Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-02 / 128. szám, szombat

BEFEJEZŐDÖTT EKťSŽ KÖZGYŰLÉS FELÚJÍTOTT 33. ÜLÉSSZAKA HATÁROZATBAN ÍTÉLTÉK EL NAMÍBIA TÖRVÉNYELLENES MEGSZÁLLÁSÁT {CSTKJ — Az ENSZ-közgyű. •jíés felújított 33. tilésszaka csü­törtök este New Yorkban befe­jezte munkáját. A közgyűlés lui iározatot fogadott el, felszó­lítva a Biztonsági Tanácsot, Jiogy az ENSZ alapokmánya 7. fejezetének megfelelően hozzon olyan intézkedéseket a Dél-af- a-iikai Köztársaság ellen, ame- ilyekke! rákényszerítené, hogy teljesítse az Egyesült Nemze­tek Szervezetének (korábban Namíbiáról hozott határozatait. A határozatot az ENSZ 93 tag­állama terjesztette be közösen, s elfogadása mellett llö kid döttség szavazott. Tizenhat or­szág — köztük Ausztria, lisl-- gium, Dánia, Franciaország, Ka­nada, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság, Portu­gália és az Egyesült ÁlianiOií tartózkodott a szavazástól. A határozat ellen egyetlen ország síim szavazott. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése felszólította a Dél-af­rikai Köztársaság fajvédő rend­szerét, hogy azonnal és felté­tel nélkül vessen véget Namí­bia törvénytelen megszállásá­nak. Igazolta a namíbiai nép­nek és egyetlen törvényes kép­viselőjének, a Délnyugat afrikai Népi Szervezetnek (SWAPO) JOZEF LENÄRT ELVTÁRS HAZAÉRKEZETT IPARI SZINTŰ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A SZOVJETUNIÓBAN (CSTK | — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségéneik tagja, az SZLKP KB első titkára és Milo* JakeS, a CSKP KB Elnök­ségének póttagja, a KB titkára csütörtökön befejezte a Szov­jetunióban tett ötnapos látoga­tását. Ennek során meglátogat­ták a Moldovai és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasá­got. A csehszlovák vendégek a Szovjetunióban az SZKP agrár- politikája megvalósítása terén szerzett tapaszra latoik kai és eredményekkel s a megiátoga. itott üzemekben a pártalapszer­vezetek tevékenységével ismer­ted lek. Jozef Lenártot és Miloš Ja (kešt fogadták Ukrajna Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gán és a párt kijevi területi bi zottságán. A csehszlovák vendégek Ki jev közelében meglátogatták a Mironovi Búzanemesítő Tudo­mányos Kísérleti Intézetet. A mironovi Ipin búzafajta, ame­lyet ebben az intézetben ter­mesztettek ki, Csehszlovákiá­itól! kísérleti táblákon bek ki. romként 111,9 métermázsás ter­mést is hozott. Az ipari jellegű hús-, tej- és zöldség te rme lés ta pa sz ta la t a i - vaí ismerkedtek a vendégek. Az SZKP XXV. kongresszusa nevet viselő és a Bortnytcsi Szovliozban. Szívélyesen fogad ták őket a Pálon ívhegesztő Intézetben, amely a világ egyik legnagyobb ív hegesztési kuta­tóközpontja. A csehszlovák vendégek láto­gatásuk befejeztével hazautaz­tak Prágába. A kijevi repülőté­ren Jozef Lenárttól és Miloš Jakeštól V. V. Scserbickij elv­társ és Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának más tisztségviselői vettek bú­csút. Prágában, a Ruzynei repülő, téren Jozef Lenárt és Miloš Ja­kes el v társa k fogadtatására megjelent Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke és Josef Ha­itian. a CSKP KB titkára. Jelen volt Vlagyimir Mackevics, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. jogát a megszállás elleni harc­hoz minden eszköz igénybe vé telével. Ugyancsak felhívta az ENSZ tagállamait, hogy nyújt­sanak a SWAPO nak sokoldalú anyagi, pénzügyi és katonai se gitséget. Az ENSZ alapokmányának 7. fejezete lehetővé teszi a B,z tonsági Tanácsnak, hogy elron delje a gazdasági kapcsolatok részleges vagy teljes meg szaki, tását a Dél-afrikai Köztársaság­gá!, valamint ugyanígy a va­súti, tengeri, légi, jxista-, táv író. és rádióösszeköttetés meg­szakítását. A meghirdetett szankciók kötelezők az ENS£ valamennyi tagállamára nézve. A csehszlovák küldöttség ré­széről az ülésszakon felszólalt František Pnňažka. Hangsúlyoz­ta, hogy a határozat megmutat­ja az utat, amelyen az ENSZ valamennyi tagállamának ha­ladnia kell, hogy el lehessen érni a namíbiai probléma igaz­ságos rendezését, biztosítva Namíbia népének törvényes jo. gait. HASZNOS TAPASZTALATCSERE (ČSTK) — A Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának küldöttsége, amely Tomáš TrávníCeknek, a Közpon­ti Bizottság elnökhelyettesének vezetésével a Román Szocialis­ta Egységfront Országos Taná­csának meghívására hivatalos látogatáson Romániában tar­tózkodott, tegnap Bukarestből hazautazott Csehszlováklába. A csehszlovák küldöttség ro­mániai partnereivel tapasztala­tokat cserélt a két társszerve­zet munkájáról. Küldöttségün­ket csütörtökön fogadta Nico- lae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt KB főtitkára, köztársasági elnök, a Szocia­lista Egységfront Országos Ta­nácsának elnöke. VITÁVAL FOLYTATTA MUNKÁJÁT ci Portugál Kommunista Párt IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról/ Alvaro Cunhal főtitkár még csütörtökön terjesztette elő fő­beszámolóját. Bevezetőben em­lékeztetett rá, hogy a IX. kong­resszus nehéz és labilis belpo­litikai helyzetben ült össze. A (kommunistáknak most az a feladatuk, hogy olyan elemzést és programot adjanak, amely a pártot és a néptömegeket ké­pessé teszi a reakció támadá­sának visszaverésére, a szabad­ságjogok és a forradalmi vív­mányok megvédésére, egy de­mokratikus politikát folytató demokratikus kormány létre­hozására, az alkotmányos rend megőrzésére. A szónok visszapillantva a Vili. kongresszus óta megtett belpolitikai fejlődésre, hangsú­lyozta, hogy a történtek igazol­ták a PKP akkori helyzetérté­kelését, egyebek között abban a vonatkozásban is, hogy a tőkés restaurációs politika, amelyet annakidején még az egyszínű szocialista párti kormány kez­dett meg, szorosan vett gazda­sági értelemben is csődbe viszi az országot, elmélyíti válsá­gát. Alvaro Cunhal ezután a reak­ció offenzívájának fő irányai­ról szólt: a földreform, az ál­lamosítások, a dolgozók élet- körülményei elleni támadások­ról, a tőkés vállalkozás ösz­tönzéséről, a szabadságjogok korlátozásáról, az egyoldalú külpolitikai és külgazdasági orientációról, ezen belül a NA- TO-kapcsolatok szorosabbra fű­zéséről és a közöspiaci csat­lakozás szorgalmazásáról. Az előadó itt utalt rá, hogy ép­pen ezekben a napokban a Tejo torkolatában horgonyoz az Ei­senhower atommeghajtású amerikai repülőgép-anyahajó. A párt azt követeli, hogy szűnjön meg a nagyon is gyakori de­monstráció és imperialista bea- VI. 2. vatkozás a portugál belügyek- be. j Az utóbbi három évben — ** folytatta — a reakció frontális 1979. támadást indított a forradalom vívmányai és a demokratikus rend ellen, és immár a rend­szer likvidálására tör, s ebben a reakció fő eszköze pillanat­nyilag a Mota Pinto-kormány. E helyzet fennmaradása egyértel­mű egy rendszerváltozással, az alkotmány tényleges revíziójá­val — amelyet a jobboldal a formális alkotmányrevíziő elő­készítésére szeretne felhasz­nálni. Ezután rámutatott, hogy miköz­ben kormányszinten erőteljes jobbratolódás ment végbe, a tömegek viszont egyreinkább balra tartanak és küzdenek azért, hogy Portugália az ápri­lisi forradalom által nyitott úton haladjon tovább. Ami az államfővel való kon­taktusokat illeti, a PKP főtit­kára emlékezteit rá, hogy a párt nem támogatta Eanes tá­bornok elnökjelöltségét, elhatá­rolja magát az elnök politikai fellépésétől, nem ért egyet az­zal, hogy támogatja Mota Pinto miniszterelnököt. Mindazonál­tal a PKP változatlanul fenn­tartja azt az álláspontját, hogy sem nem támogatja, sem nem támadja az elnököt, mert az ál­lamfői tisztség stabilitása fel­tétlenül szükséges a portugál demokrácia megszilárdításához és a párt e magatartásával hozzá kíván járulni a fegyve­res erők egységéhez, a demok­ratikus rendszer védelmében. A reakció szeretne konfliktust kiprovokálni a PKP és a fegy­veres erők, illetve a párt és az elnök között. Az elnökre azért gyakorolnak nyomást, hogy lép­jen fel közvetlenebbül a PKP ellen, a PKP-t pedig abba az irányba szeretnék befolyásolni, hogy támadja az elnököt. A PKP azonban nem teszi meg ezt a szívességet a reakciónak. A beszámoló további részé­ben Alvaro Cunhal a Központi Bizottság nevében részletesen kifejtette, hogy a jelen hely­zetből miben és hogyan látják a kommunisták az alkotmá­nyos kibontakozás útját. A szó­nok tíz pontban foglalta össze a PKP által demokratikus alter­natívaként ajánlott platformot. Ezek a többi közt: a demokra­tikus rend stabilitása, az alkot­mány tiszteletben tartása; az állampolgári jogok szavatolása, amihez megfelelően át kell szervezni az államapparátust, megtisztítva a fasiszta elemek­től; a különböző gazdasági szektorok (állami, szövetkezeti, magán stb.) kialakult határai­nak a tiszteletben tartása, tevé­kenységük konszolidálása, ide­értve a földreform elleni tá­madások és a tőkés restaurá­ciós intézkedések beszünteté­sét. A platform része a külkap- csolatok diverzifikálása: a szo­cialista országokkal és a fejlő­dő országokkal való kapcsola­tok fenntartásával, a közöspia­ci csatlakozás elutasításával, de a vele való együttműködés igenlésével, tárgyalásokat kez­deményezve a NATO-val a le­szerelés, valamint a katonai tömbök és a portugál területen levő támaszpontok megszünte­tésének perspektívájából. Ami a kormányzati alternatí­vát illeti, a PKP közvetlen fel­adatként azt jelöli meg, hogy a Mota Pinto kormányt ügyvi­vő kormány váltsa fel. A jövőt illetően viszont egy — kom­munista és szocialista — parla­menti többségre támaszkodó de­mokratikus kormány megalakí­tását tűzi ki célul. A PKP rész­vétele nélkülözhetetlen a nem­zeti problémák megoldásához, amelyek sem nélküle sem el­lenére, sem a dolgozók nélkül, sem ellenükre nem oldhatók meg. Ezért a PKP kész kor­mányzati felelősséget vállalni, miközben visszautasítja az ez ellen fellépő külföldi hango­kat, mert a döntés kizárólag a portugál népre tartozik. A beszámolót Alvaro Cunhal azzal zárta, hogy válaszolva a féltő kérdésekre: mi maradt a portugál forradalomból — ki­fejtette: a portugál forradalom él, jelen van a portugál való­ság szövetében, a nép eltökélt­ségében, a párt előretörésében. Díszvacsora az Orszäghäzban A Magyar Szociálisba Mun káspárt- Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa csütörtök este az OrszágháZ Vadásztermében díszvacsorát adott a szovjet párt- és kor mányk ül döttség: Leonyid Iljics Brezsnyev, Andrej Gromiko, Konsztantyin Csernvenko, Koosz tantyin Ruszakov, Ivan Arhi l>ov, Viktor Dobrik és Vlagyi mir Pavlov tiszteletére. A díszvacsorán magyar rész ről rész vett Kádár János, Lá- zár György és az MSZMP KB Politikai Bizottságának más tag jai, az MSZMP KB titkárai, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta nácsának és M i n i sz te r ta n á csának tagjai, az ország poU tikai, gazdasági és kulturális éleiének további képviselői. A szívé tyes baráti légkörű vacsorán Kádár János és Leó nvid Iljics Brezsnyev pohárkö szöntőt mondott. KÁDÁR JÁNOS POHÁRKÖSZÖNTÖJE Mély meggyőződésem, hogy mostani, budapesti találkozónk, a teljes nézetazonosságot kife. jező tárgyalásaink hozzájárul* nak pártjaink, országaink és népeink kapcsolatainak, együtt, működésének sokoldalú fejlesz té séhez, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság to­vábbi erősítéséhez. A magyar és a szovjet nép szoros barát­ságban, eredményesen építi a szocialista, a kommunista tár sadalmat, s a nemzetközi küz dőtéren vált vállat vetve, együtt harcol egy valóban sza. bad, minden elnyomástól men tes, békés világ megteremtésé­ért. A magyar népet örömmel töl­ti el azok a hatalmas eredmé­nyek, amelyeket a Szovjetunió népei a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXV. kongresszusá­nak határozatai alapján a tár­sadalom minden oldalú fejlesz­tésében, a tudományos-műszaki haladásban, az életszínvonal emelésében elértek. A magyar nép is szocialista nemzeti egy­ségbe tömörülve eredményesen munkálkodik pártunk XI. kong­resszusa határozatainak végre, hajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén. Az emberiség sorskérdései­nek megoldásában fontos sze­repe van a szocialista közös­ség országai egységének, együttműködésének. A Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült orszá­gok együttműködése megfelel annak a legfőbb igénynek és törekvésnek, hogy népeink bé­kében folytathassák a szocia­lista, kommunista építőmunká­jukat, Európa, s általában a vi­lág népei békében élhessenek, fejlődjenek. Nagy erőforrásunk az, hogy a Szovjetunió bölcs, megfontolt külpolitikája, a ve­le szorosan együttműködő szó. cia lista országok összehangolt nemzetközi tevékenysége a bé­két védi, a nemzetiközi bizton­ságot, az enyhülést mozdítja elő, és élvezi a világ népeinek támogatását. A békének és a haladásnak nemcsak hívei, hanem ellensé­gei is vannak. A fegyverkezési hajszában érdekelt monopóliu­mok, a világ reakciós erői mindent elkövetnek, hogy meg­akadályozzák és visszafordítsák az enyhülés és a társadalmi ha. ladás folyamatát. Ebben sajnos egyre jobban kezükre játszanak a kínai vezetők. Kalandor, nagyhatalmi, soviniszta poli­tikájuk kicsúcsosodott a Viet­nami Szocialista Köztársaság ellen végrehajtott agresszióban, amelyet a mi népünk is mélyen elítélt. A szocializmus, a hala­dás, a béke erőinek térhódítá­sát azonban nem lehet megál­lítani. A békeszerető emberiséget bizakodással tölti el, hogy a hadászati támadófegyverek kor­látozásáról folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások a SALT—II. eredményes befejezéséhez köze­lednek. Az enyhülést szolgálják a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának minapi budapesti ülésén közösen kidol­gozott és elfogadott új javas- latoik is — várjuk a kormá­nyok, a felelős politikai ténye­zőik kedvező válaszát azokra — és minden erőnkkel dolgozunk megvalósításukért. LEONYID ILJICS BREZSNYEV POHÁRKÖSZÖNTÖJE Valóban felejthetetlen, nagy politikai tartalommal telített napok voltak ezek. Tárgyalásaink során sok, kü­lönböző jellegű kérdést érin­tettünk. Méltán jelenthetjük ki: minden egyes kérdésben az egyetértés, az igaz, elvtársi, kölcsönös megértés uralkodott közöttünk. És mi az, ami különösen fi­gyelemreméltó? Nincs a világ­nak két olyan országa, amelyek mindenben hasonlítanának egymásra. Mindegyiknek van­nak megismételhetetlen voná­sai. Ennek a sajátosságnak a figyelembevétele nélkül lehe­tetlen egészséges együttműkö. dést kialakítani, kölcsönös megelégedéssel rendezi ezt, vagy azt a problémát. A szov­jet—magyar együttműködés normája volt, hogy figyelem­mel, a szó szoros értelmében jó szándékkal kezeljük egymás sajátosságait. Sőt, mi több, barátaink érde­keit és gondjait mindannyian a magunkénak érezzük és sa­játjainkként figyeljünk azokra. Ezért jellemezhetjük a szocia­lista országok kapcsolatait az. zal a nemes szóval, hogy test­vériek. Kádár elv társsal pénteken közös nyilatkozatot írunk alá. Ez a dokumentum egyértelmű­en megvilágítja, miképpen fog­nak a jövőben cselekedni a szovjet és magyar kommunis­ták, országaink népei mind két. oldalú kapcsolatainkban, mind a nemzetközi kérdésekben. Ugyancsak holnap írjak alá az új szovjet—magyar kulturá­lis és tudományos együttműkö­dési egyezményt. Ez szükséges és hasznos megállapodás. A kultúra fejlődésében üzenetet hordoz a múltból a jelenbe, a jelenből a jövőbe. Mi, kommu­nisták, felismerve a kultúra ha­talmas szerepét, mindig arra fogunk törekedni, hogy a né­pek között e területen is szo­ros és élő kapcsolatok fejlőd-' jenek. Somoza egy újabb össznépi felkeléstől tart (ČSTK) — Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, Nicaraguában heves összecsa­pások folynak a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front partizánjai és Somoza diktátor nemzeti gárdája között. A második legnagyobb nica­raguai városban, Leónban a nemzeti gárda tankokat és harci repülőgépeket vetett be a partizánok ellen. Naranjo vá­rosában a sandinisták megtá­madták a helyi laktanyát, el­fogták Somoza kilencven ka­tonáját, nagy mennyiségű gya­logsági fegyvert és lőszert zsákmányoltak. A fegyverek egy részét szétosztották a he­lyi lakosság között. Anastasio Somoza tábornok egy újabb össznépi felkeléstől tartva megszigorította a hír­közlő eszközök cenzúráját. A rádió- és tévéállomások ezen­túl csak hivatalos kormánynyi­latkozatokat és zenét fognak közvetíteni. Különösen szigorú közlési tilalom vonatkozik a sandinisták és a nemzeti gár­da közötti harcok helyszínéről érkező hírekre. Helyi megfigyelők arról ad­nak hírt, hogy komolyak a né­zeteltérések a Somozához ez ideig hű nemzeti gárda sorai-* ban. Főleg a középtiszti állo-> mány fejezi ki egyre nyomaté­kosabban elégedetlenségét a rendszer terrorista politikájá­val. Egyre több sorkatona de­zertál. Ezt a helyzetet a dik-* tátor további amerikai segély* lyel próbálja megoldani. A Ra- dió Sandino nevű rádióállomás bejelentette, hogy az Egyesült Államokba utazott Anastasio Somoza Portocarrero, a nica­raguai elnök fia, hogy ott újabb fegyvereket szerezzen s további zsoldosokat toborozzon, elsősorban a vietnami háború veteránjai közül. Somoza hadseregében jelen­leg kb. 1500 fizetett külföldi állampolgár teljesít szolgála­tot, ezek többsége amerikai, vagy a közép-amerikai fasiszta katonai rendszerek polgára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents