Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-06 / 106. szám, vasarnap

A feloszlatása (ČSTK! — Henry Everurd rí H) de sitii elnök pénteken fel oszlatta a rhodesiai páriámén tét. Az ún. belső rendezés ter­vének értelmiében a feloszlatott parlamentet Zimbabwe-Rhode- sia (ez lesz Rhodesia hivatalos neve) parlamentje fogja felvál tani, amelyben az afrikai meg­alkuvó pártok képviselői formá­lis többségben lesznek. A száz­tagú parlamentben 28 helyet (kapnak a fehérek, akiknek 10 évig vétójoguk lesz. Az új parlament, melynek (képviselőit a közelmúltban megrendezett választási komé dián választották meg, első íz­ben hétfőn ül össze. Májusban megválasztják az új köztársa­sági elnököt, az alelnököt és a miniszterelnököt. A salvadorí ellenzék két nagykövetség épületét elfoglalta (ČSTK) — A Forradalmi Né­pi Blokk nevű salvadori ellen­zéki csoport kb. 50 fegyveres tagja, csütörtök este a salvado­ri fővárosban megtámadta a francia és a Costa Rica-i nagy- követség épületét. A képvise­letek kb. 30 diplomatáját és más alkalmazottját tartják tú­szul. Köztük van Franciaország és Costa Rica nagykövete is. A Forradalmi Népi Blokk •képviselője közölte, hogy az akciót Carlos Humberto Rome *vi tábornok reakciós kormánya elleni tiltakozásul hajtották végre. Hozzátette, hogy szerve­zete a nagykövetségek elha­gyásáért cserébe azt kéri, hogy « kormány bocsássa szabadon a politikai foglyokat, mindenek­előtt az öt letartóztatott szak­szer vezeti vezetőt. A salvadori kormány még nem nyilatkozott a követelésekről, azonban ne­héz fegyverekkel felszerelt rendőr alakulatokat küldött a két nagykövetség körülzárásá- pa Lengyel—amerikai kapcsolatok (ČSTK) — Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken fogadta Edmund Muskie ameri­kai szenátort, aki átadta Ed­ward dereknek Carter levelét. Ezt követően eszmecserét foly­tattak a lengyel—amerikai kap­csolatok további bővítéséről, különös tekintettel a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködésre. Ísí X '*■ A hatvanas évek végén szerzett tapasz­talatok alapján, amikor a spa­nyol partok kö­zelében lezu­hant egy atom­fegyvereket szállító ameri­kai repülőgép, a Pentagon úgy döntött, hogy az amerikai hadsereg nuk­leáris gyakor­latai közé fel­veszi egy nuk­leáris fegyve­rekkel felsze­relt C-141-es típusú repülő­gép „gyakorló“ lezuhanását. „Kettétört nyíl“ fedőnévvel egy­hetes gyakorla­tot tartottak a Nevada állam­beli nukleáris kísérleti tele­pen. Az amerikai hadsereg főparancsnoksága meg akar győződni róla, milyen mértékben képesek a fegyveres erők tagjai felszá­molni egy atomfegyvereket szállító katonai repülőgép lezuhaná­sának következményeit, mivel az Egyesült Államokban és a NATO- tagországokban rendkívül „időszerű“ ez a kérdés. — A Nevada sivatagban levő kísérleti telep egy C-141 típusú repülőgép ron­csaival egy fantasztikus filmből vett jelenetre emlékeztet. Hogy a gyakorlat elég „élethű“ legyen, a környéket, ahol a repülőgép „lezuhant“, „kisebb mennyiségű“ radioaktív izotóppal szennyez­ték. A gyakorlat előkészítése négy évig tartott, és a költségek meghaladták a másfél milliiő dollárt (Képtávírón érkezett: ČSTK) ANGLIA VEGYES ÉRZELMEK ÉS NYILATKOZATOK A TORYK GYŐZELME UTÁN (ČSTK) — A vietnami kül­ügyminisztérium tegnapelőtt közzétett nyilatkozata megálla­pítja, hogy a kínai vezető kö­rök továbbra is provokációkat, fegyveres támadásokat szervez­nek a vietnami területek ellen, és lázasan készülődnek egy újabb háborúra, ami rendkívül feszültté teszi a helyzetet a ha­tárvidékeken. Kína továbbra is tíz hadtes­tet tart harci készültségben. A vietnami határ közelében 12 hadosztály államásozik, s to­vább folytatódik az új egysé­gek és haditechnika odalrányí- tása, főleg harckocsi-alakula­tokról és tüzérségi egységekről van szó. Üjabb hadállásokat és katonai utakat is kiépítettek. Phan Hien vietnami külügy­miniszter-helyettes a harmadik találkozó után az újságíróknak elmondotta, hogy a kínai fél által beterjesztett javaslatok egy célt szolgálnak: kihasznál­ni a tárgyalásokat arra, hogy Peking Vietnammal szemben megvalósíthassa expanzionista és hegemonista politikáját. A maóisták javaslatai abszurd kö­veteléseket tartalmaznak, ame­lyek Vietnam számára teljesen elfogadhatatlanok. A kínai fél például azt követeli, hogy Vi­etnam mondjon le a Spratley és Paracel-szigetekről, s hogy a vietnami hadsereg is vonuljon ki onnét. Annak ellenére, hogy Peking több százezer kínai nemzetiségű vietnami lakost arra kényszerített, hogy költöz­zön Kínába, most azt követeli, hogy ezrek térjenek vissza Viet­namba. Kína elutasította azt a javaslatot is, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket a viet­nami—kínai határon a béke és nyugalom helyreállítására. (ČSTK) — Mint olvasóink tudják, a brit miniszterelnöki tisztséget — a szigetország történetében először — nő töl ti be, Margaret Thatcher asz szony személyében. Tegnap Londonban közzétették a vá lasztások végső eredményeit. Ezek szerint a brit parlament alsóházában a Konzervatív Párt 339, a Munkáspárt 268, a Walesi Liberális Párt 11, a Skót Nacionalista Párt 2, a Nacionalista Párt 2, a függet­len katolikusok pártja 1, az SDLP 1. az Észak-írországi Unionista Párt 10, a ház elnö­ke 1, a Skót Munkáspárt 0 mandátumot szerzett. A szava­záson a választók 76 százaléka vett részt, az 1974. évi 72,6 százalékkal szemben. Miután pénteken ismeretes­sé vált a toryk győzelme, Ja­mes Callaghan miniszterelnök délután a Buckingham palota- ba hajtatott, s a maga és kor­mánya nevében benyújtotta lemondását 11. Erzsébet király­nőnek. Ezzel a magánkihall-' gatással a brit Munkáspárt csaknem öt éven át tartó kor­mányzásának időszaka lezá­rult. A lemondás után tartott saj* tóértekezletén Callaghan ke­sernyésen azzal magyarázta a vereséget, „hogy a tél emlé­kei túl élénkek voltak“, és hogy „az emberek a tél (sztrájkjai) ellen és nem a konzervatívokra szavaztak“. Hangsúlyozta, hogy a Labour- kabinet sokkal kiegyensúlyo­zottabb, jobb pénzügyi mér­leggel és megfékezett infláció­val adja át a gazdasági kor- mányrudat a konzervatívok­nak, mint ahogy öt éve átvet­te tőlük. A királynő röviddel Calla­ghan búcsúlátogatása után fo­gadta Margaret Thatchert, a Konzervatív Párt vezérét, és megbízta az új kormány meg­alakításával. A tőke egyértelműen üdvfi­NICARAGUA AZ FSLN ÁLTALÁNOS SZTRÁJKRA SZÓLÍTOTT Fa (ČSTK) — A nicaraguai San­dinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) egységei pénte­ken ismét egész sor sikeres tá­madást hajlottak végre Somoza nemzeti gárdája ellen. A gár­disták Managua melletti lakta­nyája ellen intézett támadás során a sandinisták nagy meny- nyiségű harci felszerelést sem­misítettek meg, és harciképte­lenné tettek több katonát. Ha­sonló akciót hajtott végre az FSLN Masaya városban, 16 ki­lométerre a fővárostól, vala­mint Condega, Yali és Posolte­ga északi városokban is. A Radio Sandino, az FSLN illegális rádióadója sugározta a front nyilatkozatát, amelyben általános sztrájkra szólítja fel a nicaraguai dolgozóikat. A nyi­latkozat szerint ez az össznem- zeti akció Somoza diktatúrá­jának összeomlását eredmé­nyezheti. 1979. V. B. A Közép-Kelet* legnagyobb „betiltott nemzetének“ nevezi a kurd népet a nyugati sajtó. Számukat nyolc-tíz mil­lióra becsülik. Zömük Törökor­szágban, Iránban, Irakban, Af­ganisztánban és Szíriában él, s egy kisebb közösség letelepe­dett Szovjet-Örményországban és Azerbajdzsánban. (A szov­jet szövetségi tagköztársasá­gokban alkotmányosan biztosí­tott nemzeti-nemzetiségi jogo­kat élveznek.) Már a sumérok és az asszí­rok is tudtak a kurdokról, akik több mint háromezer év­vel ezelőtt — három évszáza­don át — Babilon urai voltak. A középkorban, az iszlám tér­hódítása idején lelkes, fanati­kus mohamedánokká váltak. Kurd politikus — Szaladdin — alapította meg az Ayubita ka- lifátust. Uralma alatt egyesí­tette Egyiptomot, Szíriát és Mezopotámiát, és sikerült moz­gósítani úgyszólván az egész mohamedán Közel- és Közép- Keletet, hogy a keresztesektől visszafoglalják Jeruzsálemet. Jeruzsálem visszafoglalója és népe azonban soha sem tudott független önálló államot ala­pítani. A XVI. században török uralom alá kerültek a kurd­iakta területek, s a kurdok sorsa hasonlóvá vált az Otto- mán Császárság igáját nyögő többi népéhez. Hasonló volt a kurdok reagálása is: felkelést felkelés után szerveztek. Ezek ugyan rendre elbuktak, a so­rozatos bukások azonban nem akadályozták meg a kurd nem­zeti öntudat fejlődését. A szer­vezkedő kurd hazafiak a szá­zad elején széles körű propa­gandamunkába kezdtek, főként Nyugat-Európában és Ameriká­ban, hogy nemzetközi segítsé­get biztosítsanak harcukhoz. A győzelem, a siker közeli­nek látszott, amikor már bizo­nyos volt Törökország veresége a megosztott kurd nép, amely természetesen maga sem volt egységes, hiszen osztályokra, rétegekre tagolódva vívta a maga belső harcát. A másik oldalon helyezkedtek el a tö­rökök helyébe lépő brit és francia gyarmatosítók, illetve később a független és félfüg­getlen utódállamok, Törökőr­A kurdok földje az első világháborúban. A há­ború után megkötött sevres-i békét előkészítő tárgyalásokon meghallgatták a kurd delegá­tusokat: követelésükre a béke- szerződés három cikkelye Is ki­mondta, hogy Kurdisztánt ön- kormányzati jog illeti meg, egy éven belül pedig népszavazás dönt a teljes nemzeti-állami önállóságról. A Török Császár­ságot megdöntő „ifjú törökök“ forradalma azonban elsöpörte a sok vonatkozásban imperia­lista sevres-i békediktátumot, s az új erőviszonyok alapján megkötött lausanne-i szerző­dés már nem tett említést a szuverén Kurdisztáaról, csak homályosan rendelkezett ak­ként, hogy a kurd nemzeti jo­gokat tiszteletbe^ kell tartani. A Közép- és Közel-Kelet ál­lamhatárainak kialakítása is úgy történt, hogy felszabdal­ták a kurdok-Iakta tágas tér­séget. Éltől kezdve a kurd- kérdés a nyugati nagyhatalmi sakkjátszma egyik sokkoló té­nyezője lett. Egyik oldalon állt szág, Irak és Irán hadseregei­vel vívtak évtizedek óta válta­kozó sikerű harcot a kurdok. Céljukhoz akkor kerültek leg­közelebb, amikor Iránon belül a második világháború után megalakult a Mehabad Kurd Autonóm Népköztársaság. A kurd államiság eme csírája azonban nem bizonyult élet­képesnek: eltaposták az Iráni csapatok. Azóta ebben az or­szágban a kurdokat „iráni he­gyi törzseknek“ nevezik. Elne­vezésük Törökországban sem megtisztelőbb, ott helyi törö­köknek“ hívják őket. A világközvélemény a leg­többet az iraki kurdkérdésrő! tud. A bagdadi haladó rend­szerek ellen mozgósították legtöbbször nyugati „támoga­tóik“ a kurdokat, s ennek kö­szönhető, hopy jóllehet az Ira­ki Köztársaság a legszélesebb körű autonómiát ígérte és biz­tosította a mintegy két millió­nyi kurdnak, hosszú ideig eb­ben az országban voltak a leghevesebbek a zendülések. Nemrég kiderült — a kurd fel­kelők kalandos életutat bejárt, a közelmúltban meghalt veze­tője, Barzani egyik nyilatkoza­tából —, hogy a legutóbbi ösz- szecsapások előtt Kissinger és Nixon biztosítékokat adott a felkelőknek, a lázadás tervét pedig a CIA és a hírhedett iráni SAVAK szakértőivel együtt dolgozták ki a nép érdekeivel is szembefordult Barzani embe­rei. . A kurd területek egybeesnek a térség nagy olajvidékeivel; így birtoklásukért, biztosítá­sukért vívott harcuknak egyút­tal világpolitikai jelentősége van. Kitűnik ez most az iráni eseményekből is. Az Iránban is gyorsan elszabaduló „kurd indulatokat“ szemmel láthatóan jól kihasználja a hazai és a külföldi reakció. Nem lennénk meglepődve, ha a jelenlegi kurd szervezkedések egyik hangadó­ja az események lecsillapulása után olyasfajta leleplező nyi­latkozatokkal lepné meg a vi­lágot, mint nemrég Barzani... A kurdok nyugalmát, a kurd kérdés végleges rendezését mind a progresszív kurd veze­tők, mind pedig az érintett Közép- és Közel-Kelet-i orszá­gok haladó erői és vezetői ab­ban látják, hogy együtt, egy­mást erősítve érvényesítsék egymás nemzeti-nemzetiségi ér­dekeit, s ezzel is csökkentsék a bomlasztó, megosztó idegen erők behatolásának veszélyeit. KRAJCZÁR IMRE nn-.K-mr , ill ■IIIWMI—■MfU—m zölte a konzervatívok győzel* inét, de akadtak intő hangok is. Sir |ohn Methven, a gyár-* iparosok országos szövetségé* nek vezérigazgatója kijelen* tette, hogy a vállalkozók a gazdasági növekedés serken* tését remélik a toryktól. Sir, Barry Heath, a GKN nagy gép-* ipari tröszt elnöke óva inteN te a torykat, nehogy elhamar* kodva suhogtassák a törvény, ostorát a szakszervezetek jo* gai felett, s hogy helyette előbb a meggyőzés, a békés-* ség módszereihez kell nyúlni. A nagy szakszervezetek ve* zetői borúlátó nyilatkozatok-* kai fogadták a választások eredményét. A moszkvai Pravda tegnapi számában azt írja, hogy nem az ellenzék nyerte meg a vá* lasztásokat, hanem a kormány vesztette el. És éppen ennek az angol közmondásnak a szel-* lemében, illetve annak meg-* felelően változtak az erővi­szonyok a brit parlamentben. A választások véget értek, de a problémák megmaradtak és árnyékot vetnek az egész or­szág életére — írja kommen* tárjábau Borisz Sztrelnyikov. A brit fegyveres erők egyes vezetői azonnal hozzáláttak, hogy kidolgozzák az új fegy* vervásárlásokat tartalmazó kö* veteléseiket, hogy gyorsan ki* használják Margaret Thatcher többször is megismételt igére* tét; mely szerint megerősíti a brit hadsereget „a keletről jö* vő kommunista veszély ellen“* A The Guardian tegnap ezt írta: a konzervatív kormány, első lépése lesz a rendőrség megerősítése. Minden napilap megegyezett abban, a konzer* vatív miniszterelnök-asszony* nak az alsóházban elegendő szavazattöbbsége lesz ahhoz, hogy nehézség nélkül keresz­tülvigye politikai akaratát. A' londoni lapok nagy figyelmet szentelnek annak a kérdésnek, hogy miért is szenvedett vera* séget a munkáspárti Callaghan* kormány. Arra a közös meg* állapításra jutottak, hogy a kormány gazdaságpolitikája a brit közvélemény széles körű ellenállásába ütközött. A Mór* ning Star, az angol kommunis­ták lapja fontos tényezőként jelöli meg az úgynevezett szo­ciális kontraktust: a kormány ugyanis megegyezett a TUC szakszervezeti központ vezető­ségével a bérek korlátozásá­ról, s ez a múlt év végén a bérharcok hatalmas hullámait kavarta fel. Baráti találkozó (ČSTK) — Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitká­ra tegnap találkozott Luis Van Geyttel, a Belga Kommunista Párt elnökével. A baráti légkö­rű találkozón megvitatták a két párt politikájának alapvető ké r dései t. M eg k ü 1 ö n böz tetet t figyelmet szenteltek az enyhü­lő spo 1 i t Lka e l mé l y í té sé nek. Egyszerű feledékenyság? Strauss Ausztria-ellenes kirohanásai (ČSTK) — Ausztria nyilván nossága fel van háborodva, mivel Franz Josef Strauss, a reakciós bajor Ke nesz tény szo­ciális Unió elnöke beavatkozott a mai parlamenti választáso­kat megelőző kampányba. Strauss beszédet mondott az el* lenzéki Osztrák Néppárt Salz­burgban megrendezett válasz­tási gyűlésén, és támadta a Bruno Kreisky, — az Osztrák Szocialista Párt elnöke — ve­zette kormányt. A bajor politikus nyilván el­felejtette, hogy egy szuverén, semleges országban tartózko­dik. Kijelentései a gyűlés szá­mos résztvevőjének éles tilta­kozását váltották ki. Bruno Kreisky tegnap Auszt­ria belügyeibe való nyílt be­avatkozásnak minősítette Strauss lépését. Hangsúlyozta: a bajor politikus nyilván elfe­ledkezett arról, hogy Ausztria nem függ sem Bajorors*lgtól, sem az NSZK-tól.

Next

/
Thumbnails
Contents