Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-11 / 86. szám, szerda

SERKENTŐ ERŐ A VERSENY Az egységes iöldművesszövet- kezetek IX. országos kongresz- szus.1t abban az időszakban tartjuk meg, amelyben dolgo­zóink szívós és sikeres harcot vívnak Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XV. kongresszusa programjának megvalósításáért, amelynek célja életünk továb­bi tökéletesítése, hazánk továb­bi felvirágoztatása. Ebben a küzdelemben — Amint azt a főbeszámolóban megállapította Strougal elvtárs — jelentős mértékben részt vesznek a szövetkezeti földmű­vesek és mezőgazdaságunk más dolgozói is. Ugyanúgy, mint falvainkon a szocializmus épí­tése egész megelőző szakaszá­ban, amelyet harminc eszten­dővel nyitottunk meg a párt történelmi IX. kongresszusa utän, az egységes földműves- szövetkezetek Vili, országos kongresszusától eltelt és ma értékelt Időszakban nem cse­kély sikereket értünk el. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja vezetésével, szoros kapcsolat-' ban íj munkásosztállyal, az egész társadalom támogatásá­A gazdasági feladatok telje­sítése. összhangban Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIV. és XV. kongresszusának hatá­rozataival, lehetővé tette a szövetkezeti földművesek szo­ciális, gazdasági és társadalmi helyzetének javítását. Megszi­lárdult szociális biztonságérze­tük, emelkedett életszínvona­luk. közeledtek a város és á falu életleltételei. Mindez ismét igazolta a szocialista gazdál­kodási mód óriási előnyeit, Csehszlovákia Kommunista Pá rt ja földművespolitikájának helyességét és előrelátását, a szocialista társadalom építésé­ben szervező szerepe érvénye sülősének jelentőségét. Ez egy­ben megteremtette a szövetke­zeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztésének feltételeit is és a szövetkezeti földművesek előtt ragyogó táv­latokat nyit meg. Amint arról Strougal elvtárs beszélt, ezzel ismét foglalko­zott a CSKP Központi Bizottsá­gának márciusi 13. ülése is, amely a 6. ötéves tervidőszak hátralevő két esztendeje trjrv A kezdeti időszakban, közvet­lenül az efsz-ek VIII. kongresz- szusa után, elsősorban a sző vétség szervezeti felépítését, a többi társadalmi szervezet irán­ti viszonyát kellett megoldani, tisztázva és megszilárdítva helyzetét a Nemzeti Front rendszerében. Egyben kerestük munkája fejlesztésének megfe­lelő formáit és módszereit Ezt a szakaszt zárta le a szövetség tevékenységének értékelése 1.974 első felében. Ezt az érté­kelést megtárgyalták a politi­kai szervek is. Megállapítást nyert, hogy az általában pozi­tív eredmények mellett, mun­kájában — minden szervezeti szinten — nem csekély tarta­lékok vannak, elsősorban köz­vetlenül a szövetkezetekben a gazdaságpolitika megvalósítása biztosításában való részvétel­ben, az efsz-ek tisztségviselői aktívája körében kifejtett mun­kában, s a mezőgazdaságo.t irá­nyító szervekkel való együtt­működésben. A megvalósított elemzés és a politikai szervek által jóvá­hagyott határozatok alapján ki­dolgoztuk és elfogadtuk prog­ramunkat, amely igényesebben orientálta a szövetség tevé­kenységét, és elsősorban hang^ súlyozottabban tette feladatá­vá részvételét a párt földmű­vespolitikájának megvalósításá­ban, a szövetkezeti földműves sek mozgósításában a termelé­si tervfeladatok teljesítésére és a hatékonyság növelésére. A szövetség ebből a jprog­val, tovább fejlesztettük es meg valósítottuk a lenini szövetke­zeti terv gondolatait. Jelentő­sen előrehaladt a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesz­tése az összpontosítás, a szako-- sitás, valamint a tudományos- műszaki haladás szeles körű érvényesítése útján s ez a ter­melés mindinkább ipari jelleget ölt. A szövetkezeti földművesek áldozatos, felelősségteljes mun­kájának, munkakezdeményezé- sük kibontakozásának, a szö­vetkezetek és az állami gazda­ságok termelési alapja szünte­len erősítésének, valamint anyagi-technikai szükségleteik szállítóágazatok általi kielégí-. tésének köszönhetően, növeke­dett a mezőgazdasági termelés volumenje. Ez lehetővé tette a nép táplálkozási színvonalának további emelését és megterem­tette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar agazata elé a párt által kitűzött alapvető cél — az élelmiszer termelésében az önellátottság fokának növe­lése — fokozatos elérésének feltételeit. feladatai megvalósítását célzó intézkedések mellett felhívta a figyelmet a jövő fejlesztési irányaira is. Határozatai az efsz-ek és a többi mezőgazda- sági üzem tevékenysége tovább­fejlesztésének irányelvei, amej lyeh ösztönöznek a szövetkeze­ti földművesek, valamint a szo­cialista mezőgazdáság minden dolgozója aktivitásának és munkakezdeményezésének nö­velésére, Az egységes földművesszövet- kezetek építésében, gazdasági és főleg társadalmi feladataik teljesítésének biztosításában, a falvakon a szövetkezeti tagok életének fejlesztésében nem csekély szerepe van a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsé­gének, amely a Nemzeti Front társadalmi szervezeteként az efsz-ek Vili. országos kong­resszusán alakult meg. Enged­jék meg ezért, hogy a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége központi bizottságainak megbí­zásából a szövetség csúcsszer­ve, a kongresszus elé jelentést terjesszek a szövetség tévé kenységérő) ramból kiindulva, tevékenysé­gében elsőrendűnek tekintette a munkakezdeményezés fejlesz­téséről történő gondoskodást. Az állami és gazdasági szer­vekkel karöltve, a szövetkezeti tagokat jóval nagyobb mérték­ben bevonta a verseny minden formájába. Míg 1974 ben a szó cialista munkaver^finyben a szövetkezeti földműveseknek csak 40 százaléka vett részt, addig 1978 ban már 66 száza­léka és a vállalt kötelezettsé­gek értéke meghaladta az egy milliárd koronát. Ebben az esztendőben az efsz-ek évzáró taggyűlésein és járási konferenciáin, a mező gazdaság szocialista átépítésé­nek és az efsz-ek IX. országos kongresszusának 30, évforduló­ja tiszteletére, 760 258 000 ko­rona értékben 131 586 egyéni, lb 751 kollektív, 1 727 vállalati és 352 együttes kötelezettséget vállaltak. A szocialista kötelezettségvál­lalások minőségileg is változ­tak. Míg az 5. ötéves tervidő­szak első éveiben a szövetke­zeti földművesek többnyire a mezőgazdasági termelés általá­nos növelésére tettek felaján­lásokat, addig jelenleg a köte­lezettségvállalási mozgalom job­ban orientálódik a termelés,, valamint az árutermelés döntő fontosságú feladataira, a tar­talékok feltárására, az anyag, energia, nyersanyag megtakarí­tására, a költségek csökkenté­sére és a termelés hatékonysá-i gának növelésére. Jelentősen fellendült a szó cialista munkabrigádoknak és a komplex racionalizációs bri­gádoknak mozgalma. A brigá­dok száma az 1973. évi 1585- ről az elmúlt év végéig 9515- re gyarapodott. Ezeknek a kol lektíváknak 115 000 tagjuk van. Viszonylag sikeres tevékenysé­get fejt ki a 18 600 szövetkezeti tagot, szolgáltatási, tudományos dolgozót és kutatómunkát ma­gába foglaló 835 komplex ra cionalizációs brigád. A munkakezdeményezésnek és a szocialista munkaverseny ben a részvételnek nagymérvű fejlődése a szövetkezeti tagok politikai alapállásáról és gon dolkodásmódjáról is tanúsko­dik. Arról, hogy egyértelműen támogatják a párt politikáját és cselekvően részt kívánnak venni megvalósításában.- A Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének szervei aktívan részt vettek az egysé­ges tölmüvesszövetkezetekben a feltaláló és újítómozgalom fejlesztésében. Fellendítették az alkotó kezdeményezést, az élenjáró technikusokat és mun­kásokat arra ösztönözték, hogy újitási javaslatokat dolgozza­nak ki és valósítsanak meg, s megoldjanak egyes feladatokat Támogatták a Szocialista Ifjú A feladatok teljesítése cselek vő megközelítésének alapvető feltétele tökéletes ismeretük és a dolgozók öntudatossága. A szövetség ezért az eltelt idő szakban figyelmet szentelt az eszmei nevelő munkának. Meg világította Csehszlovákia Kom­munista Pártja politikájának céljait, a szövetkezeti tagokat megnyerte a társadalmi fela­datok teljesítésének, fejlesztet­te hazafias és internacionalis­ta nevelésüket. Ennek a tévé kenységnek szerves része volt a munkás paraszt szövetség el mélyítése, a munkások és a szövetkezeti földművesek köze­ledéséről való szüntelen gon­doskodás. A szövetség cselek vő részvételével új alapokon bontakoztak ki a baráti és a patronátusi kapcsolatok az ipar és a mezőgazdaság dolgozó kollektívái és szocialista mun­kabrigádjai, a földművesszövet­kezetek és az iparvállalatok kö zótt, a kölcsönös segítségnyúj tásnak és a sürgető feladatok teljesítése biztosításának folya matában. A mezőgazdaság termelőerői nek fejlesztése és a mezőgazda­ságban dolgozók szakmai-poli­tikai felkészültségével szemben fizüntelenül növekvő igények az eszmei nevelő munka mel­lett megkívánták a szövetke­zeti földművesek körében a szakmai-oktató tevékenység ki- fejlesztését is közvetlenül a munkalolyamatban és a mun kakollektívákban, továbbá az eszmei nevelő munka összehan­golását az időszerű gazdasági feladatok megoldásával. A szövetkezeti földművesek tömeges nevelése és oktatása fejlesztésében beváltaik ia meg­újított szövetkezeti munkaisko­láik, amelyeket az elmúlt éveik ben évente több mint 300 000 szövetkezeti földműves lato gatta. A szövetkezeti munka iskolákban az utóbbi időszak ban a politikai nevelő munika mellett hangsúlyt helyeznek a szakmai felkészülés elmélyíté­sére is, hogy növekedjen a szövetkezeti tagok szakképesí­tése. Ezt az a sürgető követel­mény teszi szükségessé, hogy a jelenlegi 23,5 százalékról 1985- ig 50 százalékra növeljüik a ki­tanult dolgozók hányadát. Ez a feladat fokozott igényeket támaszt nemcsak a szakisko iákkal és a szaktantintézetek- kel, hanem az iskolán kívüli művelődési rendszerrel fezem­ben is. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség II. országos kongresz- szu sa határozataival összhang­ban, a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének szervei jó­váhagyták a földműves és a fa­sági Szövetség fiatal mezőgaz­dasági szakemberéinek munkás­ságát. A szövetség szervei közvet­lenül síkra szálltak a szövetke­zetekben elvégzett munka díja­zása szocialista alapelveinek érvényre jutásáért. Az állami szervekkel szoros együttműkö­désben részt vettek az új dí­jazási rendszer kipróbálásában es fokozatos gyakorlati beve­zetésében. A szövetség mind nagyobb méretekben segítséget nyújt néhány operatív feladat — me­zei idénymunkák, az állatte­nyésztési termelésben a téli kampány — teljesítésének biz­tosításában is, elsősorban az­által, hogy a munkakollekíl- vákban megtárgyalják az ilyen munkálatok terveit és teljesíté­sük politikai-szervezési biztosí­tásának módját, s fejlesztik a dolgozókról való gondoskodást. Jóllehet a szövetség kétség­telenül nagyobb mértékben vette ki a részét a földműves- politika megvalósításából, eb­ben a viszonylatban munkájá­nak még van néhánv gyön­gébb pontja. Ezekre rámutat­tak a kongresszust megelőző vitában is. Tevékenységében tartalékok találhatóak a szö- vetkezetekben a termelés éí^ a tusi ifjúság körében kifejtett tevékenység hatásosabb formáit és elmélyítették együtlműködé süket a SZISZ Pionírszerveze­tével. Ennek köszönhető a földműves ifjúság növekvő szervezettsége a Szocialista If­júsági Szövetségben, * mező­gazdasági üzemekben n SZISZ alapszervezeteinek szí nvona la sabb tevékenysége és a fiatal természettudósok isze rvezés alatt álló állomáshelyeinek nyújtott segítség A szövetség nevelő befolyást gyakorol az efsz-ek fiatal tiszt ségviselöire. a szocialista mun­ka brigádok fiatul vezetőire is, hogy emelje a politikai és szakmai színvonalukat. Szüksé­ges viszont az, hogy a szövet­kezetek és a munkakollektívák kidolgozzák a liata! tagjaikról történő gondoskodás egységes, hatásos rendszerét. A szövetkezeti földművesek szocia 1 ista ön tuda tosságá na k elmélyítésében jelentős szerepe van a politikai agitáció nak és a gazdasági propagandának. A szövetség |árási bizottságai és miaguk az egységes íöldmüves- s/.övetikezetek is közlönyöket, v i l lám ú j sá goik at 1 a liú jságo kai gazdálkodás konkrét pmbló máinak megoldásában, a mun­ka megszervezésének és az irányításnak tökéletesítésében, főleg pedig a szövetkezeti de­mokrácia helyes érvényesíté­sében. A szövetség eddig nem tanúsított kellő elkötelezettsé­get az azonos termelési félté-* telek között gazdálkodó efsz-< ek közti indokolatlan különb­ségek kiküszöböléséért vívott harcban. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy a szövetség valamennyi szervének figyelmét az eddigi-* nél nagyobb mértékben erre a. problémakörre orientáljuk, s ezen a területen jobban együtt* működjünk a mezőgazdaságot irányító állami szervekkel. El* sősorban azonban el kell mő-» lyíteni a szövetkezetekben vég* zett politikai-szervező munkát Elő kell segíteni főleg a ter-^ melési értekezletek jó élőké* szításét, mivel azok manapság, a nagy szövetkezeti egységeit feltételei között, a szövetkezeti tagok üzemeik irányításában való közvetlen részvételének egyik legfontosabb formáját ké­pezik. Ennek során célraveze* tőnek tekintjük a szakszerve* zett szervezetek sok esztendős tapasztalatainak felhasználását is. jelentetnek meg és alkalmaz^ zák a politikai, valamint: a gaz* dasági agitációnak és propa­gandának további tonnáit is, amely ilyenformán szerves ré-r szévé válik a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége neve? 10 tevékenységének. Az utóbbi időben elmélyült a szövetkezeti szerveik eg y ü t tm ink ö dé se a kommunikációs eszközök köz­ponti, kerületi és járási szer­kesztőségeivel is. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervei és az egységes f ö ldrn ü vesszővé 'keze­tek a nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Front szerveivel ét; szervezeteivel, valamint az át lámái szervekkel együttmflkö*. désben cselekvően részt vei-, tek a kulturális-nevelő, a test­nevelő munkában és a honvé­delmi szakkörök tevékenységé- ben. így például az egységes fö Ldrn üvesszövetikezetek m ű vészegyütteseinek száma 1072 tői 120-ról több mint 660-ra gyarapodott. Szocialista tártál mú új művelődési hagyományok jöttek létre. Az efsz-ek kere tében több mint 500 testneve­lési egylet, és 450 kulturális berendezés működik. ÚJ FELADATOKAT KELL MEGOLDANI! A szövetkezeti földművesek nevelésében elért eredményeik ellenére teljes mértékben nem tudtunk megbirkózni a hatva­nas évek végének, annak az időszaknak egyes következmé­nyeivel, amelyben a nevelő munkát elhanyagolták A neve­lő munkában még mindig elő­fordul a kampány szerűség, nincs átütő ereje, nem elég meggyőző a külső ellenséges ideológiai befolyással szembeni harcában. Eddig nem sikerűit teljes mértékben kibontak. z tatni nevelő szerepkörét és a szövetkezeti földművesek mun­ka kollektíváiban elérni a ne­velő munika igényelt hatás­fokát. A szövetségre, nevelő és ok tató tevékenységét tekintve, a következő időszakban minősé­gileg új feladatok hárulnak, amelyek a szakmai és a poli- t jka-i fe iJkész ii I tségge l szembe n tárna sz to 11 k ö ve te limén yek re épülnek. A szövetségnek eze­ket a feladatokat konkrét tar­talommal és formával kell fel­ruháznia. Szavatolnia kell azt, hogy a Szövetkezeti Földműve­seik Szövetségének a kommu­nista párt politikájából és ideo­lógiai tevékenységéből kiindu­ló eszmei-nevelő, művelődési, kulturális-nevelő, agitációs és propaganda tevékenysége, szö­vetkezeti földműveseink társa­dalmi tudata, magatartása, és lettéi formálásának hatásos eszközévé váljon. Az egységes földmüvesszö- veikezetek termelési és gazda­sági eredményei mind nagyobb mértékben lehetővé teszik a szövetkezeti földművesek anya­gi és kulturális szükségletei- liek kielégítését. A VIII. kong- resszustól eltelt időszakban a szövetkezeti tagok díjazásának szintje elérte az egész népgaz daság bérszintjét. Egységessé váltak a szövetkezeti földmű­vesek és a többi dolgozó nyug­díjbiztosításának elvei is. A me z őga zda ság i szőve tk öze t i mozgalomról szóló új törvény­nyel összhangban, tovább ja­vultak az egységes földműves- szövetkezetek tagjainak munka­feltételei, rendezték a munka­időt, természetessé vált szá­mos egyéb szociális előny. Rendszeresen javulnak a lakás- feltételek, a községek ellátott­sága és általában a falusi kör­nyezet. A magas fokú szociális és létbiztonság a szövetkezeti földművesek új, szocialista élet­módjának kialakulásához vezet A szövetség küldetésével összhangban, az efšz ek VIII. kongresszusa óta eltelt egész Időszakban figyelmének hom­lokterében állt a szövetkezeti parasztokról, a munka- és élet- feltételeik szüntelen tőkéletesí­(Folytatás a €. oldalon) EMELKEDETT AZ ÉLETSZÍNVONAL FEL KELL TÁR NI A TARTALÉKOKAT! ELŐTÉRBEN AZ ESZMEI NEVELŐ MUNKA A Csehszlovákjai Szövetkezeti ililmiil Szövetsége Központi Bizottságának ielentése i Szövetség levékenvsigéröi is további feladatairól Előterjesztette Fairéi Jónál a Szövetség Központi Bizottságának elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents