Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-18 / 115. szám, péntek

■••ŕ . 'jnammmmx': Mielőtt elindulnak a határőrt télrr ‘ Mii keH tudni o csehszlovák vámszabályokról? A külföldre útlevéllel vagy más úti okmányokkal utazó csehszlovák ái&cnpolgár devi­zakiviteli engedély nélkül sze­mélyenként (az úti okmányán szereplő és vele együtt utazó minden gye nmekre is) legfel­jebb 500 koronát vihet magá­val. Fizetőeszközünk kivitelét a vámhivatalnak igazolnia kell. Ebben az esetben is rendesen ki (kell tölteni a vámbizonylat megfelelő rovatát. Hazatérőben az utas köteles felmutatni a magával visszahozott összeget, illetve igazolnia kell külföldi felhasználásának módját. Egy- egy külföldi utazás alkalmából Bulgáriában, Magyarországon, Mongóliában, Romániában és a Szovjetunióban legfeljebb 300, az NDK-ban és Lengyelország­ban legfeljebb 100 korona vált­ható be. A pénzbeváltást kül­földön a vámbizonylaton iga­zoltatni kell. Kubától és Jugoszláviától el­tekintve, a többi szocialista or­szágba utazó csehszlovák ál­lampolgár 500 korona hatá­ráig fizetőeszközünkkel fe­dezheti az étkezési és elszál­lásolási kiadásait a Cseh­szlovák Államvasutak étkező- és hálókocsijaiban, a Csehszlo­vák Légiforgalmi Társaság re­pülőgépein, valamint a Duna- hajózási Vállalatnak, illetve a Csehszlovák Elba—-Odera-i Ha­józási Vállalatnak a szocialista tábor országai területein át közlekedő hajóin. A kiadásokat számlákkal kell igazolni. Takarékbetétkönyvet és cseh­szlovák pénznemre szóló fizeté­si okmányokat csak a Csehszlo­vák Állami Bank engedélyével vihetünk ki. Ugyanez vonatko­zik a külföldi pénzeszközökre, csekkekre, váltóikra, fizetési utalványokra és a külföldi va­lutára szóló betétkönyvekre. A váltóhelyek a vámbizonylatra bejegyzik a külföldi fizetőesz­köz kiutalását, illetve igazol­ják a valutaeladást. Semmikép­pen sem engedélyezett az előző kiutazás alkalmából szabály­szerűen kiutalt és megtakarí­tott külföldi valuta ismételt ki­vitele. A Lengyelországba utazók fi­gyelmét felhívjuk arra, hogy a kétoldalú megállapodások ér­telmében a kiutazónak annyi valutát kell kiváltania, hogy fedezhesse a lengyelországi tar­tózkodás alapvető költségeit. Személyenként és naponta leg­alább 170 zlotyt kell kiváltani. A 10 even aluli gyermekekre ez nem vonatkozik, viszont a 10-r- 15 évesekre kötelező az emlí­tett összeg felének kiváltása. Ez a lengyelországi utazás fel­tétele. Az államhatáron minden ál­lampolgár a vámtiszteknek be­jelenti és az illetékes okmá­nyokkal együtt felmutatja a ki­vitt, illetve a behozott árucik­keket és aláveti magát a devi- zaellenőrzésnek is. E bejelenté­si kötelességnek eleget tehe­tünk közvetlenül a vámtiszt felszólítása után is. A vánnnyi- latlkozaí illetékes rovata kitöl­tésének elmulasztását ebben az esetben helyettesíti a határon idejében tett szóbeli bejelentés. Vámmentesen behozhatok a hazautazás tartalmával arányos mennyiségű fogyasztási cikkek. Élelmiszerből, több fajtából összesen legfeljebb 3 kilo­gramm (az állati eredetű élel­miszerekből csak a megfelelő­en tartósítottak) hozható be, to­Harmonikák" — gyermekeknek r/ A gyermekév sok oikos, jó öt­let kiteljesedésére ad alkalmat. Felszínre hozza azt is, aurai eddig csak lappangott, szuny- nyadozott. Figyelmünket « g ye rm ekek re összpom tosí-1 juk, összedugjuk a fejünket: hol, milyen területein tehetünk még többet. Azt hiszem, ilyen „fej-összc; dugás“ eredménye lehet az a két harmonikaszerüen összehaj­togatható kiadvány is, amelyet nemrégiben a komáromi (K©.- márno) Duna menti Múzeumban kaptam. Az egyiknek „Védett činekesma daraik“, a másikinak „Zöld orvosság“ a címe. Mind­kettőt a Komáromi Járási Bé ketanács jelentette meg az izsai (Iža) Béke, illetve a bá­csi (Búč) Békevédők Efsz, a jtnib oktatási osztálya, a Duna* menti Múzeum szocialista műn- kabrigádja közreműködésével — a járás diákjai számára. A kiadványok kétnyelvű szövege tájékoztat a gyermekek jogai ról — az ENSZ 1959-ben ki­adott deklarációja ailapjáin —, szép, olvasmányos szövegbetn ismerteti a járásiban megtalál­ható mérges és gyógynövénye­ket és tíz énekesmadár-fajlát. Az esztétikusán szerkesztett és nyomtatott kiadványokat a növények és madarak rajzaival — magyar, szlovák és latin megnevezéssel ellátva — il­lusztrálták, s így akár még az iskolai oktatásban, szakköri te­véiken y ség ben is fölhasználhat­ják a gyerekek. De azt hiszem,' mindkét kiadványt nyugodt szívvel ajánlhatjuk a felnőttek­nek is, hiszen nemegyszer lá­tunk erdőn, mezőn olyan virá­got, madarat, amelynek nem tudjuk a nevét. A múzeum Illetékeseitől meg­tudtam, hogy a kiadványokat az év folyamán még több ha­sonló követi: a halaikról, a gombákról, a fáikról, az álla­tok róü.. „ Ügy gondoljuk, a komáromi­ak kezdeményezését másutt, má s j&rasoikban is követ he t- méik. —wlcxer— vábbá 2 liter bor, 1 liter egyéb szeszes ital, 250 darab cigaret­ta vagy megfelelő mennyiségű dohányáru és fél liter kölni­víz. A 18 évnél fiatalabb sze­mély nem hozhat bort, más sze­szes italt és cigarettát. Az uta­zás alatti szükségletet fedező arányos mennyiségen kívül gyógyszer behozatala az illeté­kes kórház igazgatójának írás­beli jóváhagyásától függ. A család külföldi utazása ese­tében a családtagok vámmentes behozatali limitje összevonta tó. Vámmentesen haza hozhatók még olyan személyes haszná­lati cikkek (ruha, lábbeli, fe­hérnemű), amelyeket az utas külföldön szükségből vett meg, például az elveszített vagy használhatatlanná vált stb. hol­mija helyett. Az üzemanyagra, kenő- és hajtóolajokra a vám- mentesség ugyanolyan feltéte­lek mellett érvényes, mint a ki­vitelnél. Az utas köteles a külföldön ajándékba kapott, vagy vásá­rolt holmit feltüntetni a vám­bizonylat harmadik oldalán az erre kijelölt rovatban. A 300 koronán felüli értékre vámot szabnak ki. Viszont még a 300 koronás értéken belül sem szabad behozni aránytalan mennyiségben egyfajta árucik­keket. A csehszlovák állampol­gár, a külföldön megengedetten elköltött összegtől eltekintve köteles hazahozni a magával vitt csehszlovák fizetőeszközö­ket. Különben a csehszlovák korona, továbbá a pénzegysé­günkre szóló takarékbetétköny­vek és fizetési okmányok beho­zatala a Csehszlovák Állami Bank engedélyétől függ. Külföldi valuta szabadon be­hozható. Az állampolgár nem köteles ezt bejelenteni és fel­tüntetni a vám- és devizabi­zonylaton. A külföldön szer­zett vagy az idehaza rendesen kiutalt és külföldön nem elköl­tött valutát a csehszlovák ál­lampolgár köteles hazatérése után 15 napon belül megvásár­lásra a Csehszlovák Állami Banknak felkínálni. Ismételten hangsúlyozzuk, a nyugodt, zavartalan utazásnak és külföldi tartózkodásnak egyik alapvető feltétele az, hogy következetesen igazod­junk hazánk jogszabályaihoz és a csehszlovák vámhatóságok előírásaihoz. EDUARD BISKUPIČ, az SZSZK Vámigazgatóságának dolgozója ORVOSI TANÁCSADÓ A tengeri levegő és a hörghurut Társadalmunkban a dolgozók nyaralása nem fényűzés, ha­nem az egész évi munkájuk utáni jól megérdemelt pihenés. Ezt a pihenést minden esetben úgy kell megterveznünk, hogy ne csak fárasztó vílágjárás le­gyen, hanem egészségünket is szolgálja. Ezért a tenger mel­letti nyaralást főképp a légúti A bratislavai Nemzetközi Nőnap üzemben a megvalósítása keretében új óvodát adtak át. A úezett gyermekintézményben 50 gyermek talált második otthonra (Borodá&ová — ČSTK felvétele) szociális program korszerűen beren­megbetegedésben, hörghurut­ban szenvedőknek ajánljuk. A tengeri levegő só- és jódtartal- ma miatt jó hatással van a lég­zőszerveibe. A pormentes tiszta levegő, az intenzív napsütés is hozzájárul a gyógyuláshoz. Néhány szóban ismertetném a légzőszervek fontos szerepét. A lélegzés életünk legalapvetőbb feltétele. Az orron vagy a szá­jon való lélegzéssel a levegő a légcsőbe jut, amely a hörgőik­be ágazik szét, s ezekből ki­sebb utakon keresztül a levegő a tüdőhólyagokba jut. Itt kerül sor a gázcserére a belélegzett levegő és vér segítségével. A légzőszervek védőmechaniz­mussal vannak ellátva. így pél­dául az orr finom szőrzete a por nagy részét felfogja. A fi­nomabb porszemcséket a légző- utak nyálkahártyája fogja fel. A hártyán levő vékony nyálka- rétegről a szervezet a lerakó­dott szennyeződést az orron ke­resztül, valamint köhögés útján távolítja el. Míg a levegő a légzőszerveken keresztülmegy, részben megmelegszik, s így kerül a tüdőhólyagba. Hogyha a szervezet legyen­gül, s valamely betegség — fő­képp influenza, vírusos megbe­tegedés folytán légcsőgyulla­dás keletkezik, a betegséget Okozó vírusok megtámadják a nyálkahártyát. A gyakran is­métlődő légcsőhurut, vagy a poros, füstös levegőjű helyisé­Kommentáljuk SZAPORAZZÜB I LÍPESi Csikorgó fékek, tompa ütődés, gyermekjaj, vér és gyász... Dramatizáljuk tovább? Nem szükséges. Eléggé drámaiak, sok esetben tragikusak maguk a meztelen té­nyek. Tavaly hetente átlag több mint öt 15 éven aluli gyermek életét követelték meg hazánkban a közúti balese­tek. A személyi sérülések száma csaknem kilenc volt. Sok. szór egy életre fájó nyomokat hagyó, sőt pótolhatatlan veszteségek ezek egyének, családok számára. De társadal­munk sem tekinthet és nem is tekint közömbösen ezekre a következményekre. Elsősorban azért nem, mert nálunk — és ez nem közhely — legnagyobb érték az ember, s talán a legfájdalmasabb elveszteni azokat, akik viszony­lag a legvédtelenebbek, # akikre jövőnket szándékozunk alapítani. S bár a gyász, a fájdalom pénzbe aligha fejez­hető ki. arról mégsem feledkezhetünk meg, hogy társadal­mi viszonylatban óriási népgazdasági károkat is okoznak a közlekedési balesetek. A prágai Központi Közlekedésku­tató Intézet egyik tudományos felmérése alapján az emlí­tett korosztályban hosszú távon minden halálos áldozat hozzávetőleg átlag 2 millió 8lí0 ezer koronával, a súlyos személyi sérülések pedig majdnem másfél millió koroná­val apasztják népgazdaságunkat. Elsősorban azzal az ér­tékkel, amelyet ezek a fiatalok létrehozhattak volna. Lázasan fejlődik nálunk a motorizmus, s ezáltal nagyobb lett és lesz a közróti közlekedés minden résztvevőjére le­selkedő veszély is. Ez a fejlődés persze nem állítható meg s dőreség lenne feltételezni, hogy a közlekedési balesete­ket gyökeresen felszámolhatjuk. Hiszen döntő többségük­ben okuk nem a technika, hanem maga az ember. A gyér. mekbalesetek vonatkozásában pedig nemcsak a gépkocsi- vezetők, hanem még nagyobb arányban maguk a gyerekek. Ölbe tehetjük a kezünket e tények tudatában? Nem és ezt természetesen nem is tesszük. Tisztában vagyunk kö' zös társadalmi felelősségünknek. A gyakorlatban ez kifejezésre jut abban is, hogy kutat­juk a közlekedési gyermekbaleseteket kiváltó okokat. A részletezés talán felesleges. A már említett objektív körül­ményektől eltekintve a legfőbb oknak minősíthetjük azt, hogy képkocsivezetőink jelentős hányada még nem min­dig tudatosítja: a gyerek, főleg az iskolalátogatás kezde­ti éveiben, még rendszerint nem rendelkezik elegendő köz­lekedési tapasztó lattal, ismerettel, nem érzékeli a veszély mértékét, nem tudja jól felbecsülni sem a közeledő jár. mü gyorsaságát, sem a távolságot és a felnőttektől elté­rően reagál. S jóllehet számos közlekedési balesetet nem akadályozhat meg a gépkocsivezető legnagyobb körülte­kintése sem, sok még a felelőtlenségből, a meggondolat­lanságból, a Figyelmetlenségből következő s ezért elkerül­hető végzetes mulasztás Ls. Ilyen vonatkozásban is nevelni kell tehát, a gépkocsivezetőket és indokolt esetekben szi­gorúan büntetni. A másik alapvető tennivaló a gyerekek nevelése kisko­ruktól arra, hogy a közúti forgalomban minél jobban meg­óvjuk őket. Az utóbbi években ennek érdekében igen sokat tesz az óvoda, az iskola, a közlekedési rendőrség és más szervezetek is. Nem ártana azonban, ha ennek a nevelés­nek formái még változatosabbak, játékosabbak és vonzób­bak lennének. Mindezt az utóbbi években kiegészítik a gyermekek éle­tét és testi épségét óvó, feltűnő színű, reflexív árucikkek, amelyekből ez idén mintegy 60 fajta kerül piacra. Persze mindez nem mentesíti a szülőket felelősségüktől. Gyermekeik közlekedési nevelésében helyettesíthetetlen és — sajnos esetenként elhanyagolt küldetésük van. Egész társadalmunkkal együtt, amelyeknek az óva intő adatok tanúsága szerint ezen a területen — minden elért ered­mény ellenére — szaporáznia kell a lépést. GÄLV IVÁN gekben való rendszeres tartóz­kodás miatt a hurut krónikus­sá válhat. A légulakban nagy mennyiségű hurutos váladék keletkezik, amely a tüdő ön­tisztító tevékenységének gátlá­sa miatt csak kis mértékben tud eltávozni. A Jégutakban felgyülemlett nyálka fertőzés forrása ieheť, s gyulladást okozhat. Idővel a légzőutak be­szűkülnek, s ezáltal romlik a tüdő gázcseréje. A beteg lég­zési zavarokban szenved, elein­te csak hegynek felfelé (menet, vagy lépcsőt járva, később azu­tán már sík területen vagy egy­szerűbb munka végzésekor is. Köhög, fáradékony, bágyadt. Ha nem részesül idejében megfele­lő gyógykezelésben, vagy nem történik meg a szükséges kör­nyezetváltozás, állapota hosz- szan tartó komoly betegséggé fajulhat, amely bizony sok eset­ben teljes munkaképtelenséggel is jár. Tehát legfontosabb a megelőzés! Ezért azt ajánljuk olvasóinknak, hogy gyermekei­ket már kiskorukban szoktas­sák a friss levegőn való rend­szeres mozgáshoz, légzőgya­korlatokhoz, az ésszerű sporto­láshoz. Az idősebbeknek is azt ajánljuk, hogy tartózkodjanak és mozogjanak sokat a friss le­vegőn. Nyáron ne sajnáljuk a pénzt a tenger melletti nyaralásra, vagy legalább is a hegyekben tett kirándulásokra (lehetőleg szélmentes időben). Ezt külö­nösen azoknak ajánljuk, akik hajlamosak a hörghurutra, a légúti megbetegedésekre, akik a téli hónapokban évről évre visszatérő légúti megbetegedés­ben szenvednek. A tiszta, friss levegőn való mozgás, a helyes légzőgyakorlatok elősegítik a tüdő tökéletes légcseréjét. Az ülő foglalkozást végzőknek na­ponta egészségügyi sétát kelle­ne tenniük « friss levegőn, men ezzel is elősegítik a tiidft helyes légcseréjét. Ha valaki már krónikus hörg­hurutban vagy egyéb légúti megbetegedésben szenved, rendszeres orvosi kezelésre van szüksége. De a kisebb hurutos megbetegedést., légúti fertőzése­ket nem szabad elhanyagolni- Hiszen éppen ezek jelenthetik az első lépést a krónikus hörg­huruthoz. Még fokozatosabb figyelmet kell fordítanunk a betegségre, ha lázzal jár. A betegség megelőzésében és krónikus kifejlődésében ríagy jelentősége van még a mun­kahelyi vagy lakóhelyi ártalom­nak is. Ez alatt a túlságosan poros vagy füstös környezetet értjük. A légúti megbetegedés­ben szenvedő, vagy erre hajla­mos egyénnek még munka­hely-változtatás (esetleg lakás- változtatás) árán Is biztosíta­nia kell az egészsége szempont­jából megfelelő környezetet. Végül még annyit, ha a csa­ládban súlyos légúti betegség­ijen szenvedő egyén van, le­gyünk rá tekintettel. A beteg­nek sokszor minden lélegzetvé­telért szinte fuldokolva har­colnia kell. Ezért gyakran elő­fordul, hogy féielemérzete van, valakinek a közelében kell len­nie, aki gondját viseli, segítsé­gére van. Nagy türelemre, meg­értésre, szeretőire van szük­sége. Ha a családban ilyen beteg­ségre hajlamos gyermekek van­nak, ne legyünk könnyelműek, gondolva, hogy majd elmúlik — kinövi a gyermek. Ez felelőt­lenség lenne. A megelőzés min­dennél fontosabb. Ha a hörg­hurut gyakran ismétlődik, ok­vetlenül forduljunk szakorvos­hoz. Dr. doc. REDHAMMER RAFAEL, CSc 1970. V. 16. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents