Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-06 / 131. szám, szerda

PERCEKET SEM LEHET KÉSNI Gyors ütemben halod o Kelet szlovákiai Vasmű 2. nagyolvasztójának javítása fozef Durica. az egyik példás hegesztő munka közben (Fotók: J. Onofrej) _ I ÍKommentáljuk ------------------------­Cső k keni het j íl k ö szárazság okozta karokat A májusi kauikuía gmidokat, ueiiezsegeket es károkat okozott a uövéky termesztésben. A Mezuguzdasági és Élel­mezésügyi Mhu&ztóriiiin növényiéi illesztési osztatyának ér­tékelése szerint az uszály miatt számos mezőgazdasági üzemben ritkán keit a cukorrépa és a kukorica, intézke­dések történtek, hogy azokban a körzetekben, almi túl kevés a ‘.ölei uedvessegtartalma, öntözni keli a búzát, a ta­vaszi árpát, takarmánykeverékeket es más növényeket. A mezőgazdasági üzemek dolgozói keii, hogy alaposabban, jobb minőségben végezzék a növényápoiási munkát. Sara- bolassal fogasolássHi és más talajiaziio művelettel lé­nyegesen csökkenteni lehet a víz elpárolgását a földből. Helyeselhet }UK, hogy minden járásban bizottságok ala­kultak amelyek megállapítják, hogy a rendkívüli meleg ben hogyan lejlödnek a növények. A dunaszerdahelyi (Du­najská Sireria) cukorgyár körzeteben a mezogazuasági üzemek agronumusai a cukorgyár agronőmusaival együtt megállapították, hogy hektáronként csak ü3—75 ezer cu­korrépa egyed maradt. Amint a járási bizottság tagjai is kifejtették, ez nagyon keves ahhoz, hogy a cukorrépa hek­tárhozama a iehetó legnagyobb legyen. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy a cukorrépa 10 százalékát az egyenetlen kelés és a szel okozta károk miatt ki kellett szántani. Bár a me­zőgazdasági üzemek dolgozói ezekbe a parcellákba újra cukorrépát vetettek, fejlődésük meggyorsításához szükséges a gyakori öntözés. A szélsőséges időjárás leiszínre hozta a munka szerve­zésében mutatkozó hiányosságokat is. Ahol későn vetették a cukorrépát és nem egyelték ki idejeben, egyelőre úgy mutatkozik, hogy nem várhatnak valami jö termést. Ezzel szemben a rugalmas munkaszervezés, az alapos és szak­szerű munka máris eredményeket hozott. Megemlíthetjük az Aibári (Dolný Bar) Eisz vezetőségének jó munkáját. A munkacsoportokat úgy irányította, hogy elegendő magot vessenek, jól előkészítsék a földet, gyorsan végezzék el az első sarabolást és a cukorrépa egyelését is. A jó ta­pasztalatok aiapján arányosan felosztották a tagok között a sűrű cukorrépát, akik családjukkal együtt pár nap alatt kiegveiték. Bizoitság értékelte, milyen munkát végeztek a tagok, és a minőség szerint kapták a fizetést. Hasonló munkát végeztek az Ekecsi (Qkoií) Efsz-ben is. A vezetőség szintén színvonalasan irányította a munkát és ennek köszön­hető, hogy hektáronként — mint az albáriak — 80—90 ezer cukorrépaegyedet hagytak. Most, a növényápolási munkák idején olyan nézetekkel is találkozhatunk, hogy vegyszerek használatával teljesen kiirthatjuk a gyomot. Ez nem fedi teljesen a valóságot. Amint ismeretes, a vegyszer csak akkor hat a kívánt mértékben, ha permetezés után az eső bejuttattja a földbe. Mivel idén nagyon kevés a csapadék, ajánlatos a gyom­irtó szerekkel permetezett földeket öntözni. Az öntözés után azonban nem árt újra elővenni a kapákat, amelyekkel a sorközökből is kiirthatjuk a gyomokat. A forró, meleg időjárás sajnos egyelőre még tovább tart, ezért nincs idő a tétovázásra. Ezért mindent meg kell tenni a szárazság okozta károk csökkentéséért. A napok­ban végzett növényápoiási munka is kihat arra, hogy mi­lyen lesz a kapásnnvények hektárhozama. BALLA JÓZSEF A beavatotton látogató nehe­zen értheti meg, tulajdonikép pen ani, hogyan és miért tör téniik a Kelet-szlovákiai Vasmű 2. nagyolvasztója körül. Eset leg annyit tudhat a sajtóból, hogy kezdetét vette itt a nagy­javítás, amelyet csupán 115 napra terveztek. De miért ikell ezt javítani, méghozzá ilyen rövid idő alatt? Először is azt kell tudni, hogy a nagyolvasztóban naponta át lúgosán háromezer tonna nyersvasat termelnek, s a rendszeres karbantartás elle­nére is bizonyos idő elteltével nagyjavításra szorul. Ez pedig az adott esetben például 550 millió korona ráfordítást igé­nyel. Ennek elvégzéséhez mint­egy 20 ezer tonna acélszertke- zet és egyéb anyag szükséges,. A javításban kétezer szakem­ber vesz részt. Ha elkészül a munka, az új nagyolvasztó je- * lentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a 6. ötéves terv­időszak utolsó évében 10,5 mil­lió tonna nyersvasat termelhes­sünk. Ugyanis az új nagyol­vasztó kapacitása az eddigi 1719 köbméterről 2400 köbmé­terre növekszik, és a jövőben évente 380 ezer tonnával több — összesen, 3,5 millió tonna — nyersvasat termel. Ugyanakkor tonnánként fél mázsával keve­sebb kokszot hasznát fel. És uniért kell határidőre dolgozni, miért nem lehet késni egyetlen percet sem? Azért, mert ez óriási népgazdasági kárral jár­na. Például tíz napi késés majdnem 100 millió korona értékű termeléskiesést jelente­ne. Talán azt is szükséges el­mondani, hogy a Vasmű 2-es nagyolvasztója még termel, le állításét július 16-ára tervez Edu tfollar téfc. Közben, tőle alig ötven mé­terre, szerelik azt a nagyol­vasztót, melyet szeptember vé­gén át kell „csúsztatni" a je­lenlegi nagyolvasztó helyére. A párt- és kormányszerveik képviselőinek jelenlétében rendszeresen megtartott ellen­őrző napok min cl egyikén el­hangzik a követelmény: feltét lenül megtartani az építkezés, az anyagszállítás és szerelés határidejét. Az egyik értekezleten két alapvető probléma merül fel: késik az anyagszállítás és az előkészítendő részek szerelése. A szerelést végző Ostravaí Ko- bószerelő Vállalat, dolgozói pél­dául a kokszosztályozó szerelé­sén több mint két hetet kés­tek. Ellátogattunk a hatalmas vasszerkezeteket szerelő mun­kások közé, körülnéztünk, tuda­kozódtunk, mi a helyzet? Edo Kollár, a vállalat egyik veze­tő dolgozója régi ismerősünk, hiszen pár évvel ezelőtt már a Vasmű 1-es nagyolvasztójá­nak főjavítását is irányította. — Nem tagadom, valóban megkéstünk a szerelési munká­latokkal — tájékoztatott —, de ez bennünket bosszant a leg­jobban. Ugyanis a mi szere­lőink hiába igyekeznek, hogy határidőre elvégezzék, amit kell — ha az összeszerelésre váró anyagokat megkésve szállítják a partnervállalatok. A hazaiak­ra gondotok, mert a Szovjet­unióból megrendelt öntvényeik, alkatrészek, több mint három­ezer tonna súlyban, már régen ez építkezésen vannak, sőt, je­lentős részüket l>e ís szerel­tük. Hazai partnereink példát vehetnének a szovjet elvtársiak­tól. Beszélgetés közben az új nagyolvasztó közelébe értünk. Az acélkonstrukcióik magassá­ga már elérte a 42 métert. Amint értesültünk, a nagyol­vasztó 75 méter magas lesz mi­re elkészül. Annyi ember dol­gozik itt, hogy nehéz őket ösz- szeszámolni. — Tőlünk jelenleg száznegy­venen dolgoznak — újságolta Kollár elvtárs. — Mindannyian kitűnő szakemberek, jól Isme­rem őket. Régen együtt dolgoz­tunk, több ilyen munkát vé­geztünk az országban és a ha­tárainkon túl is. Ez a nagy for- róság ugyan nehezíti, főleg a hegesztőik munkáját, de ennek ellenére becsületesen dolgoz­nak, mert tudják, június 18-án át kell adni a nagyolvasztót a „fehér kőműveseknek“, akik a belső falazást végzik. Szorgos munka folyik a nagyolvasztó levegőhevitőjének szerelésén is, a Termostav n. v. dolgozói jól haladnak a munkával. Általában minden munkahelyen nagy «z igyeke­A Tatra Bánovce nad Bebra- vou-i üzemének építését 1973 decemberében kezdték ei. A be ruházás fő kivitelezője a bratis­lavai Stavoindustria nemzeti vállalat trnavai üzeme. A be­ruházó a koprivnicei Tatra nemzeti vállalat, fő tervezője a Bratislavai Kohászati Tervező­vállalat, a berendezés szállító­ja pedig a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű. A KGST beru­házásai közé sorolt építkezés a szövetségi kormány .kiemelt építkezése. Építésének eddigi lefolyásáról és eredményeiről, az idei feladatokról és a prob­lémákról Štefan HaSčák, a já­rási építőipari vállalat igazga­tója, valamint Štefan Snitka vállalati igazgató, építkezési megbízott, továbbá fozef Vanöo, a szakszervezeti üzemi bizott­ság elnöke, művezető, szocia­lista munkabrigádvezető adott tájékozta tőst. A bánovcei Tatra üzem épí­tése több szakaszból tevődik össze. Az első szakaszba a gyárcsarnok építését a Stavo- .industria vállalat dolgozói 1973 novemberében kezdték meg. A kassai (Košice) Ipari Építő Vállalat vezérigazgatójának fel­hívása alapján az építkezés ha­táridejét egy hónappal lerövi­dítették, és az objektumokat 1976. november 30-án 158 mil­lió korona költségvetési érték­ben át is adták. Erre a határ­időre, s ugyancsak egy hónap­pal előbb 48 millió korona rá­fordítással építették fel és ad­ták át az iskolát, a szaktanin­tézet diákszállóját, amely 600 ágyas, és a többi szociális lé­tesítményt. Mi járult hozzá az eddigi si­keres eredményekhez? Több intézkedés? Például a párt el­lenőrzési napja, amelyeket a nyugat-szlovákiai kerületi párt- bizottság szervezett, továbbá a Stavoindustria vállalati vezető­zet, s úgy tűnik, javult a pa r t ne rvá 1 la la tok do lgozóinak együttműködése. Ebben feltét­lenül nagy érdeme van a kö­zelmúltban magalakult építke­zési pártbizottságnak, a nagy- olvasztó javításán dolgozó kommunisták példamutatásá­nak. Igen nagy szükség van ar­ra, hogy a tervezett munkákat mindenütt idejében elvégezzék, mert az eredeti határidőhöz — a már említett okoknál fogva — feltétlenül ragaszkodnak az illetékes szervek. Arról van szó, hogy ez év szeptember végén ötven méte­res távon, helyére „csúsztat­hassák“ a 11,5 ezer tonnás nagyolvasztót. Hazánkban ed­dig egy nyolcezer tonnás épít­ményt" helyeztek át ilyen mó­don. Viszont a Szovjetunióban már egy 13,5 ezer tonnás épít­ményt is „helyre tettek“. A napokban szovjet szakemberek érkeznek a Kelet-szlovákiai Vasműbe, hogy — mint már ed­dig is igen gyakran tették — tapasztaltaikat átadják, segítse­nek ennek a fontos feladatnak a megoldásában is. KULIK GELLERT ségének az üzemi igazgatókkal együtt megrendezett értekezle­tei. Az itt említett értekezlete­ken az elért eredmények kiér­tékelésével, a problémák meg­oldásával, a következő félévi feladatok teljesítésére tett in­tézkedésekkel foglalkoznak. E célból évente kétszer megren­dezik az beruházók aktívaérte­kezletét, amelyen a legjobb szocialista munkabrigádok és egyének kapnak kitüntetéseket. A Tatra építésén dolgozó, eredményes munkát végző kol­lektívák közé tartoznak az O'ndrej Maiak és Vendelín Son- dor vezette ezüstérmes szocia­lista munkabrigádok, valamint az Emil Ziklo és František Mí- šák vezette kollektívák, me­lyeknek tagjai a közlekedési­szállítási központban dolgoz­nak. A tervfeladatokat a felsorolt és egyéb intézkedések — mint például közvetlenül az építke­zésen tartott termelési érte­kezletek — segítségével min­den évben nem csupán teljesí­tették, hanem túl is teljesítet­ték. Megállapítható azonban, hogy a januári feszült energia- helyzet és más okok miatt az idei év lesz a legnehezebb a Tatra üzem építésében. Az épít­kezésen dolgozóknak számos feladatot kell megoldaniuk, hogy a határidőket az egyes építkezéseken megtarthassák. Az akadályok ellenére is tel­jesíteni akarják az idei és a következő évi terveket. A szo­cialista munkabrigádok — a dolgozók kezdeményezésére, az építkezés pártbizottságának és a szakszervezet tanácsának ja­vaslatára — közös szocialista felajánlást tettek a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a KGST megalakulása 30. évfordulójára, s a vállalást az építkezés dol­gozói az idei aktívaértekezle­ten jóváhagyták. Arra kötelez­ték magukat, hogy a januári termeléskiesést az 1979. év el­ső felében pótolják, s az idén a tervezett 273 millió korona pénzösszegből 53 millió 700 ezer korona értékben építkez­nek. Több építkezés határide­jét egy hónappal lerövidítik, s határidő előtt átadják az épít­kezést a technológiai szerelés­re. A továbbiakban kötelezték magukat, hogy a második szá­mú építkezésen az idei tervfel- adatokat december 22-ig teljesí­tik. Az összes termelési és egyéb épület, objektum befejezése és átadása után (1981-ben) a bü- novee nad Bebravpu-i --.atra üzem a maga nemében Szlová­kia egyik legnagyobb es ieg- y korszerűbben felszerelt üzemé­vé válik. Ez az üzem egyúttal a KGST-tagországok egyik je­lentős létesítménye lesz, amely a XV. pártkongresszus határo­zatainak értelmében eredmé­nyesen teljesíti szerepét, és a ráfordított beruházások nép­gazdaságunknak belátható időn belül megtérülnek. Hiszen a hazai és a külföldi piac a Szov­jetunió, a többi szocialista or­szág és a fejlődő országok szá­mára gyártott különféle típusú tehergépkocsik termelése az új üzemben évente 15 000 da­rabra növekedik. Ezenkívül Csehszlovákia valamennyi Tat­ra üzeme számára Bánovce nad Bebravou ban fogják gyártani az alvázakat a Tatra tehergép­kocsikhoz. Érdemes lesz tehát az érde­kelt szállító vállalatokban és közületekben olyan szervezési és munkafeltételeket teremteni a kormány által kiemelt épít­kezés számára, hogy a végre­hajtási tervben kitűzött felada­tokat és határidőket teljesít­hessék, illetve megtarthassák. Ezt a célt hangoztatta beszá­molójában fán Bágor mérnök, váMalati igazgató, és ezt követi az idei év februárjában tartott műszaki-gazdasági pártkortfe- reheia határozata is MIKULÁS MATASEJE Közös felajánlás Épül g Tótra Bunovce nad Bebrovou-i üzeme A szaktanintézet épülete (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents