Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-19 / 142. szám, kedd

A SZÉN JÖVŐJE KÖZÉP SZLOVÁKIÁBAN Az ,,ezermester 1979. VI. 19. Nahát, ilyesmit is régen lát­tam és szinte csodálkozva néz­tem, ahogy S z e t e i E r nő, a perbetei ( Pribeta) szövetkezet kovácsa patkolja a lovakat. S nem tudtam sajnáljam-e vagy örüljek neki, hogy ma már az ilyesmi nem tartozik a minden­napi látványok közé. Sajnál­jam-e azokat a régi időket, ami­kor a kovácsműhely jelé járva mindig az orrunkba csapott az a kesernyés füst, ami akkor keletkezik, ha a ló patájára rápróbálják a fórró patkót; s amikor a ló nagy becsben állt, mert segítségére volt a paraszt- embernek a munkában. De még­sem tudta úgy jelszabadítani a robot alól, mint azok a gépek, amelyek a perbelei szövetkezet gép/ávító műhelyének udvarán is „körülállták“ a patkoló ko­vácsot. Ezért csakis nagyon ro­mantikus lelkek sírják vissza azt, ami visszavonhatatlanul a múlté; a régi falusi idillt, ben­ne a kovácsműhelyt, az arany­kezű kovácsmestert és ina­sait .. . Az a nyolc pár ló a perbetei szövetkezetben sem nélkülözhe­tetlen. Viszont túlkapás lenne túladni rajtuk csak azért, hogy semmi se emlékeztessen a múltra. Annál inkább sem za­var senkit a régi gazdálkodási formára emlékeztető lófogat látványa, mert a lovakat gaz­daságon belüli fuvarok lebonyo­lítására jól kihasználják. Építő­anyagot, takarmányt, tejeskan­nákat hordanak velük egyik helyről a másikra. Mindezért cserébe jó takarmányt, szállást, körültekintő gondoskodást kap­nak.''Ha elkopik a patkójuk, a kovács nagy szakértelemmel ver újat a patájukra. A kocsisok, amikor patkolni hozzák a lovakat, Szelei Ernőt, a kovácsot, hol gépjavítás, hol hegesztés közben találják. Ne­ki ugyanis három szakmája van. Á Karvai IKravany) Me­zőgazdasági Szaktanintézetben a kovács-hegesztő—lakatos munkára szerzett szakképesí­tést. S így a helyes, hogy „ezermestereket“ képeznek, mert mint elmondotta csupán a kovácsszakmából ma már nem lehet megélni, habár ne­künk ehhez a munkához is jól értő szakemberként mutatko­zott be. Mielőtt nekilátott volna a patkolásnak, nagy szakértelem­mel megnézte, milyen a lovak lábállása, s ennek megfelelő patkót készíteti. Még forrón rá­próbálta a ló patájára, utána nem tesz meg túlzottan hosszú utat. A közelben levő hőerőmű­be ikerül, amelynek 'karcsú ké­ményét gyaikran iködbe burkolja az erőmű hűtőtornyainaik gőze. Miközben a külső szemlélő en­nek tanúja lehet, a szén iköz- ben az erőmű gyomrában elég­ve átalakul, fényt, meleget áraszt emberi hajlékokban, s hajtja az iparvidék gépeit, ame­lyeken szorgos munkáskezek dolgoznak. KÜLSZÍNEN Amíg a geológusok a mé­lyebb rétegek szénkészleteit ku­tatják, a környék első leendő külszíni bányáját imár a fejtés­hez készítik elő. Ugyanis Leho­ta község határában a földfel­színhez nagyon közei is zajlott szenesedési folyamai, és jelen­leg 16 és 70 méteres mélység között található a szénréteg. Az építkezést feltehetően még ebben az évben megkezdik, és a másfél millió tonnányira be­csült külszíni széwkészlet fejté­se 1981 ben kezdődik, a maxi­mális évi termelést 200 ezer tonnára tervezik. Fölösleges magyarázni a külszíni fejtés előnyeit, legfőbb erénye az, hogy a fejtés közbeni veszte­ség maximálisan 5 százalékos, s a szén egyszerű mechanizmu­sokkal egyenesen a teherautók­ra rakható. A külszíni fejtés sikere ér­dekében nemzetközi együttmű­ködésre is sor kerül, sőt már három szakembercsoport volt tapasztalatcserén Magyarorszá­gon, ahol az oroszlányi és a visontai bányakörzetben hason­ló körülmények között bányász szák a szenet. Előfordulhat, hogy felmerül az olvasóban, miért nem az észak-csehországi barnaszénme- dence külszíni bányáiban folyt a tapasztalatcsere. Ennek az a magyarázata, hogy ott a kül­színi fejtést olyan óriásgépek végzik, amelyek „bevetése“ ilyen, aránylag kis lelőhelyen lehetetlen volna. XXX Eme írás első soraiban emlí­tett a szénnel kapcsolatos szem­léletváltozás eredményeként te­hát tovább fejlődik Szlovákiá­ban a szénbányászat, amelynek a hatvanas éveik téves nézetei gálát vetettek, és mintegy 10— 12 éves késés hátrányait kell a közeljövőben pótolni. Ez azért is fontos, mert tudományos ku­tatások során bebizonyosodott, hogy a szén jelentőségét a múltban nem mérték föl kellő­en. A szén szintetikus gázzá és szintetikus olajjá egyaránt ala­kítható, s e folyamatok során növelhető fajlagos hőkapacitá- sa — így energetikai jelentő­sége is növekszik —, a jövőben tehát fokozottabb (mértékben válik vegyipari nyersanyaggá is. így a sokat emlegetett „feke­te arany“ nem veszíti el koráb­bi értékét, sőt inkább még csil­logóbbá válik. MÉSZÁROS JÁNOS lehűt ötté és óvatosan felverte. Arra külön ügyelt, nehogy meg- nyilalja a lovat. Ha elevenjébe verné a szöget, az a kovácsnak is fájna, mert a ló nem tűrné el rúgás nélkül... A fiatal ko­vács azonban érti a dolgát. Mi­után — ma már érdekességnek számító munkájával végzett — visszament a műhelybe, s foly­tatta a gépjavítást. Viszont amíg a szövetkezet­nek egy pár lova is lesz, addig ezt a szaktudását is kamatoz­tathatja.-~kv— Ói HŰTŐBERENDEZÉSEKRE VAN SZÜKSÉG Teharautók jönnek be a Ml lex galántai (Galanta) tejfel­dolgozó üzemének kapuján. Tartályukból a hűtőberendezé­sekbe folyik a tej. Milan Bo- öák mérnök, üzemgazdász a munkát figyelve kedvetlenül panaszkodik: — Rossz évünk van. Nem tel­jesítjük a felvásárlási tervet. A hosszan tartó kánikula is te­tőzte gondjainkat. A mezőgaz­dasági üzemekben huszonötezer liter tej savanyodott meg. Tűr­hetetlen ez az állapot. Számí­tásom szerint legalább hetven­ezer liter tei hűtésére kellene kok a tejben. Állítja, hogy a gépek jól ragasztanak, de sok esetben a ragasztás mellett vagy máshol szakad ki a fólia. A zacskók tartósságát a hely­színen bizonyítják. Az egyikre mázsányi súlyt tesznek, még­sem fakad szét. Magyarázzák, hogy a tej kifolyását úgy lehet legjobban megelőzni, hogy ha a hibásan összeragadt zacskók­ból a tejet még az üzemben új­ra visszaöntik a tartályba. Teljes ütemben folyik a mun­ka a sajtkészítő részlegen is. Somogyi Zoltánná, a tizenhat tagú szocialista munkabrjgád — Többet csomagolhatnánk naponta, ha teljesen auiomatizálnák a munkát — állapítja meg Viola Sedlárová (balról) és Varga Li- pótné (A szerző felvételei) vásárolni a mezőgazdasági üze­meknek berendezéseket. To­vábbá nagyobb figyelemmel kellene kísérni, hogy a fejők milyen munkát végeznek. Vi­zezés miatt három mezőgazda- sági üzemben hatvanezer liter tej romlott meg. tiergendi Gabriella, a terme­lés irányítója egészíti ki az üzemgazdász szavait: — Bizony ennyi tej tavaly egész évben sem savanyodott meg. Jó lenne, ha a Farkasdi (Vlčany), felsőszeli (Horné Saliby), hidaskiirti (Mostová) Efsz példáját követve más me­zőgazdasági üzemek is vásá­rolnának a cseh országrészek­ből korszerű hűtőberendezése­ket. Ha ez megvalósulna, akkor a megfelelő hőfokon tárolt tej­ből a lehető legjobb minőségű termékeket készíthetnénk. Mindketten a tej minőségé­nek javítását tartják jelenleg a legfontosabbnak. Emellett a mennyiségre is törekedni kelle­ne. Termelési problémákról be­szélgetve megtudom, hogy a szakosított üzemben egy-, fél- és negyedliteres zacskókba cso­magolják a tejet. Negyedlite­res műanyag poharakban szál­lítják az üzletekben a tejfölt, a tejszínt, a kefirt és a gyü­mölccsel ízesített joghurtot. A termelés irányítójával, ve­zetőjével megtekintjük a lej­csomagoló részleget is. A BTH 12 es csehszlovák gyártmányú gépek most jól dolgoznak. Pszota Miklós mester azonban elmondja, hogy a villanyberen­dezések gyakran meghibásod­nak. Nagy gondot okoz az al­katrészek beszerzése is. Elné­zem, milyen gyorsan és jól zár­ják a zacskókat a gépek. Ezzel kapcsolatban azonban megkér­dezem, hogy az üzletekben miért úsznak gyakran a zaes­vezetöje elmondja, hogy nyolc­van minőségi pontot értek el. A párolt Salaš és Polovník sajt a Sal>ma ’78 élelmiszer- ipari kiállít; son aranyérmet nyert. De nagyon keresett az üzemben készült, paraf innal bevont sonkásáét is. A sajtporciózó részlegen dol­gozó szocialista munkabrigád tagjai, amikor odaérünk, épp zúgolódnak. Varga Lipótné cso­portvezető fakad ki elsőnek: Igyekszünk teljesíteni a ter­vet, olykor vasárnap is dolgo­zunk, de fáj a szívünk, amikor a szabad ég alatt hagyják 32 fokos melegben a sajtot. Nincs aki elszállítsa, és ezért egy ré­sze savonyodni kezd. További problémák is nehezí­tik munkájukat. A porciózo'tt sajtot még mindig kézzel rak­ják a esomagológépen levő fu­tószalagra. Viola Sedlárová mérnöknő a sarokban mutat egy berendezést, amelyet már régen a csomagológéphez kel­lett volna szerelni. Bosszanko­dik, mert a gép már hosz- szabb ideje tétlenségre van ítélve. Pedig ha üzembe he­lyeznék, gyorsabb ütemben fo­kozódna a munka termelékeny­sége és két munkaerővel keve­sebbre lenne szükség. Kis Szünet után újra indul a félautomata gép. A brigád tag­jai igyekeznek, hogy ezen a napon is tízezer csomagot ál­líthassanak elő. A termelés ve­zetőjével még elbeszélgetünk a nehézségekről és problémákról, és végül Is arra a következte­tésre jutunk, hogy ideje lenne korszerűsíteni ezt az üzemet. Azt is megállapítjuk, hogy az egyes részlegek munkacsoport­jai a kedvezőtlen körülmények ellenére is jó munkát végez­nek. BALLA JÖZSEP Ha valaki csak felületesen is érdeklődik az energetikai kér­dések iránt, megállapíthatja, hogy az energiaforrások jövő­jét illetően egyre több aggoda­lommal teli vélemény lát napvi­lágot. A mai divatosnak számi tó kérdés feltevésekor gyakran találkozunk becslésekkel, atme- lyek nem egyszer lényegesen eltérnek egymástól. Ha meg visszatekintünk az elmúlt két évtizedre, egyenesen szembeöt lő szemléletváltozásnak is ta­núi lehetünk. Ez utóbbira, saj­nos, nálunk is eléggé markáns példával' szolgálhatunk, s én­ből, merre, melyen mélységben található a szén. Munkájuk eredménye nyomán kirajzolódik a mélység térképe, amely ké­sőbb eligazítja a bányászokat, hol is kell majd tárnát nyitni. Persze, amíg a mélység képe összeáll, addig több száz mé­ternyi föld és kőzetminta kerül felszínre és a keresztmetszet lá­dákban ellenőrizhető. Ha nincs gyanús elszigetelődés a mintán, aikkor 5 méterenként helyeznek egy-egy darabot a ládákba, pontosan könyvelve mellé az adatot, milyen mélyről szárma­zik, Ha szenet lelnek, akkor mé­A CR-1200-as fúróberendezés kezelője, Bohumil Madaj munka köz­ben, Koš határában | Juraj Tevec felvétele) nek hatása napjainkban is ész­lelhető. Hazánk a múltban a jelentős szénkészletekkel rendelkező or­szágok közé tartozott, de jelen­legi készleteink sem lebecsü­lendők. A szén jelentőségét azonban a hatvanas években lebecsülték a jóval könnyebben hozzáférhető földgázzal és kő­olajjal szemben, bár ezekből szükségleteink fedezése önerő bői eleve kizárt. Az előirányzott 125 millió tonna évi széntermelés jelentős részét az Észak-csehországi barnaszénmedence adja majd, de elhelyezkedése eléggé ked­vezőtlen az ipari centrumok szemszögéből. így minden szén- lelőhely kiaknázásának tokozott jelentősége van, tehát a közép- szlovák ia i ba r n ászé n mede n cé - nek is, ahol az ötéves terv vé­géig évi hatmillió tonna szén kitermelése a cél. A MÉLYSÉG VALLATÖI A Nováky, Handlová vagy Prievidza felé utazóknak meg­szokottá válik, ha bányafelvo- N nót látnak, a figyelmesebb szemlélődő viszont, láthat jó­val alacsonyabb tornyokat is, elsősorban Koš község határá­ban. Itt, a fúrótornyok tövé­ben, a gépkezelőkön kívül geo­lógusok tanyáznak, öltözékük nemegyszer bányászmundér, lábbelijük gumicsizma... A Föld mélyét „vallatják“, vajon teremként vesznek szénmintát, hogy a lelőhely szénerének vas­tagságát és minőségét jaonto- san meghatározhassák.. Ebben a térségben a falu alatt gazdag szénlelőhelyeket feltételeznek. lit aránylag ki­sebb mélységeikben is van szén, de a medence egyéb helyein az eddiginél mélyebben, 320—450 méter mélyen is található jó minőségű barnaszén Vannak olyan helyek is, ahol a már ki­bányászott erek alait újabbak­ra bukkantak. Mindez nem meglepő, hiszen a geológiai ku­tatást errefelé harminc évvel előzte meg a szénfejtés. NAPi 1600 TONNA ÍA Novaiky-i Ifjúsági Bánya te­herfelvonója méltóságteljesen emelkedik a környék fölé. Ez a banyatelep az országban ed­dig a legkorszerűbb. A felvonó tövében szerényen meghúzódó gépházban az Unistor—B nevű berendezés a monstrum „esze“. Irányítja, szabályozza a másod­percenként 12 méteres sebessé­gű felvonót, amelynek 12 ton­nás tartálya ötvenötször képes fordulni óránként terhével. Nem nehéz kiszámítani, hogy óránként 660 tonna szenet hoz na fel a mélyből, ha csak ez lenne a dolga. Havonta így is •56 ezer tonna szén kerül a fel­színre, amelyet azonnal vago­nokba raknak, és nagy része ■'MM...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents