Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-09 / 84. szám, hétfő

A párt határozatmegvalósító ereje az igényes célokért vívott küzdelemben növekszik

Irtó: Mikulás Benő, a CSKP KB titkára

Csehszlovákia Kommunista Pártja, szervei és szervezetei minden erejüket: a XV. pártkongresszus programjának következetes teljesítésére összpontosítják. A kommunisták mindennapos szervező és nevelő munkájának fő tartalma minden munkaszakaszon az idei állami terv feladatainak sikeres teljesítéséért és egyúttal az egész 6. ötéves terv megvalósításáért vívott harc. E feladatok rendkívül nagy erőfeszítéseket és felelős hozzáállást követelnek meg mindannyiunktól, hatékony szervezést és irányítást teszneik szükségessé minden területen. Csak így lehert minden tervmutatót teljesíteni és jelentős előrehaladást elérni a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának növelése terén, jobb mimikával tovább javítani a reprodukciós folyamat minden láncszemét, s egyre több és jobb értéket létrehozni társadalmunk számára, hozzájárulva ezzel a szocialista társadalom gazdagságának és ere jjének további növeléséhez és a nép életszínvonalának emeléséhez.

A Központi Bizottság 12. ülésén megvitatta hazánk gazdasági és szociális fejlesztési programjának teljesítését a

6. ötéves tervidőszak hátralevő két évében. Ezzel összefüggésben behatóan foglalkozott a pártnak, egész társadalmunk politikai magvának munkájával.

A pártszervek és -szervezeteik figyelmének középpontjában a tagság ösz- szetételének javítása, a párt eszmei és aikcióegységének megszilárdítása, a politikai, a szervező és a nevelő munka hatékonyságának növelése, minden kommunista aktivitásának fokozása áll. Egyúttal ez képezi a tagkönyvcsere politikai tartalmát. A Központi Bizottságnak a tagkönyvcsere politikai és szervezési előkészületeiről szóló határozata célul tűzi ki, hogy a pártnak e nagy politikai akciója hozzájáruljon a párt forradalmi jellegének további elmélyítéséhez, a párttagság jelentőségének növekedéséhez, a kommunisták aktivitásának és felelősségének fokozásához, az alapszervezetek akcióképességének erősítéséhez, egyszersmind az állami, a gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek, szocialista társadalmunk politikai rendszerét képező minden láncszem erőinek mozgósításához. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a CSKP KB 12. ülésén elmondott zárszavában kijelentette: „Az a

célunk, hogy tovább javítsuk a párt összetételét, szilárdítsuk az emberek millióinak a pártba helyezett bizalmát, fejlesszük a pártnak azt a képességét, hogy sikeresen vezeti társadalmunkat.“

A tagkönyvcsere eszmei-politikai tar- tartalmával és szervezési formáival folytatása annak az egészében véve pozitív fejlődésnek, amely a pártban ment végbe az új vezetőség 1969 áprilisában történt megválasztása óta. Ennek az eseménynek a 10. évfordulójáról a napokban emlékezünk meg. Egyúttal folytatása azoknak a sokéves erőfeszítéseknek, amelyek a párt életének és a társadalom politikai irányításának tökéletesítésére, a párt lenini jellegének megszilárdítására és fejlesztésére irányulnak. Ezért a tagkönyvcsere és lebonyolítása még hatékonyabban hozzá fog járulni a mindennapi pártmunka fejlesztéséhez, a társadalom sokoldalú fejlesztéséért vívott küzdelemhez.

A tagkönyvcsere eddigi eredményei és tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártszervek és az alapszervezetek a kezdet kezdetétől fogva felelősen viszonyultak a CSKP Központi Bizottságának a tagköhyvcseréről szóló határozatához. Erről tanúsikodnak a kerületi és a járási pártbizottságok plenáris üléseinek eredményei; ezek a tanácskozások tulajdonképpen jóváhagyták az említett határozat végrehajtása során követendő eljárást. Behatóan foglalkoztak azoknak a tisztségviselőknek a kiválasztásával és felvértezésével, akiket segítőként az alapszervezetekbe küldtek. A pártalapszervezetek elnökeinek és más bizottsági tagjainak részvételével megtartott számos aktívaértekezlet és szeminárium elősegítette az aktív politikai nevelő munka fejlődését, a tagkönyvcsere jelentőségének és módjának megmagyarázását és azt, hogy ezt az akciót az egész pártban helyesen értelmezik.

Fontos szerepet töltöttek be a CSKP KB 12. ülésén elfogadott határozatok lebontása és teljesítése során a pártalapszervezetek idén januárban és februárban megtartott taggyűlései. Ellenőrizték a CSKP KÔ 11. ülésén, a kerületi és a járási pártkonferenciákon, valamint az évzáró taggyűléseken hozott határozatok teljesítését. Pozitívan értékeljük azt is, hogy e tanácskozások összhangban álltak azokkal a feladatokkal, amelyeket a pártszervezetek hatáskörükben az idén és jövőre teljesítenek. A termelőszférában a párt- szervezetek zöme tárgyilagosan elemezte tevékenységét, megvizsgálta, hogyan teljesítik a munkahelyek a döntő

népgazdaság-fejlesztési feladatokat. Ez kedvezően nyilvánult meg a lömegpo- litikai munka irányításában, a gazda sági propaganda és agitáció fellendítésé ben

Hazánk minden járásában és kerületében számos péld<a támasztja alá — ahogyan ezt 13. ülésén a Központi Bizottság is megállapította —, hogy a párttagok élen járnak a munkásság, a parasztság és a dolgozó értelmiség azon nagy erőfeszítésében és kezdeményezésében, hogy közös erővel pótoljuk a termelési veszteségeket, és hiánytalanul teljesítsük az idei tervet. Az összes népgazdasági ágazatban dolgozók szocialista felajánlásai konkrét megnyilvánulásai annak az eltökélt szándékuknak, hogy leküzdjék a fel merült akadályokat. Ez a hozzáállás megfelel azon feltételek és célok igényességének, amelyek az idei évre és tervre jellemzők. Ez^rt teljes mértékben megalapozott az a követelmény, hogy sürgősen, nagyon igényesen és konkrétan értékeljük az irányítás hatékonyságát, a vezető gazdasági dolgozók felelősségét, a munkacsoportok elkötelezettségét. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 12. ülésén hangsúlyozta: „Korparancs, hogy fordulatot érjünk el a gondolkodásban, meggyőzzük az embereket az igényesség szükségességéről — főleg a kommunistákat —, s megszilárdítsuk a felelősségtudatot mindenkiben pártunk politikájának sikeres megvalósításáért.“

A legtöbb alapszervezet a pártcsoportok, valamint a gazdasági vezetésben és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták tevékeny részvételével helyesen értelmezte a párt- munka fő feladatait, objektívan méri fel a pozitív eredményeket, de bíráló- an rámutat a politikai, szervező és az eszmei nevelő munkában fellelhető fogyatékosságokra. Az alapszervezetek konkrét határozatokat fogadtak el.

A januári és a februári taggyűléseken a kommunistákat tájékoztatták a CSKP KB által a tagkönyvcseréről elfogadott határozatról, e határozat politikai-szervezési és műszaki-adminisztrációs előkészületeiről, kiemelve a tagkönyvcsere tartalmát és politikai céljait. Ezzel összefüggésben a szervezetek nagy része saját intézkedéseket és ütemterveket vitatott meg és hagyott jóvá. Az alapszervezetek tanácskozásainak eredményei alátámasztották, hogy a Központi Bizottságnak a tagkönyvcseréről hozott határozatát az esetek döntő többségében helyesen értelmezték és jól fogadták. A jóváhagyott intézkedések alapján az előkészületek nagy felelősséggel és annak tudatában folynak, hogy a pártalapszervezetek munkájának nagyobbik része még hátra van.

A taggyűlések eredményei, valamint a CSKP KB által a tagkönyvcseréről elfogadott határozat lebontása kedvező előfeltételeket teremtettek ahhoz, hogy a tagkönyvcsere előkészítése és lebonyolítása szilárd láncszeme legyen annak a törekvésnek, amely a társadalom életének minden területén a kongresz- szusi irányvonal megvalósítását célozza, aktivizálja az egész pártot és a társadalmat a döntő politikai és gazdasági célok elérésére, mindenekelőtt a gazdasági életben. Ez azt bizonyítja, hogy a tagkönyvcsere célja és tartalma az egész társadalmat érinti. Ezért szükséges, hogy ezt az alkalmat kihasználjuk a párt sorainak megszilárdítására, a párt társadalmi befolyásának erősítésére, a kommunisták politikai és munkaaktivitásának fokozására és a szervezetek akcióképességének növelésére. A tagkönyvcsere alapvető politikai céljainak teljes megértése és elérése a pártszervezetek gyakorlati tevékenységében — ez a tagkönyvcsere fő feladata és a pártélet állandó feladata. Mindent meg kell tenni azért, hogy az eszmei-politikai célok még nagyobb mértékben megnyilvánuljanak a pártszervek és -szervezeteik konkrét tevékenységében és munkamódszereiben.

Ennek alapjait a pártalapszervezetek januári és februári taggyűlései rakták le. A járási pártbizottságok értékelték e taggyűlések lezajlását, s a szerzett tapasztalatokat és ismereteket felhasználták az alapszervezetek munkájának színvonaláról készített állásfoglalásaik kidolgozása során. Ezzel egyik legigényesebb szakaszába lépett a tagkönyvcsere előkészítő folyamata. Alátámasztják ezt a kerületi, de főleg a járási pártbizottságok ismeretei, amely szervek az említett állásfoglalásokat jelenleg vitatják meg és hagyják jóvá. Az esetek döntő többségében tudatosítják, hogy a minőség, valamint a döntő feladatok teljesítésére való törekvés munkahelyük színvonalát tükrözi vissza. Mégpedig éppen azért, mert az egyes alapszervezetek tevékenységének hozzáértő értékelése megkívánja a járási pártbizottságoktól, hogy nagymérték? ben ismerjék az alapszervezetek életét, munkaformáit és módszereit.

Ahogy a tagkönyvcsere előkészületeinek kezdetén hangsúlyoztuk, hogy minél hatékonyabban törekedni kell a tagkönyvcsere sikeres lebonyolítására, az alapszervezetek akcióképessége növelése lehetőségeinek hatékony keresésére, most az állásfoglalások színvonala és konkrét jellege választ ad arra, hogyan teljesítjük ezt a felelős feladatot. Alapjában véve elmondhatjuk t- és alátámasztják ezt a pártszervek „menet közben“ szerzett ismeretei —, hogy az állásfoglalások ki dolgozásával és megvitatásával kapcsolatos célokat, ha nem is nehézség nélkül és teljes egészében, de lényegében sikeresen elérjük. Nagy próbatétele ez a pártszervek és az apparátusok politikai érettségének. Egyszersmind az is megmutatikozilk, hogy fejlett, politikailag rátermett tisztségviselőink vannak, akik nagy ügyszeretettel le tudják küzdeni a felmerült akadályokat, és alkotó módon hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a tagkönyvcsere minden alapszervezet, min den kommunista ügyévé váljon.

E feladat nagy igényeket támaszt a járási pártbizottságokkal szemben, mindenekelőtt az alapszervezetek által végzett munka színvonalának értékelésével kapcsolatban. Bebizonyosodik, hogy kifizetődik bíráló és igényes magatartást tanúsítaniuk és intenzív politikai-szervező munkát végezniük. A kerületi és különösen a járási pártbizottságok meggyőződhettek arról, hogy ez megismerő mumkájuik fejlesztésiének hatalmas iskolája, az alapszervezetek differenciált irányítása fejlesztésének eszköze, s egyúttal ösztönzi a pártszervek, az apparátus és a járási bizottságok és aktíváik mnnkáját. Az ilyen hozzáállás teljes mértékben megfelel a tagkönyvcseréről hozott határozat céljainak, a tagkönyvcsere átfogó értelmezésén, az összefüggések megértésén és azon a stratégiai irányvonalon alapul, hogy tökéletesíteni kell a pártmunka egész mechanizmusát, hogy a párt akcióereje és határozatmegvalósító képessége egyre jobban megfeleljen az igényes feladatoknak.. Ezért a járási pártbizottságok állás- foglalásai a tagkönyvcsere előkészületei során igen fontos szerepet töltenek be. Arra törekszünk, hogy az állásfoglalások kidomborítsák azt a törekvést, amely a XV. pártkongresszuson és a CSKP KB ülésein elfogadott határozatok teljesítésére irányul, tekintetbe véve a pártszervezetek működési helyét és sajátos körülményeit. Szükséges, hogy az állásfoglalások kiemeljék az azzal kapcsolatban előtérbe kerülő mozzanatokat, hogy teljesítsük a társadalmi feladatokat, elérjük pártunk gazdasági és szociálpolitikai céljait.

A következetesen végrehajtott elemzés nemcsak a munka szervezésében és az irányításban található gyenge helyeket tárja fel, hanem azt is megmutatja, milyen a pártszervezetek befolyása saját hatáskörükben a párt vezető szerepének érvényesítésére. A Központi Bizottság 13. ülésén erre bí- rálóan rámutattak, amikor hangsúlyozták: „...számos járási bizottság nem ismeri eléggé az alapszervezeteket, életüket és problémáikat.“ Ezért a járási bizottságok az állásfoglalások kidolgozása során kötelesek alaposan elemezni minden pártszervezet munkaformáit és -módszereit, küldetését, feladatait és feltételeit. Ezt a hozzáállást alkotó módon, aktívan kell érvényesíteni az alapszervezetekben is.

Azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a járási pártbizottságok és aktíváik tettek az állásfoglalások kidolgozása során, nem szabad alábbhagyniuk a jelenlegi időszakban, amikor a legtöbb állásfoglalást már megvitatták és jóváhagyták. Már csak azért sem, mert a járási pártbizottságok állásfoglalásai nem célt képeznek, hanem bizonyos célok elérésének eszközei. Az a feladat tehát, hogy az állásfoglalások jóváhagyásától a tagkönyvcserét lebonyolító beszélgetésekig terjedő időszakot alkotó munkával töltsük ki, minél jobban felhasználjuk azokat a kollektív tapasztalatokat, amelyeket az állásfoglalások általánosítanak, s ezt érvényesítsük az alapszervezetek tevékenységében. El kell érnünk, hogy ne vesszen kárba az állásfoglalások kidolgozására kifejtett törekvés, hanem minden kommunistánál konkrét tevékenységgé alakuljon át. Ez nagyon igényes és felelős feladat, amely alkotó hozzáállást követel meg a járási pártbizottságok és az alapszervezetek részéről egyaránt. A tagkönyvcsere jelenlegi előkészítő szakaszában bármi-* féle adminisztratív leegyszerűsítés, felületesség és következetlenség komoj

lyan ronthatja az eddigi munka ered* ményeit. •’ •

Az alapszervezetekben a tagkönyv-* csere előkészítése új szakaszába lép, mégpedig az intenzív politikai, szer^ vező és nevelő munka szakaszába* Azonnal hozzá kell fogni a járást párt* bizottságok ajánlásaiban lefektetett intézkedések megvalósításához, és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy sok helyén sikeresen kitűzik a célo-> kát, a feladatokat, de gyakran hiány-* zik a teljesítésükhöz való világos, konkrét hozzáállás, a megvalósításukért ví-< vott hatékony küzdelem. A fő feladatokra való orientációnak meg kel! nyilvánulnia a pártalapszervezetek bí-i zottsági tagjai és a többi kommunista aktivitásának további fejlődésében, a munkakollektívákban való személyes példájukban, a társadalmi érdekek iránti elkötelezettségükben. Különösen most a tagkönyvcserével összefüggésben szükséges, hogy a pártbizottságok és a pártcsoportok nagyon megfontol-1 tan megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy minden kommunista olyan személyes feladatot kapjon, amelynek megvalósítása konkrétan hozzájárul a XV. pártkongresszus programjából až adott pártalapszervezetre háruló követelmények teljesítéséhez. A saját munka igényes értékelése és az önbírálat, valamint az ezen alapuló konkrét intézkedések ezért a legfontosabb előfeltételei a tagkönyvcsere idején megtart tott beszélgetések sikeres lezajlásának.

A járási bizottságoknak az alapszervezetek munkájára vonatkozó állásfoglalásait ezzel összefüggésben cselekvés si útmutatóként és politikai vezérfonalként kell értelmezni a saját tervek és határozatok teljesítése során, a fel* sőbb pártszervek határozatainak le* bontásában, valamint a kitűzött célok elérése során alkalmazott hatékony munkamódszerek és -formák megválasztásában.

Ezek az állásfoglalások, továbbá a bizottságok és a taggyűlések által tör-* ténő megvitatásuk, valamint a párt-* alapszervezetek által a tagkönyvcserével kapcsolatban tett intézkedések^ nek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy nyílt és bíráló legyen a légkör a beszélgetéseken, hogy tovább növekedjen a párttagok aktivitása, elmélyüljön a pártalapszervezetek akcióképessége. Ezért jelentős a tagkönyvcsere előkéj születelnek jelenlegi szakasza, továb-* bá azért, mert most fogadják el a po-* litikai szervező munka fejlesztésével és a tagkönyvcserével kapcsolatos javaslatokat. Az elvtársi bíráló és igényes beszélgetések az alapszervezetek pár* beszédei lesznek tagjaikkal arról, hogyan teljesítik magatartásukkal, állása foglalásaikkal, a pártpolitika megváló-* sításáért vívott mindennapos küzdel* műkkel kommunista kötelességeiket, mégpedig nemcsak a bizottsággal, a taggyűléssel és a pártalapszabályzattal szemben, hanem munkakollektívájuk-* kai és az egész társadalommal szem-® ben is.

Az a tény, hogy a járási bizottságok és a pártalapszervezetek döntő többsé-* ge jól tudatosítja ezeket a feladatait, és kezdeményezően, alkotó módon ke-- resi minél jobb teljesítésük útját, ar-^ ról tanúskodik, hogy helyesen megér-* tették a tagkönyvcsere jelentőségét, és megteremtik a feltételeket a CSKP KB

12. ülésén elfogadott határozatok tel* jesítéséhez. Az eddigi ismeretek és ta* pasztalatok egyúttal azt is mutatják, hogy a pártszerveknek és -szervezeteknek többet kell tenniük a fogya-* tékossságok leküzdése céljából, összpontosítaniuk kell figyelmüket a je* lenkor feladatainak sikeres teljesíté-* sére, különösen a járási pártbizottsá-* gok állásfoglalásaival való intenzív munkára, tovább kell fejleszteniük széles körű propagandamunkájukat, hogy a tagkönyvcsere feladatával és céljával minden párttag és tagjelölt még következetesebben megismerkedjen.

E munka során a tagkönyvcsere koncepciójából és politikai-szervezési előkészületeiből kell kiindulni. Nagyon igé-' nyes politikai feladat ez, amely meg-> teremti a politikai feltételeket az idei és az azt követő feladatok teljesítésé-* hez. A kommunisták, az alapszerveze-i tek, bizottságaik, és a választott tisztj ségviselők értékelését arra kell őrien-* tálni, hogy a döntő kritériumot a munkaeredmények, a szervező és a neve-' lő munka sikerei, valamint a döntő feladatok teljesítését célzó személyes példaadás képezzék.

Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a tagkönyvcserének, ha azt akar-1 juk, hogy teljesítse feladatát, összhangban kell lennie a párt és egész társadalmunk küzdelmével, amely a XV. kongresszus programjában kitűzött szociálökonómiai és politikai célok elérésére irányul. Ezért a tagkönyvcse^ re tartós kiindulóponjta a kongresszus si irányvonal teljesítése, s mindenek-* előtt a kongresszusi határozatok tel^ jesítéséhez való átfogó hozzáállás a 6< ötéves tervidőszak utolsó éveiben.