Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-17 / 114. szám, csütörtök

Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről New Yorkban kijelentette, hogy a SÁLT-II-nek „nincs gyakorla­ti jelentősége“, majd „agresá- sziv és expanzionista“ törekvés sekkel vádolta meg a Szovjet­uniót. A pekingi diplomata a továbbiakon azt állította, hogy ,a szovjet—amerikai szerződés, hasonlóan minden eddigi lesze­relési megállapodáshoz, semmi­képpen sem korlátozhatja a lá­zas fegyverkezést.“ WASHINGTON — A SALT-II egyik legbefolyásosabb bíráló­ja, Paul Nitze, volt hadügymi* niszter- helyettes tegnap Wa­shingtonban azt javasolta, hogy négy „kiegészítő“ pontot csa­toljanak a SALT-szerződéshez s ezek lennének hivatva meggá­tolni azt, hogy a Szovjetunió előnyhöz jusson. Ezenkívül ki­jelentette, hogy Carter elnök „túllő a célon“, amikor az eset* leges szenátusi elutasítás lát­ható következményeiről beszél; BECS — Az osztrák határőr., kon a hét elejétől kezdve meg­szigorították az ellenőrzéseket, hogy megakadályozzák a ter­roristák és merénylők lehetsé­ges bejutását az országba á SALT-II aláírása előtt. Az oszt­rák szervek mindent meg akar­nak tenni azért, hogy Leonyid Brezsnyev és James Carter Bécsl>en sorra kerülő találkozó­ja a legkedvezőbb körülmények' között történjen meg. /Folytatás az l. oldalról/ működési értekezlet záróokíná- nyaitak, tia valamennyi aláíró állam szerződést kötne arról, hogy elsőként nem alkalmaz egymás ellen sem nukleáris, item hagyományos fegyvereket, E szerződés megkötése lénye­gesen megerősítené az erőszak­ról és az erőszakkal való fe­nyegetésről való lemondás elve megtartásának politikai és jogi alapját Európában, fokozná ér­vényesülésének hatékonyságát, s lUabb biztosítékot teremtene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen. jelenleg megértek a feltéte­lek arra is, hogy az államok közötti bizalmat erősítő intéz­kedéseket kiszélesítsék, és konkrét lépéseket tegyenek az európai katonai enyhülés útján, az összeurópai értekezlet záró. okmányának szellemében. Az ülésen képviselt államok — az összeurópai értekezlet záróok­mányával összhangban jelenleg megvalósuló intézkedések ki­egészítéseként — készek meg­állapodni arról, hogy előzete­sen bejelentik az e térségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyanezen kör­zetben tervezett nagyszabású légi hadgyakorlatokat és az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez kö­zeli haditengerészeti gyakorla­tokat. Az ülésen képviselt or­szágok készek megállapodni, hogy ne bővítsék az európai katonai-politikai csoportosulá­sukat, hogy korlátozzák a had­gyakorlatok szintjét, és hogy kiterjesszék a bizalomerősítő intézkedéseket a Földközi-ten­ger térségére is. Készek a leg­nagyobb figyelemmel megvizs­gálni más javaslatokat is, ame­lyek a bizalom erősítésére és a katonai enyhülésre irányul­nak az államok között. A feladat az, hogy már a legközelebbi jövőben kezdődjék meg mindezeknek a gyakorlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetése; ez elősegítené u bizalom erősítését az európai államok között, hozzájárulna a katonai szembenállás mérséklé­séhez és ezt követően a fegy­verzetek és fegyveres erők koncentrációja csökkentéséhez, valamint a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséhez a kontinensen. Az ülésen képvi­selt államok e célból politikai szintű konferencia összehívását javasolják az összes európai ál­lam, valamint az USA és Ka- nada részvételével. Célszerűnek tartanák, ha erre az értekez­letre már 1979-ben sor kerülne. Az értekezlet lebonyolításának helyét és időpontját valameny- nyi érdekelt állam konzultáció­in lehetne egyeztetni, amelye­ket a Varsói Szerződés Szer­vezetének tagállamai készek késedelem nélkül megkezdeni. 3 A miniszterek államaik • nevében kifejezték elé­gedetlenségüket amiatt, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon nincs érdemi előrehaladás. Megállapították, hogy a szocia­lista országok az 1978. jrúnius 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalások kulcskérdé­seire, széleskörűen figyelembe vették a tárgyalások többi rész­vevőjének elképzelését, s ez­zel elősegítették az álláspontok jelentős közeledését. A NATO tagállamai azonban már csak­nem egy éve nem adnak érde­mi választ a konstruktív javas­latokra. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a bécsi tárgyalások si­keres és gyors előrehaladásá­hoz szükség van a nyugati részvevők jóakaratának kinyil­vánítására is. 4 A miniszterek kifejezték • továbbá, hogy a NATO ál­tal az utóbbi időban a fegyver­kezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges ellentét­ben állnak az enyhüléssel és annak elmélyítésével. E vonat­kozásban különösen veszélye­sek azok a tervek, hogy né­hány nyugat-európai ország te­rületén az európai szocialista országok objektumaira irány­zott közép-hatósugarú nukleá­ris rakétafegyvereket telepít­senek, továbbá a neutronfegy­verek létrehozására és elter­jesztésére irányuló tervek fel­elevenítése. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy valanieny- nyi európai állam biztonságá­nak erősítését nem a fegyver­kezési hajsza további fokozá­sa, hanem a nukleáris rakéta- fegyverek és a hagyományos fegyverkezetek korlátozásának útján kell keresni, a teljen köL csönönsség alapján. Vélemé­nyük szerint a jelenlegi idő­szakban adottak az ehhez szük­séges feltételek, s amint arra az 1978. november 23-t nyilat­kozatban rámutattak, készek más államokkal együttes erőfe­szítésekre ebben az irányban. Ugyanakkor világosan keli lát­ni azt, hogy az ilyen tárgyú kedvező eredmények eléréséhez mindenki részéről konstruktív magatartásra van szükség. Ezért az ülésen képviselt ál­lamok felhívják a NATO tagál. lámáit, hogy az európai orszá­gok biztonsága érdekében ne tegyenek olyan lépéseket, ame­lyek az európai helyzet romlá­sához és a katonai feszültség fokozódásához vezethetnek, mondjanak le a fegyverkezési hajsza növelésére irányuló in. tézkedésekröl, lépjenek határo­zottan a katonai enyhülés és a leszerelés útjára. 5 A miniszterek megerősí- • tették államaik azon ál­láspontját, hogy az európai biz. tousági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő államok képviselői 198ü-as madridi ta­lálkozójának hozzá kell járul­nia az európai enyhülés és biz­tonság megerősítéséhez, elmé­lyítéséhez, valamint az össz-eu. rópai együttműködés kiszélesí­téséhez. A Varsói Szerződés tagállamai készek konstruktí­van hozzájárulni a találkozó sikeres lebonyolításához. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták: a madridi találkozó si­kere szempontjából legfonta, sabb az, hogy alkotó, konstruk­tív légkörben bonyolítsák le, amelyet mindenekelőtt a részt vevő államoknak a gyakorlati eredmények eléréséhez fűződő érdekeltsége fellemez. Ennek megfelelően az ülésen képvi­selt államok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó munkáját olyan konkrét, kedve, ző lépések egyeztetésére össz­pontosítsák, amelyek a záróok­mány elveinek és megállapodá­sainak egységes egészként való megvalósítására irányulnak, beleértve mind a katonai eny­hülés, mind pedig az egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésben megvalósítandó határozott in­tézkedéseket. Az ülésen képviselt államok szükségesnek tartják a madri­di találkozó alapos és gondos előkészítését. Készek e célból kapcsolatokat tartani, valamint két- és több oldalú konzultáció­kat folytatni az összeurópai ér­tekezlet záróokmányát aláírt minden állammal. E konzultá­ciók témája lehet az államok képviseleti szintjének kérdése is a találkozón, figyelembe vé­ve annak jelentőségét az eny­hülés, az európai biztonság és együttműködés számára. A madridi találkozó sikere szempontjából nagy jelentősé­gű lenne a javasolt katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia konst­ruktív előkészítése és eredmé­nyes munkája. 6 A miniszterek — kifejez- • vén államaik elvi állás­pontját, hogy szükség van a fegyverkezési verseny megszün­tetésére, valamint a leszerelés­re, különösképpen a nukleáris leszerelésre irányuló tényleges intézkedésekre való határozott áttérésre — egyöntetűen állást foglaltak: maximálisan meg kell sokszorozni az erőfeszíté­seké abból a célból, hogy mi­előbb gyakorlati megállapodá­sok jöjjenek létre az alábbia­kat illetően: — A hadászati támadófegyve­rek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szerződés megkötése és hatályba lépteté­se, valamint áttérés a csökken­tésükről folytatandó tágyalá- sok következő szakaszára; — valamennyi nukleáris fegy­verfajta gyártásának megszün­tetésére és a ke-. detek fokoza­tos, teljes felszámolását ered­ményező csökkentésére vonat­kozó tárgyalások időpontja és lefolytatásának módja; — a nukleáris fegyverek al­kalmazásának örök időkre szó­ló betiltása, ezzel egyidejűleg minden állam lemondása az erőszakról vagy az azzal való fenyegetésről az egymás közöt­ti kapcsolatokban; — szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek tel­jes és általános betiltásáról; — a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államuk biz­tonsága szavatolásának erősíté­sét szolgáló intézkedések meg. tétele, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazásáról való lemondást a nukleáris fegyve­rekkel nem rendelkező álla- mokkái, valamint azon álla­mokkal szemben, amelyek te­rületén nincs ilyen fegyver, to­vábbá kötelezettségvállalás ar­ra nézve, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket azok­nak az államoknak a területén, ahol jelenleg nincs ilyen fegy­ver. Az ülés résztvevői (újból meg. erősítették, hogy országaik ha­tározottan fellépnek a legjelen­tősebb katonai és gazdasági po. tenciállal rendelkező államok katonai kiadásainak csökkenté­séért, indítványozzák, hogy ha­ladéktalanul kezdődjenek tár­gyalások a csökkentés konkrét mértékéről, első lépésként a következő három évre, vagy más, mindenki számára elfo­gadható kezdeti időszakra. Az ülésen képviselt államok fellépnek a haderők és a fegy­verzet növelése ellen más álla. tnok területén. Síkraszállnak a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló megálla­podásuk megkötése mellett, to­vábbá azért, hogy újabb, nem- zetközi méretekben megvalósu­ló erőfeszítésekre kerüljön sor az idegen területeken levő ka­tonai támaszpontok felszámolá­sa, a külföldi csapatoknak más államok területéről való kivo­nása, nukleáris fegyvermentes övezetek és a béke övezeteinek megteremtése céljából a világ különböző térségeiben, többek között Európában. Elékeztetnek arra, hogy ké­szek a Varsói Szerződés Szer- vezetének az Észak-atlanti Szer­ződés Szervezetével történő egyidejű feloszlatására, és első lépésként katonai szervezeteik felszámolására, a katonai tévé. kenység kölcsönös csökkentésé­vel kezdve. 7 A külügyminiszterek meg- • állapították, hogy az utóbbi időben újabb kísérletek történnek a nemzetközi enyhü­lés folyamatának megállapítá­sára, új háborús tűzfészkek lét­rehozására, a szocialista ország gokkal szembeni ellenséges kampányok kibontakoztatására, a népek közötti ellenségeske­dés szítására. Fölöttébb veszé­lyes az (újfasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok tevé­kenységének megélénkülése is néhány országban. Az ülésen képviselt államok kifejezték meggyőződésüket, hogy mindezek a kísérletek ku­darcra vannak ítélve, ha a bé­keszerető államok és népek megfelelő éberséget tanúsíta­nak, kellő módon visszaverik az ilyen kísérleteket, és jelen- tösen fokozzák tevékenységüket a tartós békéért vívott harc’fan Európában és világszerte. Az ülésen képviselt államok felhívást intéznek minden ál­lamhoz, hogy egymás közötti kapcsolataikat az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten elfogadott elvek — a szuverén egyenlőség, a szu­verenitásban foglalt jogok tisz. teletbentartása; tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok te­rületi épsége; a viták békés rendezése; a belíigyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabad­ságjogok tiszteletben tartása; a népek egyenjogúsága és önren­delkezési joga; az államok kö­zötti együttműködés; a nemzet­közi jogi kötelezettségek jóhi­szemű teljesítése — alapján alakítsák. Az ülésen képviselt szocialis­ta államok a jövőben is ugyan­úgy, mint eddig, következete­sen és töretlenül tevékenyked­nek a békéért, az enyhülésért és a nemzetköKi együttműkö­désért. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának ülése a testvéri barát­ság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. (ČSTK) Duong Quoc Chinh, a kínaiak által elkövetett háborús bűn­tettek kivizsgálásával foglalko­zó vietnami kormánybizottság elnöke sajtókonferencián is­mertette azt az átfogó jelen­tést, amelyet a bizottság tagjai többhetes munka eredménye­ként terjesztettek elő. A jelen lés megrázó bizonyítékál adja, milyen barbár gaztetteket kö­vettek el a kínai agresszorok mindenütt, ahová csak betették lábukat. A földdel tették egyenlővé négy vietnami tartomány köz­igazgatási központját, valamint 320 falut és települést. A határ menti övezetben tönkretették az egészségügyi berendezések 90 százalékát. A hat határ menti tartomány gazdasága is súlyos vesztesége­ket szenvedett. Azokat a be­rendezéseket, amelyeket már nem volt idejük Kínába szállí­tani, felrobbantották. A jelen­tés megállapítja, hogy ezzel a maóista vezetés célja Vietnam, gazdasági életének meggyengí­tése volt. Kezdeményező, aktív politika Bohuslav Chňoupek nyilatkozata (ČSTK) — A Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszteri bizottsága ölésiének befejezté­vel Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere interjút adott a Budapesten akkreditált cseh­szlovák újságíróknak. Egyebek között kijelentette: a bizottság a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek utasításai alapján ült össze, és feldolgozta a tavaly novem­berben elfogadott moszkvai nyilatkozat határozatait. A bi­zottság ülése kétségtelenül je­lentős nemzetközi politikai ese­mény, mert a jövőben is a szo­cialista országok kezdeménye­ző, aktív és mozgósító politiká­jának bizonyítéka lesz. „Elvtársi, baráti és nyílt lég­körben két napon át tanács­koztunk arról, milyen lépése­ket tegyünk a jövőben. Egyhan­gúlag arra a következtetésre ju­tottunk, és ezt tartalmazza a közlemény is, hogy megfelelő további lépés volna a magas po­litikai szinten tartandó konfe­renciának — amennyiben lehet­séges — még ez évben való összehívása, amely főként a bi­zalom megerősítésének problé­makörét tárgyalná meg. Ez kü­lönösen időszerű és úgy vélem, hogy nagy az érdeklődés irán­ta“ — mondotta a miniszter. Továbbá foglalkoztunk azzal a lehetőséggel, hogy e konfe­rencián olyan szerződést írnak alá, amely kifejezné a bizalom erősítésének szükségességét, és szerződéses politikai alapot ad­na az erőszak alkalmazására és az erőszakkal való fenyegető­zés kiiktatásának a nemzetközi kapcsolatokból. Úgy vélem, hogy ez a két javaslat, amelye­ket a közlemény tartalmaz, el­nyeri minden békeszerető em­ber rokonszenvét, mégpedig nemcsak a szocialista országok­ban, hanem a nyugati orszá­gokban is és szerte az egész világon. További fontos kérdés, amelyben ugyancsak egyértelmű ' következtetésre jutottunk, a madridi találkozó előkészítése volt. Egyhangúlag (megállapod­tunk abban, olyan eljárást kelt­követnünk, hogy a madridi ta­lálkozó további gyakorlati konkrét hozzájárulás legyen a béike erősítéséhez, az enyhülési folyamat megszilárdításához és katonai területre való kiterjesz­téséhez. Ezt ugyancsak tartal­mazza a dokumentum, amelyet Budapesten elfogadtunk. A hadászati támadófegyverek korlátozásáról folyó tárgyalá­sokkal kapcsolatban Chňoupek miniszter rámutatott: a SALT II-nek nevezett jelentős doku­mentum aláírása kétségtelenül igen kedvező hatást fog gyako­rolni az általános nemzetközi légikör javulására, a szocialista országok további kezdeménye­ző lépéseire, megerősíti és meg­gyorsítja a feszültségenyhülés folyamatát. Én személy szerint úgy vélem, hogy Leonyid Brezs­nyev és James Carter legmaga­sabb szintű találkozója olyan rendkívül fontos nemzetközi politikai esemény lesz, amely visszhangot kelt gyakorlatilag valamennyi világrészen, és visz- szatükröződik a nemzetiközi po­litika minden területén. Ezért itt Budapesten is kedves köte­lességünknek tartottuk j ók í vá­gatainkat kifejezni Andrej Grn- miko szovjet külügyminiszter­nek, és csodálattal adóztunk a szovjet diplomácia óriási türel­mének, előrelátásának és poli­tikai bölcsességének, amellyel az SZKP kongresszusa határo­zatait teljesítve hamarosan elé-: ri ezt az igen jelentős sikert. A SALT — II. VISSZHANGJA JELENTŐS MÉRFÖLDKŐ Kínai diplomata a Szovjetuniót rágalmazta Szigorított ellenőrzés az osztrák határokon BONN — A Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya örömmel üdvözli a stratégiai támadófegyverek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás aláírását — je­lentette ki Helmut Schmidt szövetségi kancellár a bonni parlament tegnapi ülésén. Hangsúlyozta, hogy az NSZK pozitív hozzáállását a SALT-II- höz június elején, az egyesült államokbeli látogatása alkalmá­val tolmácsolja majd Carter el­nöknek. Ugyanakkor figyelmez­tetett arra, hogyha az amerikai szenátus esetleg elutasítaná a szerződés ratifikálását, az a vi­lág és főleg Európa politikai légkörének romlásához vezetne. LISSZABON — A legnagyobb portugál napilap, a Diarto de Noticias a világbékéhez vezető út jelentős mérföldkövének ne­vezte tegnapi számában a SALT-U-t. Rámutat; a szovjet- amerikai megállapodás még nem jelenti azt, hogy a világ az általános béke korszakába lép, de ez az első lépés az atomfegyverek csökkentése fe­lé. A lap ugyancsak említést tesz arról, hogy a szovjet- amerikai szerződés egyik leg­nagyobb ellensége a maoista pekingi vezetés. NEW YORK — Laj Ja li, az ENSZ kínai képviselője tegnap HOLNAP ISMÉT TANÁCSKOZIK A VIETNAMI ÉS A KÍNAI KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG Jelentés a kínai agresszorok Vietnamban elkövetett bűntetteiről (CSTK) — Tegnap Hanoiban hivatalosan bejelentették; pén­teken ismét összeül a vietnami és a kínai kormányküldöttség, hogy a két ország kapcsolatainak rendezéséről tárgyaljon. A tárgyalások első fordulója keretében ez lesz immár az ötö­dik találkozó.

Next

/
Thumbnails
Contents