Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-16 / 113. szám, szerda
Még több gépet igényelnének a mezőgazdasági üzemek TEJHÜTÖ BERENDEZÉSEKET SZÁLLÍTANAK SZLOVÁKIÁBA Még az efsz-ek VI. kongresz- szusának határozata célul tűzte, hogy „a mezőgazdasági termelés szintjét az ipari termelés szintjére kell emelni“. Azóta tizennégy év telt el, és azt mondhatjuk, hogy nagyon so* kat tettünk a mezőgazdaság iparosítása terén. A mezőgazdasági üzemekben már szinte minden munkát géppel végeznek, a fizikai munka egyre jobban háttérbe szorul. Hozzákezdünk már olyan munkák gépesítéséhez is, amelyekről a múltban álmodni sem mertünk. Néhány zöldségtermelő efsz- ben már kombájnokkal gyűjtik be a paradicsomot, zöldbabot, de hamarosan sor kerül a ifiszerpaprika gépi betakarítására is. Számos mezőgazdasági üzemben korszerű berendezésekkel fejik a tehenektől a tejet és üvegcsöveken juttatják a hűtő- tárolókba. Sorolhatnánk még a mezőgazdasági termelés iparosításának több példáját is. Tény, hogy nagyot léptünk előre. Ennek ellenőre azonban vannak még megvalósításra váró feladatok. Az efsz-ek IX. kongresszusán elhangzott beszámolók és vitafelszólalások egyrészt kedvezően értékelték, hogy ma már a mezőgazdaságban lényegesen kevesebb munkaerővel gyorsabban végezhetők el a mezőgazdasági munkák, s a munka termelékenysége többszörösére fokozódott. Másrészt bírálták, hogy a gépipar nem szállít elég, illetve több munka végzésére alkalmas traktort és teherautót a mezőgazdaságnak. Megfelelő gépi berendezések hiánya miatt számos esetben megromlik az előállított termékek minősége. Sok felszólaló megemlítette, hogy nincs elég berendezés a tej hűtésére. Emiatt a nyári időszakban a tej megsavanyodik, és a tej- feldolgozó üzemek a beszállított tejet a második vagy harmadik minőségi osztályba sorolják. A mezőgazdasági üzemek az ilyen minőségű tejért kevesebb pénzt kapnak, a feldolgozó üzemeknek pedig nincs elég és megfelelő nyersanyaguk a jó minőségű tejtermékek készítésére. Sok sürgetés és panasz után végre a Hradec Králové-i Strojbal vállalat pel- hfimovi üzeme belga szabadalom alapján megkezdte a 2500 és 5000 literes tejhűtő berendezések gyártását. A kisebb változatot a IX. kongresszus idején a prágai Kongresszusi Palota előtt is bemutatták. Ján Matušek, az üzem kereskedelJun Matusek kereskedelmi osztályvezető Nemcsok Lászlónak és Samson Jánosnak magyarázza a 2500 literes tejhutő berendezés működését Piwel Hojöka és Brza Mihály nem győz betelni az új, tizenkét tér széles vetőgép szemlélésével méi ' fel álte fÉÍ4 ... mi osztályvezetője alig győzte a kíváncsiskodóknak elmondani a berendezések előnyeit, kezelési fortélyait. Elmondotta, hogy Szlovákiába, a dunaszer- dahelyi {Dunajská Streda), komáromi (Komárno), Bratislava- vidéki és nitrai járásba már harminchat tejhűtő berendezést szállítottak, és további megrendeléseket vesznek fel. Számítása szerint idén megközelítőleg még nyolcvan hűtőberendezést szállítanak a szlovákiai mezőgazdasági üzemekbe. Nemcsok László, a Lukanyényeí (Nenince) Efsz elnöke és Sámson János, a Plachtincei Efsz elnöke nyomban elkérte a berendezésről szóló ismertetőt, mert néhányat rendelni akarnak belőlük. Általában a mezőgazdasági üzemekben kevés a vetőgép, és a gépek minősége sem megfelelő. Nem csoda, hogy a rögtönzött kiállításon nagy érdeklődésnek örvendett a Roudnicei Gépgyár 80-SEXDI-150 típusú tizenkét méter munkaszélességű vetőgépe. A kísérletek azt mutatják, hogy ezzel a géppel naponta nyolcvan hektár földet is be lehet vetni. Mivel tagolt — három részből áll, és szétkapcsolható —, dombos-lejtős parcellákon is lehet vele dolgozni. Ezt a vetőgépet Pavet Hojčka, a palásti (Plášťovce) és Brza Mihály, a fegyverneki (Zbrojníky) Május 9 Efsz elnöke hosszú ideig szemlélgette. Meg is vásárolták volna, de sajnos ez a gép még csak prototípus, sorozatgýártását a gépgyárak csak egy év múlva kezdik el. A mezőgazdasági üzemek tehát több gépet igényelnének. Vezetőik remélik, hogy a IX. kongresszuson elhangzott bírálat alapján döntő fordulat következik be a mezőgazdasági gépgyártásban. A mezőgazdaságban kevesebb munkaerővel csakis úgy lehet többet termelni, ha egyre több lesz a nagy teljesítményű és többféle munka végzésére alkalmas gép. BALLA JÖZSEF Kommentáljuk Tettek, mémk, ereÉiények Aligha akadt hazánkban olyan ember, aki a januári leszült energetikai helyzet következményeit ne kísérte volna figyelemmel és egyúttal aggodalommal is. Az akadozó tüzelőanyag ás energetikai ellátás a családi háztartásokban és az ország háztartásában egyaránt éreztette hatását. A dolgozókat a korlátozott melegvízellátás, a televízió csökkentett adásideje, s a lépcsőzetes munkakezdés érintette közvetlenül. Az állam háztartásában 2,5 napos termeléski- esés keletkezett, s ennek behozása az egyes ágazatokban nem könnyű. Érthető tehát, hogy nemcsak a gazdasági szakemberek, hanem a dolgozók százezrei is érdeklődéssel várták: miként alakulnak első negyedévi eredményeink. Amint azt a Szlovák Statisztikai Hivatal negyedévi nép- gazdasági eredményeinkről és fejlődésünkről szóló jelentése tartalmazza, a tartalékok feltárásával, azonnali mozgósításával az év elején keletkezett lemaradásokat februárban és márciusban sikerült lényegesen csökkentenünk. A megnövekedett feladatokat az energetikai és tüzelőanyag-ellátás javulásával párhuzamosan nagyobb ütemben teljesítettük. Például januárban a bruttó termelésben az időarányos feladatok teljesítése 85,9 százalékos volt, februárban azonban már 101,7 százalékra teljesítette az ágazat a feladatait, márciusban pedig 103,8 százalékra. Valamivel alacsonyabb ütemű a tervteljesítés az építőiparban, s megközelítőleg azonos ütemű a teherszállításban. Az is örvendetes,' hogy a múlt évi első negyedévhez viszonyítva az ipar teljesítménye 1,9 százalékkal növekedett. Számos ipari ágazatban tál is teljesítették feladataikat. Minek köszönhetőek ezek az eredmények? Kétségkívül elsősorban annak, hogy a párt- és a gazdasági szervek hatékony intézkedéseket foganatosítottak mindenütt a tartalékok gyors kiaknázására. Az irányító és vezető dolgozók minden szinten felismerték a velük szemben állított követelményeket és ezeknek igyekeztek is eleget tenni. Továbbá annak is, hogy dolgozóink országszerte megértették: csakis úgy kerülhetjük el a helyzet további romlását, ha senki sem húzódik vissza a többletmunkától, s ötleteivel, tetteivel járul hozzá munkahelyén a fokozott feladatok megoldásához. Hatékonyak voltak a különböző felhívások és a mozgósító versenymozgalmak is — bizonyítják azok a naponta olvasható, hallható tudósítások, melyek arról adnak számot, hogy az egyes munkahelyeken már behozták a januári helyzet okozta kieséseket. Három hónap ugyan nem hosszai idő, de elegendő ahhoz, hogy az eddigi eredmények alapján minősíthessük a fejlődést — s ezt pedig mindenképpen pozitívan kell értékelnünk, az év eleji lemaradások ellenére is. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a dolgozók saját ügyüknek tekintik népgazdaságunk fejlesztését, s az eredményekért bármikor készek többletmunkát is vállalni. Erről tanúskodnak egyébként a kötelezettségvállalások ezrei is, amelyekben a dolgozók leszögezték: a félévi tervet mindkenképpen teljesítik. Az egyes vállalatok vezetői pedig levonhatták a tanulságot: a lazítás előbb vagy utóbb mindenütt megbosz- szulja magát. Nem feleslegesen hangsúlyozzák a különböző fórumokon, hogy a tervfegyelem megtartása napjaink egyik legfontosabb követelménye. Nem a kibúvókat, a feladatok lefaragásának lehetőségeit kell keresni, hanem a feladatok mielőbbi és a lehető legjobb elvégzésére kell törekedni. S mint azt az első negyedévi gazdasági fejlődés is bizonyítja, az emberek ötletei, jó munkája nyomán megszületnek az eredmények. PÄKOZDI GERTRÜD Ä trenčím Keramoprojekt kezdeményezése Elkészítették a középtávú és távlati fejlesztési programot A különböző rakodógépeket is szívesen megvásárolnák a mezőgaz- dasági üzemek (A szerző felvételei) Amikor a trenčíni Keramoprojekt tervezési irodának 27 éves tevékenységéről és eredményeiről írunk, elsősorban azokról a szlovák cementgyárakról, mészégetőkről, téglagyárakról, házgyárakról és egyéb üzemekről és üzemrészlegekről kell szólnunk, amelyeket a Keramoprojekt tervei alapján építettek, illetve építettek át. Az említett üzemekben óriási mennyiségű építőanyagot állítanak elő az építőipar számára. Ez a lcözület sok tervrajzot készített és készít most Is külföldi' építkezések részére, főleg a fejlődő országoknak, valamint a Szovjetuniónak és a többi szocialista országoknak. Együttműködik hazánk és a KGST- lagországok hasonló közületei- vel. Vállalatainknak és üzemeinknek felkérésre műszaki, technológiai és egyéb tanácsokat is nyújt. A Keramoprojekt munkájához és pozitív eredményeihez jelentős mértékben hozzájárul a versenymozgalom, a kötelezettségvállalások és a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított mozgalom. A kollektívák és az egész szervezet, valamint a dolgozók az évi feladatok túlteljesítését szocialista felajánlásban ígérik meg, ugyanakkor más vállalatokkal és szállítókkal együtt közös kötelezettséget vállalnak. A tervfeladatokat az itt említett és egyéb intézkedések segítségével, mint amilyen pl. a versenyek és vállalások kritériumai teljesítésének ellenőrzése, már teljesítették, sőt túlteljesítették pl. a 6. ötéves tervidőszak elmúlt három éve alatt is. A 110 millió 400 ezer korona tervezett összegből az 1976— 1978-as években 113 millió 763 ezer koronára teljesítették a feladatokat, a kitűzött összeget tehát 2 363 000 koronával túlszárnyalták. Ugyanakkor megteremtették a feltételeket a 7., sőt a 8. ötéves tervidőszak feladatainak elvégzéséhez. Népgazdaságunk eddigi beruházásfejlesztési feladataiból kiindulva, e fejlesztésben az SZSZK Építésügyi Minisztériuma a végrehajtó szerv fontos szerepét tölti be, ugyanakkor azokból a követelményekből kiindulva, amelyek szocialista társadalmunk további fejlődését tűzik ki, a Keramoprojekt politikaigazdasági vezetősége az 1985— 1990-es évekre kidolgozta rövid és hosszú lejáratú munkaprogramját. A közület által kitűzött fejlesztési célok a következők: a műszaki-gazdasági fejlődés, a közület és az irányítás fejlesztése, a szociálpolitikai fejlődés. E célok távlatiak, nagy jelentőségűek és kötelező érvényűek. Az alapvető koncepciót az SZSZK Építésügyi Minisztériumában határozzák meg, munkája továbbra is az alábbi tevékenységből áll: — tervezési, — mérnöki, — módszertani-irányító. A közület a jövőben programterve értelmében keresni fogja a lehetőségeket tudományoskutató tevékenységének fejlesztésére a Szovjetunió, Magyar- ország, Bulgária, Lengyelország és más fejlett államok kutató és tervező szervezeteinek példája nyomán. Feladatul tűzte ki a tudományos kutató, a tervező-mérnöki tevékenység javítását és bővítését, olyan módon, hogy kapacitás szempontjából is meg tudja valósítani a tervezés előkészítését, az építkezések magas fokú hatékonyságát, optimális önköltséggel. Saját mini-számítógépet helyezett üzembe a műszaki számítások elvégzésére, valamint az ügyiratok feldolgozására. Kitűzte ezenkívül a tervezés kis- és középfokú gépesítését, a tervezési kapacitásoknak 20 százalékkal való bővítését. A tervhivatal a középtávú és távlati programjában, továbbá betervezte a vállalatnak olyan épületekkel, gépekkel, műszerekkel, anyaggal és energiával való ellátását, hogy a munka zavarmentesen menjen. A továbbiakban tervbe vette az irányítási rendszer tökéletesítését és ésszerűsítését, az alkalmazottak számának a 650-re való emelését, emellett a közület részben költségvetési, nagyrészt pedig gazdasági jellegű ,esz- -m«Bővítik a fólia alatti zöldségtermesztést Szlovákia mezőgazdasági vállalatai egyre nagyobb mértékben bővítik a korai zöldség fólia alatti termesztését. A ga- lántai járásban a fólia alatti paprika-termesztésben a legjobb eredményt a Nádszegi (Trstice) Efsz-ben érték el, ahol tavaly hektáronként 550 métermázsa paprikát takarítottak be. Ily módon 2 hektáron termesztettek paprikát. A zöldségtermesztő csoport érdeme az is, hogy fólia alatt közel egy hektárról 800 métermázsa uborkát takarítottak be. A múlt évi kiváló eredmények alapján az idén további hektárral bővítették a fólia alatti zöldségtermesztést, így az idén négy hektáron használják ki ezt a termesztési módot. KRAJCSOVICS FERDINAND 1979. V. 18. 4
