Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-26 / 122. szám, szombat

1979. V. 26 5 * Harminc évvel ezelőtt hirdették meg a szocializmus felépítéséinek fö irányvonalát a CSKP IX- kongresszusán GAZDASAGUNK FORRADALMI EVEI ÚJ RÁDIÓKÖZPONT ÉPÜL Bratislava egyik új létesítménye a Csehszlovák Rádió szlo­vákiai stúdiójának központja lesz. „A fordított piramis* a város számos pontjáról látható. A kormány által kiemelt építkezést több vállalat dolgozói építik. Közülük a legjelen tósebb a Stavoindustria építőipari vállalat. Felvételünk az új rádióközpont épületéről készült. (Felvétel: S. Pe-tráš — CSTK) Csak a vezetőség dolga ? A z 1948-as Februári Győ­zelemmel népeink újko­ri történetének legjelentősebb mérföldkövével, mélyreható forradalmi változások kezdőd­tek a csehszlovák társadalom életének valamennyi területén. A CSKP vezetése, Klement Gottwalddal az élen, a dolgo­zó népnek a reakció felett ara­tott történelmi Februári Győ­zelme után tisztázta az elkép­zeléseket a társadalom politic kai-gazdasági, szociális és kul* turális fejlődésének további távlatairól. Ebben a szocializ­mus építésének lenini tervéből indult ki, a Szovjetunióban fo­lyó szocialista építés tapaszta­lataira támaszkodott, s ennek csehszlovákiai viszonyok között alkotó alkalmazására töreke­dett. Ennek az egész folyamatnak a tetőzése volt a szocialista építés fő irányvonalának meg­hirdetése Csehszlovákia Kom­munista Pártjának 1949. május 25—29-én megtartott történél*? mi IX. kongresszusán, amely-? nek ezekben a napokban emlé­kezünk meg a 30. évfordulójá­ról. A szocialista építés elmúlt 30 esztendejének értékelésekor mindig tudatosítjuk, hogy a történelmi visszapillantást a fejlett szocialista társadalom építésének, felépítésének és a kommunizmusba való átmenet­nek a jelenlegi és távlati szük­ségletei diktálják. Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdaságpolitikájának fő irányvonalait már a kong­resszust megelőző kampány­ban, a CSKP Központi Bizottsá­gának az összes párttagokhoz intézett levelében részletesen kifejtette, hangsúlyozva, hogy munkánk előterébe most új, nagy feladatok kerülnek gaz­dasági téren. A szocializmus építésének elsődleges feladata az ötéves terv sikeres teljesí­tése. Ilyen célokat csak az az Állam tűzhet ki maga elé, amely a szocializmus felé halad, ahol eddig sohasem látott ütemben iehet fejleszteni a termelőerő­ket, és ahol a széles tömegek aktív részvétele az országépí- tő feladatok teljesítésében a dolgozók kezdeményezése, a termelés növelésének alapjává lesz. A párton belül e doku­mentumról folyó vitában a CSKP Központi Bizottsága több ezer határozatot kapott a szakszervezetektől, számos ér­tékes indítvánnyal, amelyeket felhasználtak a kongresszusi dokumentumok kidolgozásakor. A párt gazdaságpolitikájá­nak céljait és feladatait a GSKP IX. kongresszusán a Kle­ment Gottwald által előterjesz­tett főbeszámoló tűzte ki, s to­vább konkretizálták az első ötéves tervre, és ennek megva­lósítására vonatkozó további referátumok, valamint a Szlo­vákia iparosításának problémái­val foglalkozó beszámolók. Ezek a dokumentumok a szo­cializmus anyagi-műszaki bázi­sának felépítését tűzték ki el­sőrendű feladatként. E követel­mény teljesítésére irányultak a szocialista szektor kiterjeszté­sére és megszilárdítására, az 1949—1953. évekre szóló első Hazánkban a népviseletek leg­nagyobb gyártója az Uherské Hradišté-i Slovač iparművésze­ti szövetkezet. Az ország vala­mennyi táncegyüttesét ellátja népviselettel. Ezenkívül nép- művészeti díszítésű, hímzett hői ruhákat is készít. Felvéte­lünkön Bronislava Pásková gé­pi hímzéssel díszít egy abroszt. (Felvétel: ČSTK — F. Nesvadba) ötéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésére, a mezőgaz­daság kolleklivizálására vo­natkozó konkrét feladatok. A dokumentumok rendkívüli súlyt helyeztek Szlovákia iparosítá­sára. A csehszlovák dolgozó nép abszolút többsége magáévá tet­te a CSKP IX. kongresszusának politikai irányvonalát, - ennek bizonyítéka volt a kezdemé­nyezés <és a felajánlási mozga­lom sohasem látott kibontako­zása, amely a. legkülönbözőbb formákban nyilvánult meg. A iegfelsőb part- és álla­mi szervek az ötéves terv első évére esedékes fel­adatok sikeres teljesítése alap­ján további feladatok kitűzését vették fontolóra. Az első öté­ves terv felülvizsgálására első­sorban azért volt szükség, mert gyors ütemben romlott a nem­zetközi helyzet, amikor a nyu­gati hatalmak, az Egyesült Ál­lamokkal az élen. nyíltan kezd­tek felkészülni égy új háborús konfliktus kirobbantására. Eb­ben a helyzetben a szocialista államok kénytelenek voltak szembeszállni a Nyqgat poli­tikájával, éspedig közösen, sa­ját gazdasági potenciáljuk és védelmi képességük erősítésé­vel. A nyugati hatalmak gaz­dasági blokádjának következ­ményeit a nehézipar gyorsított ütemű kiépítésével kellett el­lensúlyozni. Ugyanakkor elke­rülhetetlenül szükséges volt, hogv Csehszlovákia mint ipari­lag fejlett ország növelje a gépek és beruházási javak ex­portál a gazdaságilag kevésbé fejlett népi demokratikus or­szágokba, ezek iparosításának meggyorsítása céljából. Mindezekre a kérdésekre a CSKP Központi Bizottságának 1950. február 24-étőI 26-áig tar­tó ülése reagált, megtárgyalva és jóváhagyva az első ötéves terv néhány módosítását. A KB úgy döntött, hogy mozgósítani kell az összes belső tartalé­kot, az addigiaknál sokkal na-- gyobb mértékben kell felhasz­nálni a saját nyersanyagforrá­sokat, felgyorsítani az ipari termelés fejlődését és nagyobb beruházásokat kell eszközölni a nehéziparba. Ugyanakkor a lenini szövelkezetesítési terv­vel kapcsolatos további eljárás komplex problémáinak megol­dásával is foglalkozott. Meg­állapította, hogy megkezdődött az alapvető áttérés a csehszlo­vák mezőgazdaság fejlődésé­ben, amikor a parasztok a szo­cialista mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek útjára léptek. Az adoti szakaszban a Közpon­ti Bizottság a legfontosabb feladatként tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek meg kell szervez­niük a földek közös megmű-. velését. A CSKP Központi Bizottsága 1951 februári Ülésén további • iontos változtatásokat hajtott végre az első ötéves terven. Megvitatta és jóváhagyta a fő irányszámokat, amelyekkel megnövekedtek az eredeti öt­éves terv feladatai, előnyben részesítve a kiemelt nehézipa­ri ágazatok fejlesztését, s ugyancsak irányelveket foga­dott el a mezőgazdaság szo­cializálásának meggyorsításá­ra. Az első ötéves tervben végrehajtott mindkét módosí­tás eredeti koncepciójának megváltoztalásat jelentette. A szocializmus alapjai felépítése ütemének lényeges felgyorsítá­sa súlyos következményekkel járt, fokozott követelményeket támasztott az egész párt, az állami és a gazdasági appará­tus munkájával szemben. Az iparfejlesztés ütemének növe­lése nem ment komoly nehéz­ségek és fogyatékosságok nél­kül, amelyek átmenetileg a dolgozók életszínvonalának stagnálását okozták. A falva­kon helyenként nem tartották meg a lenini szövetkezetesíté- si terv elveit, főként az önkén­tességnek az elvét, valamint hogy fokozatosan kell átmenni a szövetkezetek alacsonyabb formáiból a magasabbakba. A CSKP mint a társadalom vezető ereje nemegyszer nehéz próbát kellett, hogy kiálljon. A párt­vezetés céltudatosan kereste a kivezető utat a bonyolult hely­zetből. Rendkívüli figyelmet szentelt azon nehézségek le­küzdésének, amelyek a lakos­ságnak kenyérrel és liszttel va­ló ellátása és a szabadpiac egész rendszere terén mutat­koztak. Itt mutatkozott meg a legmarkánsabban a bonyolult helyzet a falun, ahol nem si­került teljesíteni a beszolgál­tatás! tervet és nem növeke­dett kellő mértékben a terme­lés. A súlyos helyzettel a CSKP KB 1951 júniusi plenáris ülése foglalkozott. Klement Gottwald beszédében rámutatott a tár­sadalom életének legkülönbö­zőbb területein felmerült ne­hézségekre, akadályokra és problémákra, amelyek a párt belső életére is hatással voltak s e problémák okaira. Rámuta­tott, hogy az érdeklődés hom­lokterébe kerülnek a népgaz­daság jobb irányításának s a kommunista párt munkájának, különösen a párt és a töme­gek kapcsolatának kérdései. A CSKP KB 1951 szeptemberi ülése konkrét intézkedéseket hozott a népgazdaság átszerve­zésére. Folyamatosan több párt- és kormányhatározat je­lent meg a széntermelés növe­lésére, a kohó-, a pamutipar munkájának megjavítására, az energiaipar kérdéseinek meg­oldására és új erőművek épí­tésére. A népgazdaságban mu­tatkozó komoly aránytalansá­gok kérdéseivel a CSKP 1952. évi országos konferenciája is foglalkozott. A CSKP KB 1953 júniusi ülé­se, valamint a valutareformra és a jegyrendszer megszünte­tésére vonatkozó párt- és kor­mányhatározat megteremtette annak feltételeit, hogy a cseh­szlovák nép áldozatos munká­jának eredményeit következe­tesen fel lehessen használni a lakosság életszínvonalának szüntelen növelésére, A valu­tareform és a piac egységesí­tése a pártnak és akcióképes­ségének sikeres erőpróbája volt. Csehszlovákia Kommunista Pártjának az első ötéves terv teljesítéséért folytatott küzdel­mének ezt az egész bonyolult szakaszát a CSKP KB 1953. szeptember 4-i ülése zárta le, amely konkrét intézkedéseket hozott a gazdasági növekedés ütemének mérséklésére. Ezeket az intézkedéseket átvitték az 1954. és 1955. évi gazdasági ter­vekbe. A társadalom életének egyes területein a szocialista építés­nek a CSKP IX. kongresszusán kitűzött fő irányvonala teljesí­tésében elért eredmények meg­győzően bizonyították a szo­cializmus erejét és előnyeit. A párt gazdaságpolitikájának si­kereit röviden a következő adatokkal lehetne jellemezni. Az 1949—53-as években sike­resen folytatódott Csehszlová­kia legnagyobb kohászati kom­binátjának, a Klement Gott­wald Űj Kohónak az építése. Tizenkét erőmű, hat nagyol­vasztó, 24 gépgyár, két műszál­gyártó üzem stb. került áta­dásra. Jelentős sikereket értünk el Szlovákia szocialista iparo­sításában. Az ipari termelés 128 százalékkal növekedett. Míg Szlovákia iparának része­sedése az ország ipari terme­lésében 1948-ban 13,2 százalék volt, 1953-ban 15,6 százalékra emelkedett. Szlovákia nehéz­iparának terjedelme az első öt­éves tervidőszak végén több mint a hétszerese volt az 1937. évinek. Jelentős sikerek mutat­koznak a falu szocialista áta­lakulása terén is. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok 1953 végén a mezőgazdaságilag hasznosí­tott föld területének 44,7 szá­zalékán gazdálkodtak. Az első ötéves terv igényes feladatai­nak teljesítéséhez jelentős se­gítséget nyújtott a Szovjetunió. A nyersanyag-, megmunkáló­gép- és fogyasztási cikk-szállí­tások elősegítették a CSKP gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását. ^Qehszlovákia dolgozó né- pe a CSKP vezetésével a társadalom forradalmi áta­lakulásának kezdetén olyan értékeket hozott létre, ame­lyekre ma is büszkén tekin­tünk. Dr. VÄCLAV VONDRÄSEK, kandidátus Döntő szakaszába lépett a tagkönyvcsere előkészítése, sőt, a vezetőségi tagokkal folyta­tott beszélgetésekkel tulajdon­képpen már el Is kezdődött a tagkönyvcsere. Ez jó alkalom arra, hogy értékeljük az előké­születek eddigi lefolyását, és a tapasztalatokból levonjuk a következtetéseket, mert nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a tagkönyvcsere rendkí­vül fontos esemény a párt to­vábbi munkája szempontjából. Az előkészületek eddigi lefo­lyásából ítélve arra következ­tetünk, hogy sok pártszervezet­ben az adminisztráció, a pusz­ta ügyintézés volt előtérben, és elhanyagolták a tömegpolitikai munkát. Ez a tagkönyvcsere céljának rossz értelmezésére vall. Ismételten hangsúlyoz­nunk kell, hogy a tagkönyv­csere nem egyszerű adminiszt­ratív intézkedés, hanem fontos politikai akció, amely elsősor­ban a párt munkájának javítá­sát hivatott szolgálni. Éppen ezért fontos, hogy a tagkönyv­csere széles körű tömegpoliti­kai munkával párosuljon. A párttagoknak, sőt a pár- tonkívülieknek is szüntelenül magyarázni kell a tagkönyvcse­re politikai jelentőségéi és alapelveít, hogy elejét vegyük a szándékos vagy tájékozatlan­ságból eredő „félremagyarázá­soknak", helytelen értelmezés­nek. A tömegpolitikai munka azért is fontos, mert csak így készíthetjük fel a tagokat a beszélgetésekre. Miről van szó? A CSKP Központi Bizottságá­nak határozatában is az áll, A Kelet-szlovákiai Vasmű hengerdéje az egész termelés 90 százalékát állítja elő. A hengerdei munkások adják tu­lajdonképpen a gyártmányok végső formáját, ráteszik a bé­lyegzőt, és elindítják a világ minden tájára. Tudják, meny­nyire fontos a minőségi mun­ka, és erről olyan becsületesen gondoskodnak, amint azt a XV. pártkongresszus és pártunk Központi Bizottságának határo­zatai megkövetelik. Az utóbbi időben a dolgozók rendkívüli munkakezdeménye- zést, politikai aktivitást fejtet­tek ki. Versenyre kelt 129 szo­cialista munkabrigád és 2000 dolgozó, egy év alatt 44 000 tonna tüzelőanyagot takarítot­tak meg és teljesítették a ter­melési feladatokat, beleszámít­va az exportfeladatokat is. A kommunisták, a szakszerveze­ti dolgozók, valamint a tanuló- ifjúság hozzájárultak a tarta­lékok feltárásához. Ezek a ter­melési aggregátok kihasználá­sában, a termelési és a tech­nológiai fegyelemben, s az egyes gyártmányok minőségé­nek fokozásában rejlettek, és ezeket most kihasználjuk. Az idén ugyanis az árutermelést 1,6 százalékkal kell emelnünk, ami többek között azt jelenti, hogy a tavalyi évhez viszonyít­va 16 000 tonnával több henge­hogy a tagokkal folytatott be-1 szélgetések során mindenek­előtt a tagoknak kell elmonda­ni véleményüket és észrevéte­leiket az alapszervezet munká­járól. Beszámolnak továbbá ar­ról, hogy mit akarnak a jövő­ben tenni az alapszervezet munkájának javítása érdeké­ben, és csak ezután kerül sor a vezetőség véleményének tol­mácsolására a tag munkájával kapcsolatban. Ez így érthető és helyes, elvégre ki-ki magáról tudja a legjobban, hogy hol vannak még tartalékai. Sajnos, helyenként úgy értel­mezik az egész tagkönyvcserét, hogy az a vezetőség dolga. Azt várják, hogy a vezetőség „gon­dolkodjon“ helyettük is, a ve­zetőség „találja ki“, hogy mivel járulhatnának hozzá a párt po­litikájának megvalósításához, hogyan élhetnének teljesebb pártéletet. Ez a passzív, vára­kozó magatartás gyakran az alapszervezetek mindennapi munkájában is megmutatkozik. Sokan egyszerűen úsznak az árral, nem állnak elő Ötletek­kel, kezdeményezéssel. A tagkönyvcsere a párt most soron levő legfontosabb politi­kai feladata. Ügykezelési és szervezési szempontból is rend­kívül munkaigényes. Most min­dennél fontosabb, hogy min­den egyes tag végezzen érté^ kelést, vegye számba a képes­ségeit, hogy mivel támogathat­ná a tagkönyvcsere sikeres le­folyását. PALAGYI LAJOS, az SZLKP bratislavai II. körzeti bizottságá­nak instruktora relt anyagot kell szállítanunk. Ez rendkívül igényes feladat. Itt nem csupán a bruttó ter­melésről van szó, hanem az előírt mutatók teljesítéséről is. Főleg a karosszéria bádog­lemezek és burkolólemezek gyártására összpontosítunk, amely eléggé bonyolult, ezenkí­vül az elektrotechnikai ipar számára gyártott hengerelt le­mezek tökéletesítésére. Erről több esetben szóltunk a párt­alapszervezet közelmúltban tar­tott taggyűlésein, ahol elfogad­ták a szükséges politikai-szer­vezési intézkedéseket. A helyzetet megnehezítette az a tény, hogy az év elején a kedvezőtlen energiahelyzet termelési kieséseket okozott, a hengerdei munka is a meleg- hengerdére korlátozódott. Most minden igyekezetünk arra irá­nyul, hogy pótoljuk a lemara­dást, és bizony nem könnyű. Az ingot termeléskiesése 23 000 tonna a meleghengerdében a bádoglemezé 48 000 tonna. A dolgozók példamutatása és áldozatkészsége példás. Több vállalást tettek a Szlovák Nem­zeti Felkelés 35. évfordulójá­nak és egyéb évfordulók tisz­teletére. ALŽBETA MICAKOVA, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű munkásnője KÖTELESSÉGEN FELÜL A kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozóinak áldozatkész törekvése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents