Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-28 / 150. szám, csütörtök

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ★ ★★★★★*★ 'k-k'k EREDMÉNYEK 'k'k'k'k'k'k'k'k TAPASZTALATOK ★★★★★'★★★ VÉLEMÉNYEK ★★★★★★** ★★★ KONCENTRÁLJUK A TERMELÉST A nyitrai (Nitra) járás föld­művesei jelentős mértékben kiveszik részüket a nyugat­szlovákiai kerület mezőgazda­sági termeléséből. A feladatok teljesítését lényegesen elősegíti a termelés koncentrálása. Már az ötödik ötéves tervidőszak­ban kialakultak a nagv terme­lési egységek. 1976 óta járá­sunkban tizennyolc egyesült efsz gazdálkodik, átlagosan 4 ezer kétszáz hektáros földterü­leten. Ilyen gazdaságokban már megvalósítható a termelés szakosítása és kialakíthatók a kooperációs kapcsolatok is. A járásban a mezőgazdasági ter­melésben úttörő szerepet tölt be az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállítási gazda­ság, továbbá hat közös mező­gazdasági vállalat. Az utóbbi­akból négy közös mezőgazda- sági vállalat kimondottan me­zőgazdasági termeléssel foglal­kozik, kettő pedig a mezőgaz­dasági vállalatoknak nyújt szol­gáltatásokat. Járásunkban a közös mező- gazdasági vállalatok lényegesen elősegítik a mezőgazdasági ter­mékek eladási tervének teljesí­tését. A közös mezőgazdasági baromfitenyésztő vállalat bizto­sítja a járás tojáseladási tervé­mm 1979. TI. 28. AZ EGÉSZ KOLLEKTÍVA ÜGYE Tizenöt tagú ifjúsági kollek­tívánk — amely a Peter Jilem- nický nevet viseli — már 1976 végén kezdte alkalmazni a sza. ratovi módszert, a vállalatban az elsők között. 1977. január el­sejétől már teljes mértékben ezzel a módszerrel dolgoztunk. Minden nap pontozással érté­keltük a versenybe bekapcsoló dók munkájának minőségét, a kezük alól kikerülő termékek minőségét. Hat hónap eltelté­vel értékeltük az eredménye, két. örvendetes, liogy egyetlen munkásnőnek sem volt 90-nél kevesebb pontja az értékelt idő­szakban, és reklamáció sem ér­kezett az általuk előállított termékekre. Az önellenőrzés jo­gát valamennyi dolgozó meg­kapta, amely a prémiumok 5 százalékos emelésében is meg­nyilvánult. A fiatal dolgozók úttörő tette újabb 30 követőre talált. Ük szintén bekapcsolód­tak a minőségért folytatott harcnak e formájába. Miután vállalatunk bekapcso­lódott a hatékony és minőségi te r melé s k om p le x ta pasz ta la t i módszerét alkalmazó vállalatok sorába, a minőség kérdése még fokozottabb mértékben a min­dennapok feladata lett. Nem ijedtünk meg a követelmények, tői, hiszen jól tudtuk eddigi gyakorlataink alapján, hogy mi mindentől függ termékünk mi­nősége. A gép becsületes keze­lésén kívül függ a kapott nyers­anyagtól, a hőmérséklettől, a megfelelő technológiától, a gé­pek és berendezések zavarta­lan működésétől. Ez az elv lett érvényes vállalatunk minden egyes dolgozója számára. Min­den egyes lépésnél találkozunk azzal a jelszóval, hogy a mi­nőség már a termelést megelő­ző munkaszakaszokban szüle­tik, s már ott meg kell terem­teni a zavartalan termelés fel­tételeit. A cél vállalatunk vezetői és minden egyes dolgozója számá­ra azonos: jó minőségű nyers­anyagból jó minőségű termé­ket állítsunk elő. Jelentős tar­talékaink vannak, éppen ezért ezek kihasználására összponto­sítjuk most az erőnket. Ifjúsági kollektívánk már a gyakorlat­ban meggyőződött arról, hogy a minőséget mindenkinek a munkája befolyásolja, aki részt vesz a termelésben, éppen ezért a tapasztalati módszer értel­mében is mindenkinek saját ügye kell hogy legyen a mi­nőség. EMÍLIA DUBCOVÄ, a Nyitrai (Nitra) Plastika n. v. ifjúsági szocialista munkabri­gádjának tagja nek teljesítését, a baromfihús eladási tervének pedig ötven százalékát teljesíti. Ezekben a vállalatokban — a szakosítás megvalósítása következtében — a legkorszerűbb technológiával termelnek és rendkívüli ma­gas a munka termelékenysé­ge. A közös mezőgazdasági ba­romfitenyésztő vállalatnak tag­ja a járás összes szövetkezete, valamint az Agrokomplex. Az együttműködés keretében sze­mes takarmányt adnak a vál­lalatnak. A szövetkezetek egyesítésével és az Agrokomplex létrehozásá­val a járásban megteremtődtek a belüzemi szakosítás és kon­centráció feltételei. A járási mezőgazdasági igazgatóság tö­rődik azzal, hogy az állami terv lebontásakor a mezőgaz­dasági üzemek és vállalatok a szakosítás keretében kevesebb fajta növényt termesszenek, létrehozzák a szakosított állat- tenyésztési központokat, ame­lyekben teljes mértékben érvé­nyesíthetik a korszerű techno­lógiát és felhasználhatják a termelési hagyományokat is. A termelés szakosítása és kon­centrálása eddig kifejezően megmutatkozott a technikai nö­vényeknél. a hüvelyeseknél, ésaz utóbbi két évben a zöld­ségtermelés fejlesztésével össz­hangban felhasználjuk az Ivan­ka pri Nitre-i kompresszorál­lomás hőtermelésének egy ré­szét is. A harmincmillió ko­ronás beruházással létesülő üvegház építését már a jövő évben megkezdik. A koncentráció és szakosí­tás következtében az egyes me­zőgazdasági üzemek jóval keve­sebb növény termesztésével foglalkoznak, mint azelőtt. A hüvelyeseket már csak tizen­egy, a cukorrépát nyolc, a do­hányt tizenegy, a fűszerpapri­kát négy, a kendert három, a mákot pedig csak hat mező- gazdasági üzemben termesztik. A termelés szakosítása és kon­centrációja megmutatkozik a járás mezőgazdasági termelésé­nek dinamikus fejlődésében. Ezt bizonyítja, hogy a harma­dik ötéves terv időszakában csupán 610 000, a negyedik öt­éves tervidőszakban 792 000, az ötödikben pedig már 1093 000 tonna gabonát termeltek a me­zőgazdasági üzemek. A hato­dik ötéves tervidőszakban már 1268 000 tonna gabonát aka­runk termelni, ami kétszerese a harmadik ötéves tervidőszak eredményeinek. 1970 óta — amikor járásunk­ban megkezdődött az efsz-ek egyesítése — lényegesen növe­kedett az állatállomány. A szarvasmarha-állomány az 1979-es év első negyedévében mintegy ötvenezer darabbal volt több, mint 1970-ben. A je­lenlegi időszakban már száz ha mezőgazdasági területen hu­szonöt tehenet tartunk. Az ál­latállomány lényegesen jobb termelékenységű. A nagyobb te­henészetekben egyre több a keresztezett szarvasmarha és sertés. A nemesítés megmutat­kozik az állatok gyorsabb gya­rapodásában és a tejhozam nö­vekedésében is. A múlt évben a tehenek átlagos tejhozama 3318 liter volt, ami 1970-hez viszonyítva tehenenként 601 li­terrel több. Az egy tojóra jutó tojás 1978-ban 263 darab volt. 1970-ben 39 millió liter tejet adtunk el, tavaly pedig már 64 millió litert. Lényegesen növe­kedett a szarvasmarha- és a baromfihús eladásának mennyi­sége is. Megemlíthetjük, hogy az egyesülések óta két és fél­szeresére emelkedett a barom­fihúseladás. Meg kell jegyezni, hogy a termelés gyors növeke­dését ugyanolyan földterületen értük el. A mezőgazdasági dol­gozók száma pedig huszonöt százalékkal csökkent. A tapasztalatok alapján a termelést tovább szakosítjuk és újabb kooperációs körzeteket hozunk létre. A járási kooperá­ciós tanács irányításával hatá­rozzuk meg, hogy hol hozzunk létre újabb termelési központo­kat. A tanács szakbizottságai alapos felmérések után nyújt­ják be javaslataikat a termelés koncentrációjára. Nagyon jó eredményeket érnek el a bi­zottságok a növénytermesztés és az állattenyésztés összpon­tosításában, és főleg a beruhá­zások kivitelezésében. Az egyes építkezések terveit a munkák megkezdése előtt idejében el­készítik. A távlati tervek sze­rint a kooperáció keretében 1978-ban már megkezdték Lé- decen (Ladice) egy 2500, Nagy- cétényben (Veľký Cetín) egy 2000 férőhelyes szarvasmarha­hizlalda építését, és idén Vi- csápapátin (Výčany-Opatovce) növendék állatok számára épí­tünk egy nagyobb istállót. A kooperációs kapcsolatok kialakítása lehetővé teszi, hogy járásunkban a lehető leg­gyorsabb ütemben koncentrál­juk a termelést, a mezőgazda- sági üzemek és vállalatok kö­zös összefogással könnyebben oldják meg problémáikat és kedvező feltételeket teremte­nek a termelés szüntelen növe­lésére. JOZEF LUKÁC mérnök, a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója A magas tej hozam titka Felső-Csallóköz kavicsos föld­jein gazdálkodunk, amelyek na­gyon gyorsan áteresztik a ned vességet, ezért a víz a mi te­rületünkön valóban a termés egyik döntő meghatározója Éppen ezért örvendetes szá­munkra, hogy szocialista álla­munk nagyarányú eszközöket fektet az öntözött berendezések kiépítésébe, amelyek segítségé­vel állami gazdaságunk föld jein is mérsékelhetjük a száraz ság okozta károkat. Ezt a tényt a legkifejezőbb mértékben a tömegtakarmányok termesztésé­ben elért eredményeinkkel iga­zolhatjuk. Többek között 234 hektáron termesztünk különböző fűfélé­ket, s ezen a - területen évente 1300 tehenet legeltetünk, s ezenkívül e területről évente 700—800 tonna szénát is nye­rünk. Az idén május negyedi­kén kezdtünk legeltetni, s a te­henek késő őszig kihasználják a legelőket. A legelők optimá­lis hasznosítását persze csupán ésszerű gazdálkodással érhet­jük el. A fejősteheneket nem engedjük a legelő egész terü­letére egyszerre, hanem szaka­szomként legeltetjük el a fűfé­léket. A szakaszos legeltetést villanypásztorok segítségével végezzük. Amint az állomány egy-egy szakaszról lelegeli a takarmányt, továbbtereljük, s a lelegelt területet azonnal gon­dozásba vesszük, hogy ismét bő termést adhasson. Műtrágyával, tápanyagokkal szórjuk be a te­rületet, és a szükségleteknek megfelelően többször is megön­tözzük. Az új fű két-három hét alatt sarjad ki. Ez azt jelenti, hogy a legelőkről évente 4—5 termést takaríthatunk be. Ez pedig elsősorban annak köszön­hető, hogy szükség esetén ön­tözhetjük a talajt. Mint már említettem, a legel­tetésen kívül a legelőkről szé­nát is nyerünk. A lekaszált fü­vet naponta kétszer Is megfor­gatjuk, hogy a lehető leggyor­sabban meghervadjon és szá. mdjon, majd összepréseljük, vagy önjáró betakarítókocsik­kal összegyűjtjük. A szénatáro­lókban hideg levegővel szárít­juk tovább e fontos takar­mányt, persze, a szükségletek­nek megfelelően működtetjük a ventillátorokat. Hasonlóképpen nyerünk szé­nát a lucernatáblákról is. A lu­cerna és a legelők első kaszá­lásából az idén összesen 1500 tonna szénát, 600 tonna sze- názst és 600 tonna szárított ta­karmányt nyerünk. A zootech­nikus a betakarított takarmány mennyiségéről és minőségéről egyaránt meggyőződik. A tejter­melésben elért eredményeink bizonyítják a legjobban, mi­lyen munkát végzünk. Az 1711 tehenünktől például május 28- án átlagosan 13,06 liter tejet fejtünk, így feltételezhető, hogy az idén egy tehéntől át­lagosan 4000 liter tejet fejünk. Meggyőződésem, hogy e magas tej hozamot mindenekelőtt a jő minőségű és elegendő tömeg­takarmánynak köszönhetjük. Éppen ezért számunkra a szá­raz, aszályos hetekben szinte megfizethetetlen jelentősége volt és lesz a jövőben is az öntözőberendezéseknek, ame­lyeket teljes mértékben ki Is használtunk. VINCENT KOLÄRIK, a Gombai (Hubice) Állami Gaz­daság növénytermesztési rész­legének vezetője A minőség természetes követelmény Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának 12. ülésén is rend­kívüli figyelmet fordítottak a minőség és hatékonyság kérdéseire. A minőség és a hatékonyság az élet minden területén fontos tényező. Mindennapi tapasztalat­ból tudjuk, hogy a rossz minőségű ter­mék igen gyakran a nemtörődömség, a figyelmetlenség, vagy éppen a technoló­giai előírások meg nem tartásának a kö­vetkezménye. Elegendő, ha a minőségel­lenőrzésnél, vagy magában a termelés­ben csak egy percre lanyhul a figyelem, és máris gyengébb minőségű termék ke­rül a fogyasztó tulajdonába. Ezzel kapcsolatban egy Rudé právó- ban megjelent cikk jutott az eszembe. A cikk szerzője rámutatott, hogy a kapita­lista társadalomban a selejt ellen bünte­tési rendszerrel küzdenek. Persze, a mes­ter a selejtért nem pénzbüntetést rótt ki. A selejtért a tőkés világban felmondás, a munkahely elvesztése járt. És a mester azért rótt ki a munkásra pénzbüntetést, mert az illető kitekintett az ablakon, né­hány percig elbeszélgetett a társával, vagy éppen rágyújtott. Olyan „kihágá­sok“ voltak ezek, amelyeket ma már ész­re sem veszünk. Egyszerű munkás vagyok, de úgy gon­dolom, ahhoz, hogy az ember megértse a párthatározatok és a párttanácskozá­sok értelmét, nincs szükség különösebb műveltségre. Elegendő, ha mindenki be­csületes és felelősségteljes helytállásra törekszik a munkahelyén, ha jó, lelkiis­meretes munkát végez, ha megérti a kol­lektíva szükségleteit. A trenčíni készruhagyár I. számú párt­alapszervezetének aktivistája vagyok. Szí­vesen járok ebbe a gyárba, hiszen ez a vállalat az általunk gyártott szövetből ál­lítja elő a termékeit, a készruhát. A testvérüzem kommunistáival már nem­egyszer elbeszélgettünk arról, miként le­hetne még tökéletesebbé tenni a mun­kánkat. Nem állíthatom, hogy a CSKP 11. és 12. ülésének határozatai régebben ismeretlenek lettek volna számunkra. Vi­szont újabb ösztönzést jelentettek szá­munkra, és elgondolkodásra késztettek bennünket. A CSKP 11. ülése elsősorban nagyobb következetességre, pártos igé­nyeségre ösztönöz bennünket a gazdasá­gi és politikai-nevelő tevékenység min­den területén. A plénum határozata azt mutatja, hogy még jobban érvényesíte­nünk kell a bírálatot és az önbírálatot. A pártmunkában mi konkrétan a tervtel­jesítés elemzésére, a fogyatékosságok felszámolására, a tartalékok mozgósításá­ra és a párt vezető szerepének elmélyí­tésére törekszünk. A termelési feladatok következetes tel­jesítését és a minőség javítását nemcsak a kommunista gazdasági vezetőknek kell szem előtt tartaniuk, hanem a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben tevé­kenykedő párttagoknak is. A kereskedel­mi és értékesítési osztályon dolgozó szak- szervezeti tagok például — szép példa- mutatással — jobb munkára hívták fel az üzem dolgozóit. A felhívás nyomán a figyelmet elsősorban azokra a szövetfé­lékre irányították, amelyeknél a legtöbb minőségi hiba fordult elő. Közben prob­lémát okozott a határidők megtartása is. A felhívás visszhangra talált, a mozga­lomba a többi szakszervezeti mGhelybi- zottság is bekapcsolódott, és kidolgozták azokat az alapelveket, amelyek érvénye­sítésével végül is fokozódott a kérdéses szüvetfélék iránti fegyelem, majd lénye­gesen javult a minőség. Következetesebbé tették az ellenőrzést, ha kellett, műsza­konként 2—3-szor Is szemügyre vették a minőséget. 1 Szeretném hangsúlyozni, hogy a CSKP 11. és 12. ülésének határozatait ösztön­zésnek tekintem. Ösztönzésnek a jobb munkára, hogy így gazdagabbá tegyük önmagunkat. Olyan munkára ösztönöz bennünket a párthatározat, amelyben a minőség — természetes követelmény. STEFAN MARŠAL, a Szocialista Munka Hőse, a trenčíni Merina munkása ■xwsamft.-. A Hostivari Szerszámgépgyár dolgozói több intézkedési tettek az idei évi termeléskiesés pótlására. Áprilisban és májusban 110 százalékra teljesítették az árutermelési tervet. Felvételünkön: Ja­roslav Michal, a BHE-501 típusú szerszámgép kezelője, aki a klad- nói Egyesült Acélművek szamara könyöktengelyeket készít. (Felvétel: CSTK — J. Sourek)

Next

/
Thumbnails
Contents