Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-01 / 127. szám, péntek

A TAGKÖNYVCSERE FONTOS SZAKASZA

(Folytatás az 5. oldalrólI

A tagkönyvcsere élőkészüle teinek eddigi eredményei és taoasztalatai alapján megállapíthatjuk: a párt szer vek és

szervezetek kezdettől fogva felelősen kezelték a CSKP KB határozatainak teljesítését. Be igazolódott: a tagkönyvcsere

kritériumainak és tartalmának helyessége és indokoltsága.

A párt nagy gondot fordított arra, hogy felkészítse a tisztségviselőiket, sokat tett azért, hogy a pártban és társadalomban aktív politikai nevelőmunka bontakozzon ki a tagikonyv^ csere jelentőségének, céljainak és módozatainak megvilágításával kapcsolatban. Minden járásban ki dolgoztaik és a járási pártbizottságok elnökségei jóvá hagyták az alapszervezetek munkájával kapcsolatos álláspontokat. Ez rendkívül nagy munka volt. Ilyen feladatot először tűztünk magunk elé és egészében véve sikeresen végrehajtottuk. Lényegében már befejeződött a kérdőívek ikitöl. tése és megtörtént a párttag- könyvek ellenőrzése is.

A pártbizottságok most megvitatják az állásfoglalásokat. Úgy tűnik, hogy az alapszervezetek nem számítottak ily konkrét állásfoglalásokra. Ez azonban nem mindenütt érvényes. Vannak formális állásfog. lalások is, s ezekben az esetekben utólagos intézkedésekre van szükség. Csak természetes, hogy nem elég formálisan megszüntetni vagy gépiesen elfogadni az állásfoglalást, hanem szükség van a járás jól megszervezett és hatékony segítségére. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a járási pártbizottságok többnyire felelős politikai megoldásokat dolgoztak ki. A taggyűlések sikeres előkészítése megköveteli, hogy a rendelkezésre álló viszonylag rövid időt jól kihasználják az állásfoglalások megvitatására, megismerésére és arra, hogy a belőlük levont tanulságokat beépítsék az alapszervezetek munka terveibe.

Az a lap szer vezetek tevékenységének sajátos körülményei — és munkájuk eltérő színvonala — szükségessé teszik, hogy a mostani és a következő idő. szakban a járási pártbizottságok figyelme és az alapszervezetek bizottságainak nyújtott segítségük a munka hatékonyságának növelésére összpontosuljon, hiszen az alapszervezetekben valósulnak meg a tag- könyvcserével kapcsolatos ösz- szes további feladatok. A járási pártbizottságoktól ez megköveteli, hogy a konkrét problé. imák és feladatok ismeretében, a pártszervezetek feltételeinek

tekintetbe vételével a pártszervezeteknek hatékony segítséget nyújtsanak, felkészítsék mégha-- ia tana zott képviselőiket, az aktivistákat, s törődjenek a pártszervezetek differenciált irányításával. Ez munkájuk súlypontja a jelenlegi időszakban,

A júniusi taggyűlésekre igényes politikai feladat hárul. Megvitatják az állástog la Iá sokból levont tanulságokat, saiát intézkedéseikkel együtt, s jó vá hagy ják azokat a javaslatokat, amelyek a bizottsági tagoknak és a felső pártszervek tagjainak a tagkönyvcsere jegyzékében való beírásával kapcsolatosaik. Egyúttal megvitatják az alapszervezetek felkészültségét a tagkönyvcserére. Ezzel az egész pártban megkezdődik a tagkönyvcsere további szakasza: a párttagokkal való beszélgetések. Az elvtársi bíráló és igényes beszélgetéseiknek valódi dialógusoknak kell lenniük, amelyek során az alap- szervezet elbeszélget tagjaival arról, mennyire teljesítik munkájukkal, magatartásukkal, ál.- 1 ásfogla 1 ásuk'ka 1 a párt politikájáért vívott mindennapos küzdelmükkel kommunista kötelességeiket.

Az alapszervezetwk bizottságainak a párttagokkal való be-, szélgeté9eit jól elő kell készíteni nemcsak a járási bizottság, illetve annak megbízott képviselője, hanem az alapszer. vezet bizottsága és minden párttag részéről. Ezért az alapszervezetek bizottságainak már a jelenlegi időszakban is nagyon fontos feladata: úgy készüljenek a beszélgetésekre, hogy ezeket a tárgyias, ^nyílt. bíráló és önbíráló légkör, az elvtársi eszmecsere, a párttag és a pártbizottság,,valamint az egész szervezet munkájában tapasztalható fogyatékosságok leküzdéséinek szándéka, a munka javítására irányuló törekvés és az a szándék jellemezze, hogy minél jobban megbirkóznak azokkal a feladatokkal, amelyek az adott pártszervezetre a XV. pártkongresszus programjából és annak lebontá. sából hárulnak. A beszélgetések eredményeitől jelentős mértékben függ mennyire fokozódik a pártban valamennyi párttag részvétele a pártszevezetek életében és munkájában. A beszélgetések előkészítése és megtartása során arra kell tö., rekedni, hogy tiszteletben tartsuk és ne szűkítsük le a párt- alapszabályzatot és azokat a kritériumokat, amelyeket a CSKP KB határozata, valamint a politikai-szervezési és műszaki adminisztratív előkészületekről szóló határozat rögzít.

A beszélgetések során egyes

tagoknak irieg kell mutatni a fog ya tékosságo k lek ii zdé sét iák, a munkahelyükön végzett munkájuk javításának útját, figyelmeztetnünk kell őket tartalékaikra, mégpedig differenciáltan. lehetőségeik figyelembe vételével. Nem szabad hiányoznia az elvtársi szónak és takácsnak sem, a párttagnak segíteni keli problémái, személyes gondjai megoldásában. Az ilyen hozzáállás kedvező, bizalmas légkört teremt, javítja a pátrag viszonyát a párthoz es erősíti azt az eltökélt szándékát, hogy további sikereket ér jen el a munkában, és politikai e 1 kö te lezetTsége fokozásában

egyaránt

Nem kerülhetik el azon ban az alapszervezetek bi zottságainak figyelmét a pasz szivitás megnyilvánulásai, a fogyatékosságok és azok az esetek. hogy egyes párttagok megszegik a pártalapszabályzatot. Szükséges és elkerülhetetlen, hogy ezekkel a párttagokkal nyíltan és bírálóan beszélgessenek hibáikról és fogyatékos- ságaíkró!. Ezt idejében meg kell tenni, nem pedig csak akkor, amikor nem marad más hátra, csak a párttag kizárása az alapszabályzat durva megsértéséért. A párt törődik a tagállomány összetételének javításával, figyeli sorainak tisz. taságát. Elkerülhetetlen, hogy megváljon azoktól, akiket nem illet meg soraiban hely. Ez megköveteli, hogy ne mechanikusan szüntessék meg egy-egy ember párttagságát, hanem minden összefüggést külön-külön és átfogóan mérlegeljenek.

A tagkönyvcsere a legnagyobb és legtömegesebb alkalom arra, hogy az egész párt értékelje, hogyan érvényesítik a kommunisták a gyakorlatban a párt politikáját, s biztosítja azt a megismételhetetlen lehetőséget, hogy az altipszerveze- tetk intenzívebbé tegyék a tagokkal való egyéni munkájukat, fokozzák a kommunisták igényességét feladataik felelős teljesítéséért, s létrehozzák a hibák és a fogyatékosságok elleni küzdelem légkörét. Ez tulajdonképpen a legszélesebb körű kádermunka, s a tagkönyvcserét e tekintetben is hatékonyan fel kell használni.

Minden feltétel adott ahhoz, hogy a tagkönyvcserét a CSKP KB határozatával összhangban végrehajtsuk. Az eddigi előkészületek és tapasztalatok, a kerületek és a járások felelős magatartása azt a meggyőződést erősítik meg, hogy ezt a feladatot az egész párt sikeresen teljesíti, s a tagkönyvcsere politikai és eszmei céljait elérjük.- ^ ORVOSI TANÁCSADÓ

Mindannyiunk ügye

i

A daganatos betegségek elj leni küzdelemhez tartozik az egészséges munka- és életkörnyezet megteremtése. Problémát okoz, hogy sok rákos beteg későn folyamodik az orvoshoz. A betegség elleni eredményes küzdelem állandó figyelmet igényel nem csupán az egészségügy, hanem az egész társadalom részéről.

Az élet- és munkakörnyezet problémáinak megoldása fokozott figyelmet érdemel. Nemcsak azért, mert a valamikor tiszta patakok és folyók vizét az ipari üzemek szennyezik, a levegőbe és a talajba különböző vegyi anyagok kerülnek, hanem azért is, mert ez nagy károkat okoz és veszélyezteti a lakosság egészségét. Az ember a tudomány és technika egyedülálló vívmányainak a megteremtője, egyúttal az ártalmas tényező okozója is, melyek az ember egészégét és létezését veszélyeztetik. Ez a probléma előtérbe kerül a daganatos megbetegedések keletkezésével kapcsolatban. Általános vélemény szerint ezek 70—80 százalékát a kedvezőtlen élet- és munkakörülmények okozzák, amit alátámaszt az a tény is, hogy ott, ahol nagy mennyiségű vegyi anyag van a levegőben, gyakoribb a rák előfordulása. Ezért mondjuk, hogy a munka- és életj környezetünknek káros vegyi

háttere van. Ehhez kapcsolódik még a sugárzás, habár kisebb mértékben, vagyis a radiációs háttér. Ezzel összefüggésben említést kell tennünk a különféle ásványi eredetű porszemcsékről, amelyek mikromennyi- ségű sugárzást tartalmaznak, s a levegővel az emberi szerve^ zetbe jutva károsítják a légzőszerveket.

Az elmondottak alapján gazdaságunk egyes ágazataiban óvintézkedéseket foganatosítottak. Például az építőiparban csökkenteni kell a por meny- nyiségét a környezetben, az erdő és vízgazdálkodásban fokoj zott figyelmet kell szentelni a természet, a talajvíz védelmének. A vízbe nagy mennyiségű kőolaj, szénhidrátok, a műtrágya porlasztását elősegítő anyagok, gyomirtók, fenolok és nehézfémek vegyületei jutnak. Napjainkban specifikus méréseket végeznek az említett anyagok rákokozó hatásának megállapítására. A veszély elhárítása céljából 1973-ban új törvény lépett érvénybe, amely a vizek tisztaságával és védésével külön foglalkozik.

A másik terület, ahol a meg-* előzésnek nagy a jelentősége, a mezőgazdaság. 1974 januárjától betiltották egyes klórt tartalmazó szénhidrát vegyüle- tek használatát

A levegő portalanítása vé-< gett intézkedéseket foganato-*

sítottak a fűtőberendezések rekonstrukciójával és karbantartásával kapcsolatban. A hamu és korom ellen a tüzelőanyagenergetikai alap megváltoztatásával, a gázosítással és a fűtőolajok alkalmazásával küzdenek.

Említsünk meg néhány adatot a rák előfordulásának gyakoriságáról. Az utóbbi 10 évben a rákos megbetegedésekben az első helyen a férfiak állnak. A férfi betegek száma évente 2,8 százalékkal, a nőké

2,4 százalékkal nő, ami abszolút értékben kifejezve a nőknél

4—5000, a férfiaknál 5—6000 új beteget jelent. A széles körű egészségnevelési tevékenység ellenére sok esetben a betegséget csak akkor ismerjük fel, mikor már alapjában véve késő van, és a gyógyulás lehetősége minimális. Ezért vezettük be a 30—60 év közötti lakosság szűrővizsgálatát, egyelőre a kiválasztott járásokban. A szűrővizsgálatok keretébe feltárjuk a szív- és érrendszeri betegségek korai szakaszát, a daganatos megbetegedéseket és egyéb idült betegségeket is. Arra törekszünk, hogy a rákos megbetegedéseket még csírájukban felfedezzük, amikor a gyógyulásra még remény van. Ez lehetséges a test olyan részein, mint pl. a bőr, szájüreg, légzőutak, emésztőszervek, mellek, női nemi szervek, húgyvezeték stb.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ehhez nem elég csupán az egészségügyi dolgozók törekvése. Szükséges, hogy a lakosság aktívan részt vegyen a szűrővizsgálatokon.

Dr. ŠESTÁK ANDREJ

A beszélő köntös

Bemutató a Magyar Területi Színházban

„Nagy hálával tartozunk azoknak, akik figyelmeztetnek bennünket hibáinkra, meri meg szégyenitenek ben nünket; értésünkre adják, hogy ma ■ gunkra vontuk ern berlársaink megvetését. bárt azt nem akadályozzák meg, hogy a jövőben is ne váljunk megvetés tárgyává, hiszen van jócskán más hibánk is, amellyel erre rá szolgálunk — írja Pascal, majd ekképp folyuatja: —

De egyengetik egy hibánk helyrehozásának és a tőle való megszabadulásnak az útját."

Konrád József agy ezen egyen.ge- tők közül. Mire fa g ye i me z t ót? H og y mindig. minden hel yzetben vállal nunk keli önmagunkat. Hogy a köpönyegfor- gátás. a közösség megtagada- sa, a gyávaság és a reménytelenség elszéleszti tőlünk a legértékesebb emberi értékeket.

Kérdezhetné bárki: ilyen súlyos etikai mondanivalója lenne e kétrészes vígjátéknak, amelyet Hubay Miklós alkalmazott színpadra, s amelyhez Matus János áillítotit össze kiváló zenét? Egy nioseszerű vígjátéknak, amelyben, úgy tűncik, másról nincs szó, csak egy köntösről, amelynek újdonsült tulajdonosait példáit mutatnak mindabból, amiből nyugodt lelkiismerectet vehetünk példáit mi is. De hol is vagyunk? Kecskeméten, a hói éppen a török uralkodik, azaz bábáskodik, hiszen nem csupán a termést, de a lányokat is be kelt szolgáltatni neki. A falvak és a városok főbíráá pedig félnek, nem mernek ellenszegülni Kecskemét városi tanácsának egyetlen tagja sem mer a török jelenlétében a török ellen ravaszkod tű, egyedül — a Lestyák Miska, akit éppen mások pipogyasága ültetett a főbírói székbe. Na és a kedvese. Cin- na, a Bürü cigányzenész leánya, aki megjárva Szulejmám szultán budai palotaiját nagy tapasztalatokra tessz szent az ügyben, miként kell az elnyomó törökkel bánni. Ök ketten, a szerelmesek az igazándi hősei ennek a meggoodolkozitatú vígjátéknak, bar a többi szereplőnek is úgymond küldeté- ses alakítás jutott. Említsük csak föl Dráfi Mátyást, aki — Lestyák Mátyás szabómestert, Pintye Gyuri kisbírót és hivatali szolgát, valamint a török tolmács szerepét — egyaránt jól alakította, akárcsak Varsányi Mari Cinnát, és Pőthe István Lestyák Miskáit. Úgy tűnik, Pőthe végre kimenekült abból a skatulyából, amely az infan- talizmus jegyeit hordozó figurákat zárja eléggé szűkre méretezett lehetőségek közé. E darabban diákként legényes, főbíróként igazi bátor férfi volit. Boráros Imre mulattatóan alakította a Hóhért és a Követet, színre lépésével feszültséget keltett. Ugyancsak hiteles hangulatot teremtett jeleneteivel Porosznoki Gábor kö- pönyegforgaitó és talpnya-ló tanácsos szerepében Fazekas Imre, és a közösségét föladó, hovatartozását a török előtt takaró, a török legyőzése után nyomban átváltó Szunyogh György tanácsos, akit Tóth László alakított. Persze, Olaj béghez hasonlóan mi is igazságtalanok lennénk, ha nem emelnénk ki, hogy szinte valamennyi szereplő jó teljesítményt nyújtott. Nem az ő hibájuk, hogy a darab jeleneted, amelyek logikai és időbeli sorrendben rendkívüli könnyedséggel kapcsolódnak egymáshoz, nem mindig csattannak a kívánt időpontban. Igaz, eleve kimódolt rendezői, mondhatnánk úgy is, konrádi szerkezete van a darabnak, egyes jelenetek — főleg a hosszabb dialógusoknál — mégis hullámzóak. Bár Konrád József nem változtatja meg az események rendjét, csupán kiválaszt közüVarsányi Mari és Pőthe István a színmű Jgyik jelenetében (Nagy László felvétele)

lük néhányat, amelyeket rendezői ötleteivel fölgyorsított, segítve így a közönséget abban, hogy a jellemek, a néznélek tan, a helyzetek és az em- tveni kapcsolatok mögé lásson — egyszersmind saját egyéni története mögé. Hogy a közönség a sírásban, a kacagásban, u török önkényben s a törököt kijátszók igazságérzetében valami egyetemes többletet véljen fölfedezni. Mindebből arra következtethetünk, hogy Konrád A beszélő köntöst szinte egyetlen lélegzetre kívánta előadatni. S ez — néhány las- súdad, már-már állóképbe merevedő, önálló részekké vak* jelenettől eltekintve — sikerült is. Nyilván azért, mert Konrád tudja, a cselekménynek itt nem szabad túl nagy drámai fontosságot tulajdonítani, hagyni kell, hogy megtörténjék, aminek meg kell történnie, hogy a kacagás ott robbanjon ki, ahol kirobbannia kell, s a néző ott érzékenyüljön el, ahol elérzékenyülnie kell. El kellett érnie, hogy a darab keltette élmény szükségszerűen gyorsan jöjjön, tehát felvillantások révén, ugyanakkor telve mozgással, tarkasággal, hogy a hatás igazi és letaglózó legyen. Hogy ne a darab alatt érezze vaiiakk ez kiváló, hanem az előadás után döbbenjen rá ekképp fogalmazva: szinte csak pillanatokig

tartott a darab, mintha ez lett volna a pillanat örökkévalósága.

Ami engem végül is érdekel a darabból, az a mű át tételes- sége és konrádisága. Vagyis a történelmi idő föl kavarodása, és a játékot körüllengő mozgalmasság. Az első azért fontos, mert aktualizál. Mert bebizonyosodik, mint. már annyiszor a történejem folyamán, hogy nem szabad 1 az események ritmusának vakon engedelmeskedni. Mert nincs eleve elrendelt esemény — ezt sugallja Cinna, Lestyák Miska és az őket segítők viselkedése, kiállása —, nincs az életnek olyan problémája, aminek megoldásától félni muszáj. Csak bátorság kell, tudás, jóakarat és együttérzés. A másik azért fontos, mert a MATESZ-színpa- dán több éve formálódó konrádi játékstílus mintha kievickélt volna az eklekticizmus és a tisztázatlanság homályából.

Emlékezetessé tette még az előadást Matus János zenéje, Katona István koreográfiája, valamint az öröm, hogy a komáromi társulat színészei ismét énekelnek, táncolnak a színpadon. És tűrhetően. Csonka István költészettel és hitelességgel teli díszletet teremtett, Kopócs Tibor jelmezei frappánsan segítették a jellemek és a helyzetek kiélezését.

A hűvös premierekhez hozzászokott komáromi Szakszervezetek Házából kijövet egyik barátom nem véletlenül jelentette ki: végre premiertaps. Elgondolkoztató előadás tehát A beszélő köntös, amely a jövő évadban nyitván nagy sikerrel szól majd a dél-szlovákiai nézőkhöz is.

SZIGETI LÁSZLÖ

1979.

VI. 1;

t