Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-11 / 109. szám, péntek
f Szociolisto demokrácia: emberi jogok irtó: ALEKSZEJ S8TYIKOV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tonácso Szövetségi KINCSEN JOG KÖTELESSÉG NÉLKÜL i Tanácsának eSnöke 1979. 7, 11. A szovjet társadalom politikai fejlődésének egyik fő iránya a dolgozó tömegeik mind szélesebb körű és egyre aiktivabb részvétele az ország életéneik irányításában. Mind eredményesebben működnek az államhatalom szervei, a népi küldöttségek tanácsai. Tovább fejlődtek a tanácsok megalakulásának és tevékenységének demokratikus elvei. Nőtt a tanács tagjainak tekintélye, bővült hatáskörük, megszilárdul taik tömegka peso lata ilk. A Szovjetunióban ma a népi Küldötteik száma több mint 2,2 millió. Ha pedig figyelőmbe vesz- szüik azoikat is, akiket a múltban választottak meg a tanácsokba, az országban mar sok millióan vannak olyanok, aikiik kijárták az államigazgatás, a politikai irányítás nagy iskoláját. A tanácsban tna kétszer annyi kérdést vizsgálnak és döntenek el, mint tíz évvel ezelőtt. Ezeknek a kérdéseknek a többségét előzetesen alaposan tanulmányozzák az illetékes állandó bizottságok. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában 30 állandó bizottság működik, ha pedig az ország valamennyi tanácsát vesszük számításba, ösz- szesen 330 000 állandó bizottság funkcionál. Ezek munkájában az 1,8 millió népi küldöt- tön kívül 2,6 millió aktivista vett részt. SZABADSÁGJOGOK - KINEK A JAVÁRA? A fejlett szocialista társadalom demokráciájának jellemző vonása, hogy a szociális-gazdasági, politikai és személyi jogok és szabadságok széles körét biztosítja az állampolgároknak. A Szovjetunió 1977-ben elfogadott alkotmánya kimondja és garantálja a munkához való jogot, beleértve a szakma, a foglalkozási ág és a munkanem megválasztásának jógát, garantálja továbbá a pihenéshez, az egészség védelméhez, Öregség esetén anyagi ellátáshoz, valamint a lakáshoz való jogot, a kötelező középfokú oktatást stb. E jogok érvényesítését biztosítja a szocialista gazdaság, a társadalom termelőerőinek töretlen fejlődése, a szocializmus egész rendszere. A Szovjetunió új alkotmánya a korábban érvényben volt alkotmányhoz képest jóval teljesebben fogalmazza meg a Szovjetunió állampolgárainak politikai és személyi jogait és szabadságjogait, a többi közt azt a jogukat, hogy részt vegyenek az állami és közügyek intézésében, javaslatokkal forduljanak az állami szervekhez és a társadalmi szervezetekhez, s bí rálják ezek munkájának fogya téikosságait. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az emberi jogok problémája mélységesen osztályjelle- gű. A polgári demokrácia például proklamálja a személyi szabadságot. De a személyi szabadság csak akkor támaszkodik valóságos garanciákra, s csak akkor egyetemes jellegű, ha szabad az a társadalom, amelyben az adott egyén él. Mint annak idején Lenin több ízben rámutatott, s mint L. 1. Brezsnyev hangsúlyozza megnyilatkozásaiban, nincsen „demokrácia általában“ csak konkrét osztálydemokrácia van. A demokrácia típusát az határozza meg, s az emberi jogok problémájának minden összetevőjét csakis azon az alapon lehet eldönteni, hogy az adott társadalomban kiknek, melyik osztálynak a kezében van a gazdasági, politikai hatalom, következésképpen az államhatalom, s ki a termelési eszközök gazdája. A burzsoázia által prokla- mált valamennyi jog és szabadság alapja kezdettől mind a mai napig a magántulajdon joga, amely a munkaerő adás-vételének szabadságát, vagyis az ember ember által való kizsákmányolásának szabadságát jelenti. Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények közt csak az birtokolja valójában a jogokat, akinek tőkéje van. A szovjet államjog tudománya és gyakorlata az ember jogait kötelességeivel szerves kapcsolatban vizsgálja, mivel az ember, mint a társadalom tagja, nem lehet független a társadalomtól. Ezzel kapcsolatban említést kel! lennünk az úgynevezett „szovjet dissziden- seícről". A burzsoá es különösen az amerikai propaganda hihetetlenül nagy lármát csap körülöttük, úgy próbálja feltüntetni a dolgot, mintha a szovjet társadalmi rendszer nem tűrné el állampolgárainak önálló gondolatait, s üldözne mindenkit, aki másképpen gondolkodik, mint ahogy ezt, úgymond, előírja a hivatalos irányvonal. Ez egész egyszerűen valótlanság. A szuvjet szakszervezetek XVI. kongresszusán mondott beszédében L. I. brezsnyev világosan kifejtette a dolog lényegét: „Nálunk nem tilos „másképp gondolkodni", mint a többség, kritikusan megítélni a társadalmi élet ilyen vagy olyan vonatkozásait. Azokat az elvtársakat, akik megalapozottan az ügy segítségének szándékával bírálnak, jóindulatú bírálóknak tekintjük, és hálásak vagyunk: nekik. Azokat, akik hibásan bírálnak, úgy tekintjük, mint akik tévedtek De egy dolog a „másképp gondolkodás“, és merőben más dolog a „másképp cselekvés“, ha az törvénysértést, a többi közt az ország alaptörvényeinek megsértését jelenti. Az ilyen cselekmények bíröilag büntetendők minden államban. A modern nemzetközi jog abból indul ki, hogy az emberi jogok közvetlen jogi szabályozásának kérdései az állam kompetenciájába tartoznak. A Szovjetunióban éppen ebből indulnak ki az olyan jelenségek elbírálásánál, amikor a társadalomtól elszakadt néhány egyén — nem találván támaszra az országban - a szovjetellenes tevékenység útjára lép, megsérti a törvényeket. A szovjet emberek abból indulnak ki, hogy az ideológiai harc a társadalmi fejlődés objektív törvényeinek, az osztályuk létének és harcának, a különböző társadalmi rendszerű államok létezésének következménye. De ebben az éles harcban a szocializmus ideológiai ellenfelei gyakran méltatlan fogásokhoz folyamodnak, nevezetesen hatalmas reklámhadjárattal felhasználják a renegátok maroknyi csoportját a szovjet demokrácia megrágalmazására. A világ közvéleménye határozottan elítéli az olyan próbálkozásokat, hogy a közönséges bűnözőket és megrögzött szovjetellenes elemeket „az emberi jogok harcosainak" tüntessék fel. Ugyanakkor az effajta renegátok „pártját jogó“ államok más államok belügyeibe gátlástalanul beavatkoznak, s maguk nem teljesítik az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb előírásokat. ÉS KI A BÍRÓ? Mindenki tudja, hogy a tőkésországokban több mint 20 millió embernek nincs munkája, s ezen belül több millió munkanélküli van az Egyesült Államokban. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat azzal kapcsolatban, hogy léplen-nyo- mon megsértik az amerikaiak politikai és állampolgári jogait egyaránt. Antidemokratikus törvények elfogadására, rendőri önkény, rendőrség és katonaság bevetése, tüntetések és gyűlések szétkergetése, bírósági komédiák eljátszása, fekete lista és elbocsájtások, totális megfigyelés, az FBI, a CIA és más effajta szervek egyéb titkos műveletei — az állam mindezt felhasználja a másképpen gondolkodók elleni harcra. Miközben az Egyesült Államok kormánya a legfőbb bíró szerepében próbál fellépni az emberi jogok kérdésében, Washington képmutatását az is jól mutatja, hogy az Egyesült Államok nem hajdandó csatlakozni az emberi jogok és szabadság kérdésével kapcsolatos leg— Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet és mit tesz munkahelyén, illetve lakóhelyén a jeladatok teljesítéséért? Ernest Bimunek mérnök, a PREFABRIKÁCIA termelési-gazda sági egység vezérigazgatóságának beruházási igazgatója: — Az elmúlt évtizedben a vezérigazgatóságunk hatáskörébe tartozó vállalatokra és üzemekre, az építőipar igényeinek megfelelően, jelentős szerkezeti változások megvalósítása hárult. Ez azt jelentette, hogy az építőipari munkafolyamatokat „iparszer űsíteni“ kellett. Ezt pedig csakis úgy lelhetett elérni, hogy az iparág jellegzetes munkafolyamatait, különösen az ún. nedves eljárásokat a szó szoros értelmében „be kellett vinni“ az üzemekbe. Ezáltal az építkezésen meggyorsult az építés üteme és növekedett a munkatermelékenység. Számunkra ez nemcsak a hagyományos betonszerkezetek előállítását jelenti, hanem az úo. salakbeton-készítmények gyártásának fokozását is. Ez utóbbi nemcsak az építőipari eljárások gyorsítása szempontjából jelentős, hanem népgazdasági szempontból is fontos, hiszen a salak- beton alapanyagát a hőerőművek hulladékanyagai képezik. Ezeket a változásokat a folyamatosan növekvő feladataink teljesítésével párhuzamosan kellett elérnünk, így a termelés mennyiségének jelentős növekedését is „elkönyvelhettük“ az elmúlt tíz év során, ami egyúttal jelentős beruházást is megkövetelt. Felépült ez idő alatt például a Nové Mesto nad Váhom-i Panelgyár, amely évi kétezer lakás felépítéséhez szükséges elemeket állít elő, a michalovcei szintén ekkora kapacitású, de építettünk olyan üzemeket is, amelyek ipari létesítmények, középületek előregyártóit épületelemeit készítik, sőt a mezőgazdasági üzemek építésének gyorsítása is szerepelt feladataink között. Mivel e jelentős szerkezeti változások elősorban beruházási úton jöhettek létre, gyakran találkoztunk szervezési nehézségekkel is, amelyek túlnőtték az építőipari ágazat hatáskörét. Az említett feladatoknak nemcsak új üzemek létesítésével, hanem a meglevő üzemek felújításává] és korszerűsítéséve] is igyekeztünk megfelelni. Mindehhez azonban nem elegendő, hogy a rendelkezésünkre álló milliókat „beépítsük“, hanem azt a tervezett időn belül hajtsuk végre, mert a határidő-eltolódások a népgazdaság egyéb területein is éreztetik hatásukat, akárcsak mi érezzük, ha a bennünket „kiszolgáló“ más iparágak nem teljesítik velünk szembeni kötelezettségeiket. Ha a részünkről megtett intézkedések a bennünket „kiszolgáló" többi iparág részéről is hasonló szándékkal találkoznak, akkor rövidesen sikerül elhárítani a kivitelezésben ma még megtalálható nehézségekéit. fontosabb nemzetközi jogi egyezményekhez. Az Egyesült Államok nem ratifikálta még azt a nemzetközi konvenciót sem, amely a népirtási gaztettek megelőzéséről, és az ilyen bűntettek büntetéséről szól, noha ehhez már több mint 80 állam csatlakozott. Az egész világ ismeri az emberi jogok megsértésének kirívó tényeit, amelyekről más tőkésországokból kapunk hírt. Chilében a fasiszta junta véresen leszámolt a demokraták ezreivel, És^ak-írországban kínozzák és letartóztatják az angol uralom ellen küzdő harcosokat, az izraeli megszállók Palesztina arab népét megfosztják a hazá- i hoz való jogtól, törvénytelenül [ elítélik a faji diszkrimináció | ellen küzdő harcosok ezreit, i megtiltják haladó gondolkodású i emberek alkalmazását — mindezek a tények meggyőzően mutatják a polgári demokrácia jel- ! legét. A Szovjetunió szigorúan tart-" ja magát az emberi jogok egyetemes kinyilatkoztatásának szelleméhez és betűjéhez, s következetesen teljesíti, ennek minden pontját, valamint azokat a kötelezettségeket, amelyek az általa aláírt nemzetközt szerződésekből és egyezményekből következnek. Az ENSZ alapokmányában megjelölt célt — a nemzetközi együttműködést gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius területen, az emberi jogok - érvényesítésének előmozdításában és fejlesztésében — csak akkor lehet elérni, ha maradéktalanul tiszteletben tartják a szuverén államok törvényeit és rendszerét, s lemondanak a belügveíkbe valő beavatkozásról. A szovjet nép büszke államára, a fejlett szocialista társadalomra. „Ez olyan társadalom — olvassuk a Szovjetunió alkotmányában —, melynek élettörvénye, hogy a közösség gondoskodik az egyén javáról, és az egyén gondoskodik a közösség javáról. Ez az igazi demokrácia társadalma, amelynek politikai rendszere biztosítja az összes társadalmi ügy hatékony intézését, a dolgozók mind tevékenyebb részvételét az állam életében, az állampolgárok reális jogainak és szabadságjogainak a társadalom iránti kötelességükkel és felelősségükkel való egyez tetősét* ! APN) „Erőt ad a bizalom“ A PÄRT TAGJELÖLTJE Felépült Perbenyak (Pribe- ník} községében az új művelődési ház. Azóta jelentősen fellendült a község kulturális élete. Ez persze nemcsak az épületnek tulajdonítható, hanem azoknak is, akik, élve az adott lehetőséggel, gondos gazdái a művelődési háznak. Ezek egyj ke Kondás László, a MÁSOPRODUKT vállalat helyi üzemének dolgozója. Alig 23 esztendős, fiatal ember. Négy évvel ezelőtt, Nagy- kaposon (Veiké Kapušany) a mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. A kötelező katonai szolgálatnak már eleget tett, s katonáskodása ide - jén lett pártunk tagjelöltje— Igazán férfi a katonaságnál lettem — vélekedik —, és érett ésszel ott értettem meg, FEJLESZTIK A TERMELÉST A Freiištát pod Radhoslöm-i Morvaországi Elekirotcchnikai Vállalat dolgozói kiváló eredményeket értek él az ésszerűsítés terén. Fejlesztik a gyártási eljárásokat és felújítják termékeiket, a villanymotorokat és alternátorokat. A képen: Miroslav Polácli mérnök, az egyik komplex racionalizációs brigád tagja, a köszörűorsó működtetésére használt rezgésszám váltót próbálja ki, amelyet a brigád tagjai fejlesztettek ki, (Felvétel: V, Svvröík — CSTK) hogy mit köszönhetünk a pártnak. Örömmel, megtisztel ést érezve, fogadtam a hírt, amikor megmondták, hogy javaslóim ajánlását elfogadják, tagjelölt lehetek. Viszont bizonyítanom már itthon kell. Pártiéi adatként bízták reá a művelődési házban folyó tevékenység megszervezését. A tennivalókat előzetesen megbeszélte a helyi pártszervezet elnökével, a hnb tanácsának tagjaival, majd a SZISZ falusi szervezetének vezetőségével. Természetesen, velük is, hiszen leszerelése után a fiatalok a 1 elnöknek választották meg. — Nem véletlen, hogy tevékenyebb vagyok, mint bevonulásom előtt — mondja. — Bár az is sokat jelent, hogy katonáskodásom idején felépítették a művelődési házat, jobbak a lehetőségek, mint régebben. Tagja az irodalmi színpadnak. Segédrendezője, egyik főszereplője annak a színdarabnak, melynek bemutatására most készülnek a fiatalok. Ugyanakkor azon fáradozik, hogy felújítsa tevékenységét a zenekar, mely technikai okok miatt már egy éve nem működik. És persze az ifjúsági akciók egyik legszorgalmasabb szervezője. — Ügy gondolom — magyarázza —, hogy azért kaptam ilyen feladatot, mert látták, tapasztalták érdeklődésemet. Tudok rajzolni, nem esik nehezemre a művelődési ház dekorálása, díszítése. Mindez nagyon sok időt igényel. Szerencsére, az üzemben olyan a munkabeosztása, hogy minden második napja szabad, és ő szívesen áldoz szabad idejéből, ha népművelési feladatról van szó. — Erőt ad a bizalom — mondja. — Igyekszem idősebb elvtársaim v ára k o z á s á na k megfelelni. Esete, példája jól mintázza, hogy milyen jó, ha szervezetten, megfontoltan foglalkoznak a kommunisták a fiatalok nevelésével, jól választják ki a tagjelölteket, konkrét feladatok teljesítésével bízzák meg őket, s az idősebbek bíznak az arra érdemes fiatalokban. KÄZSMÉR SVA
