Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-23 / 95. szám, hétfő

Üj név a 100 gólosok klubjában 197H IV. 23. A csehszlovák labdarúgás történetében eddig 26 játékosnak sikerült 1. ligás mérkőzéseken száz, illetve ennél több gólt rúgni az ellen}él hálójába. Josej Bican, Oldrich Nejedlý, Antonin Púé, Laco Pavlovié, Strausz János, Zdenék Nehoda és a többi gólgyárosok köre ez év márciusában egy újabb „bom­bázóval“ bővült. Józsa László [képünkön) a Lokomotíva Košice mesterlövé­sze már régebben felhívta ma­gára a sportközvélemény, s nem utolsósorban a kapusok figyelmét. A nyurga termetű középcsatár egymás után rúgta a szebbnél szebb, sokszor pon­tokat, győzelmet és örömöt je­lentő gólokat, s neve rövid időn belül annyira ismertté vált, hogy a szakemberek és újság­írók is egyre kevesebbszer ír­iák Józanak, vagy Jószának. ★ Milyen érzés volt elérni a századikat? — Rendkívül jó. Az igazat bevallva vár­tam már na- : gyón. mert az utóbbi időben az idősebbik % fiamtól az utol­só szurkolóig mindenki azzal nyaggatott, hogy mikor lö vöm már be a századikat. Si került, Amikor Diószegen (Sládkovičovo] kezdtem rúgni a bőrt, akkor az volt a legna gyobb vágyam hogy legalább öt percet játsz­hassak az I. ligában. Azóta több tervem valóra vált, közöt­tük az is, amire a hetvenes évek elején gondolni sem mertem, vagyis hogy bekerül­jek a legjobb góllövők közé. Amikor 1972/73-ban 21 góllal először voltam gólkirály a 100. gól távolinak tűnt. Most nagyon örülök, hogy ez mégis sikerült. ★ Mennyi idő alatt érte el ezt a teljesítményt? — Közel hét év kellett hoz­zá, aminek szintén örülök, ugyanis a második világháború után ilyen idő alatt ez csak nekem sikerült. ★ A sok közül melyik gól volt számodra a legemlékeze­tesebb? — Az első, melyet 1972 ápri­lisában Kassán (Košice) a Csermely völgyi stadionban a Trencinnek rúgtam, s azzal 1:0- ra győztünk. A sors úgy hozta, hogy a századikat is hazai pá­lyán ismét a Trenčin hálójába rúgtam. Természetesen minden gólnak örülök és a győzelmet jelentőnek duplán. ★ Góljai közül sok szabadrú­gásból születik . . . — Valóban így igaz. Szere­tek álló labdába rúgni. Szabad­rúgással 29 alkalommal vettem be az ellenfél kapuját. Van egy terület a tizenhatoson kívül, egy körülbelül 5X5 méteres, ahonnan 70 százalékra be is megy a labda. Persze sok függ Harmincéves a Botana (Tudósítónktól) — A spor­tolók körében jól ismert fo­galom a Botana-cipő. A Bo- tana nemzeti vállalat termé­keit szinte valamennyi sport­ágban ismerik. Ez a vállalat az idén érkezik fennállása 30. évfordulójához. 1963-ig mint a kelet-csehországi ke­rület cipőipari üzemeit tömö­rítő vállalat, elsősorban férfi és női utcai cipőt gyártott. Ezután tért át fokozatosan a sportlábbeli készítésére. Kez­detben évi harmincezer pár sportcipő volt a teljesítmé­nye, de — az igények növe­kedésére jellemző —, hogy a skuteci Botana üzemeiben 1978-ban már körülbelül két­millió pár sport cipő készül. Kezdetben csak a hazai piac­ra szállította termékeit, de fokozatosan tért hódított a külföldi piacokon is. A Szov­jetunióba évente félmillió, az NDK-ba 150 ezer, a tőkésor­szágokba négyszáz-hatszáz­ezer sportcipőt exportál. Ki­vitelének jelentős tétele, kb. kétszázezer pár a „Koh-i-nor“ korcsolyacipő. Az elmondot­takból kitűnik, hogy a Bota­na n. v. sportlábbeli termé­keinek kétharmadát külföldön értékesíti. A hazai piac szá­mára évente 600—700 ezer sportcipőt szállít. A Botana sportcipő-gyártási programjának gerince a ho­ki-, műkorcsolyázó-, sí- és futballciipő, továbbá a terem­sportokhoz, tornához, iskolai testneveléshez, s általában az atlétikához szükséges sport­cipők előállítása. Bedrich Giesler, a Botana igazgatója szerdán Prágában újságírókkal közölte: évente kb. ezer pár hokicipőt készí­tenek, s folyik már a munka a műanyag-hokicipők gyártá­sának előkészítésére, ame'ly előreláthatólag 1980-ban már próbasorozatban kapható lesz a boltokban. Ugyancsak dol­goznak már a kapcsos, tiszta bőrből készült sícipő Kastin- ger-mintájú műanyag sícipő­vel való felváltásán. A sportcipő gyártásában Is utat tör a vegyipar. Ebből következik, hogy* a Botaná­ban is időszerűvé válik a gé­pi berendezés modernizálása, cseréje, hogy lépést tudjon tartani a hazai és külföldi követelményekkel. I sm) a sorfaltól és a kapus ügyessé­gétől. ★ Akadnak kapusok, akik tartanak egyes játékosok lövé­seitől. Ki az a kapus, akinek nehéz gólt rúgnia? — Az első ligában egyedül Viktornak nem tudtam, csupán hat1 kapufával ijesztgettem. Egyszer 10 percnyi játék után Ivó megsérült, helyette Netolič- ka állt a kapuba, akinek azon a mérkőzésen hármat berúg­tam. Sajnálom, hogy Viktor ak­kor megsérült, mert úgy ér­zem, hogy a három közül ő sem védett volna ki sokat. ★ Van titka a góllövésnek? — .Nem tudok róla. Vélemé­nyem szerint csupán egy kis adottság és rengeteg gyakorlás keli hozzá, valamint jó játékos­társak, akik nélkül nehéz ér­vényesülni. ★ A kötelező edzésen kívül gyakorolja-e a lövéseket? — Gyakoroltam néhány éven át, 27 éves koromig, fcdzés után mindig megkértem egy kapust, legtöbbször Flesárt, hogy maradjon még a kapuban. Neki rugdostam. ★ A közelmúltban Prágában került sor a WO-asok klubja tagjainak második találkozójá­ra, melyen ön is jelen volt. Hogy jogadták, mint újoncot? Szép emlékeim vannak erről a találkozóról. Nagy megtisz­teltetésnek vettem, hogy meg­hívtak és hogy olyan híres lab­darúgókkal leheltem együtt, mint Bican, Pažický és mások. A találkozó „menője“ természe­tesen a legendás hírű Bican volt, aki életében 643 alkalom­mal lőtt gólt bajnoki mérkőzé­seken. Rendkívül szimpatikus ember, s ami meglepett, hogy mennyire figyelemmel követi, ismeri a jelenlegi ligás góllö­vőket. Egy jó félórát szórakoz­tam a fociról vele, tanácsokat adott, s elmondta azt is, hogy mit csinálok rosszul, hogyan kell kijavítani a hibákat. ★ Mit vár a folytatástól? — További terveim? — 31 éves múltam. A kérdés egyre jobban foglalkoztat engem és a családomat is, mely nagyon sokat tűr. sokszor van nélkü­lem, támogat, segít. Úgy érzem van még erőm. Nagyon szomorú leszek, amikor végleg szögre kell majd akasztani a cipőmet. Ez persze a jövő titka. Egyen­lőre pedig csak annyit, hogy egy-két gólt még szeretnék ra­gasztani az eddigi százhoz. GAZDAG JÖZSEF Öttusa az olimpián Az öttusa egyre nagyobb nép­szerűségnek örvend még a nyá­ri olimpiákon is. Ezt igazolják a látogatottságok az 1972-es és 76-os olimpia viszonylatában is. Moszkva az öttusázók igé­nyes versenyeihez megfelelő sportlétesítményeket biztosít. A lovaglás július 20-án az új lovasstadionban kerül sor­ra. A nézők láthatják a ver­senyzők felkészülését, a sorso­lást, s a küzdelem egész lefo­lyását. A vívók a CSZKA sport- csarnokában küzdenek. A lö­vészetre a Dinamó lőterén, a Moszkva melletti Mitiscsiben kerül sor. Amikor a moszkvai olimpiai uszodában szünetelnek a küzdelmek, az öttusázók mé­rik ott össze erejüket. A terap- futás a lovasstadionban kerül sorra, ott lesz a rajt és a cél is. A táv egy része a közeli erdei park gyalogútjain vezet. Sor iában lurt/u k meg az 198U. évi országos spartakiád oktatóinak találkozóját, ahol a szál.értők szemeláttára megelevenedik a tö­meges jellépések egyik női gyakorlata (ČSTK föl v. J Hátw spartii az rtogöra? Olimpia előtti esztendőben va'gyunk, s ezért minden, ami összefügg a nyári játékokkal, egyre jobban a figyelem közép­pontjába kerül. Olyan kérdések látnak napvilágot, mint hogy hány sportolót indíthat a részt vevő ország az egyes verseny­számokban, mennyi a maximá­lis létszám, lehetnek-e tartalé­kok a küldöttségek tagjai kö­zött. Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk az 1980-as moszkvai olimpia szervező bi­zottságának a legapróbb rész­letekig kidolgozott szabály- könyvéből. A NOB program-bizottsága által kidolgozott olimpiai sza­bályzat egészen pontosan meg­határozza a maximális részvé­teli számot az egyes sport­ágakban; ráadásul atlétikában, tornában, úszásban, öttusában, íjászatban és súlyemelésben részvételi szintek is léteznek. Ennek ellenére nagy lehetőség van a részvételre: az a nem­zeti szövetség, amely mind a 203 versenyszámban maximális létszámmal indul, 560 sportoló­val utazhat a szovjet főváros­ba. Három sportágban, atléti­kában (126), úszásban (74), evezésben (68) állhat rajthoz a legtöbb olimpikon. Minimálisak viszont a lehetőségek az öt­tusában és íjászatban; att a tartalékokkal együtt csak négy­négy sportoló indulhat egy- egy országból. Nézzük most meg közelebbről az egyes sportágakat. Kosárlabda. A 12 férfi és 6 női válogatottban 12—12 játé­kos kaphat helyet. ökölvívás. A tizenegy súly­csoport mindegyikében csak egy-egy nemzetbeli indulhat, tartalékok nélkül. Birkózás. Két fogásnemben maximálisan húszán léphetnek szőnyegre egy országból. Tar­talékok nincsenek. Kerékpár. A maximális rész­vétel 15, egy kerékpáros több számban ír indulhat. A pálya­verseny egyéni számaiban egy, az országúti versenyben né­gyen ülhetnek nyeregbe. Röplabda. A nyolc női és tíz férfi válogatottnak 12 játékosa lehet az olimpián. Torna. A csapatversenyekre 12 nemzeti szövetség hat-hat versenyzője, plusz egy tartalék állhat ki. Az egyéni verseny­ben még további három or­szág indíthatja tornászait. Az utóbbi a Nemzetközi Torna Szövetség feltételeihez van köt­ve. Evezés. A 8 férfi és 6 női számban minden ország egy- egy hajót indíthat. Ez összej sen (a tartalékokkal együtt) 68 női és férfi evezőst tesz ki. Kajak — kenu. A kilenc fér­fi és két női számban össze­sen 17 (a négy tartalékot is beleértve) versenyző ülhet ba­jóba. Cselgáncs. A nyolc súlycso­port mindegyikében egy-egy versenyzővel képviseltetheti magát az illető ország. Lovaglás. Az egyéni díjlovag­lásban és díjugratásban négyen -négyen, csapatversenyben há­rom-három lovas állhat rajt­hoz egy országból. Atlétika. Minden számban hárman indulhatnak és egy* váltó indítható. A második és harmadik atléta részvétele a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által kiírt olimpiai szinthez van kötve. Vitorlázás. Az öt számban összesen 16 versenyző lehet az olimpián, köztük négy tartalék. Gszás, műugrás. A helyzeť hasonló, mint az atlétikában, ám egy ország csapatában ma* ximálisan 33 férfi és 30 nő szerepelhet. Vízilabda. Mind a 12 résztve­vő válogatott tizenegy játékost vihet magával Moszkvába. Kézilabda. A tizenkét férfi és hat női csapat maximálisan 14 játékossal rendelkezhet. Öttusa. Négy induló, tartalék­kal együtt. Lövészet. A felső határ 14 rajtoló, egy számban legfeljebb két indulóval. íjászat. Két férfi és két nő. Súlyemelés. A maximális részvételi szint 10 versenyző és két tartalék, egy súlycso­portban legfeljebb ketten in­dulhatnak. Vívás. Két tartalékkal együtt 18 fő; a csapatversenyben né­gyen, az egyéniben hárman léphetnek pástra. Labdarúgás. A tizenhatos döntő minden csapata 17 fut- ballistát szerepeltethet. Gyeplabda. A tizenkét férfi és hat női válogatottban 16 játékos kaphat helyet. Érdekes a nők részvételének lehetősége. Atlétika 48, evezés 31, úszás és műugrás 30, gyep­labda 16, kézilabda 14, kosár- és röplabda 12—12, torna 7f- vívás, kajak — kenu 4, íjászat 2. Ezek a számok azt jelentik, hogy Moszkvában lesz az eddi­gi legtöbb női spoi'toló az olim­pián! (T. V.) Ä MEGFÉLEMLÍTÉS ÉS A REZIGNÁCIÖ ELLEN Közvetlenül a moszkvai jégkorong VB t megelőző időben kétszer megmérkőzött egymással Prágában Csehszlovákia és Svédország válogatottja, csakhogy a vendégek ezúttal harmatgyenge ellenál­lást tanúsítottak. A szovjet fővárosban bizonyára nagyobb akadá­lyokba ütközik együttesünk (ČSTK fölv.) A haladó gondolkodású nyugatnémet polgárok megkülönböztetése és a foglalkozási tilalmiak el­leni egyre növekvő tiltakozási hullám nem hagyta közömbösen a nyugatnémet sportolókai som. Ewald Lienen, a Borussia Mönchengladbach futballcsapatának játékosa felhívással fordult a nyugatnémet labdarúgókhoz és a többi sportoló­hoz, hogy erélyesen tiltakozzanak az olyan meg­nyilvánulások ellen, amelyek az embereket meg­félemlítik és rezignációra kényszerítik. Lienen felhívását aláírták játékostársai Hans Klink- hammer, Wolfgang Kneib és Horst Wohlers is. A nyugatnémet futballista levelében többek között a következőket írja: „Mélységesen aggó­dom a szövetségi köztársaságban annyira hang­súlyozott demokrácia sorsáért. Tulajdoniképpen mi is marad belőle? Egyre többen gondolunk arra, milyen áldatlan állapotot jelent a hivatás betiltása sok ember, fiatal és a sportoló számá­ra is. A gondolkodás azonban nem elegendő, ezzel szembe kell szállni. Ennek az államnak a polgára vagyok, itt aka­rok élni, dolgozni, nyíltan vitázni, mindenkinek megmondani véleményemet, nézetemet. Ez va­lamennyiünk joga és kötelessége. Egyre gyakrab­ban szerzünk tudomást azonban arról, hogy a rendőrség hány embert ellenőriztet, hány ember nem teheti azt, amihez szaktudása van. Ezt túl­nyomó részt csak azért, mert véleménye is van. így azonban nem jutunk előre. A foglalkozási tilalmat vissza kell vonni. Az utóbbi néhány év alatt, amint arról tudomást szereztünk, több mint 4000 esetben tiltották be a foglalkozás gyakor­lását. Levelemmel az összes nyugatnémet futballis­tához, valamennyi sportolóhoz és a szövetségi köztársaság demokratikus gondolkodású állam­polgáraihoz fordulok. Tiltakozással támogassák a foglalkozás betiltásának eltörlését, segítsék megtisztítani országunk légkörét a megfélemlí­téstől és rezignációktól.“ (Rp)

Next

/
Thumbnails
Contents