Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-27 / 99. szám, péntek
/7/J/ 7) </. *T A# ŐT/ Wo JJwame/fli > famsz etoa Mapsugar, jön-e a wj/íít* ? A műfordítás — szolgálat ^ 'Sí Noha a kassai (Košice) Szép Szó Ifjúsági Színpad már évek óta országos viszonylatban is a legjobbnak számít, kisszínpadi mozgalomról Kelet-Szlovákiá- ban még nem beszélhetünk. Irodalmi színpad a Kassa-vidéki és a tőketerebesi (Trebišov) járásból csak egyszer, a rozs- nyói (Rožňava) járásból még egyszer sem jutott el a Jókal- napokra. A CSEMADOK járási bizotságainak titkárai ezt azzal magyarázzák, hogy nincs szakember, aki színvonalasan, lelkesen tudna rendezni. Elgondolkodtató ez a megállapítás, hiszen az utóbbi évtizedben a CSEMADOK Központi Bizottsága által szervezett rendezői ian- folyariot több fiatal elvégezte, s ha ezeknek legalább a fele kamatoztatná tudását, máris jobb lenne a helyzet! Persze, irodalmi színpadi rendezéssel a pedagógusaink közül is többen megpróbálkozhatnának, hiszen a Dunamenti Tavasz révén arra is van lehetőség, hogy országos szinten mérjék össze tudásukat. Úgy tűnik, a rozsnyói járásban már megmozdult az állóvíz, mert a hírek eszerint Gö- mörhorkán (Gemerská Hôrka), Kecsőn (Kečovo), Hosszúszón (Dlhá Ves) alakítottak irodalmi színpadot, s a Pelsőci (Pleši- vecj Magyar Tanítási Nyelvű. Alapiskolában György Éva tanítónő vezetésével már második éve dolgozik a Napsugár irodalmi színpad. — Ahhoz, hogy valaki irodalmi színpadi műsort rendezzen, elsősorban mondanivalójának, még inkább üzenetének kell lennie — vallja György Éva, majd rögvest hozzáfűzi. — Persze, olyannak, amely megfelel a gyermekek élmeny- viláf'á'nak. Jómagam rendezői tanfolyamokat sosem látogattam. Magyar szakos tanító vagyok, öitödik osztályosokat tanítok. Két évvel ezelőtt Weöres A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban már néhány éve figyelemmel kísérem a vers- és prózamondók, a színjátszók s az irodalmi színpadok munkáját. E sorokat olvasva bizonyára sokan megkérdő jelzik majd, hogy lehet-e egyáltalán ilyen tevékenységről beszélni itt, az Ipoly mentén. Nos, mindjárt elöljáróban elmondom, hogy igenis lshet. Mert vannak már szavalók, színjátszók ezen a vidéken K Sőt, volt már irodalmi színpad, s van diákszínpad is Az eddig elért eredményekről, sikerekről pedig mindenképpen érdemes szólni. „Ügy tűnik, Közép-Szlovákiá- ban is véget ért a hét szűk esztendő, mert végre egy rátermett irodalmi színpad tört az élvonalba“ — írja Szilvássy József az Új Szóban, a kerületi irodalmi színpadi fesztivál kapcsán, a tornaijai színpaddal kapcsolatban. Ez a megállapítás, melynek egyébként örülhetünk, azért kicsit kiegészítésre szorul. Mert az a bizonyos „hét szűk esztendő“ valójában nem 1979-ben ért véget. A törés már a hetvenes évek közepén megtörtént. 1975-l»en ugyanis a közép-szlovákiai kerületet már két irodalmi színpad képviselte a Jókai-napokon. A Madách Imre Irodalmi Színpad pedig ott volt az országos seregszemlén 1976-ban és 1977-ben is. Azt hiszem, az elért eredmény sem lebecsülendő. A hároméves kemény munka után a színpad ugyan felbomlott, (ennek okaival most nem kívánok foglalkozni), de a volt tagok nagyrésze valamilyen módon azért ma is tevékenykedik. Bodonyi András, Abelovszky Mária, Ka- puszta Péter, Abelovszky Erzsébet és Molnár Gyula például a Kincskeresők folklórcsoport oszlopos tagjai. Jól Ismerik őket az Ipoly mente valamennyi faSándor verseiből „Megy a kocsi, fut a kocsi“ címmel állítottam össze először irodalmi műsort. A formát, a megvalósítás hogyanját aztán már maga a szöveg diktálta. A pelsőci gyerekek az említett összeállítással eljutottak a Dunamenti Tavaszra is. György Évát az ott szerzett élményekről kérdezem. — Bevallom, aggódva, félelemérzéssel telve utaztunk Du- naszerdahelyre, de ez érthető, hisz azelőtt országos fesztiválon még nem vettünk részt. Szégyent azért nem vallottunk, sőt, a zsűri megdicsérte játékosságunkat. A fesztivál nagy élményt nyújtott számunkra. Sokat tanultam, a gyerekek is gazdagodtak. Az egyik csoporttól például megtanulták azt a dalt, hogy „Ha jó a kedved, üsd a tenyered1'. Hát, nekik olyan jó volt a kedvük, hogy az első éjszaka nem is akartak lefeküdni, énekeltek, táncoltak! A „Megy a kocsi ...“ című műsorunkkal egyébként itthon is nagy siker arattunk. Május elseje előestéjén minden évben szabadtéri játékokat rendezünk Pelsőcön. Irodalmi összeállításunk itt is tetszett a közönségnek, és én ekkor döntöttem el, hogy továbbra is csinálom. — Tavaly nem tartottak be mutatót? — Nem, de ennek több oka volt. Egyrészt azok a gyerekek, akikkel Dunaszerdahelyen voltam, kikerültek a kezem alól, másrészt nekem is annyi elfog- lalatságom akadt, hogy képtelen lettem volna új csoporttal munkához látni. És az az igazság, hogy a gyerekek is nagyon foglaltak. Délig tanulnak, a tanítás után pedig az egyik balettre, a másik zongoraórára, a harmadik gimnasztikára, a negyedik méhészkörbe megy és így a nem nagy múltú irodalmi színpadba nem könnyű őket becsalogatni. Nehezíti a munkát, lujában. Fellépnek író—olvasó találkozókon vagy egyéb kulturális rendezvényeken; szavatoknak, színjátszóknak, színpadoknak és folklórcsoportoknak egyaránt segítenek. És hallhatunk Trevalecz Lászlóról, aki annak idején szintén kiváló tagja volt a Madách Imre Irodalmi Színpadnak. Már két alkalommal ott volt, s ott lesz az idén is a versmondók országos versenyén. Most pedig már a Szécsénkei (Sečiankyf Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Napraforgó Diákszínpadának vezetője-rendezője. Trevalecz László és a tizenhat lelkes tag a „Gyere velünk Takarakba“ című összeállítással készül a IV. Dunamenti Tavaszra. A gyerekek egyébként már tavaly Is ott voltak Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), s a Győzelmes Február című műsorukkal mutatkoztak be. Idei összeállításuk témája, egy vásári játék. A műsort Trevalecz László készítette csehszlovákiai magyar és magyarországi költők gyermekverseiből. A versek zenéjét Bodonyi András szerezte, a koreográfiát és díszleteket pedig Abelovszky Mária készítette. A színpadról, a gyerekek munkájáról két próba közti szünetben beszélgettünk Trevalecz László rendezővel. — Iskolánkon tulajdonképpen már a hetvenes évek közepétől van irodalmi színpad — mondja. — Rendszeres tevékenységet azonban nem fejtett ki. Főleg iskolai és községi ünnepségeken, politikai rendezvényeken léptek fel a szavalók. Abban az időben Bodonyi András pionírvezető — aki iskolánkon tevékenykedett — készített alkalmi összeállításokat. jól sikerült keretműsorokat. 1977-től aztán rendszeresítettük a munkát. Tavalyi hogy ezek a gyerekek Kunta- polcáról, Borzováról. Gömörhor káról, Leken yéről, Gicéről, Hosszúszóról, Kecsőről járnak be. További probléma, hogy Pelsőcön még nem épült fel az új iskola és az új művelődési ház sem, tehát próbálni is csak az osztályban, illetve a mozihelységben tudunk. Iskolánk vezetősége egyébként a lehetőségekhez mérten kellő támogatást nyújt. — Csoportja, a Napsugár az idén megnyerte az irodalmi színpadok járási versenyét. — Oj műsorunk címe: „Harmincadik születésnap“. A gyerekek játékos formában, tánccal, zenével, énekkel, szóval Irányítják a figyelmet azokra a dolgokra, amelyek a pionír mozgalom három évtizedét fémjelzik. Az összeállítás tánc- és zenei anyagának kiválasztásában és betanításában kolléganőim közül sokat segített lesek Istvánná, Benedikti Gyuláné és nem utolsósorban Samu Katalin. Igaz, hogy megnyertük a járási versenyt, és örülünk, hogy ismét meghívtak bennünket az országos fesztiválra. Az viszont elszomorító, hogy járásunkban még mindig kevés a gyermek irodalmi színpad és félő, hogy a Napsugár nem csinálhat nyarat. Úgy gondolom, ha lennének gyermekeknek való kész irodalmi összeállítások, akkor iskoláinkban a színjátszásnak ez a formája hamarabb feléledne. Egyébként állítom, hogy magyarszakos pedagógusaink szeretik az irodalmat és ha például meghívnának bennünket a felnőtt kisszínpadok kerületi versenyére, gondolom ott is sokat tanulhatnánk, s bátran, ötletesebben, átgondoltabban tudnánk rendezni. Elgondolkodtatóak György Éva szavai s mi ezt csupán annyival toldjuk meg, nogy a kassai Szép Szó és a Pinceszínpad szívesen vendégszerepelne Rozsnyón, Pelsőcön vagy Királyhelmecen (KráT. Chlmec), csak meg kellene őket hívni. A jobbaktól ugyanis nem szégyen tanulni, s ha azt akarjuk, hogy a kisszínpadi mozgalom Kelet- Szlovákiábau föl lendüljön, akkor szükség van ilyen találkozásokra. Pelsőcön és másutt egyaránt. Higgyünk a „Napsu garak“ nyarat hozó erejében. SZÁSZAK GYÖRGY összeállításunk főleg az időszerű politikai eseményekhez kapcsolódott. Az idén azt tartottam szem előtt, hogy elsősorban a gyermekek korának megfelelő műsorral lépjünk színpadra. A gyerekeknek lehetőséget adtam a felszabadult játékra: a mozgásra, a dalolásra s az érthető, könnyed versmondásra. Persze a mostani vásári játék is igényes és komoly munkát követel. Nagyon örülök ezért annak, hogy munkámban a kollégák is segítenek. Komoly szakmai segítséget kaptunk Vas Ottó tanártól is, az Ipolysági József Attila Irodalmi Színpad rendezőjétől. A beszélgetés után a gyerekek ismét a színpadra sietnek. Felcsendül a dal, játszik a cica és a kandúr, jön Csinpilim- pi, kiabálnak a kofák, kezdődik a vásár. Van tehát gyermekszínpad is a nagykürtösi járásban. Dunaszerdahelyen a szécsénkei gyerekek nemcsak iskolájukat, hanem a járást, sőt a középszlovákiai kerületet is képviselik majd. Ők is azok közé tartoznak, akik a „hét szűk esztendőt“ a szép szó, a dal s a játék termékenyítő erejével már kitöltötték. Ahogy a rendező elmondta, a színpad tagjai a munkát Du- naszerdahely után sem akarják abbahagyni. Műsorukat a környező iskolák tanulóinak Is szeretnék bemutatni. Azért, hogy ne legyenek szűk esztendők az Ipoly mentén se. És legyen termékenyítő tavasa is, akárcsak a Duna mentén. Hogy a diákszínnad ösztönzőleg hasson tanulókra, pedagógusokra, szülőkre egyaránt. Azért, hogy velük egvütt mindnváian felfedezhessük az anyanyelv termékenyítő. a költészet, a zene s a játék felszabadító ereiét. CSÁKY KÁROLY Anna Valentová, a prágai Állami Pedagógiai Kiadó .nyelvi szerkesztője 1964-ben fejezte be tanulmányait a Károly Egyetem Bölcsészettu dymányí Karán, a cseh, illetve a magyar szakon. Az előadók útmutatásainak alapján ismerkedik meg a magyar irodalom, nyelv és történelem alapjaival, itt szerzi meg ismén rétéit ahhoz, hogy a későbbiek során hasznos szolgálatot tegyen a magyar irodalom népszerűsítésének a cseh olvasóközönség körében. Első munkakörében, a prágai Magyar Kultúra propagan daosztálya munkatársaként közelebbről is megismerkedik a baráti Magyar Népköztársaság életével, kultúrájával, ís természetesen, tovább gyarapítja magyar nyelvtudását. E hasznos gyakorlatot követően a csehszlovák—magyar államkö zi kulturális és oktatási együttműködési terv alapján a cseh nyelvi lektor állását tölti be a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán, öt évig végzi ezt a munkát, s ez az öt esztendő nem telt et eredmények nélkül. Anna Va- lentová, amellett, hogy csehül tanuló magyar hallgatókat ava> tott be a mai cseh nyelv titkaiba, saját maga is elmélyítette magyar nyelvi ismereteit. — A prágai egyetemen kapott alapok után a budapesti évek jó alkalmat nyújtottak ah hoz, hogy a mindennapi élei gyakorlatában gyarapíthassam magyar nyelvi ismereteimet. Megismerkedhettem a magyar országi valósággal, az emberek szokásaival, közvetlenül hall hattam a legkülönbözőbb szituációk szülte nyelvhasználatot, A színház, a tévé, a mozi, s egész környezetem, a hallgatók és a kollégák, a könyvek, a sajtó, mind mind hozzáadott valamit magyar nyelvtudásomhoz. A lektori munka mellett Anna Valentová prágai kiadók számára fordít, s 1972-től már tíz új könyvvel gyarapította a csehre fordított magyar irodalmat. Fordít klasszikusokat és mai írókat. 1973-ban a prágai Lidové nakladatelství kiadóban jelenik meg Móricz Zsig mond Isten háta mögött című regénye, egy évvel később az Odeonnál Jókai Mór Egy magyar nábobja, majd a Kárpáthy Zoltán. Elvégzi Déry Tibor Kép zélt riport egy amerikai pop- fesztiválról című müvének igényes fordítását, s a Československý spisovateľ kiadó megbízásából lefordítja Jókai Anna Tartozik és követel című regényét. Dékány Andrástól két if júsági regényt (Az elveszett sziget, A nagy kapitány) ültet át cseh nyelvre, s 1977-ben peA 16. század irodalmának jeles alkotása az Ördögi kísértetek, amelynek szerzője a reformáció nagy íróegyénisége, Bornemisza Péter. A Madách és a budapesti Európa kiadó által ismét kiadott mű a Postillák 4. kötete függelékeként látott először napvilágot. Később, 1578- ban Semptén, a mai Šintaván a szerző könyv formájában is kiadta. Az új kiadást a kiváló irodalomtörténész és esztéta, Nemes- kürty István szerkesztette, utószóval és szójegyzékkel egyaránt ellátva. Az Ördögi kísértetek ihletője részben a szerző családi tragédiája, részben az ország politikai helyzete volt. A mű a magyar széppróza jelentős alkotása, amelyben az író a saját lelki világát tárja elénk. Lefesti a kor emberének lelkiismereti és világnézeti válságát, sorsokat kísér figyelemmel. Mivel mély lélekábrázolásra töredig Örkény István három kisregényét (Glória, Macskajáték és a Tóték) adja a cseh olvasó kezébe. Tavaly Örkény Egyperces novelláiból válogatott és fordított egy kötetre valót. Az Odeon kiadó számára nemrég fordította le Móricz Zsigmond Erdély című kötetének első részét, a Tündérkertet. E mű cseh nyelvű kiadása egyben megemlékezés a nagy regényíró születésének 100. évfordulójáról. Anna Valentová jelenleg Déry Tibor Befejezetlen mondat című művét fordítja. Az utóbb említett Móricz- és Déry-mű — nyelvi anyagát tekintve — kétségkívül a legigényesebb fordítói felkészültséget igényli. Egyik a 16. századbeli, a másik pedig a két világháború közti, sajátos magyar nyelvi és az ennek megfelelő cseh stílus és szókincs ismeretét követeli meg. Anna Valentovát a múlt év végén a budapesti Artisjus (Szerzői Jogvédő Hivatal, Irodalmi, Színházi és Zenei Ügynökség) a magyar irodalom népszerűsítésében végzett munkájáért jutalomban részesítette. Mit jelent és mit nyújt számára a műfordítói munka? — Szívesen végzem ezt a munkát, különösen azért, mert lehetőségem nyílik egy-egy író művének mélyebb megismerésére, azonosulni kell a könyvek hőseivel, minden szavukat, mondatukat mérlegelni kell! Korok, emberek, események és eszmék művészi ábrázolásának hű tolmácsolása anyanyelvemen igazi örömet jelent számomra. Hasonlóképpen az a tudat, hogy nem tévedtem, amikor évekkel ezelőtt az egyetemen a cseh nyelv mellé a magyart választottam. xxx Anna Valentová egyike azoknak a cseh műfordítóknak, akik munkásságukkal sokat tettek és tesznek a népeink közti kapcsolatok bővítése és a kölcsönös megismerés terén. Az ő munkája is bizonyítja, hogy távlati szempontból is értelme van a fordítói utánpótlásról való céltudatos gondoskodásnak. SOMOGYI MÁTYÁS kedett, Bornemisza ördög-históriája jóval fejlettebb az előtte születetteknél. Társadalombírálata a főúri osztályt és szolgálóit egyaránt érinti, sőt, a főurak bírálata sokszor névre szóló, aminek következtében a mű megjelenésével Bornemiszát bíróság elé állították. Gondolatait azonban nem vonta vissza, ezért 1578 telén el kellett hagynia Semptét, ahol addig élt. Detrekőre menekült, Balassi Istvánhoz, akirtek fiát, Balassi Bálintot régebben nevelte. Ekkor ismét kiadta az Ördögi kísérteteket. Üldözői azonban itt is megtalálták, börtönbe vetették, de innen is sikerült megszöknie és Beckó várába menekülnie. 1579-ben megtörten tért vissza Detrekőre, ahol haláláig élt. Művének, az Ördögi kísérteteknek legújabb kiadása igazi csemege az Irodalom barátai számára. L. KÁNAI ÉVA A hét síiík esztendő valóban véget éti Bornemisza Péter műve új kiadásban
