Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-25 / 147. szám, hétfő

Tovább erősítjük nemzeteink és nemzetiségeink inlemadonalsta egységéi FRANTIŠEK HAGARA beszéde a csehszlovákiai magyar dolgozók országos kulturális ünnepségén Tisztelt polgártársak, elvtársak, kedves fiatalok! A csehszlovákiai magyar dől. gőz ók évenként megrendezett (kulturális ünnepségéneik már hagyó máin ya van. A legjobb tá n cég y ü ttesek, fo 1 k 1 ó r c 90 po r­tok, nép- és táncdalének esek, előadóművészek központi se­regszemléje ez az ünnepség, amelyen más CSEMADOK-cso- portok is föllépnek, mintegy számot adván egész évi mim­ikájukról. Ez az ünnepség egyúttal va­lamennyi résztvevő béke man i- fesztációja is. Az elkötelezett szocialista művészet eszméjé­nek és a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók haladó kulturá­lis hagyományának éltetője, programjával tovább mélyíti a közös szocialista hazában élő nemzetek és nemzetiségek in­ternacionalista kapcsolatát és baráti egységét, amely a nem­zetköziség szellemében, szün­telenül erősödik, fejlődik. Engedjék meg, hogy Szlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának megbízásá­ból, valamint egész küldöttsé­günk nevében üdvözöljem a szereplőket és e ikedves ünnep­ség minden résztvevőjét, s át­adjam önöknek Jozef Lenárt elv társnak, az SZLKP KB első titkárának üdvözletét. Elv társaik, a kapitalizmus, a fasizmus, a (kizsákmányolás ellen, valamint minden dolgozó jobb és sza­badabb életéért vívott közös harcunkban mindig megtalál­tuk a közös nyelvet. A barát­ság, a nemzetek és nemzetisé­gek internacionalista barátsá­gának a nyelve volt ez. örü­lünk magyar polgártársaink kulturális ünnepségének, mert tehetségek sorakoznak föl, iga­zolván fejlődésünket, együvé tartozásunkat; a szocialista Csehszlovákia közös építésének ünneplése ez a találkozó, az új szabad élet, az egység, a barátság és a békevágy meg­nyilvánulása. Külön jelentőséget kölcsönöz ünnepségünknek az, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának 60. és a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 35. év­fordulójának évében zajlik. Ezeket a dicső évfordulókat el­választhatatlanul összekapcsol, juk a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalommal, Csehszlová­kia dicső szovjet hadsereg ál­tali felszabadításával, a dolgo­zó nép 1948-as februári győzel. mével, valamint az ellenforra­dalmi és aintiszocialista erők 1968—69-es vereségével, mert Forradalom halhatatlan eszmé­je a nemzetközi forradalmi munkásosztály, az elnyomott nemzetek, tömegek kincsévé vált. 1919 márciusában megala­kult a Magyar Tanácsköztársa­ság 1919. június 16-án Prešov- ban kihirdették a Szlovák Ta­nácsköztársaságot. Forradalmi kormányzótanácsa rövid idő alatt, igen kedvezőtlen hely­zetben, az imperialisták által körülzárva fontos problémákat oldott meg. Államosította a legfontosabb ipari üzemeket, bevezette a nyolcórás munka­időt, emelte a dolgozók bérét, nyugdíjat folyósított a rokkant és idős embereknek, egyenjo- g ásította a nőket, és figyelmet szentelt a szlovák Vörös Had­sereg és a proletár állam bel­ső védelme kiépítésének. Az akkori csehszlovák burzsoázia, hogy megőrizze hatalmát az imperialista államok segítségé­vel, a francia és olasz tisztiek vezetésével a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaságot vérbe fojtotta. Habár a mun­káshatalom rövid életű volt, örökre beíródott a csehszlovák forradalmi mozgalom történe­tébe, és megszilárdította a szlovákiai munkásság interna­cionalista érzelmét. Következe­tes kapitalistaellenes irányvo­nalával meggyorsította dolgozó népünk osztály ön tudatának fej­lődését. Népünk forradalmiságának légik ieme lkedőbb megnyilvánu- lása a hitleri fasizmus elleni Szlovák Nemzeti Felkelés volt 1944 augusztusában, melynek 35. évfordulójáról rövidesen me g em lé kezű n k. A Szlovák Nemzeti Felkelés­ben született az a valódi népi forradalmi hagyomány, mely­nek jelentőségét Husák elvtárs már a felkelés első évforduló­ján találóan megfogalmazta: „A nemzetek gyakran vissza­térnek történelmünk nagy pil­lanataihoz; általuk győződnek meg útjuk helyességéről min­den útkereszteződésen. A cse­hek a huszita háborúkból, a franciák a nagy forradalom­ból, az oroszok az Októberi Forradalomból merítenek erőt, büszkeséget és új lelkesedést. Számunkra a Szlovák Nemzeti Felkelés jelenti a nagy erköl­csi és történelmi értéket. A világ előtt és saját magunk előtt egyaránt. Éljünk és sá­fárkodjunk ezzel az értékkel körültekintően. A felkelés látó­szögéből mérjük fel mai tet­teinket, oldjuk meg jelenlegi és holnapi problémáinkat.“ 1979 VI. 25. 3 ezek az események népünk forradalmi tudatának kiapadha­tatlan forrását jelentik. Nemzeteink és nemzetisé­geink, a munkások és földmű­vesek, a dolgozó értelmiség ezeken az eseményeiken keresz­tül ébredtek tudatára annak, hogy a közös hazában elért sikerek a CSKP lenini politiká­jának eredményeként szület­tek, és ezt a politikát a leg­szélesebb néptömegek támogat­ják. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom nekünk is megmutatta, hogyan lehet föl­számolni a nyomort és a szen­vedést, fölfegyverzett bennün­ket egy jobb, osztály- és nem­zeti szempontból igazságosabb társadalmi rendszer fölépítésé­re. A Nagy Októberi Szocialista A csehszlovák nép fellépése a kapitalizmus és a fasizmus ellen nemzeti történelmünk ha­gyományává és állandó pillé­révé, a fiatal nemzedék mar­xista—leninista, szocialista és proletár internacionalista szi­lemben való haladó eszmei ne­velésének, dolgozó népünk kul­túrája és művészete fejleszté­sének kiapadhatatlan forrásává vált. Dolgozó népünk forradalmi tettei szocialista jelenünk szer­ves részét alkotják. Ezért ösz­tönző jelentőségüket és tartal­mukat népünk anyagi és kul­turális gazdagsága gyarapításá­nak, szocialista hazánk további fe lvi rá gőz ta tá sá na k é r de ké be n kamatoztatjuk. Ezekre a felejt­hetetlen napokra a fejlett szo­cialista társadalom sikeres épí­tésének örömteli légkörében emlékezünk. Felmérjük, ho. gyan gyarapítottuk és gazdagí­tottuk azokat a tartós értéke­ket és eszméket, amelyekből kiindultunk, mint például a Szovjetunióhoz fűződő szövet­ségünk és barátságunk, a szo­cialista állam építése a szövet­ségi rendezés alapján, a mun­kásosztály és a többi dolgozó egységének megszilárdítása a CSKP vezetésével. Ma, amikor értékeljük az el­múlt időszak harcának és mun­kájának eredményeit, elmond­hatjuk, hogy feladatainkat tel. jesítettük. A szocialista építés pártunk irányította nagyszabá­sú programja Szlovákiát az el­telt 35 év alatt az elmaradott mezőgazdasági országrészből fejlett, korszerű nemzeti köz­társasággá változtatta, melynek mezőgazdasági és ipari terme­lése állandóan növekszik, la­kosságának élet-, kulturális és műveltségi színvonala emel­kedik. A szocializmus ellenségei itt­hon és a határainkon tűi azon. ban szívesen látnának nálunk is legalább valamit abból, ami a kapitalista országokban való­ság: mint például a politikai gyengeség, szellemi és gazda­sági válság, a munkanélküli­ség, a polgárok létbizonytalan­sága, a kormányok ingatagsá­ga, az osztály-, nemzeti és faji elnyomás. Az 1948 februárjában elvesztett politikai és gazda­sági pozíciójukat szívesen visszaszereznék. Ezért a „javí. tott szocializmust“, „az ember­arcú szocializmust“ és „a tiszta demokráciát“ és hasonlókat ajánlják számunkra csak azért, hogy visszakaphassák gyárai­kat, nagybirtokaikat, hogy új­ból hozzájussanak ahhoz, amit elvesztettek, s ráadásul meg­kapják azt, amit mi felépítet­tünk. A szocialista állam, te­hát Csehszlovákia sem lehet és nem is lesz ezekkel a visz- szafordításra törekvő igyeke­zetekkel szemben sem politi­kailag, sem ideológiailag sem­leges. Továbbhaladunk a bevált úton, melyet a CSKP XIV. és a XV. kongresszusa tűzött ki, mert ez meggyőző valósága an­nak, hogy szocialista társadal­munk dinamikusan fejlődik, gazdaságilag erős, eszmeileg és politikailag egységes, kultu­rális téren fejlett, szilárd lét- és szociális biztonságot teremt népének, erős és egészséges alapja van, s elegendő ereje a CSKP XV. kongresszusán ki­tűzött igényes feladatok meg­valósítására. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mely­nek fejlesztéséhez a Szlovák Szocialista Köztársaság is sike­resen hozzájárul, töretlenül fejlődő állaim, amely a prob­lémákat a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek és a többi dolgozó szükségleteinek szemszögéből oldja meg. Ezért nemzeteinknek a kapitalizmus és a fasizmus elleni harcban szerzett forradalmi hagyomá­nyai állandóan figyelmeztetnek bennünket a politikai felelős­ségre és történelmi kötelesség­re, hogy becsületes munkával kell hozzájárulnunk a szocia­lizmus politikai súlyának és gazdasági erejének megszilár­dításához, a nemzetek szocia­lista közösségének bővülésé hez. Ez a mi internacionalista küldetésünk, hozzájárulásunk a világ békéjéhez és haladásá­hoz. Tisztelt elvtársak, végezetül engedjék meg, hogy ezúttal is elismerően szóljunk a CSEMADOK vezetői­nek és tagságának aktív mun­kájáról, amelynek eredménye­iképpen ezt az ünnepséget is sikeresen rendezték meg. Kö- szönetünket fejezzük ki a kul­turális ünnepség valamennyi szereplőjének és résztvevőjé­nek. További munkájukhoz sok sikert és boldogságot kívánok. Éljen és virágozzék hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köz- társasági Dicsőség felszabadítónknak, leghűbb barátunknak, a Szov­jetuniónak! Éljen a béke, a nemzetek közötti barátság és megértés! h Ex Plzeň 79 kiállítás elé Több diétás ételre lenne szükség Az Ex Plzeň ’79 gasztronó­miai kiállítás június 27-től július 8-ig tartja nyitva ka­puit. Százhatvan élelmiszeripari vállalat, idegenforgalmi és für- dői-gyógykezelési intézet, és számos más vállalat nyolcvan- ezer négyzetméteren állítja ki termékeit, ismerteti meg a lá­togatókat tevékenységével. A kiállítás a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa és a Pionírszervezet 30. év­fordulója jegyében zajlik le. Részt vesznek rajta a szocialis­ta országok egyes vállalatai is. A Szovjetunió bemutatja az In- turiszt utazási iroda 30 éves te­vékenységét. A szovjet pavilo­nokban a látogatók többek kö­zött megtekinthetik az űrhajó­sok számára készített ételeket, s ízelítőt kapnak az olimpiai előkészületekről is. Az idei kiállítást a Szövetsé­gi Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, a Cseh Szocialista Köztársaság Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma rendezi meg karöltve a Plzeňi Városi Nem­zeti Bizottsággal. A szakembe­rek véleménye szerint a kiál­lítást alaposan, jói előkészítet­ték, tágas, esztétikai szempont­ból is jól berendezett pavilon­jaiban nyerhetnek képet a láto­gatóik a kiállított termékekről. Pihenés közben gyönyörködhet­nek a fellépő kulturális együt­tesek színvonalas műsoraiban, valamint más rendezvényekben. Most, a nyaralás előtti időszak­ban kiválaszthatják azokat a sátrakat, amelyeket legmegfe­lelőbbnek tartanak kirándulá­sokra. Betekintést nyerhetnek, hogy a fürdői-gyógykezelési szolgáltatás milyen magas szín­vonalú szolgáltatásokat nyújt a betegeknek, az idegenforgalmi vállalatok mennyivel rugalma­sabban szervezik az üdüléseket és milyenek lesznek a lehető­ségek a jövőben. A kiállítás fő témája a külön­böző életkornak ésszerű étke­zésének szemléltetése. Az egyes vállalatok pavilonjai azt is be­mutatják, hogy a munkabeosz­tás szerint milyen ételeket ajánlatos fogyasztani, amelyek a legjobban megfelelnek až egészségügyi szempontoknak is. A vállalatok — mint minden évben — idén is beneveztek „A legjobb minőségű termék“ cím elnyeréséért hirdetett verseny­be. Az értékelő bizottság a CSKP XV. kongresszusa és a CSKP KB 13. ülése határozatai alapján bírálta el a kiállított termékek színvonalát, megálla­pította, hogy azok megfelelnek a követelményeknek, a minősé­gi normáknak. Rendkívül nagy­ra értékelte a szövetkezeti vál­lalatok részvételét a közétkez­tetésben, és azt is, hogy termé­keikkel szintén beneveztek a versenybe.- örvendetes, hogy a szlovákiai vállalatok évről év­re több termékkel vesznek részt a kiállításon. Az alapos értékelés után a bizottság a benevezett 114 ter­mék közül 26-nak ítélte oda az Ex Plzefi ’79 arany poharát és 25-nek pedig arany pecsétjét. Ez is bizonyítja, hogy az élel­miszeripar — a nehézségek el­lenére is — igyekszik jobb mi­nőségű termékeket előállítani. A kiállítás minden bizonnyal arra serkenti az élelmiszeripari vállalatokat, üzemeket, hogy a jövőben minden téren javítsák munkájukat. A szaratovi és más mozgalmak felhasználásával ki­bontakoztassák a szocialista munkaversenyt, a lehető leg­jobb termékeket állítsák elő. Befolyásolja a látogatók, illet­ve a fogyasztók igényességét is. Egy idő elteltével bizonyá­ra bírálják majd, hogy az egyes díjazott termékek minő­sége a kiállítás utáni időszak­ban miért gyengül. Miért nem eléggé bő még mindig az áru- választék. Ugyanis az előkészí­tési időszakban sok fórumon el­hangzottak olyan bírálatok, hogy olyan élelmiszercikkek is hiányoznak az üzletekből, ame­lyeket hazai nyersanyagból elő­állíthatnánk. Szlovákiában pél­dául alig lehet vásárolni szil­valekvárt. Sokan kifogásolják azt is, hogy miért nincs elég diétás étel. A betegek közül jó- néhányan kénytelenek túl zsí­ros, vagy túl nagy kalóriaérté­kű élelmiszerféléket fogyaszta­ni. Remélhető, hogy az élelmi­szeripari vállalatok a lakosság­nak ezt az igényét is figyelem­be veszik, és ezzel kapcsolatos korábbi ígéretük nem marad papíron. BALLA JÓZSEF A lengyel gépkocs Míg 1945-ben Lengyelország­ban csupán 6422 személy- és megközelítőleg 11000 teher­gépkocsi, valamint 192 autó­busz és 350 motorkerékpár volt, ma már csupán a személygép­kocsik száma megközelíti a kétmilliót. A számítások sze­rint pedig az évszázad végén a lengyel országutakon tízmil­lió motoros gépjármű közleke­dik majd. Ez a rohamos fejlődés nem utolsósorban a lengyel gépko­csiipar fejlődésének köszönhe­tő, amely ma a személy- és te­hergépkocsikat gyártó országok közül világviszonylatban a ti­zedik helyen van. A 9 gépko­csigyártó vállalatot a POLMO t or me! é si - k er es ke d el.m i s z e rv e- zet tömöríti magába. A vállala­tok termelőszalagjairól napon­igyórtás növekedése ta 1446 különböző típusú és nagyságú új gépkocsi gördül le. E mennyiségnek körülbelül a felét képezik a Fiat 126 P és a Fiat 12-ös jelzésű gépkocsik, melyek Csehszlovákiában is közkedveltek. Növekedik a Po­lonéz jelzésű új típusú gépko­csi gyártása is, melyből Varsó­ban tavaly 10 000 darabot ké­szítettek. Az idén 25 000 dara­bot szállítanak külföldre ebből a luxuskocsiból. Az idén, a lengyel gépkocsi­ipar fennállásának 30. évében a gépkocsigyárak szerelősza­lagjairól legördül a 350 000. személy- és a 77 000. tehergép­kocsi, valamint a 11600. autó­busz. Az elkövetkező években pedig a gépkocsigyártás üteme tovább fokozódik. i A KGST-tagországok légi közlekedésének fejlődése A KGST-tagországok légi út­vonalainak hossza meghaladja az 1,3 millió kilométert, mely­nek jelentős részét a nemzet­közi útvonalak képezik. Tavaly a szocialista közösség 236 rend­szeres járatott indított a világ 93 országába, s a repülőgépe­keit több mint 7 millió utas vet­te igénybe. Ezenkívül pedig több mint 780 000 tonna árut szállítottak repülőgépekkel. A tagországok közül a legtöbb utast a Szovjetunió (1 milliój, az NDK (0,9 millió), és Cseh­szlovákia (0,4 millió) légitár­saságai szállítottak. A KGST- tagországok keretében a repü­lőgépek legnagyobb gyártója a Szovjetunió. 1 Az első atomerőmű Jelenleg az energiatermelést tekintve, Kuba az egyik legfej­lettebb latin-amerikai állam. A népgazdasági tervek szerint 1980-ra Santiago de Cuba és Havanna között egységes ener­giarendszer létesül. Ugyanek­kor befejeződnek a köztársaság első atomerőművének tervezési munkálatai — az építkezés 1981-ben kezdődik Cienfuegos környékén. A tervek szerint az atomerőmű első 440 megawat­tos blokkja 1985-ben kezdi meg a termelést. Gonibaszögi pillanatkép (Prandl Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents