Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-10 / 85. szám, kedd

A szocialista mezítgazilasäg sikerei pártunk politikájának helyességét bizonyítják 1979. IV. 10. (Folytatás a S. oldalról.) és a feldolgozó vállalatok, va­lamint a kereskedelmi szerve­zetek közti együttműködés bo vitését és kapcsolataik egysze­rűsítését. Egyelőre ennek még csak a kezdeteinél tartunk. A legnagyobb az előrehaladás a baromfitermelésben és — jól­lehet szórványosan — jó ered­ményeket értünk el a növény­termesztés egyes ágazataiban is. Egyes járásokban, — főleg n dunaszerdahelyi I Dunajská Streda) járásban —, hozzáfog­tak a gyümölcs, a zöldség és más mezőgazdasági termények termelésének, raktározásának és ipari feldolgozásának szer­ves összehangolásához. Szak­avatott irányítás mellett ez az együttműködés meggyőzően ta­núsítja előnyeit. Az állami és a gazdasági szerveknek az összpontosítás, a szakosítás és a vállalatközi kooperáció szervezésénél szi­gorúan igazodniuk kell az e folyamat sikeres további fejlő­dését szavatoló elvekhez. Elsősorban az önkéntesség­nek, az efsz-ek, az állami gaz­daságok és a további szerve­retek gazdasági önállósága megőrzésének alapelvére, a termelés fejlesztésében a lag­ĽUBOMÍR STROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE váltattatok anyagi f'* dt;kéltségé­rt; gondolunk. önmagában az a fény, hogy a föld m u vessző vetkezet manap­ság már - nemcsak egy, hanem több község határát lógja át, megkívánja újra fontolóra ven­ni, hogyan lehetne a legjobban szavatolni a szövetkezeti élet további fejlődését, lökénl a szövetkezeti tagok részvételét a közös ügyek eldöntésében. A gyakorlat bizonyítja, hogy ez egyállalában nem könnyű és esetenként előfordul az is. hogy a szövetkezet vezetősége számos fontos kérdést a szö­vetkezeti tagok nélkül dönt e). A választott szerveknek, az elöljáróságoknak, a revíziós bizottságoknak és a képvise­lők testületeinek köze) kell áll-- niuk az emberekhez, ismerniük kell nézeteiket, egyszóval ele­get kell tenniük a szövetkezeti alapszabályzat szellemének és bellijének. Minden szövetkezeti tagnak éreznie kell, hogy nem­csak tájékoztatják a jelen eredményeiről és a lövő ter­veiről, hanem a szavára Is adnak és ő részt vesz a döntés folyaimtíitában. MUNKASZERVEZÉS, IRÁNYÍTÁS ÉS TERVEZÉS Az új feladatok és a nagy termelési egységeik más meg­világításba helyezik a vállala­ton belüli munkaszervezés, irányítás és tervezés kérdéseit is. Széles körű vita folyik ar­ról, hogy mikor és milyen fel­tételek mellett térjenek át a területi szervezésről és irányí­tásról az ágazatira. Erre nincs egyértelmű recept. Döntőek a konkrét feltételek, az anyagi- műszaki alap színvonala, a ter­melés és a tevékenység kon­centráltságának foka és nem utolsósorban az irányító káde­rek színvonala, az emberek fel- készültsége. Viszont minden esetben az a célunk, hogy a vállalaton be­lüli tervezés új szervezési for­mái és módozatai megteremt­sék a termelési folyamatok operatív, rugalmas és hatásos irányításának feltételeit, lent­ről egészen le — a gazdasági vezetéstől egészen az egyes munkahelyek dolgozóiig — vi­lágosan meghatározzák a fele­lősség nagyságát és mértékét. Ez egyben feltétele az ónálló elszámolási rendszer teljes ér­vényesülésének, az olyan kér­dések hangsúlyozásának, ami­lyen a gazdaságosság, a költ­ségek csökkentése, valamint az anyagi és a pénzeszközök ha­tékony ráfordítása. Arról van szó, hogy az emberek minden munkahelyen ne csak felada­taikat ismerjek, hanem azt is, hogy azokat milyen eszközök­kel és milyen gazdasági felté­telek között kel) teljesíteni ük. Csak ebben az esetben lehet hatásosan érdekeltté tenni min­den szövetkezeti tagot és. mun- kakollekfívát a munka eredmé­nyeiben, ösztönzőleg hatni kez­deményezésükre, és arra a tö­rekvésükre, hogy jól gazdál­kodjanak a rájuk bízott eszkö­zökkel. Már az előbbi kongresszuson ügy döntöttünlk, hogy nemcsak a nnunka mennyiségétől, hanem minőségétől Jüggöen is mélyre­hatóan érvényesíteni kell az érdemek és az ösztönzés alap­él vét. A íöldművesszöveikezelekben négy éve kísérletezünk * díja zás egységes rendszerével. Az eredmények altatóban kedve­zőek, s ezért javasoljuk a IX. kongresszusnak, egyezzen bele abba, hogy ezt a rendszert a 6. ötéves tervidőszak végéig be vezessék minden efsz-ben. Ezzel gyakorlatilag létrejön­nek annak feliételei, hogy tel- iesílsüik a CSKP XV. kongresz- szusának irányelvét: ... Fokozato­san érjük el, liogy a mezőgaz­daságban az azonos 'képesítést igénylő miinka díjazása lénye­gében azonos legyen a díjazás­sal a népgazdaság többi ágaza iában." A MEZŐGAZDASÁG VONZÓ ÁGAZAT Nagymértékben az emberek sokoldalú felkészültségétől függ, milyen ütemben valósít­juk meg a mezőgazdaság fej­lesztésének céljait, hogyan mé­lyítjük el ipari jellegét. Emlékezzünk vissza, milyen Volt a helyzet hét évvel ez­lőtt, az efsz-ek VIII. kongresz- szusa idején. A szövetkezetek bői és általában a mezőgazda­ságból az emberek elszállingóz­tak. Sokhelyütt komoly munka­erőhiány lépett fel, különös­képpen elégtelen volt a fiata lók utánpótlása. S milyen a helyzet ma? Persze nem szabad idealizálnunk, de a Vili. kong­resszus óta jelentős változás következett be. A mezőgazda­ságba fiatalok, szakemberek jöttek, jelentősen stabilizálód­tak a munikakollektivák *S ki­sebb lett a munkaerő-vándor­lás. Egyszóval a mezőgazdaság vonzó ágazat. Márpedig ez nagy, pozitív változás. Ez a kommunista párt politikájának nagy sikere. Míg 1960-ban az efsz-ekben 1000 állandó dolgozó közül csak egy volt főiskolai végzett­ségű, addig tavaly már több mint tizenhárom. A teljes kö­/sépiskolai végzettségű dolgozók száma több mint megtizenegy- szereződütí. Az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés vezetőinek 37 százaléka főiskolai képesítésű. Helyes az, liogy a mezőgaz­dasági üzemek többsége figyel­met fordít a szakképzett embe­rek felkészítésére, széthelvezé- sére és általában felhasználá­sukra. A dolgozóik szakmai és poli­tikai színvonala, a munka irán­ti cselekvő és alkotó hozzáál­lásuk a jobb eredményeik eléré­sének és az életben nap nap után előforduló akadályok le­ik iizdésének hatásos útja. Becsüljük azt, hogy életünk más területeihez hasonlóan, a in unkakezdeményezésnek és a munkaversenynek a mezőgazda­ságban is széles az alapja. Főleg a szocialista munkabri­gádok, amellett, hogy töreked­nek a termelés növelésére, mind nagyobb mértékben összehan­goltan képviselik az alapvetőt — a kiváló minőséget és a ma­gas fokú gazdaságosságot. Az emberek kezdeményezése általunk nagyra becsült, komoly érték. Ezért a döntő fontossá­gú feladatokra kell orientál­nunk; egyidejűleg megteremtve teljes és hatásos érvényesülé- séoek teltételeit. E tokintetben fontos szerepe van a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének, amely a ta­pasztalatok szerint számos jó eredményt ért el a szövetkeze­ti tagok munkakezdeményezése fejlesztésében, hanem a nev«?- iésben és oktatásban s főképp a szövetkezeti dolgozókról és a családtagjaikról, történő gon­doskodásban is. A jövőben azonban szüksé­ges, hogy eredményesebben já­ruljon hozzá a párt gazdaság­puli ti ká ja meg va lósí tásá hoz éppúgy, mint a szövetkezeti élet fejlesztéséhez, a szövetkezeti demokrácia elmélyítéséhez. Szővetkezteink sikeres fejlő­dése elősegíti a falu sokoldalú felvirágzását is. Az efsz-ek nemzeti bizottságokkal, a Nem­zeti Front szervezeteivel és a lakossággal való együttműkö­désének eredménye a több száz példás község, öröm látni ar­culatukat, rendezettségüket, a szép munka- és életkörnyeze- tet. Ebben is kifejezésre Jut, mennyire liasznos társítani az eszközöket az önsegélyes ak­ciókra és cselekvőén támogatni a nemzeti bizottságokat a falu további felvirágzását célzó igye­kezetükben. Ezt folytatni kell, mivel a falvakon még sok min­den kell ahhoz, hogy az embe­rek valóban elégedetten élje* nek és dolgozzanak. ÚJ FELTÉTELEK, ŰJ LEHETŐSÉGEK Elvtársak, a vállalaton belü­li irányitás tökéletesítése szo­ros kapcsolatban áll a mező­gazdaság tervezésének és pénz­ellátásának egész rendszerével. Ezt is összhangba kell hoznunk az új feltételekkel. A mezőgaz­dasági üzemek tevékenységében ily módon is ki kell emelni a termelés gyors fellendítésének és különösképpen az újraterme­lési folyamat minőségi vetüle­tűinek orientációját. A jelenle­gi előkészítő munkálatok célja az irányítás minden szintjén tökéletesíteni a terv kimunká­lását, belső összefüggéseit, s ezáltal célja a terv teljesítésé­nek hatásosabb ellenőrzése is. A terv aktívan hasson az egyes szövetkezetek indokolatlan ter­melési és gazdasági különbsé­geinek megszüntetésére. Mind­annyian jól tudjuk, hogy milyen gyönge pontjai vannak a szál­lítói-megrendelői ka peso la to k - nak. Ezért pontosabban kíván­juk körülhatárolni a szakágak és a vállalatok gesztori felelős­ségét az anyagi-műszaki ellá­tásáért és el kell mélyíteni ezeknek a kapcsolatoknak a gazdasági tartalmát. Hosszú le­iárat ú szerződéseik megkötésé­re kell áttérni ott, ahol ez meg- 1 ele lőnek bizonyul és lehetsé­ges. Ezzel összefüggésben szeret­nénk lelülvizsgálni a szövetke­zetek és az állami gazdaságok általi gép- és gépiberendezés- vásárlás beruházási limitjei ed­digi alkalmazásának célszerű­ségét is. A kongresszust megelőző vita megerősítette a gazdasági esz­közök rendszere módosításá­nak igényét is. A 'párt központi bizottsága legutóbbi ülésével összhangban intézkedéseket dolgozunk ki, amelyeknek célja a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés jövedelme­zőségének nagyobb támoga­tása. A felvásárlási árak tervbe vett emelése részét ké­pezi az olyan termelési és gaz­dasági intézkedések komplexu­mának, amelyeket a marhahús- és a tejtermelésben kell meg­valósítanunk, hogy ezen a terü­leten nagyobb legyen az előre- íéipés. Továbbá differenciált árakkal és prémiumokkal is hatni kívánunk a mezőgazdasá­gi termények és nyersanyagok minősége javítására és a kon­centrált takarmánnyal való jobb gazdálkodásra. Előlkészít­jük a differenciált pótdíjaknak, a földadónak módosítását és további eszközöket, amelyekkel jobban akarjuk biztosítani a szükséges újratermelési költsé­gek megtérülését, a rosszabb termelési feltételek között is. A CSKP legutóbbi ülése hatá­rozataival összhangban, javas­latot dolgoznak ki arra vonat­kozóan, hogy a társadalombiz­tosítás, a költségeinek részle­ges megtérítését szolgáló szö­vetkezeti hozzájárulás révén el­érje a népgazdaság többi ága­zatának szintjét. Ezzel egyide­jűleg érvénybe lépne az új szö­vetkezeti nyugdíjasok öregségi és rokkantsági járadéka megha­tározásának új, az eddiginél előnyösebb módja. Ez a változtatás kiküszöböli a szövetkezeti tagok és a nép­gazdaság többi dolgozója JAra-1 dékbiztosítási szintje közti utol­só különbséget is. A gazdasági eszközök tökéle­tesítését célzó mumkát úgy ké­szítjük elő, hogy az új elren­dezés érvénybe léphessen a kö­vetkező ötéves tervidőszak ele­jén, miközben a szarvasmarha- tenyésztést ösztönző egyes ár­módosítások már a jövő év ele­jén hatálybe lépnének. A kongresszus előtti vitában számos bíráló észrevétel hang­zott el a mezőgazdasági és élel­miszeripari minisztériumok, a mezőgazdasági igazgatóságok, valamint az egyéb mezőgazda- sági szolgáltató szervezetek cí­mére is. Ezekben az irányító láncsze­mekben számításba kell venni az utóbbi években mezőgazda­ságunkban végbement változá­sokat. Meggyőződésünk, hogy a miniszterek, a mezőgazdasági igazgatóságok és más szerve­zetek igazgatói, valamint az irányító szféra dolgozóinak egész kollektívája konkrét kö­vetkeztetéseket von le a párt központi bizottságának tanács­kozásából, a szövetkezeti ta­gok jogos bírálatából és ennek a kongresszusnak határozatai­ból is. ÖSSZHANGBAN NÉPÜNK ÉRDEKEIVEL Elvtársak, tisztelt barátaim, a tudomány példátlan felfe­dezéseinek és a forradalmi társadalmi változásoknak ide­jében élünk. Az emberek be­hatoltak a világűrbe és nagy igyekezetet fejtenek ki az energetikai és az élelmiszer­probléma megoldására. Az em­beriség mind nagyobb hányada dönt a viszonyok új, szociális szempontból igazságosabb el­rendezése mellett. A szocializ­mus a világ népeinek legvon­zóbb métája lett. Általában elmélyült annak tudata, hogy az emberiség éle­tének egyetlen ésszerű alter­natívája a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének poli­tikája és politikai, valamint ka­tonai területen is a tartós eny­hülés. A szocialista államok az utób­bi időben Uj békejavaslatokat lerjesztettek elő. Ezeket magá­ba foglalja a Varsói Szerződés Polilikai Tanácskozó Testületé­nek nyilatkozata, valamint Leonyid Jljics Brezsnyev elv- társnak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­ga főtitkárának, a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége elnökének beszéde is. Nemzeteink átélték két világ­háború borzalmait. Ezért mé­lyen érdekeltek vagyunk a bé­kés fejlődésben nepicsak öreg földrészünkön, hanem a többi földrészen is. Népünk legsajátabb érdekei­vel összhangban, cselekvően együttműködünk a forradalmi és békeszerető erőkkel abban a törekvésben, hogy hozzájárul­junk azoknak a nagy céloknak eléréséhez, amelyekért oly si­keresen harcol legközelebbi ba­rátunk és szövetségesünk — a Szovjetunió. Ennek az útnak szemmel látható sikerei tükrö­ződnek az egész világ dolgo­zóinak és haladó nyilvánossá­gának hatalmas támogatásában. Ennek mély jelentősége van főleg az utóbbi időszak számos fejleményével kapcsolatban, amelyek arról tanúskodnak, hogy a békés fejlődés nincs az ínyére a világ minden erői­nek. Kína agressziója Vietnam­mal és Laosszal szemben, az arab nép alapvető érdekeinek elárulása, az imperialista kö­rök további kísérleteivel egye­temben, világosan bizonyítja a kedvező irányú nemzetközi fej­lődés visszafordításának, az új háborús tűzfészkek szításá­nak és annak törekvését, hogy a világot ismét visszataszítsák a bizonytalanság és a hideg­háború időszakába. Határozottan szembeszegü­lünk ezekkel a reakciós erők­kel és a jövőben is elszántan támogatni fogjuk azokat, akik nemzeti szabadságra és függet­lenségre törekednek, s akik harcolnak az imperialista kö­rök minden kísérlete ellen, hogy visszaforgassák a törté­nelmi fejlődés kerekét. Nemzeteink hagyományainak, az igazságosság és a jog iránti mély érzékének megfelel az, hogy a társadalmi fejlődés kér­déseit a világ fejlődésével összhangban oldjuk meg, amely egyértelműen a szocializmus és a béke ügye javára alakul. Elvtársak, tisztelt vendégek, büszkék vagyunk arra, hogy a mi országunknak, munká­sainknak és földműveseinknek a mezőgazdaság történelmi át­építése folyamatában nyert ta­pasztalatai is meggyőzően bi­zonyítják a lenini szövetkezeti terv egyetemes érvényét. Ennek az útnak helyességét szemléltetően tanúsítják főleg az elmúlt tíz esztendőben, a CSKP új vezetőségével — élén Gustáv Husák, elvtárssal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK elnökével — elért je-; lentős eredmények. Ezek nagy-* mértékben köszönhetőek éppen' a szövetkezeti földműveseknek,- egységes földmű vesszövetkeze- leinknek. Az elérttel azonban nem elé­gedünk meg. A további munká­ban abból indulunk ki, hogy mind nagyobbak a lehetősé­geink és növekednek a társa­dalom igényei, valamint szük­ségletei is. Erélyesebben kell tökéletesítenünk az irányítást minden szinten és keresnünk kell a belső tartalékok felhasz­nálásának új, hatékonyabb módjait. A mezőgazdaság szá­mára is napjaink parancsa a következetes irányvétel a ter­melés minőségi vetületeire, mi­vel itt is célunk a lényegesen nagyobb teljesítőképesség, bel­terjesség és hatékonyság. Meggyőződésünk, a szövetke­zeti földművesek mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredmények­kel fejezzék be a 6. ötéves terv­időszak hátralevő két évét és így hozzájáruljanak szocialista tár­sadalmunk további fellendülése szilárd alapjának megteremté­séhez. Engedjék meg, tisztelt elvtár­sak, kifejeznem azt a szilárd meggyőződést, hogy ezen a megbízható úton szocialista társadalmunk, kommunista pár­tunk önökben, az efsz-tagok nagy családjában úgy, mint ed­dig minden esetben, szilárd tá­maszra talál, s a jövő eszten­dőkben is minden erejüket és képességüket latba vetik né­pünk nyugodt és boldog élete, gyönyörű hazánk, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság to­vábbi felvirágzása érdekében. ' /VScímek: Üj Szó) .'-íjomeviv

Next

/
Thumbnails
Contents