Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-22 / 145. szám, péntek

Korszerűsödő postaforgalom Kommentáljuk Rend a telke mindennek Szerelünk rendezett körülmények között élni, nem örü­lünk, ha áthallalszik hozzunk a szomszéduk veszekedése, ha éjszakai pihenésünket a mulatókból hazatérők rekedt dalolása zavarja imjg. Élnek köztünk azonban olyanok, akik kicsiségekért hajba kapnak, veszekednek a rokoni hagyaték elosztása miatt, vagy pedig azért, mert a barom­fi a szomszéd udvarába ment át. A szocialista együttélés és a jogi propaganda terén az utóbbi években eredményes munkát végeznek a nem­zeti bizottságok közrendészeti szakbizottságai. Közremű­ködésükkel a választások óta az említett kérdésekről mint­egy 6000 előadást tartottak. Az előadások nagy érdeklődést keltettek a lakosság soraiban, amit egyébként az is bizo­nyít, hogy számos kezdeményezés hangzott el azzal kap­csolatban, hogyan lehetue a jövőben a közrend védelmét még magasabb színvonalra emelni. Banská Bystricán pél­dául mind a 44 polgári bizottság mellett közrendvédelmi aktívákat hoztak létre, amelyek a vnb közrendészeti szak­hizotisága által jóváhagyott terv szerint tevékenykednek. Több helyen a polgári bizottságok köztisztasági járőröket szerveznek, amelyek a települések és a parkok tiszta­ságára ügyelnek. A ki hágókat a közrendészeti szak bízott, ság vonja felelősségre. Ahol nem használ a figyelmeztetés, ott a közrendészeti szakbizottságok élnek törvényadta jogaikkal. A kihágást elkövetőt meghívják üléseikre, s ha a szép szó nem segít, megbírságolják, esetleg nyilvános megrovásban részesítik. Hogy a megelőző nevelőmunka eredményes, arról tanús­kodik az is, hogy míg 1974-ben a közrendészeti szakbi­zottságok Szlovákiában csaknem 55 000 ügyet tárgyaltak meg, addig 1978-ban már csak 40 639-et. Örvendetes, hogy a múlt évben kiszabott pénzbírságok 83 százalékát be is hajtották. Sajnálatos azonban, hogy csak 680 esetben bír. ságoiták meg azokat, akik ittas embereket szeszes itallal szolgálták ki. Bár a leghatásosabb módszerek egyike a nyilvános megrovás, a közrendészeti szakbizottságok ezzel a jogukkal csak 1437 esetben éltek. A nemzeti bizottságok közrendészeti szakbizottságai te­hát általában jó munkát végeznek. A közrend védelméért és a polgári együttélés elveinek megtartásáért minden töltik telhetőt megtesznek. Különböző környezetben külön­böző módszerekkel dolgoznak. A pultári szakbizottság pél­dául a szomszédi viszályokat úgy intézi el, hogy mindkét családot meglátogatja, s igyekszik a veszekedések okait felszámolni és visszaállítani a jószomszédi viszonyt. Rap- pon (Rapovce) és Podkriváňban a közrendészeti szakbi­zottságok tagjai részt vesznek a íömegszervezetek ülésein és beszámolnak arról, milyen a közrend a községben. Örvendetes^ tény, hogy a kerületi és a járási szakbizottsá­gok tavaly 288 alkalommal az egyes községekben tartották üléseiket, ezzel is hozzájárultak a helyi közrendészeti szak- bizottságok munkája színvonalának emeléséhez. Kétségtelen, hogy a közrendészeti szakbizottságok tevé­kenységére a jövőben is s ziikség lesz. Hogy munkájuk egyre kevesebb legyen, az elsősorban minden állampolgár­tól függ. Mindenütt arra kell törekednünk, hogy meg tartsuk a törvényes előírásokat, s ne csak jogainkat, ha­nem kötelességeinket is ismerjük. A polgári együttélés terén legyünk elnézőbbek egymással, a szomszéd, és a rokoni viszálykodásokat lehetőleg idejében el kell fojtani. Addig, amíg a kihágások, a közrendsértések nem szűnnek meg, a közrendészeti szakbizottságoknak továbbra sem sza­bad visszariadniuk a szigorú felelősségrevonás bármilyen tormájától sem. NÉMETH JÁNOS A távközlési műholdak, a fantasztikus gyorsaságú hírköz­lési berendezések és közleke­dési csodák korában élünk, de a posta hatáskörébe tartozó ^ha­gyományos szolgáltatásokat — táviratok, levelek, csomagok és pénzküldemények továbbítása a címzetthez stb. — nem nél­külözhetjük. sőt egyre nagyobb szükségünk van rájuk. Az utób­bi években tetemesen megnö­vekedtek a lakosság és a kö- ziiletek igényei a posta szol­gáltatásai iránt. 1950-ben a posta 900 millió levélkülde­ményt, 37,8 millió ajánlott kül­deményt és 55,1 millió pénzes- utalványt közvetített, 1978-ban pedig a levélküldemények szá­ma hazánkban már elérte a 2,3 milliárdot, az ajánlott külde­ményeké a 84 milliót, s a fel­adott pénzesutalványok száma pedig a 141,3 milliót! Indokolt tehát Vlastimil Chalupa szövet­ségi távközi ésügyi miniszter­nek a minapi, prágai sajtóér­tekezletén tett megállapítása: — Ügy látszik, hogy a világ legtöbbet levelező népe va­gyunk .. A feladatok széles skálája Ugyanakkor az elmúlt évti­zedekben a posta feladatköre rendkívülien kiszélesedett. A posta bonyolítja le a hírlapter­jesztést, a sportfogadásokat, a rádió- és tévé-előfizetési díjak beszedését, a nyugdíjak kézbe­sítését, a lakosság befizetéseit (inkasszó) — és még sorolhat­nánk a különféle szolgáltatá­sokat. Általános vélemény már, hogy ez a széles körű tevé­kenység csökkenti a posta szolgáltatásainak minőségét, ki­hat alkalmazottainak munkafel­tételeire. s nem utolsósorban Az Ostrava-porubai Kerületi Egészségügyi Intézet gyer­mekek számára létesített második szemgyógyászati osztályán az orvosnők évente több mint 8500 há- rom-kilenc éves szembeteg gyermeket kezelnek. Há­rom óvodai osztályt is léte­sítettek. A nagyobb gyer­mekek az alapiskola alsó osztályait is itt végzik. A képen: Mája Kuczerová ápo­lónő troposzkóp segítségével végez gyakorlatot a szembe­teg gyermekekkel. Társadalmunk fontos felada­tának tartja gondoskodni a kisgyermekes anyákról, ■ csalá­dokról. Óvodákat, napköziket épít ily módon teszi lehetővé, hogy az anyák is dolgozhassa­nak. A galántai (Galanta) járás egyik legnagyobb községében, Vágfarkasdon (Vlčanyi jó úton haladnak ezen a téren. A ma­gyar és a szlovák tanítási nyel- vű óvodákon kívül a helyi nemzeti bizottság szorgalmazá­sára ú) intézmény, bölcsőde lé­tesült. Ahogy a kezdet kezde­tén az óvodával, elinte hasonló nehezen barátkoztak meg a szülők a bölcsődével is. De az­tán fölfedezték óriási előnyét, s rövid idő alatt betelt a lét­szám. A falu közepéin, terebé­lyes gesztenyefák árnyékában áll az átalakított épület, amely­ben helyet kapott a bölcsőde. Koncser Istvánnétól egész­ségügyi nővértől, aki tanácstag és hnb-képviselő. megtudtuk, bár a bölcsőde 38 gyermek az ügyjelek elégedettségére és a gyors ügyintézésre is. Á CSKP XV. kongresszusán elfogadott népgazdaságfejlesz­tési terv feladatul tűzte ki a postaforgalom, a posta szolgál­tatásaival összefüggő munkate­rületek gyors ütemű gépesítését és automatizálását. Ugyanis ez az egyetlen járható út a posta problémáinak megoldására, a lakosság és a közületek pos­tával szembeni megnövekedelt igényeinek kielégítésére. Automatikus levélosztályozás 1975-ig a levélküldemények osztályozása kizárólag kézi úton történt. Az osztályozás összesen kilenc műveletből állt. A legigényesebb művelet az elő- osztályozás és a részletes osz­tályozás. Az irányítószámok be­vezetése előtt ezt a két műve­letet a legképzettebb, a posta­földrajzot kiválóan ismerő pos­taalkalmazottaknak kellett vé­gezniük. Egy levélosztályozó- nak ismernie kellett például Csehszlovákia valamennyi pos­táját — s ezek száma megha­ladja az ötezretl A félautomata osztályozóbe­rendezések megkönnyítik ugyan az egyes műveleteket, de magát az osztályozást továbbra is em­berek végzik. Ezek a félauto­mata osztályzók főként a köze­pes forgalmú postaközpontok­ban használhatók, de kapacitá­sukat tekintve nem felelnek meg pl. a prágai és bratislavai postán. Az illetékes kormány- szervek döntése alapján kül­földről több teljes automata le­vélosztályozó berendezést vásá­roltunk (Bratislavában és Prá­gában állították fel őket). Ezek a berendezések már maguk osz­tályozzák és bélyegzik a levél- küldeményeket, s teljesítmé­nyük 30 ezer levél egy óra alatt. l/ányítőszámok, Az automata levélosztályozó gépek teljes kihasználásának alapja a postai irányítószámok pontos és megfelelő helyen va­ló feltüntetése. Általában az a tapasztalat, hogy a lakosság már megszokta az irányítőszá- mokat de a levélküldemények egy részén kifogásolható az irányítószám pontatlansága, s nem a kijelölt helyen való írá­sa. Ezek a fogyatékosságok elő­reláthatólag azután tűnnek el a borítékokról, ha szabványmé­retű, s az irányítószám feltün­tetésének helyét nyomdailag jelző borítékok használata kö­telezővé válik. A Szövetségi Távközlésügyi Minisztérium 1978. november 23-i rendelete az idén még lehetővé teszi a szabványmérettől eltérő boríté­kok használatát, mivel ezekből a hivatalokban és a papírke­reskedésekben is mindmáig na­gyobb készlet van. A szabvány­méretű levélborítékok kötelező használatáról kellő időben rendelet jelenik meg. Mozgóposták, motoros kézbesítők A postaforgalom legtöbb fá­radságot igénylő területe két­ségkívül a csomagkezelés, kü­lönösen a forgalmasabb posta- hivatalokban. A posta már a hatvanas évek elejétől foglal­kozik e munkaterület gépesíté­sével. A legnagyobb forgalmú postaközpontokban — országos viszonylatban már hét helyen — félautomata csomagosztályo­zó berendezéseket állítottak munkába. Komoly gond a kézbesítő- szolgálat korszerűsítése. Je­lenleg 1330 kézbesítői állás nincs betöltve. Enn.<-> a szolgá­latnak a korszerűsítése első­sorban mozgóposták (postabu­szok) indításával és a kézbesí­tőszolgálat motorizálásával tör­ténik. A motorizált kézbesítők számának növelése hozzájárul a munkaerő-csökkentéshez, emeli a teljesítményt, tökélete­síti a csomagkézbesítést. Lehe­tővé válik a csomag eljuttatá­sa olyan helyekre is, ahova ed­dig a posta nem vitte ki a cso­magot. A csomagkézbesítés kor­szerűsítését a posták dolgozóin kívül főként a hegyvidéki, el­szórt, kis lélekszámú települé­sek lakosai üdvözlik. Ezeken a vidékeken csomag- és levélkéz­besítési szekrények felállítását tervezik. A nyári szabadságidény előtt állunk. Ilyenkor a posta szol­gálatait a lakosság a szokásos­nál nagyobb mértékben veszi igénybe. A postaforgalom meg­könnyítése céljából ne feled­kezzünk meg a helyes irányító- számokról, a lakótelepeken a lépcsőházi levélszekrényeken a nevek feltüntetéséről, az előírt postai díjszabás megtartásáról, címváltozásaink idejében való bejelentéséről a hírlapterjesz­tőknél. Apró, de jogos kívánsá­gok ezek — meggyorsítják és Zökkenőmentesebbé teszik a postaforgalmat. SOMOGYI MÄTYÄS A tetvek az ember vérét na­ponta többször szívják. Fejlő­désük, életük tartama a kör­nyezet melegétől, páratartalmá­tól és táplálkozásuktól függ. Minél hűvösebb van, annál ké­sőbb kelnek ki, mégpedig me­legben 5 nap alatt, hidegben 40 nap alatt. A kikelt lárvák hét napig étien is kibírják. A víz nem árt a tetveknek, a szo­kásos fejmosást túlélik. A hím 15—20 napig él, a nős­tény kétszer annyit. Megtermé­kenyítés után élete végéig 80— 300 petét, illetve serkét rak, melyet a nyálmirigy váladéká­val szorosan a hajhoz, szőrhöz vagy szövethez erősít. A serké­ket a bőrnél erősíti a hajhoz, ami fontos a fertőzés ideje megállapítását illetően. A haj növekedésével a serkék havon­ta feljebb jutnak 1 centiméter­rel. Például ha a serkék legna­gyobb távolsága a bőrtől 3 cm, tudjuk, hogy az első tetű kb. 3 hónapja jutott a hajba. A fiatal serkék fehérek, az idősebbek sárgásak, vagy sár­gásbarnák. A serke felső ré­szén nyílás van, amelyen ke­resztül a lárvák a kikeléskor távoznak. Kikelés után a ser­ke burkolata a hajon marad, és csak nehezen távolítható el. A fejtetű főleg a gyermekek­nél fordul elő, csökkent higié­nia esetén. Gyakrabban fordul elő a hosszú hajú nőknél. Az elhanyagolt egyénektől a gon­dosan tisztálkodó személyek is megkaphatják a tetveket, fő­leg gy§rmekkoilekííváteb.ii|), is-: kólában, diákotthonban, szállo­dákban stb. A fejtelvek közvet­len érintéssel, sapka, kendő, kalap vagy fésű cserélésével terjednek. A nőstény naponta 1—4 petét rak. A tetvesség viszketésben nyilvánul meg, amelyet a nyálmirigyek vála­déka okoz. Vakaródzással a bőr megsérül, a sebek elgennyesed­nek. A gennyes sebek, feké­lyek, ha nem kezeljük, gyor­san terjednek. Ez gyulladáshoz vezet, és ekcémszerű kiütés ke­letkezik. A ruhatetű a ruha varratai és redői között húzódik meg, az ember testét csak a vérszí- vás idején keresi fel. A ruházat olyan helyén tartózkodik, amely szorosabban ér a testhez — a derék, a gallér, a melltartó stb. Csípés után viszkető ki­ütések maradnak vissza. A ru­hatetű nőstény több petét rak, 6—14-et naponta. Csípésével terjesztheti a kiütéses tífuszt és a visszatérő lázat. A szem- éremtetű főleg nemi érintkezés útján, továbbá alsóruhaneművel és fehérneművel terjed. Gyere­keknél a szempillákon és a szemöldökön telepszik meg. Kezelésnél DDT-s készítmé­nyeket használunk, a Neraci- dot, Neraditint. A hajtetű el­len legalkalmasabb a Neralcain. Háromféle vegyi anyagot tar­talmaz, melyek nem csak a tet­veket, de a serkék javarészét is elpusztítják. Egy rész Nera- kaint 5 rész vízben oldunk fel, és az így nyert fehér emulzió­val alaposan megnedvesítjük a hajat és a bőrt. A fejre ken­dőt kötünk és 24 óra múlva a hajat szappannal meleg víz­ben megmossuk. A kezelést 14 nap múlva meg kell ismételni, A régebbi módszert, a haj petróleummal történő bekené- sét nem szabad alkalmazni. In- gerli a bőrt, erős gyulladást idéz elő, hólyagok képződésé­vel. A rüh ragályos betegség, amelyet a rühatka okoz. Fél milliméternél parányibb, szőrös élőlény. A hím a nőstény meg­termékenyítése után elpusztul, ez 6—8 hétig él. Belefúródik a bőr felső rétegeibe, ahol 5 —15 ram-es járatokat fúr. Szö-< vetnedvvel táplálkozik, napon­ta 2—3 petét rak le, összesen kb 25-öt. A rüh elsősorban a vékony, finom vagy szőrmentes bőrön, a derék táján, lágyék- ban, hónaljban, a melleken és a kéz ujjai között fordul elő. A rüh apró, rózsaszín, gombos- tűfejnyi pattanások képződésé­vel jelentkezik. A rühatka a bőrben való mozgásával kelle­mel len viszketést idéz elő, fő­leg melegben, este az ágyban. Az érintett egyén nyugtalanul alszik, erősen vakaródzik, nap­pal fáradt, nincs kialudva. A karmol ásókba gennyesedést okozó baktériumok jutnak, ami a bőr gennyes megbetegedésé­hez vezet. A rüh érintkezés út­ján terjed, leggyakrabban az ágyban, a fertőzött ruha hasz­nálásával. A gyógykezelésnek alá kell vetni az egész csalá­dot, függetlenül a rüh tünetei­től. így három nap alatt a be­tegséget fel lehet számolni. Ha csak a sújtott személyeket ke­zeljük, és nem a család vala­mennyi tagját, akkor a beteg­ség hónapokig elhúzódhat. A kezelés egyszerű. Meleg fürdő után bekenjük az egész testet naponta egyszer, három napon át. A gyógyszert az orvos írja elő. Negyedik napon, fürdés után a páciens kimosott és va­salt alsóneműt ölt és friss ágy­neműt húz fel. Az atkák el­pusztításához elegendő a ruha átvasalása. Ha a textil nem va­salható, úgy rovarirtót alkal­mazunk. Olyan öltönyt kell a kezelés után viselni, amelyet a beteg legalább 10 napig nem hordott. Az említett betegségek megelőzéséhez elegendő a sze­mélyi higiénia szabályainak megtartása. Dr. JULIUS BLA&OVSKY (Felvétel: V. Švorčík — ČTK) Bölcsőde falun ORVOSI ÍANÁCSADÓ Az élősdiek Az élősdiek számos fajtája teszi kellemetlenné az ember életét. Az ember bőrén leg­gyakrabban a különböző fajta tetűk és a rühatka élősködik, ezek heves viszketegséget és ennek következményeként alvá­si zavarokat okoznak. számára létesült, 58 apróságot gondoznak. Szibilláné főnővér irányításával az egészségügyi alkalmazottak a szocialista munka brigád címért verse­nyeznek. Nagyon jó a kollektí­va, készségesen segítenek egy­másnak. , A két helyi óvodával élő kap­csolatot tartanak fenn, és jó a kapcsolatuk a Duslo egyik szo­cialista munkabrigádjával is, amelynek tagjai többek között az udvaron lévő játékok megja­vításában segítenek. A gyer­mekév alkalmából a bölcsőde kollektívája vállalta, hogy ha­vonta egyszer a szülőket is be­vonják a kicsinyek tornázásá- ba. Koncsenné a sok pozitívum mellett a problémákról is szól. A tél folyamán nehéz fűteni a helyiségeket, és sok gondot okoz a gyermekruházati cik­kek, a harisnyanadrágok, ti klsingek beszerzése. FODOR RUDOLF m 1979. VI. 22 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents