Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-27 / 149. szám, szerda

A szocialista országok gazdasági egvunmÉödése a békét szolgálja BOHUSLAV CHŇOUPEK NORVÉGIÁBA UTAZOTT (Folytatás az 1. oldalrólI lns beállítottsága, az, hogy az együttmüködés és a kölcsönös segítség egész rendszere a dol­gozók érdekeit és a szocializ­mus fő céljának megvalósítását a nép életszínvonalának emelését szolgálja. Épp ezért állnaik a tagálla nioik (kommunista és munkás­pártjai központi bizottságai fi­gyelmének középpontjában a szociálisba (közösség országai :-w ko Ida lú egy ü t tanűködésének ós az együttműködés további el­mélyítéséneik kérdései. A KGST-tagállamok fejlődésé­inek eredménye meggyőzőién bi­zonyítja a marxizmus—leniniz­mus internacionalista eszméi­nek erejét. Mint ismeretes, a n larxizm us— lenin izm us in te r nacionalista eszméi kezdettől fogva a KGST tevékenységének alapját alkotják. A KGST-ben a történelemben először való­suk meg a nemzetiközi gazda­sági kapcsolatok tényleges demokratizálása. Az egyenjogú, ság, az Önkéntesség, a szuve renitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a köl­csönös előnyösség és a köl­csönös segítség nemeseik jel­szó, hanem a KGST tevékeny­ségének élő gyakorlata. Min den ország — függetlenül nagyságától, fejlődési fokától — a KGST szerveiben egyen­lően képviselteti magát és egyenlő szavazattal rendelke­zik. A KGST-ben senki sem pa­rancsol Szocialista társadal­munkat a nemzeti és in terna - cio na lista érdekek harmonikus összekapcsolása, s az egyes or­szágok nézeteinek és nemzeti sa já to ssá ga inak t iszt ©let be n tartása jellemzi. . Talán ebben rejlik a KGST egyre möveikvő tekintélyének forrása. A KGST.- tagállamok a békés egymás mellett élés elveit követik és nemzetközi fórumokon határo­zottan fellépnek mindenféle megkülönböztetés ellen a ke- reskedelemben, a gazdasági és t u doniam yos-műszak i egy ü t tan ü - ködésben. Ez nem konjunkturá­lis irányvonal, hanem a rend­szer lényegéből és a szocia­lista külpolitika orientációjából fakad. A KGST-tagországok együtt­működése a világbéke és a né­pek biztonságának érdekeit szolgálja. A KGST alapokmá­nyát, a tanács program doku­ment urna it és gyakorlati mun­káját a l>éke eszméi hatják át. Meg vagyok győződve arról, hogy a KGST tevékenysége to­vábbra is az enyhülés elmé­lyítésének és megvalósításának fontos tényezője a szilárd béke és a népek barátságának ténye, zője lesz. Ezt kétségkívül se­gítem fogja a KGST nemzetiközi kapcsolatainak további fejlődé­se is. A Szovjetunió kész továbbra is maximálisan támogatni a KGST-nek azokat az erőfeszíté­seit, amelyek más államokkal és szervezetekkel való kölcsö­nösön előnyös kapcsolatok ki­építésére irányulnak, töreked­ni fog igazságos alapokon a vi­lággazdaság fontos feladatai-: ,naik teljesítésére és a nemzete közi gazdasági kapcsolatok egész rendszeréneik megjavítá­sára. Jó, hogy a KGST jubileumi ülésszaka széles körű nemzet­közi fórummá vált, amelyen je.- Jen vannak a szocialista orszá­gok, négy kontinens más szuve-- rén államainak és számos nagy tekintélyű nemzetközi saerve- zet képviselői. » A KGST 30 éves fennállását szorgalmas munkával ünnepli. Meg kell valósítani a hosszú tá­vú célprogramokat, amelyek meghatározták a jövő évtize­dekre az együttműködés stra­tégiáját. A legfontosabb feladat talán az, hogy a hosszú távú programok konkrét megállapo­dások rendszerévé váljanfek, hogy a következő két ötéves tervidőszak az intenzív ipari és t u domán yo s-m ű szak i koo pe rá c i ó időszakává váljon. A KGST szerveinek feladata hozzá járul­ni ahhoz, hogy a szocialista termelés a tudomány és a technika legmodernebb szintje- re emelkedjen, hogy államaink termelőerőit maximális liaté- konySággal használjuk ki. Mindez megszidárdítja a szó cialista országok népei élet- színvonala emelésének bázisát. Figyelemre méltó, hogy a KGST megalakulásának 30. év -fordu 1 ója t i szte 1 e té re ha zánk ban és a többi testvérországban a munkaikollektívák versenye bontakozott ki. Továbbra is mi dent meg kell tenni a gazda sági káderek és a dolgozó tö­megek neveléséért a szocialis­ta hazafiság és a szocialista internacionalizmus szel lenié­ben. Ez a kommunista és mun­káspártok egyedüli és jól bevált irányvonala. Az említett testvér- pártok az együttműködés veze­tő és összekovácsoló erői. Az egyes országokban a szo­cialista gazdaság fejlődése szé­les körű lehetőségeiket biztosít a gazdálkodás hatékony for­máinak és módjainak kibővíté­séhez és érvényesítéséhez. Ügy véljük, hogy közös ügyünk ér­dekében aktivizálnunk kellene a munkát a haladó tapasztala­tok általánosítása és felhaszná­lása céljából. Ezek a tapaszta­latok még mindig fejlődésünk .legfontosabb tartalékát képe­zik. Azt kívánom a szocialista in­tegráció végrehajtó stábjának >— a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának, mindenki­nek, aki a munkában részt vesz, hogy fokozott mértékben kutasson az együttműködés ú| ■formái és módjai után, hogy növelje az együttműködés ha­tékonyságát, hogy szilárdítsa a népek barátságát és a világ- békét. Kedves elv társak! Meg va­gyok győződve arról, hogy ál­dozatos munkájukban újabb si.- Ikereket érnek majd el. LEONVID BREZSNYEV ĽUBOMÍR ŠTROUGAL BESZÉDE 1979. Vi. 27. (Folytatás az 1. oldalról) évtizede sikeresen bontakoz­tatnak ki szocialista közössé­günk országai. Amikor 1949 januárjában megszületett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa, meg­alapítói, amelyek közé tarto­zott Csehszlovákia is, olyan alapelveket tűztek ki, amelyek érvényesítése másutt a világon elképzel hetet len volt és ma is az: az egyenlőség és önkéntes­ség, az önzetlen együttműkö­dés és a kölcsönös előnyösség, az elvtársi segítség elveit. Az egyes tőkés államok és egész körzetek közötti éleződő ellentétekkel, valamint a tár­sadalmi gazdasági egyenlőtlen­ség elmélyülésének irányzatá­val szemben a mi közösségünk­ben teljesen ellenkező irányzat érvényesül. Egyre sze mmellát­hat óbban előtérbe lép a test­véri szocialista országok álta­lános színvonala kiegyenlítődé­sének folyamata, a nemzeti gazdaságok öntudatos közele­dése és a tervszerűség érvé­nyesítése nemzetközi méreteik­ben. A KGST tevékenysége az el­múlt 30 év folyamán lényege­sen kibővült és elmélyült. Az egyszerű árucseréből kifejlő­dött a nemzetközi szocialista integráció, amely céltudatosan valósul meg a Komplex Prog­ram alapján. Ez új szakaszt nyitott a szocialista világrend- szer gazdasági fejlődésében. Ennek eredménye az a tény, hogy közösségünk a jelenlegi világ legdinamikusabb gazda­sági ereje lett, s egyre erősebb és mélyebb befolyást gyakorol a társadalmi fejlődésre vala­mennyi kontinensen. Ez pedig, amint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke a XXV. kongresszuson hangsú­lyozta, „igen jó az egész em­beriségnek, mindazoknak, akik szabadságot, egyenlőséget, füg­getlenséget, békét és haladást akarnak“. A CSSZSZK párt- és állami szervei a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát megalakulá­sától kezdve társadalmunk gaz­dasági és társadalmi fejlődése jelentős tényezőjének tartják. Csehszlovákia azok közé az or­szágok közé tartozik, amelyek számára a nemzetközi munka- megosztásba való nagyfokú be­kapcsolódás a népgazdaság fejlődésének egyre jelentősebb tényezőjét jelenti. És éppen ez­zel összefüggésben tudatosít­juk, milyen nagy lehetőségeket nyújt már ma az egész szocia­lista közösség nagyméretű és egyre növekvő gazdasági és tu­dományos technikai potenciál­ja. A CSSZSZK gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműkö­dése a KGST tagállamaivail min­dig létfontosságú volt és ma­rad gazdaságunk szilárd és di­namikus fejlődés© szempontjá­ból. Lehetővé tette, hogy nem­csak mélyreható és lényeges változások valósultak meg or­szágunk társadalmi-gazdasági struktúrájában, hanem azt is lehetővé tette, hogy Csehszlo­vákia az alapvető és döntő Irá­nyokban lépést tartson a vi­lágfejlődéssel. Teljes mérték­ben tudatában vagvunik. hogy a szocializmus építése folyamán elért sikereink a KGST-orszá- gokkal folytatott nagyméretű együttműködés nélkül elképzel' hetetlenek volnának. E sokoldalú együttműködés keretében a szocialista közös­ség fő pilléréhez, a Szovjet­unióhoz fűződő gazdasági kap­csolataink dominálnak. E kap­csolatokban látjuk további szo­cialista fejlődésünk egyik dön­tő biztosítékát, a jövőbe vetett szilárd biztonságunk alapját. Egyenesen jelképes az, hogy a jelenlegi ülésszak ismét Moszk­vában, a Szovjetuniónak, an­nak az államnak a fővárosá­ban folyik le, amely pótolh^t- lan feladatot teljesít a szó ía- lista közösség fejlesztésében, a reális szocializmus világvi­szonylatban való megszilárdítá­sában, a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élése, az enyhülési po­litika — mely korunk egyedüli ésszerű alternatívája — elmé­lyítésében. A SALT-II. szerződés aláírá­sa, valamint Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének James Carterral, az Egye­sült Államok elnökével Bécs- ben folytatott megbeszélései új­ból az egész világ előtt meg­mutatták a szovjetek országá­nak döntő szerepét a világbéke megőrzésében. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa élő, dinamikp- san fejlődő organizmus, ame­lyet az együttműködés új, mi­nőségileg magasabb és hatéko­nyabb formáinak szüntelen ke­resése jellemez. A sokoldalú együttműködés fejlődésének folyamatában az egyes tagor­szágok ereje nemcsak összete­vődik, hanem a szó szoros ér­telmében megsokszorozódik, így kimeríthetetlen forrást je­lent, amelyre mai és távlati cél­kitűzéseinkben támaszkodunk. Ezért ugyanígy megnövekszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának súlya és tekintélye a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban is. Ez is e szerve­zet nagy vonzerejének egyik bizonyítéka, amely egész gaz­dag tevékenységével és annak eredményeivel előre vetíti azoknak a kapcsolatoknak a képét, amelyek egyszer majd az egész világon meghatáro­zóak lesznek. Nem fér kétség ahhoz, hogy a szocialista közösség a továb­bi időszakban is a KGST-tagál­lamok kommunista és munkás­pártjai politikájának szellemé­ben állandóan emelkedő vo­nalon fejlődik majd, sikeresen fogja teljesíteni a kitűzött fel­adatokat és egyre nagyobb ha­tást gyakorol majd az embe­riség előtt sürgetően felmerü­lő nagy egyetemes problémák megoldására. Engedjék meg, hogy felszó­lalásom végén felolvassam Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökének a KGST 30. évfor­dulója alkalmából küldött üze­netét. (ČSTK) — Bohuslav Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere tegnap hivatalos látogatásra a Norvég Királyságba utazott. A külügyminisztert a látogatásra Knut Frydenlund, Norvégia külügyminisztere hívta meg. Prágában a repülőtéren Chiiou- pek külügyminisztertől Méfiis- tav jablunský külügyminiszter- helvettes és a Külügyminiszté­rium más vezető személyiségei búcsúztak. Jelen volt Bjorn Gábrielben, a Norvég Királyság csehszlovákiai ügyvivője. Bohuslav Cluloupeket látoga­tása folyamán fogadja Odvar Nnrdli miniszterelnök. A cseh­szlovák külügyminiszter norvég kollégájával, Knut Frydenlund- dal bilaterális és nemzetközi kérdésekről fog tárgyalni. Bohuslav Chíioupek röviddel megérkezése után Oslóban ko­szorút helyezett el Björnstjern Rjörnsou norvég költő sírjánál. NICARAGUA: SOMOZA HELYZETE EGYRE KILÁTÁSTALANABB A FSLN csapatösszevonásokat hajt végre fC'STK) — A nicaraguai fő­városban, Managuában folyta­tódnak a heves harcok a la­kosság által támogatott sandi nisták és a Somza féle nemzeti gárda egységei között. Somoza diktátor, akinek egyre kilátás­talanabb a helyzete, parancsot adott a főváros sűrűn lakott keleti szegénynegyedeinek lé­gibombázására és ágyúkkal va­ló lövésére. E barbár akciók­nak igen sok az áldozatuk a polgári lakosság köréből. Somoza sajtótitkára . hétfőn igazolta, hogy a kormánycsa- patok masayai laktanyája a sandinisták kezébe került, akik most az egész várost ellenőr­zésük alatt tartják. Ugyancsak a partizánok kezében van Ni­caragua második legnagyobb városa León, valamint Esteli, Matagalpa és több más város Managuától északra, ahol a sandinisták további erőket vontuk össze a fővárosban har­coló partizánok megerősítésé­re. A nicaraguai diktatúra po­litikai téren is egyre több ku­darcot szenved el. A brazíliai külügyminisztérium bejelentet­te, hogy Brazília — Costa Ri­ca, Mexikó, Panama, Ecuador és Granada után — megszakí­totta diplomáciai kapcsolatait a Somoza-rendszerrel. Hudding Carter, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn az Amerikai Államok Szervezetének szombaton ho­zott határozatával ellentétben kijelentene, hogy Nicaraguá­ban az egyetlen kormány So­moza kormánya. Politikai meg­figyelők ezt a kijelentést an­nak jelének tartják, hogy Wa­shington nem szándékozik megszakítani kapcsolatait a Somoza-rendszerrel. GÖRÖGORSZÁG: Parlamenti vita a közöspiaci belépésről (ČSTK1 — Hétfőn este meg­kezdődött a görög parlament ben a vita a Görögország kö zöspiaci belépéséről szóló szer­ződés ratifikálásáról. A vita kezdetén a Görög Kommunista Párt és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) képviselői elhagyták az üléstermet. Andreasz Papandreu, a PA­SOK párt elnöke rövid beszéd­ben bejelentette, hogy a legna gyobb ellenzéki párt képvise­lői elutasítják az ország jövő je számára oly fontos kérdés­nek a megvitatását, mivel a kormány nem bocsátotta a par­lament rendelkezésére az Euró­pai Gazdasági Közösséggel foly­tatott tárgyalások anyagait. A kommunista párt képvise­lői hangsúlyozták, hogy Gö­rögországnak a Közös Piacba való belépését az ország szuve­renitása és függetlensége ve­szélyeztetésének tartják. Mindkét párt úgy döntött, hogy kampányt indít az ország közöspiaci tagsága ellen. A Görögország közöspiaci be­lépéséről május 28-án megkö­tött szerződés ötéves átmeneti időszakot határoz meg, amely 1981. január 1-én kezdődik; ez idő alatt Görögország az Euró­pai Gazdasági Közösség köve­telményeinek megfelelően át­építene gazdaságának szerke­zetét. A szerződés ratifikálásá­hoz a 300 tagú parlament há- romötödös szavazattöbbsége szükséges. A kormány saját pártja 175 képviselőjének és még néhány független képvise­lőnek a szavazataival számol­hat. CARTER TÁRGYALÁSAI OHIRÁVAL A nyugatnémet küldöttség már Tokióban tartózkodik (ČSTK) — James Carter ame­rikai elnök, aki hétfő óta há­romnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Japánban, tegnap a Tokiótól mintegy 60 km-nyire levő Oiso fürdővárosban másod­ízben találkozott Ohira Masza- josi japán miniszterelnökkel. Sajtóügynökségek jelentései Több mint két órát tárgyalt négyszemközt szombat este Da- maszkuszban Asszad szíriai el­nök és Kadhafi, a líbiai forra­dalom vezetője. A tanácskozás középpontjában hivatalos da­maszkuszi forrás szerint az egyiptomi—izraeli ikülönbéke­szerződéssel, valamint általános­ságban az arab világ helyzeté­vel összefüggő kérdések álltak. A két államférfi megvitatta az arab összefogás erősítésének módjait, a legutóbbi bagdadi csúcstalálkozón hozott határo­zatok fényében. A líbiai hírügy­nökség jelentése szerint Kad­hafi érkezésekor adott nyilatko­zatában üdvözölte a Szíria és Irak egyesítésére irányuló ter­veket. Hangoztatta, hogy Líbia minden lehetséges erőfeszítést megtesz a Bagdad és Damasz­kusz közötti egység megterem­tésére. Kadhafi Damaszkuszból kö­zel-keleti kőrútjának második állomására, Ammanha érkezett, ahol Husszein király fogadta. szerint a kelet-nyugati kapcso­latokról, a délkelet-ázsiai és a közel-keleti helyzetről, a SALT —II. szerződés jelentőségérőlés ismételten az energiagazdálko­dási problémákról tárgyaltak. A megbeszélések befejeztével Carter visszatért Tokióba. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Hans-Dietrich Gen- scher külügy-, Hans Matthöfer pénzügy- és Ottó Lambsdorff gazdasági miniszter kíséretében tegnap megérkezett Tokióba, ahol részt vesz a vezető tőkés országok állam-, illetve kor­mányfőinek találkozóján. Ütban Tokió felé Helmut Schmidt hétfőn délután meg­szakította útját Moszkvában. Á Vnukovói repülőtéren a kan­cellárt Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök, Andrej Gro­miko külügyminiszter és más személyiségek fogadták. Schmidt és a szovjet vezetőik rövid megbeszélést folytattak. Kivégzések Ghanában (CSTK) — Ghanában egy kü­lönbíróság ítélete alapján kivé­gezték a volt rendszer néhány vezető személyiségét, köztük Fred Akuffa tábornok, volt ál­lamfőt és Akwasi Amankwa Af- rifát, az államtanács tagját. A kivégzettek között van továbbá Roger Felli volt külügyminisz­ter, Joy Amedume volt munka­ügyi miniszter, Robert Kotei volt vezérkari főnök és George Boakye, a légierők marsallja. Asszad—Kadhafi találkozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents