Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-26 / 148. szám, kedd

JELENTŐS NÉPGAZDASÁGI TÉNYEZŐ TERVEZÉS ÉS ÖJlTÖMOZGALÖM Ősidőktől Edisonig — a mába Termékeny három évtized 0 Törvény és hatása Most, u harmadik évezred küszöbén, a tudományos-mű­szaki haladás jelenlegi fokán, esetleg lekicsinylőén nézhet­jük azokat a szerszámokat, egyszerű gépeket, amelyek szinte forradalmasították a ma­guk idejében a termelést, de egyúttal azt is tudatosítanunk kel'l, hogy nélkülük nemi jutot­tunk volna el idá'ig. Ha tovább haladnánk visszafelé az embe­riség fejlődésének vizsgálatá­ban, végső fokon megállapít­hatnánk azt is, hogy egy vala­miféle t a Iái m án yt ö r t é n et eg y - korú lenne az emberiség tör­ténetével. S mindez aikár köte­teiket kitevő műszaki—történet­filozófiai értekezések témá­jául is szolgálhatna, pedig na­gyon is úgy tűnik, hogy ko­rábban a műszaki haladás ál­landó velejárója éppen az ösz- tönösség volt. Mindezt azért is állíthatjuk, mivel nagyjából száz éve, hogy minden idők egyik legnagyobb feltalálója — Edison — létrehozta a földke­rekség első kutató-f eltaláló kollektíváját. Ezzel nemcsak egész sor felfedezés és talál­mány fényjedzi tevékenységét, hanem neve mellé oda került a műszaki kutatómunka szer­vezett folytatásának a „talál­mánya“ is. Száz év... Szinte elhanya­golható időintervallum az em­beriség történetében. Manapság mégis elképzelhetetlen az edi- son.i példa nyomán kifejeződött szervezett kutató-fel találó-újító tevékenység. Hazánkban a találmányok, újítások kérdéseivel a Talál­mányi Hivatal foglalkozik, bra­tislavai kirendeltségének veze tője, Martin Srámek mérnök, akitől interjút kértünk az újí­tómozgalom társadalmi szere péről, annak jelentősebb állo­másairól: — 1948 februárját követően az e*!múlt harminc. évben az újító-feiltaláló mozgalom jelen­tős eredményeket ért el, és a szocialista társadalomépítős szerves részévé vált. Sőt, to­vább is léptünk. Együttműkö­désünk ezen a téren a Szovjet­unióval és a többi KGST-or- szággal ma már számottevő, és továibbi fejlődés várható. Már közvetlenül a felszabadulás után tudatosítottuk, hogy nem elég pusztán becsülettel elvé­gezni minden területen a ránk háruló feladatokat, hanem a termelést hatékonyabbá tévő tényezők fejlesztése legalább ennyire fontos követelmény. Ez pedig a tudományos-műszaki haladás vívmányainak beveze­tését is jelenti, amelynek szer­ves része az újító-feltaláló mozgalom. Ennek három évti­zedes története számos értékes ta paszta latot ered ményeze t t. & A három évtized milyen fejlődési szakaszokra osztható? — Rohamos fejlődés jelle­mezte az 1948—1961-es idősza­1979. Ví. 26. Oj házgyárat helyeztek pró­baüzembe a bratislavai Ma- gasépitő Vállalat dolgozói. A Hajkál házgyárnak elneve­zett létesítmény berendezé­seit a Magasépítő Vállalatok kutatóintézetének Banská Bystrica-i . munkatársai fej­lesztették ki. A próbaüzeme­lés idején az új házgyár NKS-S típusú házgyári ele­meket készítv. A képen az új házgyár betonöntő gépe lat ható (Felv.: Š. Petráš — ČSTK) <H Jelentőségnövekedés kot. E mozgalom szervezésében és irányításában következete­sen a lenini elvek jutottak ér­vényre. A párt irányítása alatt a mozgalomban termékeny együttműködés jött létre a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság szervei között. 1962—1966 kö­zött stagnálás, sőt visszaesés volt tapasztalható, és ez a kedvezőtlen helyzet 1968—69 ben csúcsosodott amikor az új í t ómozgalomban is a lenini elvek tudatos eltorzítását ta pasztallhattuk. 1970 óta újabb fellendülés tapasztalható, ép­pen a korábbi helyes irányí­tási elvekhez való visszatérés eredményeként. Az elmúlt 30 év számszerű eredményeit te­kintve: csaknem 150 ezer ta­lálmányt és 5 milliónál több újítása javaslatot nyújtottak be dolgozóink, ebből mintegy 47 ezer találmány és több mint 2 millió 700 ezer újítási javaslat valósult meg, s ez mintegy 130 milliárd korona hasznot hozott a népgazdaságnak ® A hatvanas évek defor­mációi által okozott kedvezőt­len helyzet leküzdésében bizo­nyára nagy jelentősége van a 84/1972 számú törvénynek is. — Ez a találmányokról, fel­fedezésekről, újítási javaslatok­ról és ipari mintákról szóló törvény rögzíti azok kihaszná lásáiban a szocialista állam ki-, zárólagos jogait. Az állam, a vállalatok és szervezetek köte­lességei törődni ezekkel, mint a szocialista vagyon szerves részével, s felhasználásukkal a társadalom javára. Egyúttal biztosítja a feltalálók és az újítók jogait, például a javas­latok részletes feldolgozásá­ban, kipróbáláséban, bevezeté­sében, és természetesen meg­szabja jogaikat a felhasználás eredményezte társadalmi ha­szon utáni díjszabásra is. Az elmúlt időszak igazolta a tör­vény életképességét, hasznos­ságát és helyességéit. Sajnos, a gyakorlatban azonban tanúi lehetünk annak is, hogy akiket érint, kevésbé vagy alig is­merik e törvény alapvető vo­natkozásait. így aztán gyakran előfordul, hogy megszegik vagy megkerülik a 84/1972-es tör­vény rendelkezéseit. Ezek a hiányosságok gyakran nem kí­vánt bírósági eljárásokhoz ve­zetnek, ami sok esetben ked­vezőtlenül hat az újító-feltaláló mozgalom fejlődésére. Ezek a hiányosságok nemcsak az újí­tók és feltalálók, hanem a ja­vaslatok bevezetéséért felelős szervek részéről is megfigyel­hetők, de ez nem mentesíti egyik felet sem. A törvény küldetését akkor tölti be, ha mindig egyformán értelmezzük és alkalmazzuk. # Az eddigiekből kitűnik, hogy az újítómozgalom nép­gazdasági szerepe jelentős. Ho­gyan mutatkozik meg ez a gya­korlatban? — Jelein t ős tény az egész mozgalom számára, hogy az újító-feltaláló mozgalom terve­zése szerves részét képezi a népgazdasági tervek megálla­pításának is. Része tehát a tu­dományos és műszaki kutatás tervezésének, a komplex szo­cialista racionalizációnak, hi­szen fő feladatai az energia- gazdálkodás ésszerűsítésével, a gyártmányok műszaki színvo­nala nak növelésével, azok mi­nőségével függnek össze. Ugyancsak ide tartozik a gé­pek, berendezések, technológiai el j á r ások, üzemelésbizt onsá gá - nak fokozása, az élőmunka gazdaságos kihasználása, az egészségügyi gondoskodás fej­lesztése, a munkabiztonság növelése és az életkörnyezet további javítása. Vagyis a mozgalom felölel valamennyi olyan területet, amely össze­függ a tervezéssel, tehát min­den területen aláhúzza jelentő­ségét az a tény, hogy már a tervezésnél szerepet kap. MÉSZÁROS JÁNOS A SZAKSZERVEZET, TECHNIKA ÉS KULTÚRA HÁZÁNAK ÉPÍTÉSE Bratislavában a szakszerve­zet, technika és kultúra háza második részének építése jó ütemben halad, ezt mutatják az eredmények is. A Hydrostav és a Bratislavai Magasépítő Válla lat építőipari dolgozói az épít­kezés kezdetétől 1978 végéig 41263 000 korona értékű mun­kát végeztek el. A kormány ál­tal kiemelt építkezésen azon­ban az eredmények nem kielé- gítőek. 1979. és 1980. évben még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az igényes feladatok tel­jesítéséért, főleg a Magasépítő Vállalat dolgozóinak. Ezen az építkezésen jó mun­kára törekednek a bratislavai Hydrostav munkakollektívái, Roman Torma mérnök vezetésé­vel, aki arra a kérdésre, vajon mit szeretne elérni az idén, a következőket mondotta: „Azt szeretném, ha kollektívám a a feladatait az építkezési terv szerint végezné, amivel nagy­mértékben hozzájárulna az épí fési határidők megtartásához, hogy az egész épületet 1980- ban befejezhessük.“ Imrich. Ha­tala, a Magasépítő Vállalatok fő építésvezetője kijelentette: ,,A mi kollektívánk tagjai is mindent megtesznek a tervfel­adatok teljesítéséért, hogy az idén és a következő években is határidőre és a kívánt minő­ségben teljesítsék a feladato- kat.“ Hogy pedig a fenti óhaj való­ra váljon, a szakszervezetek há­za második részének cpítői szü­net nélkül folytatják a munkát, nem álltak le a téli hónapok­ban sem. A Magasépítő Vállalat dolgozói az építkezés belső ré­szén dolgoztak. A jó idő bekö­szöntővel pedig az építkezés többi részein is nagyobb ütem­ben folytathatják a munkát. Céljuk az, hogy ebben az új épületben tarthassák meg 1981 tavaszán Szlovákia Kommunis­ta Pártjának kongresszusát. —mfs— ÉS PÓTOLTÁK A KIESÉST... Dušan Oravec azon a bizo­nyos januári napon jól sejtet­te, hogy miről lesz szó a párt ala pszervezet bizottságának műszak utáni gyűlésén, hiszen a kemény januári fagyok érez­tették hatásukat a Banská R ystri ca - i S z ám.í tás t e c hn i ka i Művekben is. Áraimhiány kö­vetkeztében a tervet nem tel­jesítették és a hiányuk egyre nagyobb lett. Zdenek Pupala, a pártszerve­zet elnöke akkor a következő­ket mondotta neki: „Nagyon jól tudod, hogy a helyzet rossz, de a tervet teljesítenünk kell. Oravec elvtárs, a holnapi rend­kívüli pártbizottság! ülésre magaddal hozod a szükséges intézkedések névre szóló terve­zetét, amelyben rögzíted, hogy a dolgozók hogýan és milyen módon pótolják a lemaradás okozta kiesést. Részlegetek látja el anyaggal és alkatré­szekkel a többi műhelyt, tehát a tervteljesítés mindenekelőtt rajtatok múlik. És tudod meny­nyi a vállalat kiesése? Több mint 20 millió korona értékű áru. Tehát gondolkodj el a helyzeten és a lehetőségeken, s holnap már konkrét javasla­tokat terjessz a gyűlés elé. A sikerhez vezető kulcsot te jól ismered. Mindenekelőtt a laka­tosműhely dolgozóival kell be­szélned, de meg kell vitatnod a helyzetet és a lehetőségeket a megmunkáló, a préselő és a többi részleg dolgozóival is.“ A pártszervezet elnökének teljes mértékben igaza volt. Dušan Oravecnek, a mechani­kai részleg vezetőjének még élénken az emlékezetében él­tek az öt évvel ezelőtti árvíz napjai. A medréből kilépett Ga- ram a régi épületekben elhe­lyezett részlegeiket is elöntöt­te, s dolgozóik szinte ember­feletti erővel fáradoztak a ter­meléskiesés pótlásán. Éjt nap­pallá téve dolgoztak, s hama­rosan egyenesbe kerültek. Bajban ismered meg a bará­tod, munkatársad jellemét. Az elmúlt tél is levizsgáztatta az ern bér eket á Idoza t készségből, tenniakarásból. Oravecék ftiká- sán is nem egy téli vasárnap csengett a telefon, a drót túl­só végén Juraj Oravkin mér­nök, termelési igazgatóhelyet­tes beszélt: „Dušan, mára 60 kilowatt energia áll rendelke­zésünkre. Ki kell használnunk. Jössz? Dušan Oravec és a töb­biek, akikkel szintén tudatták a helyzetet, hamarosan a mun­kahelyen találkoztak. Akire 8zükség volt, mind ott volt vasárnap is gépe, munkapadja mellett.' Az is megtörtént, hogy egy munkacsoport vállalta — a járáson kívüli részlegükben — az éjjeli műszakot, azért, hogy a vállalatukban elegendő anyag legyen. Húsz dolgozót vittek minden este Železná Breznicába, akik reggelente fáradtan tértek vissza ottho­nukba. De a Banská Bystrica-i üzemben nem hiányoztak az alkatrészek és a különböző szükséges anyagok! A megmunkáló részleg párt- est ) p ő r t j ána k f e br u ár elej e i tanácskozásán pedig Puvel Matuska részlegvezető figyel­meztette az elv társakat: „Nem várhatunk ölhetett kézzel, míg teljesen helyre áll az energe­tikai helyzet. Kötelezem ma- gam, hogy a rendes munka­időn túl 200 darab alkatrészt készített el.“ Dušan Bulla csat­lakozott hozzá: „Én is túlórá­ban készítem el a hiányzó al­katrészeket.“ Utánuk továbbiak jelentkeztek- A pártcsoport tagjai konkrét feladatok isme­retében hagyták el a termet. A feladat pedig a következő volt: megbeszélni a többi dol­gozóval is a rendkívüli műsza­kok szükségességét, s megnyer­ni őket is az ügyüknek. S az eredmény? A rendkívüli mű­szakokra az emberek többsége megjelent. A hiányt fokozatosan pótol­ták. Dušan Oravec részlegveze­tő ezért már március 10-én je­lentette a pártbizottságnak, hogy az emberek áldozatkész­ségének köszönhetően a lema­radást behozták, s már előnyt is szereztek. Az első tavaszi napon Dušan Oravec a követ­kezőkkel dicsekedhetett: „Már néhány napja az áprilisi terv- íeladatok teljesítésén dolgo­zunk.“ Ürömmel jegyeztem le ezt a tényt. Viszont azt keve­sen tudják, mi minden rejlik e mondat mögött. A dolgozók túlnyomó többsége négy-öt vasárnapot nem a családja kö­rében, hanem a munkahelyén töltötte. Köztük volt Vlasta Košíková, Milan Bodnár mes­ter, Jana Davidová munkásnő, Dana Studená és több más dolgozó, mester, kommunista. Áldozatkész tetteik valóban a vállalat krónikájába illenek. Az éjjeli, illetve a rendkívüli műszakok idején nem egyszer a vállalat igazgatója, Lep or is mérnök is megjelent közöt­tük. Beszélt a gépek mellett dolgozó emberekkel, meghall­gatta javaslataikat, hozzászó­lásaikat, panaszaikat. „így volt“ — tanúskodik Dušan Ora­vec részlegvezető. „Az embe­rek érezték és tudták, hogy a terv teljesítéséért nem egyedül küzdenek. S ma már előnyünk van.“ S előnnyel persze még nem minden vezető, dolgozó dicse­kedhet. Elegendő egy pillán-. tást vetni a sajtolórészleg fa­liújságára, amelyen pontosan feltüntetik az egyes dolgozók teljesítményét. Mindenki meg­tudhatja belőle, kik a lemara­dok. Csupán három név mellett volt 100 százalékon aluli tel­jesítmény feltüntetve. Magyará­zatot is kaptam rá, miszerint új munkásnőkről van szó. A következő műhelyben az automata esztergagépek állan­dó zaja közben beszélgettünk Dušan Bulla fiatal lakatossal. A kérdésemre, hogy kötelezett­ségvállalását — miszerint 100 órát dolgozik le a rendkívüli műszakokban — teljesítette-e, csaknem megsértődött. „S mi­ként lehetne ez másképp. Hi­szen kommunista vagyok. Ürü­lök annak, hogy velünk tar­tottak a pártonkívüli dolgozók is. Nélkülük semmire sem ju­tottunk volna.“ A Banská Bystrica-i Számí­tástechnikai Művekben jó han­gulat uralkodik. Megalapozot­tan, mert a januári termelés- kiesést idejében pótolták. Etela Poöarovská mérnök, a vállalati pártbizottság elnöke szerint ez nagy részt a mechanizációs részleg dolgozóinak köszön­hető. BÁTORI JÁNOS Az állatni utak senica/ járási kirendeltségének dolgozói elhatá­rozták, hogy idén időben lekaszálják az utak mentén a füvet. Az igényes munkába bekapcsolták a gépeket, de ahol szükség volt rá, a dolgozók kézikaszával is kaszállak. Képünkön: Anton Pi sečný és Anton Pánik a Sološnica és Jablonica közti útszakaszon a legkorszerűbb géppel kaszálja az árok parti füvet. (Jozef Sluka felvétele) fana Dávidová munka közben. (F. Kocian felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents