Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-24 / 120. szám, csütörtök

< HATARSZEMIiN II11118111111 NEHÉZ HETEK UTÄN A FOLYTATÄS SEM GONDTALAN új sró zítást és a mechanikus gyom­irtást, ott ©lég, ha az üres ré­szeket újra bevetik. A megma­radó területet azonban a cu­korgyáriak javaslatára teljes egészébein újra kell bevetni, ehhez volt szükség a kombi­nált magágykészítőre, hogy még aznap földbe kerüljön a mag. Még egy rövid megbeszélés a csoportvezetővel és a trakto­Percekkel korábban mentek el a cukorgyár emberei — az Alistáli (Hroboňovo) Egysé­ges Földművesszövetkezet ré­patábláit nézték végig —, de a traktor a kombinátorral együtt már a gazdasági udvar kapu­dban állt. S miután Horváth József csoportvezető és Szokol István traktoros megismerte a „harci feladatot“, indult is a határba. — Minket a változatosság kedvéért a cu­korrépa tréfált meg, de egy­könnyen nem engedünk a huszonegyből, terveinket egye­lőre a nehézsé­gek után sem módosítjuk — mondta Józsa Károly főagro- nómus. Az indulási feltételekre Igazán nem pa­naszkodhat­nak, hiszen a földművesek tavasza ritka sz'épen kezdő­dött. Náluk március 18-án, az árpa vetésé­vel. A 180 hek­tárt kényszerpihenő nélkül ve­tették be, ami kevés évben si- • kerül, mivel ezt a munkát a legtöbb esetben kisebb-nagyobb eső zavarja meg. A növény szép, kívánni sem lehetne job­bat. — A folytatás is jó volt, legalább is addig, amíg elve­tettük a cukorrépa felét. Azután megjöttek az áprilisi, május elejei esők, sajnos széllel és hideggel tarkítva, s bizony az elvetett répának felét elhordta a szél, a megmaradt növény je­lentős hányada pedig kifa­gyott. De talán mi is indul­hatnánk, hogy ne várakozzon a traktor — Lám, ilyen az árpa — mu­tatta útközben —, és a büzára sem panaszkodhatunk — foly­tatta a Solaríssal bevetett táb­la mellett. — Ez is szép, pe­dig a legjobban megviselte a hideg. A Jubilejnája, a Száva és a Drina még szebb, de a leg­főbb az, hogy a -150 hektárból semmit sem kellett felszánta­nunk. A 90 hektáros répa táblához szinte egyszerre érkeztünk a traktorral. A terület kétharma­dán már elvégezték a talajla­Még egy rövid megbeszélés a csoportvezetővel és a traktorossal. Halról: Józsa Károly, Szokol István és Horváth József rossal, melyik sortól m«gy ki a növény, és már kezdték is a munkát. Mi is indultunk — egy újabb cukorrépatáblához. A pár percnyi utat használta ki az agronómus, hogy jellemezze az idei tavaszt a mezőgazdász szempontjából. — A tavaszi hetek nehezét ü2 agrotechnikai időbe való „be­lefér és“ jelentette. Növényter­mesztőink érdeme, hogy ná­lunk e tekintetben nem volt lemaradás. Azokon a napokon amikor lehetett dolgozni, bi­zony látástól vakuiásig a ha­tárban voltunk. Talán mondani is felesleges, hogy a szombat és a vasárnap sem volt kivé­tel. Az eredmény feledteti a fá­radtságot. Szépen kisorolt a kukorica, jó az egyedszám, megfelelő mennyiségű műtrá­gyát kapott a terület. Az ag­ronómus sajnos mégsem gond­talan. Az ok: nem kaptak, nem vethettek olyan hibrideket, amelyek vidékükön a legna­gyobb hozamokat adják — Ez már más, ugye? — mondta kísérőm, miután be­mentünk a másik répatáblába. —■ Teljes sorok, erőteljesen fejlődő növény, 80 00ü-en' alul nincs az egyedszám. A föld végében „fej etetőjére“ állított kerékpárok a táblán emberek. Napjaink megszokott látványa, egyelik, pontosabban „igazítják“ a répát. Ez — más lényeges különbségeken kívül — már csak azért is könnyebb, mivel hosszú nyelű kapával vé­gezhetik, nem kell mélyen ha­jolni. — Azért így is elfárad az ember, megérzi a dereka — mondta Torma Béláné —, hi­szen a répa tövében nőtt gyo­mot sem hagyhatjuk meg, és azt onnan kézzel kell kihúzni. 80 árat vállaltak, délelőtt főzés előtt jött ki egy órára, hogy kisebbed jen a bekapálan- dő terület. Szombaton, vasár­nap jön majd a segítség. Rásó Béláék is a hétvégi szünnapokon tudták le a 150 ár jelentős részét, de már pén­tek délelőtt is kint volt lányá­val, fiával. Ilyenkor határt nézni és a lucernát nem látni, szinte le­hetetlen. Természetesen mi s«m hagytuk ki a sorból. A sűrű, magasra nőtt nö­vényt Csölle József traktoros vágta rendekre. Amint el­mondta, nyújtott műszakban dolgozik, napi 10 hektárnál alább nem adja. Pedig ilyen hőségben 10—12 óra még a vízben is sok, nem pedig a traktor kabinjában. — Mi kellene a jó folytatás­hoz? — Részünkről munka és ki­tartás, ez adott. Maradjon a szép, meleg idő, de egy rövid és bő esé azért jól jönne. EGRI FERENC Csölle József: „Ilyen hőségben 10—12 óra még a vízben is sok " (A szerző felvételei) Megőrzik a takarmány fehérjetartalmát Kevés fii terem oz Ipoly árterületén 1979. V. 24. A lévai [Levice) járás me­zőgazdasági üzemeiben is sok gondot, nehézséget okoz a szélsőséges időjárás. Becslések szerint mintegy kilencezer hek tár búzát kellett kiszántani. Egyes parcellákon a kánikulá­ban lassan fejlődnek a növé­nyek, más parcellákon pedig olyan dús a levélzetük, hogy elnyomják a sorközökbe vetett árpát. Szakemberek véleménye szerint ezeken a táblákon az árpa megkésve dobja ki kalá-' szát, és nem érik be egyszerre a búzakalászokkal. Súlyosbítja a helyzetet, hogy még a múlt héten is pár száz hektár búzát kellett kiszántani. Hasonló ne­hézségekkel küzdenek a cukor­répatermesztő szövetkezetek is. A uagyölvedi (Veľké Ludince), az oroszkai {Pohronský Rus- kov), a zselížl (Želiezovcel és a nagysallói {Tekovské Luža- ny) efsz-ben már egyelik a cu­korrépát, más efsz-ekben a megcsereposedett földből még ki sem kelt a mag, ezért a földet gyorsan felszántják, vagy meglazítják, és újra cu­korrépával vetik be. Kintler Jó­zsef, a járási mezőgazdasági igazgatóság főökonómusa arról tájékoztatott, hogy a kifagyott repce helyére napraforgót vet­nek; Összesen kétezer hatszáz hektáron termelik ezt a nö­vényt. Tavaszi határszemle közben találkoztam Bemard Slobodník elvtárssal, az SZLKP Lévai Já­rási Bizottságának vezető titká­rával, aki elmondotta, hogy az Ipoly szabályozása lassan ha­lad, ezért a folyó nagy káro­kat okoz. Tavaly négyszer ön­tött kj, és emiatt alacsony volt a rétek hektárhozama, gyenge minőségű a széna. Kisebbek lennének a károk, ha a mező- gazdasági üzemek tervszerűen, a termelési fettételeknek meg­felelően törték volna fel a ré­teket. Néhány Ipoly menti szö­vetkezet olyan parcellákon is felszántana a réteket és lege­lőket, ahová a folyó évszáza­dokon át kiöntött. Ha jókor jött az árvíz, sok fű termett. Ezeken a területeken azonban idén a május elejei áradások miatt az átázott földben tönk­rement a búza és az árpa, még most is olyan nedves a talaj, hogy nem lehet újra szántani, vagy lazítani. Csaknem kétezer hektár földről van szó! A veze­tő titkár és más tisztségvise­lők véleménye szerint, ha to­vábbra is ilyen lassan halad az fpoly szabályozása, akkor a felszántott földeket újra gyepe­síteni kell. Milan Smolka mérnök, a já­rási mezőgazdasági igazgató­ság igazgatója arról tájékozta­tott, hogy a mezőgazdasági üzemek már több mint három­száz hektáron lekaszáltűk a lu­cernát és más évelő növényt. Egy részét a nap forró sugarai megszárították a parcellákon, más részéből zöldlisztet, vagy szenázst készítenek. Az utóbbi években a járásban egyre több szenázst készítenek, mert ilyen módon tartósított takarmány­nak nagy a fehérjetartalma. Ezen a téren különösen jó ta­pasztalatokat szereztek a nagy sallói CSKP XII. kongresszusa Efsz dolgozói. Molnár János, az efsz elnöke elmondotta, hogy tavaly az összes lucernát szé­nára szárították és szenázsol- ták. Nem voltak takarmányellá- tási gondjaik, az állatok jól gyarapodtak. Egy liter tej elő­állításához mindössze huszon­nyolc dekagramm koncentrált takarmányt használtak fel. Az elnök javasolta más üze­mek vezetőinek és dolgozóinak, hogy a lehető legszakszerűb­ben tárolják az évelő takarmá­nyokat. Ók a lucernát akkor szenázsolják, amikor sem túl fiatal, sem túl öreg, virágzás előtt áll. Fonnyasztott állapot­ban harminc-negyven százalé­kos nedvességtartalommal szál­lítják a silógödörbe. A jól tö- mített szenázst minden este fó­liaponyvával takarják le, hogy minél kevesebb levegő juthas­son a takarmány közé. Járásszerte takarmányt szál­lító traktorok haladnak az uta­kon. A földművesek kihasznál­ják a napos időt a takarmány lehető leggyorsabb begyűjtésé­re és legmegfelelőbb módon való tartósítására. Igyekeznek megőrizni a lucerna és más évelő növény értékes fehérje- tartalmát. BALLA JÓZSEF A KÖLCSÖNÖS RM MN Hozzájárulás az üzlethálózat és vendéglátóiparunk korszerűsítéséhez Érdekes, főleg a szakmai kö­zönségnek hasznos kiállítás színhelye volt a minap Bratr.s- lavában a Technika Háza. A Transelektro magyar külkeres­kedelmi vállalat közvetítésével három gyár és két ipari szövet­kezet mutatta be termékeit: vendéglátóipari berendezése­ket, hűtőpultokat, bárpultokat, hűtőkamrákat, sütőket, üstöket, nagy konyhagépeket és háztar­tási villamosipari termékeket. Ebből az alkalomból beszélget­tünk Farkas Mihállyal, a Trans elektro vezérigazgatójával. • Mi volt a kiállítás célja? — Magyarországon rendkívül fejlett a kereskedelmi és ven­déglátóipari berendezések gyár­tása. Termékeink magas mű­szaki színvonalúak, s ezert szí­vesen veszik őket világszerte, természetesen Csehszlovákiában is. E kiállításon elsősorban a szakmai közönségnek mutattuk be legújabb termékeinket. Köz­tük olyanokat, mint az önki- szolgáló rendszerű ételbár, amely mozaikszerüen van épít­ve, és tetszés szerint bármikor változtatható, modulálható, vagy a Mirköz diesel- és hűtő- technikai szövetkezet 1700 li­teres hűtőszekrénye, és a jász­berényiek hűtőkamrája, amely 10—30 köbtartalmú változatban készülhet. Külön említeném a Keripar konyharobotját, amely tizenhét műveletet képes elvé­gezni. Többek között passzíroz. habot ver, húst darál, fűszert őröl, evőeszközöket mns, kést élesít, diót tör stb. Ezek a ki­állítások arra jók, hogy tapo­gatózzunk, ismerkedjünk a partnerek igényeivel. A cseh­szlovák megrendelők kedvéért például a hűtőkamrákat ala­csonyabb változatban gyártjuk, mint a hazai piacra. Megjegy­zem, hogy ezt a kiállítást ko­rábban már bemutattuk Prágá­ban és Brnóban is, s mindenütt nagy sikere volt. Erre követ­keztetek az üzleti tárgyalások lefolyásából, a nagy érdeklő­désből és a sok megrendelés­ből is. • Milyen kereskedelmi kap­csolatokat tart fenn vállalata a csehszlovák partnerekkel? — Csehszlovákia az egyik legnagyobb üzleti partnerünk. Ezt néhány kifejező adattal is bizonyíthatom. 1963 óta például tízszeresére növekedett a Cseh­szlovákiába irányuló áruszállí­tásunk. Különösen nagy fejlő­dés állt be az utóbbi években. Míg 1975-ben 2,5 millió rubel forgalmat bonyolítottunk le, 1976-ban már 4, 1977-ben 4,5 és 1978-ban már 6,2 millió ru­bel értékben szállítottunk árut a csehszlovák partnereknek. Különösen jók a kapcsolataink a Merkuriával, az Omniával, a Technomattal és az OZAP-pal. A Merkuriával most 4,2 millió rubel értékű áru szállítására kötöttünk szerződést. A követ­kező években azonban még in­kább elmélyülnek a kapcsola taink. Tudomásom szerint Csehszlovákiában az üzlet és vendéglátóipari hálózat nagy arányú korszerűsítése va.n fo lyamatban, és ebben nekünk is nagy szerep jut. Kassára {Ko­šice) Nitrára és Banská Bystri cába szállítunk teljes üzleti be­rendezést a nagy élelmiszer- boltok felszerelésére. Különben ugyancsak mi szereltük fel a prágai és a bratislavai Prior élelmiszer részlegét. Brnóba is szállítottunk egy nagy élelmi­szerboltot. A Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottságról is felke­restek, hogy nem vállalnák-e a Slovanský düm teljes felsze­relését, és egy hatalmas, a Vencel téri híres Korunához hasonló falatozó felszerelését. De szállítottunk már ABC típu­sú áruházakat és önkiszolgáló falatozókat Európa úgyszólván valamennyi országába, továbbá a Szibériában épülő hatalmas cellulózkombinát színhelyére, Uszty-Ilimszkbe. Hozzájárulunk továbbá a jövőre sorra kerülő olimpia méltó lebonyolításához is. Többek között 12 önkiszol­gáló falatozót szállítunk Moszk­vába és Tallinba. Különben vi­lágjelenség, hogy terjednek az önkiszolgáló éttermek és üzle­tek, továbbá a mélyhűtött kész és félkész ételek. Ezek is, azok is, az ember idejét takarítják meg, megkönnyítik a dolgozó nők helyzetét. Mi ebben az iparágban otthon vagyunk,' ter­mékeink nagy megbecsülésnek örvendenek világszerte, Cseh­szlovákiában is. Az 1977. évi brnói Inteco kiállításon is ne­künk ítélték a legszebb kiállí­tás díját. • Hogyan lehetne még to­vább bővíteni a kapcsolatokat a csehszlovák partnerekkel? — A jövőben szeretnénk ki­bővíteni az együttműködést a termelésben. Eddig háztartási gépeket, trafóállomások beren­dezéseit, mosógépeket vásárol­tunk Csehszlovákiában és köl­csönösen szállítottunk világító­testeket. Most szeretnénk ki­építeni a kooperációt az Elekt- rosvittel, amelyet később a Ca- lex gyárra is kiterjesztenénk. Mi kompresszorokat vennénk a csehszlovák partnerektől, és kész hűtőszekrényekkel törlesz- tenénk az adósságot. Az együtt­működésre még számtalan le­hetőség kínálkozik, csak meg kell találni a megfelelő módját. A csehszlovák partnerekkel elé­gedettek vagyunk, mert rend­kívül megbízható üzlettársak, és kapcsolataink a kölcsönös segíteniakarás és előnvök je­gyében fejlődnek. PALÄGYI LAJOS KIEMELT FELADAT VOLT A Felső-csallóközi mezőgaz­dasági üzemekben a kukorica vetését mindenütt kiemelt fel­adatként kezelték, s így nem lehet csodálkozni, hogy a vi­szonylag későn kapott vetőmag ollenére május első napjaiban mindenütt befejezték a növény vetését. A Rékei (Mierovo) Efsz agro- nómusa, Veszprémy Imre mér­nök elöljáróban elmondta, hogy a mezei munkák első szakaszá­ban a feladatokat időarányosan teljesítették, de a 200 hektár szemes és az 50 hektár silóku­korica vetésével egy kicsit megkéstek. A vetést SPC 80-as és Monoair vetőgéppel végez­ték. A középkorai érésű Mar- tonvásárin kívül LG—9-es fran­cia korai és OSS—407-es ju­goszláv kései érésű hibrideket vetettek. A tőszám hektáron­ként a későbbi hibrideknél 70, a koraiaknál pedig 100 ezer körül mozog. A magyar Beke— 270-es silókukoricát is fogják termeszteni, ez rövid tenyész­idejű, betakarítását aratás után közvetlenül lehet kezdeni. A szövetkezet a Trnavai Ku­koricatermesztő Kutatóintézet által kidolgozott program sze­rint termeszti a növényt, s eh­hez jön még az intenzív öntö­zés is, ami majd nagymérték­ben növeli a terméshozamot. Utunkat a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban folytattuk. Vincent Králik, a növényter­mesztési ágazat vezetője tájé­koztatott. Elmondta, hogy a bevezetett ágazati irányítás ér­telmében az összesen 5270 hek­tár szántóföldön . gazdálkodó üzemegységek növénytermesz­téssel foglalkozó részlegei köz­pontilag lesznek irányítva, s így az erőket jobban lehet össz­pontosítani. A 810 hektár sze­mes és a 654 hektár silókuko­ricát idejében elvetették. Nagy gondot fordítottak még az 1330 hektár búza, a 740 hektár árpa és a többi növény fejtrágyázá­sára, vegyszeres növényvédel­mére, valamint a knltivációs és az öntözési munkákra is. GabonaneműekbŐl 43, cukor­répából 380, takarmányborsóból pedig 25 mázsás hektárhoza­mot terveztek. A növényter­mesztési ágazat 120 dolgozójá­nak az idén 36 millió korona értékű áru kitermelése és 9,5 millió korona tiszta nyereség elérése a feladata. Ehhez a dol­gozók lelkiismeretes és becsü­letes munkájúra van szükség MÉRI ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents