Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-03 / 103. szám, csütörtök
Eredményekben gazdag évtized A múltban a Stumer család birtokolta a Klátová Nová Ves-i földeket és a község erdejét. A ía több, mint a szántóföld. Nem csoda, erdős ez a vidék, a szóban forgó falu a Tríbeči hegység gyönyörű vidékén terül el. A Forradalmi Hagyományok Házában Jozef Bieliknek, a Vi- coma Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz üzemgazdászának a kíséretében sikerült bepillantást nyernünk a falu múltjába. Vičoma. Ez a községen keresztül folyó patak neve, s bizony sok-sok igazságtalanság, kiszolgáltatottság tanúja. A Vi- čoma állítólag török szó, és patakot jelent. A patak nevöre és a falu hajdani életére egyaránt rányomta bélyegét a török hadjárat. Az 1500-as évek elejétől mintegy hatvan esztendeig volt török megszállás alatt. Visszavonulásuk után a falut felégették, a lakosságot lemészárolták vagy rabszolgaként elhurcolták. A törökök elvonulása után csak nagyon lassan tért vissza az élet a régi medrébe. Az új telepesek mintegy 200 év alatt építették fel újra a falut, s Tőkésújfalunak nevezték el. Valószínűleg azért, mert a tökezetbe 1952. október 1-én lépett be Semmilyen munkától sem riadt vissza, 1955 végéig fuvarozóként dolgozott a szövetkezetben. 1955-ben az évzáró taggyűlésen választották meg a szövetkezet elnökévé, s azóta Is ezl a tisztséget töl- ,ti be. — Tekintsünk vissza az 1955-öt megelőző időkre — javaslom az elnöknek. — Tekintsünk — mondja. — 1948 májusában felosztottuk a nagybirtokot a kisparasztok és a földnélküliek között. Akik földhöz jutottak, a mezei munkák nagy részét igavonó álla-’ tokkal végezték el. A CSKP IX. kongresszusa új utat mutatott nekünk is. A faluban 1949 au^ gusztusában 73 kisparaszt szöfejtek, s 4 millió 252 ezer liter tejet adtak el, 62 ezer literrel többet, mint tervezték. Az elmúlt évben összesen 12 523 métermázsa húst adtak a piacra, 146 métermázsával többet az előirányzottnál. Ez évi húseladási tervük 12 937 métermázsa. Idei tervükben szerepel továbbá 439,5 vagon gabona, 9,7 vagon burgonya, 1270,4 vagon cukorrépa, 473 métermázsa komló eladása. Amint látjuk, igényes feladatok teljesítése vár a szövetkezetre ebben az évben is. A tervék hiánytalan teljesítéséhez szocialista kötelezettségvállalással járulnak hozzá, amelyet a CSKP IX. kongresz- szusa 30. és a szövetkezet megalakulása 30. évfordulója tiszA LEGJOBBAK KÖZÖTT A múlt és jelen Klátová Nová Vesben Joze} Gasparík rökök után csak égett fatönköket találtak. No, persze, a két évszázad alatt újjáépített Klátová Nová Ves ís már a múlté. Milyen a mai? Erről is hű képet ad az állandó kiállítás, amely a Forradalmi Hagyományok Házában tekinthető meg. S persze két élő krónikástól, a már említett Jozef Bielikíő! és a helybeli szövetkezet elnökétől is sok kérdésre választ kaptunk, különösen ami a sike rés szövetkezeti gazdálkodást illeti. A szóban forgó emlékházat az efsz pár talapszer vezet ének a kezdeményezésére a szövetvetkezetet alapított 248 hektáron kezdték meg a munkát. 1955-ben a szövetkezetben jelentős változások történtek. Kicserélődtek a vezetők, az elnöki funkciót Jozef Gasparík vette át, s Jozef Bielik került ide könyvelőnek. Megváltozott a munkaszervezés, és megszilárdult a munkafegyelem. Már ebben az évben megmutatkozott. hogy az agrotechnikai és zootechoikai eljárások helyes alkalmazása jó eredményeket hoz. Vajon milyeneket hozott? —< erre a kérdésünkre Jozef Bie^ !ik. « legilletékesebb válaszolt. — Búzából 1955-b.en egy hektárról 30 árpából 31,4. őszi repcéből 33,07 métermázsát takarítottunk be. amely akkor rekorderedménynek számított, Burgonyából 91,7 métermázsát, vagyis 50 métermázsával többet takarítottunk be egy hektárról, mint 1952-ben. S amire a legbüszkébbek vagyunk, ebben az évben sikerült kifizetnünk az összes adósságunkat. A szövetkezeti tagok minden egyes munkaegységre előlegként 10 koronát, osztalékként 9,20 koronát kaptak. Az előző évben semmi osztalék nem volt, s egy munkaegység értéke mindössze 7,50 koronát tett ki. Nem részletezem az 1955-ös esztendő után elért eredményeket, de hogy jók voltak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1967 április 29-én a mezőgazdasági termelésben és az üj termelési formák bevezeté sében elért eredményekért szövet kezetünk Munkaérdemrendet kapott. Ugyanebben az évben a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának határozata alapján a Vičoma sző vetkezet felvette a Csehszlolozef Bielik a Forradalmi Hagyományok Házában (A szerző felvételei] 1979. V. 3. kezet anyagi támogatásával 1974. március 30-án, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója és a szövetkezet megalakulása 25. évfordulója tiszteletére, nyitották meg. Egy helyiségben régi lakószobát is berendeztek. A klátovi emberek keménységüket, munkabírásukat nyilván elődeiktől örökölték. Jozef Gašparík, az elnök, nyugtalan természetű ember. Habár a helybeli szövetkezet az elmúlt harminc év alatt a topoľčanyi járás legjobbjai közé küzdötte fel magát, gyakran mondogatja: „Ez még nem az, amit szeretnénk, nehezebb feladatokkal is megbirkóztunk." És ha ezt ő mondja, akkor az egészen biztosan így is van. A közös ügyért mindig példamutatóan cselekedett. A szövetvák—Szovjet Barátság Efsz nevet. Sikereinket továbbá a Kiváló munkáért kitüntetés és több elismerő oklevél fémjelzi. A szövetkezet jelenleg 4543 hektáron gazdálkodik. A 688 dolgozó tavaly 65,6 millió korona értékű mezőgazdasági terméket termelt. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy 1955-ben a termelés értéke 1 millió 222 ezer koronát tett ki. A gabonatermelés szintje azóta elérte a hektáronkénti 50 métermázsát. Jó eredményeket érnek el a zöldségtermesztésben is. 23 hektárnyi területen a múlt évben 4066 métermázsa zöldséget termeltek, mintegy 400 métermázsával többet a tervezettnél. Jelentős sikereket érnek el az állattenyésztésben is. 1978-ban egy tehéntől 3466 liter tejet teleiére tettek. Ebben arra kötelezték magukat, hogy a bruttó termelési tervet 150 450 koronával túllépik, s 26 400 korona értékű terméket adnak el terven felül. A kötelezettségvállalás a szocialista munkabrigádok kezdeményezésére született. Az állattenyésztésben 25, a növény- termesztésben 9, a műszaki szolgáltatásokban 2 szocialista munkabrigád dolgozik. Éppen ők kezeskednek azért, hogy a Klátová Nová Ves-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz tervfeladatait hiánytalanul teljesíti, s hogy továbbra is az élenjárók közé fog tartozni, JOZEF SLUKA — Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet, mit tesz munkahelyén, illetve lakóhelyén a jeladatok teljesítéséért? Szögei István, az Ipolysági (Sahy) városi Nemzeti Bizottság elnöke. — Az elmúlt évtizedben Ipolyság többet fejlődött, mint azelőtt egy fél évszázad alatt. Megépítettük a vízvezeték és a csatorna-hálózatot, valamint a szennyvíztisztító állomást Ezekre nagy szükség volt, mert az elmúlt tíz év alatt mintegy ezer új kukást adtunik át rendeltetéséneik. Átépítettük és korszerűsítettük az üzlethálózatot, új kereskedelmi létesítményeket építettünk. A közelmúltban átadott Blankyt-szállodában, melynek épületében élelmiszerüzlet is van, negyven vendéget tudunk elszállásolni. Gyermekintézményeink két óvodával és két bölcsődével gyarapodtak. Az új gimnáziumot az ősszel, a 22 tantermes alapiskolát pedig 1981-ben avatjuk fel. A szóban forgó idő alatt autókempinggel és pionírtáborral gazdagodtunk. A város lakosainak hathatós támogatása nélkül nem érhettünk volna el ilyen szép eredményeiket. Áldozatos munkájúikról tanúskodik, hogy 1969-ben kerületi elsőségükért a kormánytól elismerő oklevelet és 200 ezer korona pénzjutalmat kaptunk. Tavaly az SZSZK kormányától kaptunk oklevelet és 100 ezer korona jutalmat. A Z-akcióban építettük fel a sebészeti klinikát, a mozit stb. Tavaly hozzáfogtunk egy iskolai étterem építéséhez, s örömmel újságolhatom, hogy ősszol már a diákokat szolgálja. Segítséget nyújtunk az autószerviz építésében, és tovább szorgalmazzuk az épülő tornaterem mielőbbi befejezését. Állami beruházással az Otex nemzeti vállalat üzletet épít, s tatarozzuk az Ipoly-szállodát. Szükség is van erre, mivel városunkban évente több mint \ millió turista is megfordul. Egy ember egyedül nem sokat tehet a feladatok megvalósításáért. A nemzeti bizottságokon kollektív munka folyik. Az irányításba, a feladatok megvalósításába igyekszünk bevonni a lakosságot is. Az elmúlt tíz év alatt városunk lakosainak száma kétezerrel gyarapodott. Ez arra kötelez bennünket, hogy számukra megfelelő munkahelyet biztosítsunk. A közeljövőben a Tlmačei Energetikai Gépgyár Ipolyságon létesít fióküzemet, amelyben 760 ember talál majd munkát. Számí- tunik a Piéta üzem bővítésével is. Ez azt jelenti, hogy 300— 500 új munkalehetőség nyílik asszonyaink számára Megkezdjük a Taban lakótelep építését A következő megbízatási időszakban fedett műjégpályát és uszodát szeretnénk társadalmi munkában építeni. Mindez nem könnyű feladat, de ha kell, megvalósításáért készek vagyunk szabad időnket is feláldozni. —n/— SAJÁT FORRÁSAINKBÓL A szokosított sertéstenyésztésé a jövö Más régen nem foglalkoztunk annyit országos szinten a mezőgazdasággal, mint az idén. S ez természetes is. Hiszen az életszínvonal állandó eme like dó sével növekszik a lakosság élelmiszerfogyasztása is. Köztudott, hogy a húsfogyasztásban a világ legfejlettebb országai közé tartozunik. Az egy főre eső húsfogyasztás jelenleg 87 kilogramm, és 1985-ig eléri a 90 kilogrammot. Ez meghatározza a mezőgazdasági üzemek állattenyésztésének jövőjét is. A húsprogram távlati tervében fontos helyet kap a sertéstenyésztés. Ez képezi majd a vágóállatok termelésének 48 százalékát. A CSKP XV. kongresz- szusa és Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határozata kimondja: „Minden szempontból a legigényesebb feladat lesz az állati eredetű élelmiszercikkek, elsősorban a hús és a hentesáru termelésének növelése, a kívánt összetételnek és minőségnek megfelelően, saját forrásainkból. Külön kiemeljük, hogy saját forrásainkból.“ Tehát, ha sikeresen teljesíteni akarjuk a húsprogramot, akkor komplexen kell fejleszte- nümk a sertéstenyésztést is. Magyarán, a mezőgazdasági üzemeknek fokozatosan rá kell térniük a szakosított sertéstenyésztésre. A tapasztalatok mutatják, hogy a sertéstenyésztésben is ez a termelési forma a leggazdaságosabb. A nagyhizlaldákban a napi súlygyarapodás meghaladja a 60 dekagrammot. S egy kilogramm hús előállításához csak 3,5 kilogramm takarmányt használnak fel. Persze, a nagyhizlaldák felépítése nem megy máról- holnapra, ez rendkívüli anyagi befektetéseket igényel. Ezért továbbra is a meglévő istállókat kell kihasználnunk, minél gazdaságosabban. E kérdésekről és a sertéstenyésztés jelenéről, jövőjéről beszélgettem Korcsmáros Istvánnal, a leleszi Május 1 földmü- vessziivetkezst főállattenyésztőjével. Kérdésemre, hogy miért csak az idén tértek át a szakosított sertéstenyésztésre, kissé lehangoló hangon mondta: — Sajnos, szövetkezetünkben eddig nem voltak meg az anyagi feltételek a belterjesebb állattenyésztés fejlesztésére. Ezt csak aztutóbbi két év gazdasági eredményei tették lehetődé. így az idén már megkezdhettük mi is a szarvasmarha és a sertéstenyésztés szakosítását. A kedvezőbb anyagi feltételeken kívül könnyíti dolgunkat, hogy e téren sem állunk tapasztalatok nélkül. Megnéztünk számos korszerű tehén- és sertésistállót is, így a saját és az ott szerzett tapasztalatokat eredményesen kamatoztatjuk. — A szakosított sertéstenyésztés kialakításában a korszerűséget elsősorban a gazdaságosság határozza meg. — Igen, ez nálunk is alapvető kérdés. Tehát a korszerű sertésistállók építésével párhuzamosan átcsoportosítjuk a sertésállományunkat is. Az állattenyésztés korszerűsítésére 23 millió koronát terveztümk, ebből az idén 5 millió koronát használunk fel. A sertésállományunk jelenleg 3470, ebből 263 az anyakoca. — fis a malacelválasztás? — Tavaly egy anyakocától 18 malacot választottunk el. Az idén 19-et szeretnénk felnevelni. Arra törekszünk, hogy a jó minőségű húsmalacok száma állandóan növekedjen. A malacok napi súlygyarapodása jelenleg 23 dekagramm, ami a mi körülményeink között jónak mondhatók. A malacot 56 napos korában választjuk el. A nagyobb gond ezután jön. Az elválasztott malac és süldő nevelésének időszaka a legkényesebb munkát követeli. Aki a sertéstenyésztésben járatos, az tanúsíthatja, hogy a magára maradt malacok mennyire érzékenyek mindenre, főleg a környezetváltozásra. Tehát ebben az időszakban nagyon kell vigyázni, mert ekkor a legnagyobb a malacelhullás. — Mi okozza ezt leginkább? — Elsősorban légzőszervi és az emésztőszervi megbetegedések. Ezért szükséges a magas műszaki biztonságú, állandóan azonos hőmérsékletet adó istállók építése, ahol minden biológiai igény biztosított a további növekedéshez és később a hizlaláshoz. — Milyen jelenleg a malacelhullás? — A régebbi istállókban 5— 7 százalékos. — Magas ez? — Ha azt veszem alapul, hogy ilyen körülmények között az elhullás elérheti a 15 százalékot, sőt többet is, akkor azt kell mondanom, hogy ez a szám aránylag reális. Az idén a malacelhullás arányát 4 százalékra szeretnénk csökkenteni. — Hogyan? — Amíg az új, korszerű Istállók felépülnek, a régiekben kell olyan feltételeket teremtenünk, amelyek a legmegfelelőbbek a vemhes tenyészkocák, a tenyészkocasüldők és a hizlalásra szánt süldők nevelésére. Ezt fűtéssel, szellőztetéssel, gondos almozással és a kifutóik használatával kívánjuk megoldani. — És IeJhet-e így a termelési költségeket csökkenteni? — Tapasztalataink bizonyítják, hogy a „ridegebb“ természetszerű tartásban is lehet kifizetőén malacot, süldőt nevelni. Nálunk a sertéstenyésztés még ilyen körülmények között is nyereséges. Egy kilogramm sertéshús előállítása 10 korona 60 fillérbe kerül. Egy mázsa súlygyarapodáshoz 107 kilogramm takarmányt használunk fel, ez 17 kilogrammal kevesebb a tervezettnél. A hízósertések napi súlygyarapodása 50 dekagramm. — A malac- és a süldőnevelés tehát a jelen körülmények között fokozott igényeket támaszt a szövetkezettel szemben? — Nekünk ahhoz, hogy a sertéstenyésztés nyereséges legyen, minden olyan igényt ki kell elégíteni, ami elsősorban az újszülötteiknek, a szopós malacoknak, valamint a szoptató kocáknak szükséges. De ugyanakkor az olcsóság jelszavát is szem előtt kell tartanunk. S csak olyan mértékig emelhetjük az állóeszköz-ráfordítást, hogy a takarmányozás és a gondozás ne Igényeljen nagyobb mérvű emberi munkát. — Tehát e gendolatkörben megfogalmazottak alapján a gazdaságos sertéstartási technológia, a szakosítás, sz uj istállók építése valóban kurköve- telmény. — Erre ösztönöznek bennünket is a párt idevonatkozó határozatai és a korszerű termelési követelmények. A korszerűbb és az olcsóbb termelési feltételek megteremtése, illetve a termelési színvonal emelése a legfontosabb feladatunk. De ugyanolyan fontos az emberséges munkakörnyezet kialakíIá ‘irí TÖRÖK ELEMÉR
