ellenzékben maradnak. Nem támogatunk semmiféle olyan megoldást, amely kizárna minket a kormányból, — hangsúlyozta Berlinguer. A párt az ellenzékben továbbra is védeni 1979. VI. 9. KI KIT KÉPVISEL? Véres kezű gyilkos a tárgyalóasztalnál — tömören így fogja 1 hatinánik össze leng Sary jelenlétet Colombóban, az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságának ülésén. A megdöntött Kína-barát kambodzsai vezetés • egyik hírhedt alakja azért jött a szigetország fővárosába, hogy olyan nép nevében beszéljen, mely milliói- naik — nem túlzás — volt a sírásója, akinek olyan döntő szerep^ volt száz- és százezrek halálában, megkínzásábain és földönfutóvá tételében, amire a történelem nem adhat felmentést.. Olyan népet akar képviselni, amely alig pár hónapja fegyvert ragadva kiűzte az országból a Pol-Pot—leng Sary-bandáikat. Mi sem jellemzőbb, hegy leng Sary egyenesen Peking- ből érkezett Colombóba Hu Sao névre szóló kínai útlevéllel, majd megérkezvén eldobta álnevét és Kambodzsa külügyminiszterének szerepébein tetszeleg. Mindez arra vall: nyilván nem azért érkezett a tanácskozásra, hogy a kambodzsai nép érdekeit képviselje. Sóikkal inkább azért, hogy eleget tegyen pekingi megbízóinaik. Ugyanúgy, miint ahogy azt korábban négy évig saját hazájában tette, azzal a különbséggel, hogy most diplomáciai eszközökhöz folyamodik, míg azelőtt drasztikus módszereikkel szolgálta pekingi kebekba- rátait. Sri Lanika fővárosában tartózkodik úgyszintén a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége, élén Ha Sen külügyminiszterrel. Nem kétséges, hogy csakis ez a delegá-. ció képviselheti valóban Kambodzsa népét. A megbukott rezsim, amely népellenes politikájával már régen lejáratta magát a világ politikai színpadán, szégyentelenül még ma is a kambodzsai nép érdekeinek védelmezőjeként tetszeleg. A januárban megbuktatott kambodzsai rezsim Pekinghez fordult segítségért, és amint azt a colomboi események bizonyítják, nem eredménytelenül. Eddig 17 ország ismerte el, közöttük a szocialista közösség országai, és több ország haladó közvéleménye sürgeti az új kambodzsai vezetés elismerését. Nyilvánvaló, hogy a Kambodzsai Népköztársaság nemzetközi képviseleti joga érvényesítése ellen irányuló táma- dáso'k nem fordíthatják vissza a történelem kerekét és nem másíthatják meg a jelenlegi kambodzsai reaiitásokaT (Rp—C) fogja a dolgozók érdekéit, és törekedni fog az ország meg- újhódására. A választók több mint 3d százalékos támogatásával — mondotta Berlinguer, az Ulasz Kommunista Párt munkás- és a népi mozgalom to ereje marad, amellyel mindenkinek számolnia kell BANKOK ÁLLAMOSÍTÁSA (ČSTK) — Mehdi Bazargan iráni miniszterei nők tegnap közölte, hogy valamennyi iráni ban kot államosítottak. A kormányfő szerint a bankok álla mosítása lehetővé teszi a ban kok tőkéjének hatékonyabb ki (Használását a köztársaság gaz dasági és szociális fejlesztése szempontjából. A döntést az Iszlám Forradalmi Tanács hoz ta. WASHINGTONI DÖNTÉS MARAD AZ EMBARGO RHODESIA ELLEN Londonnak jut a hálátlan szerep: a bábrezsim elsökénti elismerése? (ČSTK) — Carter, az Egyesült Államok elnöke úgy döntött, hogy az USA egyelőre nem oldja fel az ENSZ által Rhodesia ellen meghirdetett embargót, esetleg később szánja el magát erre a lépésre. Az elnök is elismerte, hogy az embargó feloldása esetleg „rossz fényt vetne az amerikai nemzetre“, viszont „első jó lépés nek“ nevezte a rhodésiai nép nyakára ültetett Muzorewa-re- zsimet. Azt ugyan az elnök is kénytelen volt elismerni, hogy a fehér kisebbség Rhodesiában továbbra is döntő befolyással bír a parlamentben, a hadseregben, a rendőrségben és az egész államapparátusban. Ezen kívül megvétózhat minden ér dekeit veszélyeztető reformot. Carter azzal, hogy egyelőre kitart az embargó mellett, tulajdonképpen szembehelyezkedett a szenátussal, mivel mint ismeretes, a szenátus három héttel ezelőtt megszavazta a szankciók eltörlését, tekintettel a megtartott „szabad és reguláris“ választásokra. A Christian Science Monitor lap a Fehér Ház álláspontjával kapcsolatban megjegyzi, hogy Washington nem akar az első lenni a rhodésiai bábkormány elismerésében, ezt a hálátlan szerepet Londonnak szán- ja. Időzített „kacsa": a SALT-II. ellenségeinek szolgálatában Melyik washingtoni napilapnak higgyen az amerikai olvasó? A Washington Star amerikai napilap új „szenzációval“ szol gált olvasóinak: amíg az Egye sült Államokban sok ember örömmel üdvözli a SALT-II. alá írását, Moszkva szorgalmasan lokozza katonai készülődéseit. Hogyan jutott el a Washington Star szerkesztősége ehhez a következtetéshez? Amint Iva« Artyuiuuv, a TASZSZ szovjet hírügynökség kommentátora írja, a válasz egészen egysze rü. A szerkesztőség összehason lította a Szovjetunió és az USA katonai költségvetéseit. így jutottak arra az eredményre, hogy „az álnak szovjetek“ az utóbbi tíz évben vagy százmii- liárd dollárral többet költöttek fegyverkezésre, mint az Egyesült Államok. Ne fejtegessük most azt a kérdést, hogy a Washington Star miért éppen a Bécsben sorra kerülő szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt közölte ún. szenzációs értesüléseit. Térjünk rá a dolgok lényegére. A szerkesztő uraknak kedvük támadt, hogy összehasonlítsák a Szov jetunió és az Egyesült Államok katonai költségvetését. Ez ellen nincsen kifogásunk, azzal a feltétellel, hogyha a valós számokat és nem pedig a meghamisított tényeket vetik össze. Az igazság pedig a számok tükrében a következő: az utób bi tíz esztendőben a Szovjetunió költségvelése 1905 milliárd rubel volt, ebből a honvédelmi célokra 17G milliárd rubelt, azaz 9,2 százalékot költöttek. 1969-ben a Szovjetunió 17,85 milliárd rubelt költött honvédelemre, ezzel szemben 1979-ben kevesebbel, 17,23 milliárd rubelt. Mi a helyzet az Egyesült Államokban? Az utóbbi tíz évben az USA 920 milliárd dollárt költött közvetlen katonai célokra. 1969-ben a Pentagon költségvetése 80,3 milliárd dollár volt, az idei évben pedig rekordmagasságot ér el: L28 milliárd dollárt. Az amerikai katonai-ipari komplexum nyomására a hadikiadások állandóan növekednek. Az 1980-as pénzügyi évre, az amerikai Kongresszus elé beterjesztett katonai költségvetés terve elj érte a plafont: 138,2 milliárd dollárt! A Szovjetunióban csökkend tendenciát mutat a védelemi* fordított kiadások összege. Ťft esztendővel ezelőtti a költség- vetés 13,2 százalékát, az idén pedig már csak 6,4 százalékát fordítják a védelem megerősítésére. Ezzel egy időben növekedik a népgazdaság fejlesztésére és a lakosság szociális el-< látására fordított kiadások ősz- szege. A tények minden elfogulat-* lan ember számára világosan, önmagukért beszélnek. A Szov-i jetunió nem törekszik katonai fölényre, egyedüli célt követ: saját védelmének biztosítását. Az USA-tól eltérően, nem épí-' tette ki az egész világon a ha-* ditámaszpontok hatalmas háló* zatát, sem a hadiipari társasán gokat, amelyek az Egyesült Ál* lantokban évente milliárdos be-' vételeket szereznek a Penta-* gon egyre növekvő megrendeléseinek köszönhetően. Amint a TASZSZ hírmagyarázója is rá* mutat, a Szovjetunióban egyál* talán nem léteznek olyan erők, amelyek a lázas fegyverkezést támogatnák. A Washington Post hírmagya* názójának, Joseph Craftnak iga * za van, amikor a következőket írja: „A szovjetek valóban előrelépnek, de távolról sem ax atomfegyverkezés terén. Olyan területeken érnek el sikereket, mint a műszaki haladás, a gazdasági fejlesztés és a szociális problémék megoldása.“ Eeek után hogyan tekinthetünk a má* sik amerikai újság, a Washings ton Star említett állításaira? Ártatlan tévedésről van szó, vagy pedig- tudatos félreveze-- tésről? Arról, hogy meg akarják félemlíteni az amerikai polgárt az állítólagos „szovjet veszély“ hangoztatásával? Bárkim is az indíték, leszögezheti jük, hogy a hasonló „kacsák“ egyáltalán nem győznek mega washingtoni napilap becsületes-^ ségéről. (CSTK) Az USA egyre több tagallamában érezhető a növekvő üzemanyag- hiány. Carter elnöknek azt a döntését, hogy ,,rendkívüli helyzet“ esetén bevezetik a jegy rendszert, Kaliforniában már máfus 9-én, azon a napon követték, amikor a szenátus jóváhagyta a döntést. Az üzemanyaghiány következtében Kaliforniában az elmúlt napokban kilométeres autósorok álltak a benzinkutak előtt, pánik tört ki, sőt erőszakos cselekedetek is előfordultak. A 48 éves Ray W. Clapperre, (képünkön) egy Los Angeles i benzinkutasra kézifegy verrel rálőttek, amikor megpróbált a rendőrségért telefonálni. Egy olyan férfi lőtt rá, aki a várakozó járművezetőktől csalárd módon pénzt akart kicsalni (ČSTK — felv.) Carter jóyáhagyta az MX interkontinentális rakéták fejlesztését (ČSTK) — Carter elinök csütörtök éjjel jóváhagyta az MX jelzésű, nukleáris robbanófejjel ellátott igen mozgékony interkontinentális rakéták fejlesztését. Az MX sokkal nagyobb rakéta, mint amilyenek. Kommentárunk Blumenthal amerikai pénzügyminiszter a Spiegel című nyugatnémet magazinnak adott interjújában elsősorban az energiagazdálkodással foglalkozik. Beszél ugyan a várható nagy változásokról, de alapjában véve optimista. Nem így Nyugat-Európa. Brüsszelben, a Közös Piac központjában megkondították a vészharangot: a sajtó olajháború kitöréséről ír az Egyesült Államok és a Közös Piac között. Mi okozza mindezt? Az, hogy az amerikai olajvállalatok vásárlásait a kormány barrelenként (159 liter) öt dollárral szubvencionálja. Az USA azzal, hogy többet fizet az olajért, készleteinek felhalmozására törekszik, hiszen a szállító magasabb árért szívesebben szállít. Ez azt eredményezi, hogy a Közös Piac országai kevesebb olajat fognak kapni, az olaj „elfolyik“ a világpiacról az USA-ba. Olajhiány lesz Nyugat- Európában, ami pedig újabb áremelést, a fogyasztókat sújtó korlátozó Intézkedéseket von maga után. Az amerikai lépés tehát egyértelműen Nyugat- Európa kárára történt. S ha éhhez hozzávesszük, hogy az OPEC-országok közelgő genfi tanácskozásukon valószínűleg ismét áremelést szavaznak meg, a helyzet valóban nem rózsás. Nyugat-Európa fel van háborodva, tiltakozik. Leghangosabban Franciaország, talán mert érzékenyen érintette külügyminisztere washingtoni látogatásának sikertelensége. Poncet Carterral folytatott negyedórás beszélgetése során nem tetszését fejezte ki az említett szubvenció ügyében. Az amerikai elnök azonban, úgy tűnik, nem vette őt komolyan. A francia diplomácia vezetője felháborodva érkezett haza, s nem késlekedett beszámolni kudarcáról a minisztertanácsban/ A L’Aurore című lap arról ír, hogy a „felháborodott Európa egységes blokkba tömörül az USA ellen“. Hogy valóban így van-e, az kérdéses. Tény azonban, hogy mindmáig nem alakult ki a közöspiaci országoknak az energiapolitikát összehangoló közös vonala. Az olaj-, illetve energiapolitika egyeztetésére alkalmuk nyílik a külügyminisztereknek június 12-i tanácskozásukon. Párizs és Bonn — Poncet szerint — múlt pénteken Barre miniszterelnök és Schmidt kancellár megbeszélésein egyeztette álláspontját. Az energiaválság és az amerikai kormány intézkedése volt a fő témája Thatcher asszony és Giscard d’Estaing párizsi találkozójának is. Genscher nyugatnémet külügyminiszter pedig elsőkézj bői — francia kollégájától, Poncettől — kapott információ-1 kát a washingtoni álláspontról csütörtöki párizsi villámlátogatásán. Míg a francia külügyminiszter nyilvánosan beszélt kormányának elégedetlenségéről, Schmidt kancellár Carterral folytatott megbeszélései során a nyílt kritikától tartózkodott. A csütörtöki tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja, hogy a felek energiakérdésekben „alapvetően megegyeztek“ és közös lépéseket sürgetnek, ám csak addig, amíg „azokat megengedik a két ország érdekei“. E tartózkodó formuláció arra enged következtetni, hogy a szép szavak ellenére Washington és Bonn között is 1 ) moly nézeteltérések vannak az energiapolitikát illetően. Az EGK-országok tehát mozgósítják erőiket ,s nem valószínűtlen, hogy az amerikai in-- tézkedésnek politikai következményei lesznek. A konfrontációra lehetőség nyílik a hét vezető tőkésállam közelgő tokiói csúcsértekezletén. Nem valószínű, hogy az amerikai kormányzat visszavonja a szubvenciót, hiszen Carterre belülről nagy nyomás nehezedik eddigi sikertelen energia- politikája miatt. (A Spiegel az amerikai elnök képe alatt nem kis gúnnyal írja: „Carter, az energiapolitikus.“) Az USA önző lépése nyomán azonban kiéleződik a helyzet közte és nyugat-európai szövetségesei közt. (PaP) kel az Egyesült Államok fegyveres erői eddig rendelkeznek. Carter ugyanakkor jóváhagyta a Pentagon javaslatát, hogy 200 MX rakétát, amelyeknek előállítása tervben van, különleges járműveken igen gyakran és titokban szállítsanak 8000 földalatti rakétakilövő állomás között. Ennek az intézkedésnek célja megnehezíteni a felfedezését azoknak a helyeiknek, ahol az MX rakétákat tároljáik, s ezzel e rakétáiknak a földön való megsemmisítését is. A Reuter iroda által idézett jól tájékoztatott körök szerint mindegyük MX interkontinentális rakétát tíz 12-A típusú nukleáris robbanófejjel szerelnek fel. Az MX rakéta kifejlesztése mintegy 5 milliárd dollárba kerül, gyártása és a rakéta- egységeknek ezekkel való felszerelése több mint 30 milliárd dollárt igényel. Földrablás a palesztinoktól „Így kívánja Izrael biztonsága” (ČSTK) — Az izraeli hatóságok a Jordán folyó nyugati partján Nablusz város közelében 80 hektár földet vettek el a palesztin lakosságtól. A ikö- zel 50 izraeli telepes már az újonnan elrabolt arab földön töltötte az éjszakát. Menahem Begin kormányfő múlt szombati döntése alapján ezen a helyen új izraeli település jön létre Álon Morej néven. Az izraeli legfelsőbb bíróság már létrehozta a „jogi alapot“ az ilyen gyakorlatra, döntése szerint a megszállt területeken az araboikat elűzhetik földjeikről, ha ezt így kívánja Izrael „biztonsága“. Készülődés Havannára Folytatódik az el nem kötelezettek értekezlete (ČSTK) — Colombóban folytatta munkáját az el nem kötelezett mozgalom koordinációs irodájának külügyminiszteri szintű értekezlete. A tanácskozáson 911 ország mintegy 450 küldötte, valamint megfigyelőként olyan küldöttségek vannak jelen, amelyek nem a koordinációs iroda 25 tagországából érkeztek. Mint Ismeretes, ez a tanácskozás az utolsó előkészítő fóruma a Havannában kora ősz- szel megrendezendő el nem kötelezett csúcstalálkozónak. OojMilus
