Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-23 / 146. szám, szombat
A pártszervezetek készülnek a tagkönyvcserére A PÄRT EREJE ÔSSZEFORROTTSÄGA A NÉPPEL 1979. VI. 23. A pártszervek és szervezetek a žilinai járasban egyik legfontosabb jelenlegi feladatuknak tartják, hogy a pártalapszervezetek megtárgyalják a járási pártbizottság állásfog- lalását, saját feltételeikre le bontsák az abban körvonalazott feladatokat, észrevételeket és ezeket felhasználják saját te vékenységüknek, a bizottsági tagok munkájának értekeléséhez és előkészítsék a párttagokkal folytatandó beszélgetéseket. Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 12. ülésén elhangzott szavai arról, hogy „a marxista dialektika lényegében a kritika elvének alkalmazása, mely feltétele a fejlődésnek az alu csonyabb stádiumtól a maga sabbhoz, és hogy mozgalmuk j ban a kritika és az önkritika , az előrehaladás pótolhatatlan motorja“, a járási partbizottság vezérfonala lett a szerve- i zetek tevékenységének érteke lésében. Kollektív tapasztalatok E szándék megvalósításához szükséges volt a járási párt bizottság tisztségviselői és pártmunkásai részéről, hogy alaposan ismerjék a minden egyes pártalapszervezetbeľ mutatkozó helyzetet. Az állásfoglalások kidolgozásához ezért felhasználták az aktivisták, a városi, vállalati, üzemi és helyi pártbizottságok tapasztalatait. Az állásfoglalások kollektív ki dolgozásával lehetővé vált a pártalapszervezetek munkájának eddigi szintjével kapcsolatban szerzett ismeretek érvényesítése. Amint az álláspontoknak a járási pártbizottság elnökségében történt megtárgya- . lásakor megmutatkozott, ezeknek többségét felelősen dolgozták ki, s így alkalmasak voltak ahhoz, hogy elősegítsék az alapszervezetek munkájának felemelését a jelenlegi felada- 1 tok szintjére. A határozatokban konkretizáltuk a párt utcai és falusi szervezeteinek feladatait a politikai tömegmunka fejlesztésével és a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésével kapcsolatban. Nyílt, kritikai légkör A pártalapszervezetek a je len időszakban bontják le az állásfoglalásokat, biztosítják azok végkövetkeztetéseinek és az azokban foglalt intézkedéseknek a végrehajtását. A meg határozó feladatokra és célok ra való összpontosításnak a bi zottsági tagok és a többi kommunista aktivitásának további kibontakozásában kellene megnyilvánulnia a XV. kongresz- szus és a CSKP KB ülése határozatainak teljesítésével kapcsolatban. Az állásfoglalások lebontása hozzájárul ahhoz, hogy kritikai atmoszféra uralkodjék a párttagokkal folytatott beszélgetéseken, ami e fontos szakasz fő követelménye. A járási pártbizottság jelenleg figyelmét legfőképpen arra irányítja, hogy a tagkönyvcsere politikai céljai ne csak a végrehajtott elemzésekben, a javaslatokban és a hozott határozatokban tükröződjenek. A járási pártbizottság arra vezeti az alapszervezeteket, hogy a határozatokat idejében és konkrétan kezdjék megvalósítani az életben, hogy a kommunisták szolgáljanak példaként a többi dolgozónak a jelenlegi feladatok teljesítésében. Ebből a szempontból oda hatunk, hogy az alapszervezetek tevékenységéről készült' elemzések és a további tevékenységükre kidolgozott irányvonalak eszközévé legyenek nemcsak a kommunisták, hanem a vállalatok, üzemek, intézmények összes dolgozói aktivitása növekedésének, a városokban és a falvakban, egyszóval mindenütt ott, ahol pártszervezet dolgozik. Ezzel kapcsolatban V. I. Leninnek abból a gondolatából indulunk ki, hogy „ párt ereje éppen a tömegekkel való kapcsolatában van, és a tömegek számára dolgozik“. A vasutasok példája Az említett feladatokhoz való igényes hozzáállásra nyújt jo példát az államvasutak ži- hnai fűtőházának üzemi párt- szervezete, ahol az állásfoglalást rendkívüli bizottsági ülésen vitattak meg április közepén. hogy idejében lebonthassák a feladatokat. Annak ellenére, hogy jo szervezetekről van szó, megállapítottuk, hogy mutatkoznak bizonyos fogyatékosságok a párton belüli és az irányító munka területén. Az állásfoglalásban rögzített feladatuk lebontásakor a bizottság tudatosította, hogy az ulapszervezer munkájában mutatkozó bármiféle megingás, következe ti éhség es formalitás komoly következménnyel járna a szervezet egész levékeiiysé- gere nézve. A lő figyelmet arra összpontosították, hogyan lehetne úgy mozgósítani a pártcsoportokat, hogy teljesítsék feladatukat. Ezenkívül igen felelősen foglalkoztak a taggyűlések előkészítésével és lebonyolításávál, ott, ahol bizonyos tartalékok mutatkoztak, és a járási párt- bizottság ezekre állásfoglalásában indokoltan rámutatott. Rugalmasan távitMtsuk ett a fogyat ékofew&gokal A járási pártbizottság állás- foglalásaiban jelentős mértekben foglalkozott a párt belső életének fejlesztésével éspedig azért, mert egyes szervezeteknél, mint pl. a žilinai Tüzelőanyag-kereskedelmi Vállalat üzemi pártszervezetében, ezek tevékenységének értékelésekor megmutatkozott, hogy az üzemi pártbizottság nem mindig alkalmazta a párt vezető szerepének helyes formáit a munkahelyen. Éppen a gazdasági szervek a pártszervezet általi ellenőrzése a vállalat igazgatójának meg nem értésével találkozott. Ez csökkentette a pártalapszervezet akcióképességét es kedvezőtlen befolyással volt a feladatok teljesítésére gazdasagi téren. Nci ha tekintetbe vettük a kedvezőtlen energetikai helyzet hatását, megmutatkozott, hogy a terv nem teljesítését ez a tény is befolyásolta. Káderintézke- deseken kívül az állásfoglalásban utasítottuk az újonnan megalakított bizottságot, hogy gondoskodjék a CSKP KB Elnökségé kádermunkáról hozott határozatának hiánytalan megtartásáról és az ellenőrzés joga alkalmazási formáinak kibontakoztatásáról Az állásfoglalás következletéseit az alapszervezetek minden egyes tagja számára pártfeladatként bontották lé, s ez lehetővé tette e szervezet számára, hogy tovább fejlessze és elmélyítse a járási pártszervezet által a ikongresszusi program megvalósítása terén elért pozitív ered ményeket. A konkrétabb pártfeladatokért Fontos szerepet játszik a bizottsági tagok és a többi kommunista értékelésekor annak ellenőrzése, hogyan teljesítik ezek a számukra kijelölt konkrét pártfeladatokat. A járási ............ pá rtbizottság elnöksége április közepén megtárgyalta a párt- feladatok teljesítéséről készült ellenőrző jelentést. Ezt a jelentést a kerületi pártbizottság titkársága is megvitatja. Az értékeléskor abból indultak ki, hogy a következő időszakban — amely a tagsági könyvek * cseréjével, de a 6. ötéves tervidőszak negyedik évében esedékes gazdasági feladatok megoldásával is kapcsolatos — nagyon kell ügyelni arra, hogy konkrét pártfeladatokkal való megbízással tartósan mozgósítsuk az összes párttagokat és tagjelölteket, ami elősegíti a part erőinek célszerűbb elosztását a kongresszusi feladatok teljesítese során. Utasítottuk az alapszervezeteket, hogy májusban és júniusban végezzék el a kiosztott pártfeladatok teljesítésének ellenőrzését és az eredményeket használják fel a párttagokkal folytatandó beszélgetéseken. Noha a tagkönyvcsere csak a párttagokat érinti, az alap- szervezetek ezt a jelentős j>o- litikai eseményt felhasználják a tagjelölteknek adott feladatok teljesítésének megítélésére is. Figyelmük főként arra irányul, hogy bevonják a párttagokat es tagjelölteket lakóhelyükön a társadalmi életbe. így pl. a Vágvölgyi Vegyi Művek, a Mototrans, a Stavomontáže vállalatok párta lapszervezeteiben, de más szervezetekben is megbízták az elvtársakat, hogy dolgozzanak a párt falusi és utcai szervezeteiben, a nemzeti bizotságokban és szakbizottságaikban és községük társadalmi szervezeteiben. Védnökségek vállalása Az alapszervezetek figyelme az álláspontok lebontásával kapcsolatban a párton belüli munkára is irányul, éspedig különösen ami az elfogadásra kerülő határozatok minőségi színvonalának javítását és a tagállomány minőségi szintjének emelését illeti. Figyelmünk a tagjelöltek kiválogatására és nevelésére, eszmei, munkában való és erkölcsi fejlődésükre összpontosul. így pl. a Gördülő- esapagy Gyár bytčicai üzemének pártalapszervezetében tagokat bíztak meg, hogy vállaljanak védnökséget azok felett a kiválogatott dolgozók felett, akik be akarnak lépni Csehszlovákia Kommunista Partjába. A járási jiártbizottság figyelemmel kíséri és irányítja az állasfoglalásoknak az alapszervezetek részéről történő lebontását. Ügyel arra, hogy ne csak elvontan beszéljenek a fogya tékosságokról, hanem konkrétan rámutassanak, ki felelős értük, gondoskodjanak kiküszöbölésükről meghatározott határidőn belül. A járási pártbizottság képviselőinek közvetítésével rendszeres segítségben ré szesítik az alapszervezeteket. Rendszeresen értekezletekre hívja őket össze, ahol megismerkednek a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatok teljesítésével és felkészülnek az újabb feladatok megvalósítására. ONDREj TUŽINČIN, a žilinai járási pártbizottság titkára A vallň ivölnrei és mai torn a társadalmi tudatilag A ma tor ia lista történetfelfogás szerint minden emberi alkotás (anyagi vagy szellemi jellegű) keletkezésének okait a történelmileg konkrét ember életviszonyaiban kell keresnünk, tehát a társadalmi fejlődés által determinált gyakorlat és tudati visszatükröződése azon formáiban, amelyek rávilágít a nak az ember és a természet, valamiint az egyén és a társadalom kapcsolatára. Meghatározóvá tehát az válik, mennyire uralja az emberiség létének sa jál természeti előfeltételeit és az önállóvá vált társadalmi viszonyokat —- más szóval: milyen mértékben szabad. A társadalom közvetlen és meghatározó termeszét! kötöttsége a termelési szférában és a megismerés primitív foka a vallás keletkezésének forrásai. Ehhez járul még az osztálytársadalmak kialakulásaikor a szociális politikai viszonyok elidegenedett és az egyének fölé növő hatalma. A vallás kialakulásának konkrét okait keresve, az ősközösségi társadalom létfeltételeit kell megvilágítanunk. Az akkori társadalom fejletlen, primitív termelőerői és a tevékenység fő formái, a gyűjtögetés és a vadászat nem telték lehetővé a biztos megélhetést, s r- létbizonytalanságot növelték még a természeti csapások. Megállapíthatjuk tehát, hogy az ősember még ti természet szolgája volt, és ez a kiszolgáltatottság szülte n tudat közvetítésével a vallást. Kezdetleges tapasztalatai, szűk ismeretköre lehetetlenné tették számára a természeti jelenségek valódi okainak megismerését, ezért a fantáziához, a képzelethez folyamodott segítségért: saját hamis tudatát vetítette ki a környező világra. Emberi tulajdonságokkal ruházott fel egyes természeti jelenségeket, másokat viszont természetfelettivé nagyított; közvetlen kapcsolatokat tételezett fel ott, ahol azok nem léteztek, és elszakított egymástól olyan dolgokat, amelyek a valóságban együvé tartoztak A legelemibb absztrakció segítségével így jött léire a valóság megkettőzésének lehetősége. Tudatban elvált egymástól <i létező és amit csupán elképzelt. A dolgokról kialakított fogalom önálló létezővé vált, éis később istenfoga- lommá alakult át. Ebben a folyamatban közrejátszottak az ún. mindennapi gondolkodás antpopomorf (emberalakú meg- személyítés) különböző formái. A magántulajdoni fel bomlasztotta osztálytársadalmakban a vallás kialakulásának és to* vábbélésének új feltétele teremtődött meg: a társadalmi erőknek való kiszolgáltatottság. A tehetetlenségérzet -félelmet kelt az emberben, és hasonló fantasztikus magyarázatokra ösztönöz, mint az ősember esetében a természetnek való alárendeltség. A korábbi politeiz- must (többistenhit) a nagy monarchikus birodalom kialakulása és ezek ideológiai visszatükröződésének hatására felváltotta a monoteizmus (egyisten- hit). Engels vallás definíciója éppen a vallás keletkezésének és fejlődésének fent vázolt okaira világít rá: „Egyik vallás sem más, mint azoknak a külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződése az emberek fejében, melyek mindennapi létük felett uralkodnak, olyan visz- szatiikröződés, amelyben a fölTöbb száz dolgozó kapcsolódott be a ružomberoki Lenin Pamutgyárban „A VI. ötéves tervidőszak úttörője“ mozgalomba. Közülük Anna Džuková és Terézia Prieso- lová már teljesítette az egész VI. ötéves tervidőszakban reá háruló feladatokat. | Felvétel: V. Gabčo — ČSTK)" d< hatalmak földöntúli hatalmak alakját öltik." (Engels: Anti-Dühring, Szikra 1950, 326.) Mivel a valóságos ember tulajdonságai etgy természetfö- lörtti lény attribútumaivá (attól elválaszthatatlanokkü) válnak, a vallás elterelheti a figyelmet a történelmi-társadalmi viszonyokról; a megváltoztatás nem a reális embert, hanem annak síron túli létét, a természetfölötti létet érinti. A fennálló antihumánus (emberellenes) rend védelmét biztosító vallásról állította Marx, hogy ez „ópium a nép számára", olyan kábítószer, amely megbénítja az elnyomott osztályok cselekvőképességét. Ezt a tulajdonságot nem veszíti el. annak ellenére, hogy bizonyos történelmi helyzetek bem a társadalmi-ideológiai változás szószóló jaként lép fel. A vallás konzerválódott formáinak megítéléséinél ebből a funkcióból kell kiindulnunk. Le kell szögeznünk egyrészt a proletariátus társadalmi változást igénylő és a vallás haladást gátló ideológiája közti ellentmondást, főként az ember történelmi szerepét és magának a történelemnek a jellegét, tranyát illetően. Itt is e>l kell választanunk egymástóil a vallás világnézeti morális szerepéi és u vallásos ember hozzáállását a szocializmus építéséhez. Másrészt azonban meg kell magyaráznunk miért éli túl a vallás a maga társadalmi alapjainak megváltozásait vagy eltűnését, és hogy milyen formákban jelentkezik a mai ember tudatában. A vallás továbbélésének egyik magyarázata az, hogy a társadalmi tudat nem tart lépést a társadalmi lét fejlődésével. Ez olyan törvényszerűség, amely a társadalmi fejlődés minden fokán, így a szocializmusban is érvényesül. A másik magyarázata az, hogy a vallás alapja a teológia ellenére is a hit, amely különböző formákban, de csaknem minden emberi tett velejárója, és hogy a vallás minden döntő mozzanat aha, n a mindennapi gondos* kodással szoros rokonságot mutat, és így megőrzi vagy át* viszi annak a kornak a mindennapi világképét, amely ben létrejött. Alapvető, tulajdonságaivá válik a konformitás, az előző orientáció alapjain történő értékelés és elbírálás, vagyis az elemző gondolkodás, tehát a vizsgált tárgy különleges tulajdonságai figyelembevételének hiánya, és az erős, mindent meghatározó érzelmi tartalom. Ezek jellemzik a szocializmust elfogadó, de a valláserkölcs elveihez ragaszkodó, a valláshoz érzeilmi alapon viszonyuló, esetleg a mikroközösség (család) vallási hagyományait megsérteni nem akaró emberek gondolkodásmódját. A vallás konzerválódásának ezek a belső gyökerei elválaszthatatlanok a szocialista társadalom külső viszonyaitól, hiszen a tőkés világ elszánt ideológiai harcot folytat a szocialista országok és ideológiájuk ellen. Ennek egyik formája a vallási propaganda — a vallási hiedelmek fenntartásának és a vallási fanatizmus szításá-. nak a céljával. E hiedelmek megmaradásához hozzájárulhatnak a létbizonytalanságot kiváltó olyan tényezők is, mint a tőkésországok háborús készülődései. Á katasztrófaérzet a történelemben mindig jó táp? talajul szolgált a miszticizmus terjedésének és egyes szekták tevékenység éneik. Ebben az esetbein a társadalmi fejlődés törvényeinek ismerete küzdhet! le az esetleges félelmet, és szüntetheti meg a vallás reprodukálásának lehetőségét. A vallás társadalmi gyökereinek kiirtása és az ember magas fokú tudatossága száműzi a társadalom életéből mind a mindennapi tudat hagyományos formáit, mind pedig a vallási hiedelmeket, és ezzel • megvalósítja az ember teljes felszabadítását. MfiSZÁROS ANDRÄS
