Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-13 / 88. szám, péntek
AZ EGYSÉGES FtUDMŰilESSZŰVETKEZEIEK IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA Az egységes földművesszövet* kezetek IX. országos kongresz- szusát a CSKP történelmi jelentőségű, hazánkban a szocializmus építése fő irányvonalát kitűző IX. kongresszusa 30. évfordulójának esztendejében tartjuk meg. Annak idején a fő irányvonalnak szerves része volt a mezőgazdaság szocialista átépítésének programja is. A CSKP vezetésével, a munkásosztály és az egész szocia lista társadalom sokoldalú se gítségével, a lenini szövetkezeti terv alkotó megvalósításával és a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint kolhozparaszt- sága tapasztalatainak felhasználásával, földműveseink százezrei mérhetetlen áldozatkészségének és igyekezetének köszönhetően a kisüzemi mező gazdaságot történelmileg rövid idő alatt átépítettük szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá. A mezőgazdaságban éles ősz tályharcban győztek a szocia lista termelési viszonyok, és messzemenő szociális-gazdasági változásokra került sor, amelyek alapjaiban megváltoztatták falvainkon az élet és a munka feltételeit. Annak a forradalmi követelménynek megvalósításával, hogy a föld és megmunkálásának eredményei azoké legyenek, akik rajta dolgoznak, egyszer s mindenkorra megszüntettük a kis- és középparasztok kizsákmányolását. A falvakon létrejött a szövetkezeti földművesek ňj osztálya, és elmélyült szövetsége a munkásosztállyal. Felépült az erős anyagi-műszaki alap, és a dolgozók magasabb képesítést szereztek. A mezőgazda- sági termelés volumenje bar- mine esztendő alatt megkétszereződött, a termelési alapok és a munkatermelékenység több mint négy és félszeresével növekedett. Mindez az egész társadalom javát szolgálta, és lehetővé tette á nép élelmiszerellátása magasabb színvonalának elérését. Megváltozott a mezőgazdaságban dolgozók társadalmi helyzete, lényegesen emelkedett életszínvonaluk, megszilárdult szociális biztonságérzetük, és jobbak lettek kilátásaik. A szövetkezeti tagok, a földművesek és a jtöbbi mező- gazdasági dolgozó mind aktívabban vesz részt a politikai és a közéleti tevékenységben, a párt és az állam gazdaság- és szociálpoiitikájának kimunkálásában és megvalósításában, szocialista társadalmunk igazgatásában és irányításában. Falvaink gazdag életet élnek, A kongresszus nagyra becsüli Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját a szocia lista társadalom építésében és falvainkon a forradalmi változások megvalósításában. A mezőgazdaságunk átépítésében és fejlesztésében elért eredmények nálunk, egy iparilag fejlett ország feltételei között, teljes egészében igazolták a lenini szövetkezeti terv érvényességét. A kongresszus, a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdésének 30. évfordulója alkalmából, nagyra becsüli mindazok munkáját, akik szervezték és megalapították az egységes földmű vesszövetkezete- kei, erejük és képességeik teljéből építették és fejlesztették eket. Hálával gondolunk a kis- és középparasztok munkájára, a párt, a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek és a munkások ezreinek politikaiszervező tevékenységére, akik átmentek az egységes földművesszövetkezetekbe és szilárd osztályalapállásukkal, valamint gazdag tapasztalataikkal jelentős segítséget és támogatást nyújtottak bonyolult feladataik megoldásában. Csehszlovákia Kommunista Pártja és az egész társadalom szüntelen gondoskodását a mezőgazdaság fejlesztéséről és a falu életfeltételeinek sokoldalú tökéletesítéséről a CSKP XV. kongresszusának programja és a CSKP KB 13. ülésének határozatai tanúsítják. A kongresszus teljes mértékben vállalja a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP 13. ülésének határozatait, s ezeket elfogadja mint a mezőgazdaság, az egységes földmflvesszövetke- zetek továbbfejlesztésének, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tevékenységének programját. Nagyra értékeli azt, hogy a CSKP KB ülésén megválaszolta az efsž-ek IX. kongresz- szusa előtti vita alapvető kérdéseit. Ebben a vitában a szövetkezeti földművesek és további mezőgazdasági dolgozók tízezrei járulhattak hozzá észrevételeikkel és javaslataikkal a földművespolitikti kidolgozásához és megvalósításához. Mindez társadalmi rendszerünk tényleges demokráciájának a megnyilvánulása. A kongresszus értékeli azt, hogy a hozzászólások túlnyomó többsége az adott feltételek között és az egész mezőgazdaság viszonylatában a belső tartalékok feltárásával foglalkozott. Teljes egészében azonosítjuk magunkat Ľubomír Strougal elvtársnak, a szövetségi kormány elnökének beszámolójával. A mezőgazdaságban dolgozók munkájának magas fokú társadalmi elismerése arra kötelez bennünket, hogy még következetesebben és kezdeményezőbben teljesítsük a nép élelmiszer-ellátása biztosításának feladatait. Ez buzdítólag hat a mezőgazdasági dolgozók mai nemzedékére, amely az új feltételek között méltóképpen továbbfejleszti a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést. A kongresszus, összhangban a CSKP KB 13. ülése határozatával, felszólítja a mezőgazda- sagi üzemeket, a szövetkezeti tagokat és a többi mezőgazda- sági dolgozót, hogy a t>. ötéves tervidőszak utolsó két esztendeje tervfeladatainak teljesítése során figyelmüket összpontosítsák elsősorban a belső tartalékok hatásosabb feltárására, főként a tervfeladatok teljesítése folyamatában, és ezzel egyidejűleg teremtsék meg a mezőgazdaság hetedik ötéves tervidőszakban való további dinamikus fejlődésének feltételeit. A kongresszus arra kötelezi az összes mezőgazdasági üzemet, hogy teljesítsék a CSKP XV. kongresszusán kitűzött alapvető feladatot, fokozatosan önellátókká váljanak a szemes termények termelésében, és növeljék az önellátottság globális fokát az élelmiszer termelésében. Feltétlenül szükségesnek tartja a földről való sokoldalú gondoskodást, a föld védelmét és termőképességének fokozását. A mezőgazdasági termelésre fel kell használni a föld minden hektárját, következetesen harcolva elsősorban a szántóföld területének megcsappanása ellen. Nem engedhető meg a földalap védelmével kapcsolatos jogszabályok megszegése. A kongresszus a növénytermelés belterjességének további növelése végett szorgalmazza a genetikai alap teljes kihasználását és a növények tudományosan irányított tápanyagellátásának szavatolását. Agrokémiai vállalatok építésével és fejlesztésével hatásosabban kell felhasználni a mű- és a szerves trágyát, valamint a mező- gazdasági vegyszereket. Ezzel egyidejűleg a betakarítás, a tartósítás és a tárolás folyamán törekedni kell a veszteségek lényeges csökkentésére. Az egészséges táplálkozás biztosítása céljából fokozott figyelmet kell szentelni a gyümölcs és a zöldség megfelelő összetételben és minőségben való termelésére vonatkozó fejlesztési koncepció megvalósításának. A gabonaprogram komplex megvalósítása során hangsúlyt kell helyezni a tömegtakarmányok termelésére, hogy meny- nyiségük. összetételük és minőségük minden mezőgazdasági üzemben teljes mértékben biztosítsa az állattenyésztési termelés, főleg a szarvasmarha-állomány tervezett fejlesztését és a szükséges tartalékok kialakítását. Ennek érdekében javítani kell a szántóföldi takarmányok struktúráját, növelve a lucerna, a lóhere, a takarmánykapások, a köztestermények termelését, valamint lényegesen fokozva a réteken és legelőkön termett takarmányok betakarítását. A tartósítás technológiáiban szavatolni kell a jó minőségű széna nagyobb hányadát. Ezekkel az intézke désekkel, továbbá a hüvelyesek és az olajmagvak termelése növelésével fokozni kell a mezőgazdaság részvételét a takarmányfehérjék szükségletének kielégítésében. Ezzel összefüggésben a kongresszus hangsúlyozza, hogy a jó minőségű tömeg- és fehérje tartalmú takarmányok termelése minden mezőgazdasági üzem gazdálkodása színvonalának fontos mutatója, valamint alapvető feltétele a szarvasmarha-tenyésztés Intenzív fejlesztésének és haszna növelésének. Kívánatos továbbá mindennemű takarmány még hatékonyabb fel- használása. Evégett, főleg a szarvasmarha-állomány számára, javítsuk előkészítésük módját, mélyítsük el az állattenyésztés tudományos irányítását. Minden területen növeljük a szarvasmarha-tenyésztés intenzitását. A szarvasmarha-állományt elsősorban azokon a területeken és azokban az üzemekben gyara- pítsuk, ahol alacsony a sűrűségük. Fokozatosan térjünk át az egész CSSZSZK-ban a nyílt állományforgóra. A sertéstenyésztésben következetesen valósítsuk meg a hibridizációs programot, és ésszerűen használjuk fel az abraktakarmányt. A kongresszus felszólítja az összes efsz-t, társult mezőgazdasági üzemet, állami gazdaságot és szolgáltatószervezetet, hogy hatékonyabban használják fel a termelőeszközöket. Javasolja, hogy a gabonabetakarítási technikához hasonlóan bontakoztassák ki az együttműködést más nagy teljesítményű gépek és szállítóeszközök fel- használásában, tökéletesítsék a gépek és a gépi berendezés karbantartását, vezessék be a többműszakos üzemeltetést, növeljék a gazdaságosságot, és tegyék ésszerűbbé az energia, a tüzelőanyag, főleg a nafta felhasználását. Igényli azt, hogy az efsz-ek és más üzemek gazdaságosan használják fel a beruházási eszközöket, s összpontosítsák őket a növénytermelésre, elsősorban a földalap termővé tételére, öntözőberendezések építésére és felhasználására, a takarmányalap kapacitásainak fejlesztésére, továbbá a gyümölcs és a zöldség termelésére és betakarítás utáni feldolgozására, az agrokémiai vállalatok építésére és az integrált mezőgazdasági javítószolgálat építésének befejezésére. Az állattenyésztési termelésben pedig a szarvasmarha, főleg a tehenek nagy befogadóképességű istállóinak korszerűsítésére, átépítésére és építésére. Ismétélhetően alkalmazható tervekkel és az építkezési idő lerövidítésével érjék el a költségek csökkentését. Ehhez kez- deményezően járuljanak hozzá a tervező szervezetek. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésében nagy feladatkörük van a szolgáltatószervezeteknek — a nemesítő és magtermelő szervezeteknek, a takarmányfeldolgozó iparnak, az állatorvosi és az állattenyésztési szolgálatnak, a gép- és traktorállomásoknak, a mező- gazdasági gépjavítóknak, az építő, tervező és egyéb szervezeteknek. A kongresszus megállapítja: a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása és iparszerüsítése megkívánja, hogy tevékenységüket tökéletesítsék, a mezőgazdasági üzemeknek garantálják szolgáltatásaikat, a szállított biológiai anyagot, a vetőmagvakat, az ültetőanyagot és a takarmánykeverékeket, s fokozott mértékben vegyék ki a részüket a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak felkészítéséből és neveléséből. Tegyék színvonalasabbá a tanácsadó tevékenységet, és ezzel egyidejűleg szavatolják a tudományos-műszaki ismeretek bevezetését a mezőgazdasági gyakorlatba. Javasolja azt, hogy az ilyen szervezetek dolgozóinak vállalati és személyi anyagi érdekeltsége a termelés adott szakaszain működő mezőgazdasági üzemek eredményeitől függjön. A kongresszus nagyra becsüli a tudományos-kutatási alap hozzájárulását, amely a Szovjetunió és a többi KGST-állam tudósaival együttműködésben aktívan részt vesz a mezőgazdasági termelés növelésével és belterjessége fokozásával ösz- szefüggő alapvető kérdések megoldásában. A tudománynak termelőerőként a mezőgazdaság dinamikus fejlesztése elsőrendű tényezőjévé kell válnia. A kongresszus ezért elvárja, hogy a tudományos-kutatási alap dolgozói, a CSKP KB 13. ülése határozataival összhangban, még aktívabban részt vesznek a mezőgazdasági termelés további hatékony fejlesztése döntő fontosságú feladatainak komplex megoldásában. Főleg a föld termőképessége növelésével, a kultúrák és a gazdasági állatállomány élettani és genetikai potenciáljának fokozásával, a takarmányalap megszervezésével, a szarvasmarha intenzívebb tenyésztésével, a minimális energiaigényességű technológiai eljárások racionalizálásával, a veszteségek csökkentésével, a komplex gépesítéssel és a kemizálás hatásfoka növelésével összefüggő kérdések komplexumáról van szó. Következetesebb megoldásokat várunk el a mezőgazdaság tervszerű irányítása területén is, beleértve a szakosítást és az összpontosítást, az üzemen belüli munkaszervezést és irányítást. A kongresszus értékeli az élelmiszeripar dolgozóinak cselekvő hozzájárulását a mező- gazdasági őstermelés fejlesztéséhez, részvételüket a jó minőségű mezőgazdasági nyersanyagok biztosításában, a mezőgazdasági termények felvásárlásával és szállításával összefüggő szállítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítésében, a kezeléssel és a tárolással kapcsolatos veszteségek csökkentésében. Felhívja a feldolgozó ipar szakágait és vállalatait, valamint a kereskedelmi szervezeteket, hogy aktívabban biztosítsák és alkalmazzák az együttműködésnek és integrációnak megfelelő formáit, az igényelt minőségű nyersanyagok teljes mérvű felvásárlását és feldolgozását, s vegyenek részt a közös berendezések építésében, valamint a nyersanyagok termelését szolgáló technika biztosításában. A kongresszus nagyra becsüli a gép- és vegyipar, valamint a többi népgazdasági ágazat részvételét a mezőgazdaság fejlesztésében. Ennek a részvételnek aránya tartósan növekszik, és jelenleg eléri a mező- gazdasági termelés anyagi összköltségeinek csaknem 60 százalékát. A szállító ágazatok tartósan növekvő részvétele híján — ebben a részvételben konkrét módon kifejezésre jut a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek szövetsége — a mezőgazdaság sikeresen nem fejlődhetne. A kongresszus elvárja, hogy a szállító ágazatok összhangban a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB 13. ülésének határozataival, intenzívebben és színvonalasabban szavatoljak a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését. A gépek és a gépi berendezések gyártóit felszólítja, hogy gyorsítsák meg és növeljék a célszerűen módosított mezőgazda- sági rendeltetésű gépkocsik, rakodók szállítását, gyorsabban növeljék a nagyobb teljesítményű gépek, köztük a traktorok hányadát, ezeket komplex gépsorok formájában szállítsák, növeljék az öntözőberendezések építését, az agrokémiai vállalatok gépellátását biztosító és a hiánycikként igényelt gépek, főleg a függeszthető gépszerkezetek, a vetőgépek, a takarmányhüvelyeseket, takarmánykapásokat megmunkáló, továbbá a lejtős földeken munkát végző gépek, valamint a pótalkatrészek igényelt választékának szállítmányait. A vegy- és a gyógyszeripartól elvárjuk a tervezett szállítmányok egyenletes teljesítését, a műtrágya minőségének további * javítását, a növényvédő vegyszerek, az élesztők és más takarmány komponensek termelésének növelését. Az építőipartól pedig a mésztartalmú anyagok szükségletének fedezését, az ismételhetően alkalmazható épülettípusok széles körű építését szolgáló konstrukciók és szerelhető alkatrészek szállítmányainak biztosi*- tását a kapacitásegységre eső beruházási költségek egyidejű csökkentése mellett. A kongresszus elvárja, hogy a szállító ágazatok a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátása igényes feladatainak teljesítése folyamatában, a KGST keretén belül nagyobb mértékben élnek a nemzetközi munkamegosztás lehetőségével. A kongresszus teljes mértékben támogatja & CSKP KB 13. ülésének a tervszerű irányítási rendszer, az irányítás módszerei és formái minden szinten való tökéletesítését célzó határozatait Helyesnek tartja azt, hogy az összpontosítás és a szakosítás folyamata megvalósításaban alapvető igyekezetet szenteljenek az egyesített szövetkezetek stabilizálásának és megszilárdításának. Felszólítja a tervező szerveket, a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztériumokat,. a kerületi és a járási mező- gazdasági igazgatóságokat, . hogy következetesebben biztosítsák a feladatoknak és teljesítésük anyagi-műszaki szavatolásának kölcsönös össze* függését. Elmélyült az ötéves tervek szerepe, és ez a szövetkezeteknek, valamint a többi üzemnek lehetővé tette a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása hosz- szabb távú céljainak kidolgozását és megvalósítását, a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a feldolgozó ipar és a kereskedelem vállalatai közti együttműködés és integráció bővítését. Ezzel egyidejűleg létrejöttek a termelés fejlesztésével és a gazdálkodás tökéletesítésével kapcsolatban az üzemek Önállósága és felelőssége elmélyítésének feltételei. Fokozott figyelmet kell fordítani az utóbbi években megalakult vagy a földalapjukat lényegesen növelő szövetkezetekre. A kongresszus szükségesnek tekinti, hogy a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok alapvető feladatukkal, a társadalmi szükségletek kielégítésével összhangban a feladatokat a termelési feltételeknek, az összpontosítás és a szakosítás céljainak megfelelően osszák meg, az üzemeknek segítséget nyújtsanak a tartalékok hatásos feltárásában, nagyobb figyelmet szenteljenek az átlagon aluli eredményeket elérő szövetkezeteknek és gyorsabb fejlődésük érdekében sokoldalú segítségben részesítsék őket. Gondoskodjanak a dolgozók képzettségének növeléséről és szervezzék a tapasztalatcserét. A kongresszus nagyra becsüli a CSKP KB 13. ülésének, a terv és az irányítás gazdasági eszközei kapcsolatának elmélyítését célzó intézkedéseit, amelyek a szarvasmarha-tenyésztés támogatására, az összpontosításnak, a szakosításnak, valamint az élelmiszeriparral való integrációnak elmélyítésére, az üzemek terményei jövedelmezőségében és a jövedelmükben tapasztalható különbségek csökkentésére, valamint a minőség javítására irányulnak. Sürgetőnek tartja, hogy minden efsz fokozott figyelmet szenteljen a termelés gazdaságosságának és hatékonyságának, az anyagi költségek indokolatlan növekedése okai kiküszöbölésének, a minőség javításának, a műszakarány nö- • velésének, az üzemen belüli tervezés tökéletesítésének és a gazdasági önelszámolás alapelvei elmélyítésének. Elvárja azt, hogy ezeknek az igényes feladatoknak megvalósításában jóval színvonalasabb tevékenységet fejtsenek ki az efsz-ek tisztségviselői és szakértői, va- 197M lamint az irányító szervek vezető dolgozói. IV. 1 A kongresszus, a munkáért Járó díjazás szocialista alapél(Folytatás az 5. oldalon)
