Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-12 / 110. szám, szombat

• v- a t* mmwmmm i ■ Fóliaváros a falu szélén A megalakulásuk óta altéit három évtized alatt a szocia­lista mezőgazdaság egységei eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejlődtek, A legtöbb földművesszövetkezet' ben már a szakosítás is kiala­kult. így van ez a nagykürtöst (Veľký Krtíš) járásban is, amely éppen-, a mezőgazdasági dolgozók kiváló eredményeiért kapta meg néhány éve a Mun k a érdemre n det. Ebben a járásban a zsélyi (Želovce) földművesszövetkezet nevét hallva, a környékirőliek előtt elsősorban a zöldségker­tészet fóliasátrai rajzolódnak ki. A katonás rendben egymás mellett sorakozó fóliasátrak el­árulják, hogy jelentős mennyi­ségű korai zöldség indul innen a vásárlók felé. — A 30 hektáros kertésze­tünkből három hektárt l>orít fóliasátor — mondja Mónika Hromádková mérnök, a zöld­ségtermesztés irányítója. — Járási méretben jelentős meny- n y is ég ez, de szükség is van rá, hiszen sokain várják, hogy megjelenjen az üzletekben az első saláta, retek stb. Sajnos, igyekezetünk ellenére bizonyos késésben vagyunk, a kellemet lenül váltakozó idei tavasz óvatosságra intett bemmümket. Bár palántáink elő voltaik ké­szítve a kiiiitetésre, félve az éjszakai fagyoktól, halogattuk a kiűzetést. — Mikorra várható a piacon a,z első zsélyi zöldség megje­lenése? — Az elmondottak ellenére rövidesen, hiszen a saláta és a relek már szépen fejlődik, riövdesen szállíthatjuk. Re­ménykedünk, hogy május 15-e körül már paprikával is meg­jelenhetünk a piacon, s ugyan­ebben a hónapban a karalábé szállítását Is szeretmémk meg­kezdeni. — A „fóliazöldségen“ kívül még mit termesztenek? — Legnagyobb területen, 13 hektáron paprikái, 10 hektáron uborkát (ebből két hektár salá­tauborka), négy hektáron zel­lert. Természetesen, szabadban is termesztünk salátát, reťket és paprikát is. • * * Körülnézünk a kertészetiben, betekintünk a három kisebb fóliasátorba is, ahol hosszú „asztalokon“ zöldell a tűzdelt palántaerdő. A fűtött, páradús levegőjű sátrakban asszonyok szorgoskodnak: öntözik a pa­lántákat, előkészítik a kiülte- téshez. A patak túlsó partján lovas­kocsi mellett foglalkozik egy csoport. A fóliasátrak építésié­hez szükséges vasváz alkatré­szeit szállítják, s szerelik ösz- sze. Ott találom Pavel Bojtos szak agronóm üst is, a tavalyi főkertészt. Emeli, rakja ő is a csővázakat, fontos, bogy mi­előbb elkészüljenek a sátrak. — Sok a tennivaló, sietni kall a sátrak felállításával, hogy mielőbb ki ültethessük a palántákat. Igaz, félünk is egy kicsit az éjszakai fagyoktól, ami tavaly is jelentős kárt oko­zott nekünk. — A meglevő sátraik mellé sokat kell még készíteni? — összesen 26 fóliáink lesz, ami elég jelentős területet fed be. Dehát szükség is van erre. hiszen a kertészet főleg akikor tudja eredményesen teljesíteni feladatát, ha minél korábban piacra tudja adni első ter­mését. — Hallom, más beosztásban tevékenykedik most, ki lett hát a kiertész? — Veszelka Pista bácsi, ott a fóliák előitt — mutat az út túlsó felén lévő sátrak felé. • * * Fiatalos mozgású, egyenes tartású ember Pista bácsi. Hol itt, hol ott tűnik fel a kerté­szetben. Mindenütt ott akar lenni, ahol csinálnak valamit. A távolabbi részekre kerékpá­ron igyekszik, hamarább is ér, no meg könnyebb is így. S kí­mélni is kell a lábaikat, mert bár senki sem mondaná rá, Pista bácsi felett elfutottak az évek — Sok nyarat megértem én már, jót is, rosszat is. Pihenni kellene, dehát, alti hozzá van szokva a munkához, nem igen tud tétlenül ülni. Hosszú éve­kig itt a faluban, a mezőgaz­dasági iskolában kertészked­tem. ! — Ekkora kertészetben sok munkáskézre van szükség — jegyzem meg, amint körülné­zek és csak itt-ott látok egy­két asszonyt dolgozni. — Mintegy harminc dolgo­zónk van, főleg lányok, asszo­nyok a faluból. Legtöbbjük ré­gi munkás itt, nagy hozzáér­téssel, szinte önállóan végzi a munkát. Ilyenkor főleg a fó­liáik alatt tevékenykednek, azért nem látni őket. — Vizük van bőven? — kér­dem, amint a szórófejek víz- sugarait figyelem. — Jó bővizű patak folyik erre, nyáron sem szenvedünk vízhiányban. Bár meleg lenne ilyen bőven, mint víz! Sajnos, az idei esztendő rosszul in­dult, a tavaszi hideg éjszakák niegvámolták a kiültetett pa­lántáinkat. Húszezer papriika- palámita megfagyott, ami az ér­téken kívül munkatöbbletet és időveszteséget is jelent, hiszen helyére újat kell ültetni. — A mostani kedvezőtlen, hűvös idő és a balszerencsés kezdet után milyen évet vár? — Lesz niég jó idő — mond­ja mintegy magát is biztatva — és hiszem, jó eredménnyel zárjuk majd az évet. Minden­esetre a tervezett 2330 mázsa termést és az ebből előirány­zott egy millió 200 ezer koro­na bevételt szeretnénk túltel­BÖJTÖS JÄNOS Szépen fejlődik a karalábé — állapítja meg Veszelka Pista bácsi (A szerző felvétele) A prešovi FRUCONA válla­lat tőketerebesi (Trebi­šov) üzemével kapcsolatban az elmúlt esztendő derekán ír­tunk első ízben kedvező válto­zásokról. Természetesen, mind­ez nem magától következett be. Az illetékes politikai és gazda­sági szervek jóváhagyásával a vállalati igazgatóság több ve­zető dolgozót is érintő szemé­lyi változásokat eszközölt. — Tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy adott esetben a nagyarányú személyi változá­sok nélkül megoldatlanok ma­radnának a terebesi üzem problémái — hangoztatták a vállalat és a szóban forgó üzeni új vezetői. — A gazdasági élet minden területén az emberi tu­dás, a szervezőképesség, a szakmai beavatkozás döntő fon­tosságú a kitűzött célok eléré­sében. Az elmúlt év márciusában ke­rült az üzem élére Molnár Ist­ván mérnök. Tudta, nehéz fá­ba vágta a fejszét, viszont az­zal is tisztában volt, hogy a ve­zető beosztásban dolgozók mun­kájának és az egész üzem helyzetének átértékelése nélkül egy lépést sem tehetnek előre. Munkához látott az új veze­tés. A lehetőségekhez mérten igyekszik pótolni a szakem­berhiányt, megszilárdítani a munkafegyelmet, a szocialista vagyon védelmét, rendezni a műszaki jellegű fogyatékossá­gokat, problémákat. Örömmel mondhatjuk el, hogy a szervező- és irányító munkában bekövetkezett pozi­tív változások eredményei már a múlt év folyamán kezdtek megnyilvánulni. Az üzemben telies mértékben érvényesül a párt vezető szerepe, megszi­lárdult az itt tevékenvkedő kommunisták és a többi dől go­rendezések felcserélése újab­bakkal, a folyamatos termelés­hez szükséges nyersanyagellá­tás és ehhez hasonló kérdések rendezése. Nincs szándékunk­ban ezekről bővebben beszá­molni, hiszen rendezésük min­den esetben a vállalat, illetve az üzem illetékes dolgozóinak feladata. N agy örömmel tájékoztat­juk viszont olvasóinkat arról, hogy a FRUCONA tere­besi üzeme a korábbi évekhez viszonyítva sokkal eredménye­sebben tesz eleget a vele szem­beni elvárásoknak. A rendelkezésünkre álló gazdasági elemzésből megtud­tuk, hogy a 6. ötéves tervidő­szak negyedik évében — a ne­hézségek ellenére — az üzem év elejétől közel 108 százalék­ra teljesíti a bruttó termelési és 103 százalékon felül az áru- termelési tervét. Például az el­ső negyedévben több mint 19,5 millió korona értékű árut ter­melt, az áruértékesítési tervet 109,8 százalékra teljesítette, s az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva, 6,7 millió ko­rona értékű termékkel többet juttatott piacra. Számottevő mértékben javult az üzem ter­mékeinek minősége is. Kereset­tebbek a zöldség-, és készétel- konzerveik ... Az üzem dolgozói az SZNF 35. évfordulója tiszteletére 202 egyéni és nyolc kollektív fel­ajánlást tettek. Ezek túlnyomó részét már eddig magasan túl­szárnyalták, ami fokozott igye- kezeről, őszinte tenniakarásról tanúskodik. A FRUCONA terebesi üzemé­ben tett legutóbbi látogatásunk alkalmából meggyőződhettünk arról is, miből fakadnak az elért eredményeik. Egy igen fontos, alapvető dologból. A helyes emberi kapcsolatok meg­teremtésére irányuló igyekezet­ből. Az új vezetésnek sikerült őszintébb légkört teremteni eb­ben az üzemben, ahol minden dolgozó tudja, mi a feladata, mit kell teljesíteni, s munká­jáért mennyi bér iár, mennyit keresett. Az anyagi érdekeltség gyakorlati érvényesülése sike­rekhez vezető mozgató erő itt is. Az üzem vezetői azonban mégsem elégedettek. Vélemé­nyüket az igazgató, Molnár István így fogalmazta meg: — Nagyon örülünk az eddigi eredményeknek, de még elég sok problémát kell rendez­nünk. Nem tagadjuk, s nem is szégyeljük, hogy többen elmen­tek üzemünkből, mert helyet­tük olyan emberek jöttek és jönnek, akik megértik, mit akarunk, s folytatódik ami el­kezdődött. A zért írtunk minderről, mert az a jó, ami el­kezdődött a FRUCONA terebe­si üzemében, valóban folytató­dik, s egyre értékesebb ered­ményekhez vezet. (kulik) A legjobbak példája Jelentős tartalékok vannak a mezőgazdasági gépek kihasználásában A feladatok nagyságát te­kintve 1979 szocialista nagy­üzem t mezőgazdaságunk egyik legnehezebb éve. Az 1978-as eredményekhez képest az idén a teljes termelési értéknek nem kevesebb mint 11,2 szá­zalékkal kell nagyobbnak len­nie, s különösen a növényter­mesztéssel szembeni elvárások igényesek, ahol ez a növeke­dési aránv 18,5 százalék. Amint azt a CSKP KB 13., majd ezt követően az SZLKP KB ülésén is hangsúlyozták, a feladatok igényességük ellenére is telje­síthetők. feltéve, ha a földmű­vesek maximálisan kihasznál­ják a rendelkezésre álló esz­közöket, és értékesítek a tar­talékokat. A tartalékok során jelentős helyen áll az a tizenkét mil­liárd korona értékű gép és be­rendezés. amely a mezőgazda- sági üzemek dolgozóinak tu­lajdonában van, s amelynek maximális kihasználása lénye­ges feltétele a növénytermesz­tési és az állattenyésztési fel­adatok teljesítésének. Nem véletlenül említjük épp a gépek kihasználását. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma, a Mezőgazdasági Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége Szlová­kiai Bizottságával, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Szlovákiai Központi Bi­zottságával közösen már ha­gyományosan minden évben meghirdeti a gépesítők és gépkezelők versenyét, amely­nek keretélien a legfontosabb növénytermesztési munkáknál alkalmazott gépek, illetve ter­ményszárítók kihasználását ér­tékeli; és a verseny eredmé­nyeit a közelmúltban hirdették ki a gépesítők szlovákiai ér­tekezletén Elemzésre késztet, hogy a tavalyi eredmények — bár job­bak az 1977-es eredményeknél — elégedettségre nem adnak okot, mivel a gépek kihaszná­lásában még mindig indokolat­lanul nagyok az eltérések. És végül de talán elsősorban, az időpont is legalkalmasabb ar­ra, hogy valamennyi mezőgaz­dasági üzemben összevessék a saját gépeik kihasználását a szlovákiai eredményekkel. An­nál inkább, hogy küszöbön a zöldaratás, az év első komo­lyabb erőpróbája, amikor a végső sikert nagyban befolyá­solja a munkaszervezés, és az ettől is függő gépkihasználás. Elgondolkoztató tény ugyanis, hogy tavaly Szlovákiában a szénának csak 42, a silónak 64, a szenázsnak pedig 75 szá­zaléka tartozott az I., illetve a II. minőségi osztályba. Miért? Talán valahol a gyengébb mi­nőségű takarmányt jobban sze­retik az állatok? Szó sincs ró­la, hiszen ha jobb minőségű a takarmány, nagyobb a terme­lékenység, kevesebb koncent­rált takarmány fogy, és a me­zőgazdasági üzem bevétele is nagyobb, ami pedig mindenki érdeke. Hol van tehát a hiba? Talán kevés a gép? Nem, hiszen Szlovákiában 1141 motoros jár- vaszecskázó van a mezőgazda- sági üzemek tulajdonában, és ha gépenként elérnék az évi 800 hektáros átlagteljesít­ményt, akkor minden tömegta­karmányt optimális időben le­hetne betakarítani Nem álom a 800 hektáros átlag, ezt a poltári és az olsany földműves- szövetkezetek példája is bizo­nyítja, ahol járvaszecskázón- ként 1125, illetve 1021 hektá­ros átlagteljesítményt értek el. Számos helyen azonban sajnos messze elmaradnak az ilyen teljesítménytől, hiszen a szlo­vákiai átlag a normaátlagnak alig fele, és vannak járások, például a trenöíni, a prešovi, a senicai, a michalovcei és a bardejovi, ahol az átlagteljesít­mény gépenként 300 hektár alatt van. Ilyen megvilágításban már érthető, hogy egyes mezőgaz­dasági üzemeikben miért húzó­dik el a zöldaratás, vagy miért kell a megengedettnél tovább nyitva tartani a silóvermet, il­letve a szenázslornyot, ami mind a takarmány minőségé­nek rovására megy. Hasonló összevetéseket lehet­ne levezetni más gépek, illet­ve munkák esetében is. Pél­dául a kombájnosok versenyé­ben győztes Erős Ferenc, a Marcelházai (Marcelová) Egy­séges Földművesszövetkezet kombájnosa SZK-6-os gépével 428 hektárról, a felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák Szovjet Barátság Efsz kombáj- nosai, Rafai Mátyás és Pónya Vilmos SZK-5-ös gépükkel 302,7 hektárról takarították be a ter­mést, az E-512-sek kategóriájá­ban győztes Ignác Klucho és Gabriel Krivánek, az Ógyallai (Hurbanovo) Gép- és Traktor- állomás kombájnosai pedig 589,6 hektáros teljesítményt ér­tek el. A legjobbak mögött sok száz kombájnostárs következik, akik nem lettek ugyan győztesek, de méltó teljesítményt tudnaik fel­mutatni. A másik oldalon azon­ban olyanok is vannak, akik a gondjaikra bízott géppel még 50 hektárt sem voltak képesek learatni. Figyelmeztető tények ezek, hiszen az idén a tervek szerint Szlovákiában már 3 millió 900 ezer tonna gabonát kell betakarítani. E munka gyors és jó minőségben való elvégzésére a rendelkezésre ál­ló 5615 gabonakombájn elég fedezet, de csak akkor, ha a gyengébb átlagteljesítményt el­érők is felsorakoznak a leg­jobbak mögé. Röviden, elsősorban elgon­dolkoztató tényként még meg­említjük, hogy a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Gép- és Trak torállomás dolgozója, Csík- fejes Zoltán K-700-as traktorá­val 907 hektárt szántott fel, Milan Kusý, a Nitra—Ivamka-i Efsz kombájnosa SZK-6-os gé­pével 383,5 hektárról takarítot­ta be a szemes kukoricát, a Zselízi (Želiezovce) Állami Gazdaság, illetve a Jaslovské Boluinice-i Efsz traktorosai pe­dig azt bizonyították be, hogy lehet egy cukorrépa-betakarító háromsoros gépsorrral 165, il­letve hatsoros gépsorral 290 hektáros átlagteljesítményt el­érni. És ugyancsak figyelemre méltó a Csilizközi (Medzičili- zie) Egységes Földművesszö-t vetkezet példája is* ahol me­leglevegős szárítójukkal 2404 tonnás teljesítményt értek el, s közben a fűtőolaj keretet sem lépték túl. A felsorolt tények, adatok bi­zonyítékai annak,' hogy van még hova nyúlni értékesíthető tartalék után. Tény, és az is marad, hogy kiugró, csúcstel­jesítmények mindig lesznek, és csak egyesek végezhetnek a verseny első helyein. Lényeges, és nagyon fontos azonban, hogy a többiek milyen messze állnak a sorban a legjobbak­tól, hányán vannak, akik az országos átlagot sem tudják elérni. Az értekezleten átadott ki­tüntetéseket, jutalmakat az egyének kapták, de az elisme­résben az a mezőgazdasági üzem is részesült, ahol a ki­tüntetett dolgozik. Győzelmé­ben, a gépek maximális ki­használásában ugyanis nagy szerepe van a vezetésnek, és az irányításnak. Persze, mind­ez fordítva is igaz. Ahol rossz a gép kihasználása, ott az okot elsődlegesen a rossz szervezésben, irányításban kell keresni. A gépek elégtelen ki­használásában szerepe van ugyanis a napi karbantartás­nak a szezon utáni elraktáro­zásnak és a téli javítás fo­gyatékosságainak, s termé­szetesen a betakarítás rossz szervezésének. Olyan tények­nek, mint amilyen például a rugalmas javító szolgálat, a gépek csoportos dolgoztatása, a folyamatos szállítás és a jól szervezett, ösztönző szocialista munkaverseny. Ott, ahol a há­zon belüli teljesítmények csak árnyékai az országos átlagok­nak, elsősorban ilyen vonatko- zásokban szükséges számba venni a helyzet javításának le­hetőségeit. EGRI FERENC Qj szó V. 12. KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK zó fegyelmezettsége, kölcsönös bizalma. A politikai és gazda­sági vezetés egységesen jár el az ügyek intézésében. Termé­szetesen, mindezen körülmé­nyek végeredményeként jelen­tősen javult a termelési fel­adatok teljesítése is. Pedig még igen sok, gyak­ran bosszantó probléma vár megoldásra. Ezek közé sorol­ható a már elavult műszaki be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents