Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-30 / 152. szám, szombat
Egészséges gyökérből A nők közül elsőként kapta meg a gyárban a Az ember életében sok függ attól, milyen úton indul el, úgy is mondják: „Milyen vonatra szállt fel?“ De az is döntő fontosságú, ki és milyen „batyuval'4 indítja el a felnőttkor küszöbét átlépő fiatalt életűtjára. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor Svitben a TAT- RASVIT n. v. üzemében felkerestük Karolina CHLEBOVÁ elvtársnőt, a termelés műszaki előkészítő részlegének vezetőjét abból az alkalomból, hogy az idén — az üzem női dolgozói közül elsőként — Munkaérdemrenddel tüntették ki. Néhány nappal korábban csak a férjét, Vladimír Chlebo elvtársat — ugyanebben az üzemben a tervezési osztály dolgozóját — kaptuk ,,drótvégre“. — A feleségemmel — bármilyen furcsán is hangzik — és is keveset találkozom, annyira el foglalt ember. De reggel hatkor biztosan a munkahelyén találják — tájékoztatott. Szerencsénk volt, az üzemőr a kapunál ezzel fogadott: — Chlebová elvtársnő az elsők között köszön „Jó reggelt", minden nap ... Már a munkahelyén van. — Foglaljanak helyet, a férjem jelezte érkezésüket, állok a rendelkezésükre — e szavakkal fogadott bennünket Chlebová elvtársnő, majd megindult a kötetlen beszélgetés. — Az életemben általában nincs semmi különös, de arra büszke vagyok, hogy egészséges gyökérből sarjadtam. Apám egyszerű munkásember volt, kommunista becsületre nevelt bennünket s ezt az atyai örökséget nagyra értékelem ... Hogyan indult az életein? Úgy, mint más munkásember gyér mekének az élete. \ több mint hatezer embert foglalkoztató TATRA-SVIT n. v. egyik fontos munkaszakaszának jelenlegi vezetője, 1943-ban lépte át a volt Baťa gyár küszöbé.. A négy, igen hosszúnak tűnő inasév is eltelt és a fiatal Karolinából szakmunkás lett. Közben akívan dolgozott a CSISZ-ben Is, ezért még abban az évben — 1947-ben — felvették pártunk soraiba. A tagsági könyvbe már a férje utáni neve: — Chlebová — került. Amikor Vladko fia megszületett, már mesteri beosztásban dolgozott. Karolina Chlebová A fiatal, kommunista munkásnő rendkívüli szorgalmára, találékonyságára, a népgazdasági feladatok iránti érdeklődésére felfigyeltek a vállalaton kívül is. Az SZSZK Ipari Minisztériumának legjobb dolgozója címmé J tüntették ki, majd megIVSunkaérdemrendet kapta a Kiváló munkáért állami kitüntetést. Nappal a munkahelyén azon fáradozott — s ezt teszi ma is —, hogy a piac számára minél megfelőbb gyerekholmit gyártsanak, éjbenyúlóan pedig a szakirodalmat tanulmányozza, hogy az embereknek, munkatársainak, a gyárnak többet adhasson. Áldozatkészségét további elismerések követték. Elnyerte Az építésben szerzett érdemekért állami kitüntetést is, közben kinevezték a jelenlegi tisztségébe. Ilyen posztot csak olyan szakember tölthet be, aki tisztában van a népgazdasági, társadalmi feladatokkal, aki jól ismeri a gyár termelési programját, munkaközösségét, akinek a fogyasztói szükségletekkel összhangban álló fejlett szakmai ízlése van. — Azt mondják rólam, hogy örökösen elégedetlen vagyok — jegyezte meg mosolyogva Chlebová elvtársnő. — Lehetséges, nem vitatom, de én ebben semmi rosszat nem látok. Szerintem az elégedettség lemaradáshoz vezethet. Ezt pedig nem tudnám összeegyeztetni kommunista meggyőződésemmel és atyai örökségemmel. Milyen alapon adhatnám én ezt tovább két fiamnak és leányomnak, ha másként cselekednék?! . .. Ilyen mai, kommunista asz- szony Karolina Chlebová elv- lürsnő, a CSKP KB póttagja, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökségi tagja, aki szilárdan kiáll amellett, amit vall, ami a haladást, a társadalmi fejlődést szolgálja. S ezért tisztelet és megbecsülés övezi, ami a Munkaérdem- rend adományozásában is megnyilvánult. KULIK GELLERT Még egyszer - reméljük utoljára A bratislavai Interhotel vezérigazgatójának válasza nyílt levelünkre Lapunk június 13. számában, Nem ilyen iwat akartunk címmel, nyílt levelet intéztünk Jozef Majka elvtárshoz, a bratislavai Interhotel vezérigazgatójához. Egy már korábban megjelent bíráló jegyzetünkre hivatkozva, elmélyültebb magyarázatot kértünk tőle arra a visszás jelenségre, hogy az Interhotel egyes vendéglátó egységeiben is (esetünk bein történetesen a bratislavai Savoy- ban). fiktív módon rezerválják az asztalokat, s ennek következtében számos vendég persona non gratává, nem kívánatos személlyé válik. írásunkra június 18-i keltezéssel válaszolt az Interhotel vezérigazgatója. Az alábbiakba n csaknem teljes egészében közöljük a cikkíróinak írt magyarázatát: „Őszintén szólva, cikkéi nagy érdeklődéssel olvastam el. Valóban érzékeny problémát feszeA csehszlovák szövetkezeti mozgalom együtt a világ több milliós szövetkezeti szervere tetve i az idén július elsején immár 57-szer ünnepli a nemzetközi szövetkezeti napot, amely már hagyományosan a béke, a nemzetek közti megértés és együttműködés, a földkerekség halódó erőivel való szolidaritás ünnepe is. A fogyasztási, ipari és lakásépítő szövetkezeteink közel 3,5 millió tagot számláló mozgalma a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával, és a nyári hónapokban járási és kerületi béke-ünnepségeken egész társadalmunknak ad számot arról a munkáról, amit a fejlett szocialista társadalom célkitűzéseinek valóra váltása terén megtett. Az idei ünnepségeken áttekinthetjük szövetkezeteinknek az elmúit tíz év alatt elért eredményeit. Elmondható, hogy ez az évtized a csehszlovák szövetkezeti mozgalom legsikeresebb Időszaka volt. Az elmúlt get, a,mety jelenleg mindinkább előtrébe kerül. Komoly érdeknek tekintem az említett fogyatékosságok megszüntetését és ezzel szinte naponta foglalkozom. A Carlton-szálló igazgatójával együtt felkerestem a bírált éttermet, ahol a dolgot tüzetesen ellenőriztük, és főleg az asztalok fiktív rezerválásá- nak kérdését vettük szemügyre. Ezzel összefüggésben szeretném konkrétan és világosan megmagyarázni ennek az egészségtelen jelenségnek okát Megállapítottuk, hogy a kérdéses napon az Interhotel Carlton üzemében több csoportos akcióra került sor, s ezért az üzem vezetősége, a szükségletnek megfelelően, néhány alkalmazottat más központjaiba osztott be. Erre a megoldásra az késztet bennünket, hogy létesítményeinkben tartós a felszolgáló személyzet hiánya. A központ vezetője ezért kénytelen volt a szabad asztalokat tíz évben például a fogyasztási szövetkezetek forgalma 67,3 százalékkal növekedett, s csupán tavaly 61 milliárd korona kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak le. Az ipari szövetkezetek teljesítményei is megkétszereződtek az elmúlt tíz esztendőben. A lakásépítő szövetkezetek lakásállománya ez idő alatt 651 ezerre növekedett. Az elért eredmények egyben a CSKP XV. kongresszusán, valamint a KB-üléseken és a Szövetkezetek Központi Tanácsa kongresszusán kitűzött célok valóra váltása terén elért sikereket is tükrözik. Szövetkezeti mozgalmunk tagsága ugyanakkor tudatában van annak is, hogy aktivitásával, emberi és anyagi erőforrásainak mozgósításával tevéken ysége minden területén a jobb minőségre, a hatékony munkára, a tervfeladatok maradéktalan teljesítésére kell törekednie. Tény, és erre az SZKT vezetői is rámutattak, hogy a sző vet kerezerválni és csak a többi asztalnál ülő vendégeket kiszolgálni. Jelenleg minden intézkedést megteszünk, hogy elegendő munkaerőt nyerjünk a szerződéses munkavállalók, valamint a szakmunkás-utánpótlás soraiból, amelynek mind nagyobb figyelmet szentelünk. Ezzel igyekszünk létesítményeinkben szavatolni az olyan szolgáltatásokat, hogy a vendégek elégedetten távozzanak tőlünk, és ne jöjjenek létre konfliktusos helyzetek. Hiszem, hogy következő látogatása során ilyesmivel nálunk már nem találkozik.“ Megköszönjük a választ, annak reményében, hogy ezt az enyhén szólva furcsaságot valóban sikerül — nemcsak az Interhotel vendéglátóipari létesítményeiben. és nemcsak Szlovákia fővárosában — kiszorítani a gyakorlatból. lg. i.) zetek tevékenységében is vannak még problémák, kiaknázásra. váró tartalékok. Szövetkezeti mozgalmunk széleskörű nemzetközi tevékenységet is kifejt. Tagja a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetségnek, s több mint 100 ország szövetkezeti szervezeteivel tart fenn kapcsolatokat. A szocialista közösség szövetkezetei szervezeteivel és a szövetkezeti világszervezet haladó erőivel együtt azon munkálkodik, hogy még jobban szilárduljon e világszervezet demokratikus és haladó jellege. A csehszlovák szövetkezeti mozgalom teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdeményezéseit, a békéért, a haladásért, a nemzetek szabadságáért folyó antiimperialiista harcot, elítéli a háborús uszítást, a hegemonista törekvéseket. Ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében ünnepeljük országszerte július elsején a nemzetközi szövetkezeti napot. SOMOGYI MÄTYÄS ÖSZTÖNZŐ EREDMÉNYEK Július 1 — nemzetközi szövetkezeti nap IDÉZŐJELBEN „így értük el, idézőjelben mondom: »jó« eredményeinket' — hallottam egy termelési értekezleten. Ez a közismert beszédfordulat is azt jelzi, hogy milyen „népszerű“ írásjel az idézőjel. Mint neve mutatja, legfontosabb szerepe az, hogy jelezze, ha valaki másnak a szavalt ismételjük, idézzük. Persze csak akkor helyénvaló, ha szó szerint Ismételünk el valamit. „Vétkesek közt cinkos, aki néma“ — írja Babits. De nincs szükség erre az írásjelre, ha csak tartalmilag idézzük fel valakinek a szavait. Például így: Babits írta, hogy vétkesek közt cinkos a néma. Napilapjainkat, folyóiratainkat olvasva úgy látjuk, sokan fölöslegesen is alkalmazzák ezt az írásjelet. Nem helytelen idézőjelbe tenni az irodalmi, művészeti alkotások címét, nevét, de nem is feltétlenül szükséges. Ebben a mondatban: Katona József „Bánk bán“ című darabját mutatta be a színház, elhagyható az idézőjel. De célszerű kitenni ebben a mondatban: „Az anya“ nekem nagyon tetszett. Csak így értjük meg azonnal, hogy Gorkij Az anya című regényéről van szó. Idézőjelbe tesszük a szállóigévé vált kifejezése két. Használóik nem is mindig tudják pontosan, kitől származnak ezek a képszerű kifejezések. „A hárommillió koldus országa“, a „fényes szelek" nemzedéke. Helyes az idézőjel használata akkor is, ha valamely kor jellegzetes kifejezését idézzük fel. A forradalmi ifjúság egy része 1917- után „oroszpártivá“ vált —■ olvastuk egy tanulmányban. Az idézőjel azt jelzi, hogy a szerző a korabeli polgári sajtó szóhasználatát veszi át, ő természetesen másképp nevezné az új szovjethatalom politikájával rokonszenvező ifjúságot. Ugyanebben az írásban olvastuk: „A bolseviki“ eszmék nagy hatással voltak a munkásfiatalok bizonyos rétegeire. A „bolseviki“ ennek a kornak jellegzetes szava. Mivel oroszul még nagyon kevesen tudtak, a sajtó is hibásan a bol sevik szó többes számú alakját terjesztette el. Az* idézőjel másik használati körére főleg publicisztikában és riportokban találtunk példát. A mester „spaklival" elsimította a vakolatot. A szakács a főzelékfőzésnél inkább a „staubolást“ ajánlja. A riporter a simító, a lisztes habarás helyett az építőmester, a szakács jellegzetes szavait idézi, ezzel véli színesebbé tenni leírását. Az idézőjelnek ezekben a példákban az a szerepük, hogy jelezzék: ezt nem én mondom, sőt: én nem így mondanám. Ez a távolságtartás még jobban érezhető az ironikus, gúnyos idézőjelek használatában. Mondhatom, ez „szép“ munka volt — értékeljük a gyatra teljesítményt. Kína „jogos önvédelemnek“ tünteti fel Vietnam elleni támadását. Már az írásjel is jelzi véleményünket az agresszióról. A magukat a „Vörös Handsereg“ Frakció-jának nevező nyugatnémet anarchistákról szólva az idézőjellel is érzékeltetjük, hogy csak bitorolják a Vörös Hadsereg nevét. Ha azonban előtte ott van az úgynevezett szó, akkor nem helyes, sőt hibás az idézőjel. Semmi sem indokolja az idézőjelet az efféle mondatok ban: A vállalat már az „első percben“ nekilátott a munkának. A hibafeltárás célja nem a „felelősök“ keresése volt. Nem támaszkodhatunk mindig „kipróbált“ emberek re. Ezekben a mondatokban sem az ironikus hangvétel, sem a szakzsargon idézése nem indokolja használatát. In kább a lapos fogalmazást próbálja menteni, érdekesebbé tenni ezzel az írásjellel. Pedig az idézőjel néha éppenséggel visszájára fordítja a szándékolt mondanivalót. A kirakatokba tett usánkák, kubánkák alatti felirat idézőjele azt sugallja, hogy nem is igazi usánkákról, kubánkákról, csak gyenge utánzatokról van szó. „Az „olasz" táska, „spa nyol“ cipő felirat alapján pedig az áru gyártási helyében kezdünk kételkedni. Mikor pedig azt olvassuk egy divat tudósításban hogy a blézer „jó“ viselet a moletteknek, rájövünk, hogy ez csak az ellenkezőjét jelenti. Ez az „eredménye“ — de mondjuk inkább így: következménye — a meggondolatlan idézőjel-használatnak. S ezt már nem idézőjelben mondjuk! HUSZÄR ÁGNES Gyermekkorunk ra emlékezve Többnyire szívesen emlékezünk gyermekkorunkra. Visz- szaidézzük az elmúlt időt, el-elmondjuk alkalomadtán régi szavainkat. Minden embernek van néhány olyan szava, amelyet csak ő használt annak idején. Természetesen nem csupán ennyi nyelvi emlék marad meg gyermekkorunkból, hanem sokkal több. Nap mint nap használunk szavakat, kifejezéseket, szólásokat, amelyek elsősorban a gyermekkorra jellemzőek. Tegyük gyorsan hozzá, hogy legtöbbször nem a szó legszorosabb értelmében. Sőt... Ha a csecsemő szopik, akkor éhségét és szomjúságát csillapítja; amikor a felnőttre mondjuk ugyanezt, bizony nem hízelegtünk vele, hiszen a részegeskedésre utaltunk. Az sem szokatlan, ha a csemeténk az ujját szopja, a csalárd ember viszont az ujjából szopja hazugságait. Pipázni akkor szokott gyermekünk, amikor a nagyujját szopja (és öklöcskéjé valóban a pipára hasonlít). A csecsemő legfőbb tápláléka az anyatej. Ezzel kapcsolatban szoktuk mondani: egy tejen nőttek fel, azaz testvérek vagy ugyanaz az anya szoptatta őket. Átvitt jelentése is van: azonos elvet valló, hasonló gondolkodású emberek. A tudományt, nem az anyatejjel szívtuk magunkba, hanem később szereztük meg magunknak. Hagyjuk most a táplálkozást, és nézzünk szét más területen is! Újabban kezd divatossá válni a tisztába tesz kifejezés, amellyel az egyszerűbb tisztáz szót helyettesítik. Alkalmakként és tréfásan használva meg is felel, de nagyon furán, sőt nevetségesen hangzik a következő mondat: a problémákat tisztába tettük. A nehézségeket meg lehet oldani, a felmerülő kérdéseket tisztázni, de tisztába tenni aligha. Számos kellemes, humoros, olykor gunyoros kifejezés található, amely a gyermekkorra utal. Akire azt mondjuk, hogy köbölcsőben ringatták, nem kedveskedtünk, hiszen nehéz felfogására hívtuk fel a figyelmet. A csecsemőnek még nem nőtt be a feje lágya, de sokszor mondjuk felnőtteknek is, ha sérteni akarjuk. Vannak olyanok is, akik az életben nehezen találják fel magukat, és állandóan segítségre, gyámolításra szorulnak: ezeket pe tenká zni kell. A pólyát gyakran emlegetik — épp az ellenkező értelemben: kinőtt a pólyából (vagy más kifejezéssel: megáll a maga lábán), és: már a pólyában is huncutkodott. A gyermek: aranyos, amikor gőgicsél, a felnőtt nevetséges, ha ezt teszi. MIZSER LAJOS
