Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-21 / 94. szám, szombat

Szocialista oktatásunk korszerűsítése - kulcsfontosságú társadali (Folytatás az 5. oldalról/ dolgozzanak is — az eddiginél sokkal jobban tudnák haszno­sítani ismereteiket. Célszerű lenne, ha az idegen nyelvet olyan színvonalon sajátíthat­nák el, hogy egyes idegen nyelven is képesek legyenek folytatni tanulmányaikat vagy továbbképezni magukat Társadalmunk nem feledke­zett meg a fogyatékos gyerme­kekről sem. Arra törekszik, hogy ök is teljes értékű pol­gárokká váljanak, ezért ügyel a gyógypedagógiai iskolák munkájának állandó javítására. Az új oktatási tervezetből rendkívül igényes feladatok hárulnak a felsőoktatási intéz­ményekre. Az intézmények há­lózatának bővülése és az egyre növekvő Igények számos prob­JOSEF HAVLÍN ELVTÁRS BESZÉDE lémát vetettek fel. Elmondhat­juk azonban, hogy főiskoláink, egyetemeink megfelelő egyéne­ket képeztek, olyanokat, akik társadalmunk minden területén helytállnak. Az intézmények­ben folyó tudományos kutató­munka nagy mértékben hozzá­járul a fiatalok ismereteinek gyarapodásához, és számos tu­dományos feladat megoldásá­hoz. A felsőoktatási intézmé­nyek szervesen ráépülnek a középiskolákra. Ebből követke­zik, hogy mindhárom középis- kolatípusban a fiatalokat úgy kell oktatni és nevelni, hogy a legrátermettebbek képesek le­gyenek tanulmányaikat folytat­ni. A jövőben a felsőoktatási intézményeket is fokozatosan átépítjük, szükséges ezért egy- egy karon csökkenteni a tanul­mányi Időt. A tanulmányi idő módosítása nem történhet azonban a fiatalok felkészíté­sének rovására. A felsőoktatási intézményekben egyre több te­hetséges tanuló számára kel­lene lehetővé tennünk az egyé­ni foglalkozást. A munkaerő- szükségletet figyelembe véve a jövőben szorgalmazni kelle­ne. hogy minél többen tanulja­nak munka mellett. A főiskolai képzésben arra kellene töre­kedni, hogy a fiatalokat képes­sé tegyük az önművelődésre, ez azonban nem zárja ki a to­vábbképzés rendszerének ki­építését. KELLŐ FIGYELMET AZ ÜJ TANKÖNYVEKNEK Iskoláink oktató-nevelő mun­kája és az új tervezet beveze­tése csak akkor lesz sikeres, ha megfelelő tankönyvek és ta­nítási segédeszközök állnak a tanulók és a pedagógusok ren­delkezésére. Az alapiskolák el­ső, második és harmadik osz­tályának tanulói idejében kéz­hez kapták a korszerű tanter­vek alapján készült tankönyve­ket. És jó könyveket kaptak kézhez. Az elkövetkező időszakban az új oktatási koncepciónak megfelelő tankönyveket kelt biztosítanunk az alapiskolák, a szakközépiskolák, valamint a gimnáziumok számára. A leg­több gondot azoknak a köny­veiknek a megszerkesztése okoz­za, amelyeket a szakmunkás­képzők számára készítünk elő. Az eredményes megoldás egyik lehetősége, hogy növeljük a szocialista országokból, külö­nösen a Szovjetunióból fordí­tott tankönyvek számát. Az a véleményünk, hogy a szocia­lista országokban megjelenő legjobb tankönyvek fordítását hazánkban állandó gyakorlattá kell tennünk. A tankönyvek összeállításakor figyelembe kell vu-nni azt is, hogy a középisko­lák hárona irányzata fokozato­san közeledik egymáshoz, kü­lönösen az általános műveltsé­get nyújtó tantárgyak eseté­ben. Nem lehetünk elégedettek az egyetemi tankönyvök, jegyze­tek számával és színvonalával sem. Az egyetemi tankönyvek kiadásában még meglehetősen sok az ösztönösség és a nem átgondolt munkamódszer. Ügy véljük, hogy még kevés szov­jet, illetve más szocialista or­szágbeli egyetemi tankönyvet fordítunk le hazánkban. Hang­súlyozni szeretnénk, hogy az egyetemi oktatók egyik fontos, állandó és pótolhatatlan fela­data a megfelelő színvonalú, korszerű szemléletű egyetemi tankönyvek írása. Ez a felada­tuk tudományos-pedagógiai te­vékenységük egyik fontos ré­sze. Éppen ezért az oktatási minisztériumoknak, valamint az egyetemek vezetőségéneik nagyobb figyelmet kell szentel­niük ennek a problémakörnek. Az oktató-nevelő munkál>an végbemenő alapvető változások döntő módon befolyásolják a pedagógusok társadalmi hely­zetét és alkotó munkáját. Meg­győződésünk, hogy igényes cél­jainkat nem valósíthatjuk meg a pedagógusok alapos elméleti és gyakorlati felkészültsége, szakmai hozzáértése és alkotó hozzáállása nélkül. Éppen ezért a szocialista iskola tartalmának és funkciójának elmélyítésében, az oktató-nevelő folyamat per- mannes korszerűsítésében a pedagógust teljes joggal döntő tényezőnek tartjuk. A pedagó­gus tehát fontos társadalmi feladatot tölt be, mert nagy­mértékben formálja a fiatal nemzedék tudatát, meggyőző dését, életszemléletét, meghoz zá szocialista elveink és erköl­csi kritériumaink szerint. A pe­dagógusnak arra kell töreked­nie. hogy munkájában a mar­xista—leninista világnézetre neveléssel párhuzamosan töre­kedjék a tanulók aktivitásának, kezdeményező képességének k i bon ta ko z ta tásá r a, érdeklődé­si- és látókörének tágítására. Mindez megköveteli, ltogy a pedagógus céltudatosan kíizd- je le a különböző csökevénye- ket, a múltból ittmaradt káros beidegződéseket, valamint a fölmerülő különböző akadályo­kat. Tudatosítjuk azt is. hogy tár­sadalmi elvárásaink egyre fo­kozódnak, vagyis szocialista oktató-nevelő rendszerünk fel­adatai — tehát a pedagóguso­ké is — egyre igényesebbek. A pedagógus nemcsak az iskolá­ban, hanem az iskolán kívül is fontos szerepet tölt be. Néha olyan problémákat és gondokat is meg kell oldania, amelyek nem az oktató-nevelő feladatá­ból, hanem társadalmi funkciói­ból adódnak. Ezeket csak ak­kor teljesítheti sikeresen, ha él­vezi a szülőik és más dolgozók bizalmát. A pedagógus nemcsak tanít, hanem tanul is a dol­gozóik legszélesebb rétegeitől, mert szerepének csak így tehet eleget. KORSZERŰ PEDAGÓGUSKÉPZÉST Havlín elvtárs beszédének további részében a pedagógus- képzés fontosságáról szólt. Hangsúlyozta, hogy országszer­te egységes eszmei, szakmai, pedagógiai és pszichológiai el­vek szerint kell felkészíteni a Jövő pedagógusnemzedékét. Az elkövi kező években az eddigi­nél nagyobb figyelmet kell szentelni a pályakezdő peda­gógusok elhelyezéséneik. Szük­séges az is, hogy a két szocia­lista szövetségi köztársaság ok­tatási maisztériuma tisztázza a szakm u nká sk é pzők ok ta tó inaik képzését is. Ezután a szocialis­ta pedagógus politikai és szak­mai felkészültségének fontos­ságáról beszélt. Rámutatott ar­ra, hogy a mai pedagógust a tettre készség, a marxista—le­ninista meggyőződés, pártunk politikája iránti odaadás és a Szovjetunióhoz, valamint a töb­bi szocialista országhoz fűződő barátság jellemzi A követke­zőkben az iskolák igazgatóinak feladatairól szólt. Kiemelte: habár ez a tisztség fontos tár­sadalmi és politikai jelentősé­gű, mégis az a legfontosabb, hogy az igazgató rendszeresen és különösebb hiányzások nél­kül szervezze az iskola életét, korszerű oktató-nevelő munká­ját. Az igazgató a pedagógiai feladatok eredményes teljesíté­sében járjon elő jó példával, és rendszeresen kövesse figye­lemmel és értékelje a pedagó­gusok munkájának színvonalát. Az előadó hangsúlyozta, hogy az igazgatót elsősorban a gondjaira bízott iskola színvo­nala, az intézmény oktató-ne­velő munkájának hatékonysága szerint fogják értékelni. Ezu­tán így folytatta: Amikor Lenin jellemezte a pedagógusokat, akkor hangsú­lyozta, hogy az igazi oktató-ne­velő dolgozó a kommunista eszmék lelkes és meggyőződé- ses propagátora, társadalmi és politikai szempontból is aktív. A pedagógusi munkában észre és szívre is szükség van, mert a jó pedagógus szakmailag és politikailag kellőképpen fölké­szült és meggyőződését, szak­mai tudását kellő színvonalon, meggyőzően tudja előadni. Pe­dagógusaink döntő többsége rendelkezik ezekkel a tulaj­donságokkal. Meggyőződtünk arról, hogy az óvodákban és az alapiskolák alsó tagozatai­ban, különösen az óvónők és a tanítónők milyen lelkesedéssel láttak hozzá az új feladatok megoldásához. Tudjuk, hogy az iskolai és az iskolán kívüli munkájukon kívül, sok gond­juk és feladatuk van a csalá­di életben is. Mindezek tudatá­ban értékeljük nagyra oktató- nevelő, és társadalmi munkáju­kat. Ugyanakkor nem hagy­hatjuk szó nélkül, hogy a sok hozzáértő és lelkes pedagógus mellett akadnak még olyanok is, akik felületesen, nem a megkívánt színvonalon végzik munkájukat, s nem egy esetben helytelenek a módszereik, a gyermekekhez fűződő kapcso­lataik. Habár az ilyen nevelők és pedagógusok száma nem nagy, mégis fontosnak tartjuk, hogy ezt a hiányosságot minél hamarabb kiküszöböljük. Az előadó ezután szólt a nemzeti bizottságok szerepéről az iskolák irányításában, a pe­dagógusoknak nyújtott segít­ségben, majd hangsúlyozta, hogy igényes céljaink elérése érdekében javítani kell a mi­nisztériumok, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok irá­nyító és értékelő munkáját. A pedagógusok és más iskolaü­gyi dolgozók iránti gondosko­dásban jelentős szerepet tölt be a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Elsősorban arra kell törekednie, hogy a CSKP KB Elnökségének 1976. június 4-i határozata elvei szerint ki­elégítsék a pedagógusok szo­ciális és gazdasági követelmé­nyeit. Havlín elvtárs a továb­biakban megemlékezett a pio­nírszervezet megalakulásának 30, évfordulójáról és tolmá­csolta pártunk tiszteletét és megbecsülését azoknak a pe­dagógusoknak. akik három év­tizeddel ezelőtt részt vettek a pionírszervezet megalakításá­ban és azóta is aktív szerepet vállalnak legifjabb nemzedé­künk politikai, erkölcsi és szakmai nevelésében. A továb­biakban az iskolai SZISZ-alap- szervezetek eszmei és nevelő feladatairól szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy az ifjúsági szervezet­nek, valamint más társadalmi szervezeteknek fontos szerepük van az ifjú nemzedék erkölcsi profiljának kialakításában, po­litikai meggyőződésének formá­lásában. Beszédének következő részében szocialista államunk sokoldalú gondoskodásáról szólt. Kiemelte, hogy nemzete­ink eddigi történelme során nőm találunk egyetlenegy olyan időszakot sem, amikor a társadalom olyan sokoldalúan és hatékonyan gondoskodott volna az iskolákról és a peda­gógusokról, mint napjainkban, fejlett szocialista társadalmunk­ban. Ez a gondoskodás, állan­dó figyelem és segítség ebben az esztendőben, a nemzetközi gyermekévben, valamint a to­vábbi években is, tovább mé­lyül és fokozódik. A további­akban így folytatta: Azokat a páratlan sikereket, amelyeket oktatási rendsze­rünkben, különösen az utóbbi tíz évben értünk el, pártunk vezette munkásosztályunk, dol­gozó népünk becsületes, szor­galmas munkájának köszön­hetjük. Ez az alapja társadal­munk fejlődésének és egyúttal biztosítéka is annak, hogy hol­napunk még gazdagabb, éle­tünk egyre tartalmasabb lesz. Mindannyian tudjuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az idei esztendőt nemzetközt gyermekévnek nyilvánította. Felhívták a világ országait, hogy az ifjúság nevelésében szüntessék meg a kirívó szo­ciális ellentéteket, javítsák a világ gyermekeinek élelmezé­sét és korszerűsítsék nevelésü­ket. Tegyenek meg mindent az ifjú nemzedék boldog jövőjé­nek megalapozásáért. Hazánkban és a többi szocia­lista országban minden szem­pontból eleget lettünk és te­szünk ennek a felhívásnak. A szocialista országok gondosko­dását össze sem lehet hasonlí­tani egyetlen kapitalista ország törődésével, mert a mi társa­dalmi rendszerünk mindent megtesz az ifjú nemzedék kel­lő színvonalú nevelése és az életre való felkészítése érde­kélten. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének felhívására «ni úgy válaszolunk, hogy tökéle­tesítjük oktatási rendszerün­ket. Meggyőződésünk, hogy az ifjú nemzedék boldog jövőjét csak úgy alapozhatjuk meg, Iwi biztosítjuk a világbékét. A vi- lágimperial izmus mérgezi a nemzetközi helyzetet, számos országban háborús tűzfészke­ket teremt és tokozza a fegy­verkezési hajszát. Az imperia­listák sötét terveit ma már nyíltan támogatják a kínai maoisták is. Az imperialisták és a maoisták fokozzák a fegy­verkezést és támadásokat, rá­galomhadjáratot indítottak a szocialista országok, valamint a felszabadító mozgalmak ellen. Természetes, hogy ezeket a mesterkedéseket a szocialista országok sem nézhetik tétlenül, fokozniuk kell és fokozzák is védelmi képességüket. Ugyan­akkor azonban továbbra sem támaszkodnak csupán katonai erejükre. Az imperializmus el­leni harcban, valamint a hábo­rús veszély elhárításáért vívott küzdelemben a szocializmus erejére, továbbá a haladó for­radalmi és nemzeti felszabadí­tó mozgalom, valamint a világ békeszerető erőinek egységére, összefogására támaszkodnak. A szocializmus világszerte iga­zolta életképességét, erejét és azt, hogy az egyedüli olyan tár­sadalmi rendszer, amely gaz­dag jelent és biztos jövőt te­remt valamennyi polgára szá­mára. A szocializmus az embe­riség jövője és reménye. Min­dent meg kell tennünk, hogy ez a remény egyre több ország-* ban valósággá váljék és a kö­vetkező évtizedekben megfele­lő feltételeket teremtsünk föld­részünk valamennyi lakójának a boldog élethez. A SZOVJETUNIÓ BÉKEPOLITIKÄJÄNAK VILÁGRASZÓLÓ JELENTŐSÉGE A világbékéért vívott harc­ban döntő tényező a Szovjetu­nió következetes, békés külpo litikája. E politika gyümölcse az, hogy harminc éve nem tört ki világháború és a helyi há­borúikban, amelyeket az impe­rialisták szítottak, a reakciós körök vereséget szenvedtek, to­vábbá az is, hogy minden ne­hézség ellenére a nemzeti fel­szabadító mozgalmak világszer­te egyre jelentősebb sikereket értek el és földrészünk politi­kai és szociális szempontból is előrehalad. Az előadó ezután a Szovjetun ióltoz fűződő testvéri és sokoldalú kapcsolatunkról szólt. Kiemelte, hogy a Szovjet­unió szocialista oktatást rend­szerünknek is állandó és jelen­tős segítséget nyújt, többek kö­zött egyetemistáink oktatásá­ban, tudományos dolgozóink nevelésében és számos más vo­natkozásban. Egyre fokozódik a gyümölcsöző együttműködés a két ország oktatási intézmé­nyei és szakemberei, nem utol­sósorban pedagógusai között. Gyermekeinket, ifjúságunkat arra az alapvető és fontos igaz­ságra neveljük, hogy a Szovjet­unió, továbbá a szocialista vi­lágközösség megbonthatatlan egysége, valamint a lenini esz­mék vonzó ereje a legfőbb biz­tosíték arra, hogy senki és sem­mi sem árnyékolhatja be jö­vőjüket és nem veszélyeztet­heti létüket. Gyermekeinket, if­júságunkat arra neveljük, hogy legyenek büszkék nemzeteink és a testvéri szocialista orszá­gok nemzeteinek haladó és for­radalmi hagyományaira, gaz­dag kultúrájára. Becsüljék szo­cialista vívmányainkat, amelye­ket a mai nemzedék és előde­ink teremtettek meg áldozatos harc és munka árán. POLITIKAILAG ÉS SZAKMAILAG MAGAS FOKÜAN KÉPZETT IFJÚSÁGOT Befejezésül a következőket mondta: Tegyünk meg mindent azért, hogy ifjúságunk a szocialista erköcs elvei szerint éljen és erősítsük meg tudatukban, tet­teikben a kollektív érzést, az internacionalista meggyőződést és a világ dolgozóinak osztály - harcával való szolidaritást. Hirdessük gyermekeinknek a szocializmus és a kommuniz­mus nagy, humanista eszméit és céljait. Járjunk elöl jó pél­dával annak érdekében, hogy ezeket a célokat sikeresen va­lóra válthassuk. Olyan ifjúsá­got neveljünk, amely magas fo- kúan művelt és kulturált, min­den szempontból képes bete­tőzni a szocializmus építését, és sikeresen építi majd a kom­munista társadalmat. Az új tí­pusú szocialista ember formá­lása nem a jövő feladata ha­zánkban, hanem már reális és időszerű feladat, amelyből mil­liók veszik ki részüket, és ér­nek el figyelemre méltó ered­ményeket. E munkában jelen­tős részt vállalnak mindazok, akik ifjúságunkat nevelik. És ezek elsősorban Önök, tisztelt pedagógusok, iskolai dolgozók. Pártunk éppen ezért időszerű feladataként szabta meg egész iskolai rendszerünk számára, hogy korszerűsítse és tegye ha­tékonyabbá az oktatást és a nevelést. Ezt az igényes felada­tot csak úgy valósíthatjuk meg, ha munkánkban még követke­zetesebben ragaszkodunk ah­hoz az elvekhez, amelyeknek eddigi sikereinket köszönhet­jük. Mindent meg kell_tennünk Csehszolvákia Kommunista Pártja lenini politikájának megvalósításáért. Kívánjuk, hogy pedagógusa­ink és szakoktatóink, valameny- nyi iskolaügyi dolgozóink al­kotó munkája egyre színvona­lasabb és hatékonyabb legyen. Tehetséges fiatalságunk éljen békében és boldogságban, ál­landóan fejlődjék, eredménye­sen tanuljon és dolgozzon! Szo­cialista oktatási rendszerünk rendszeresen fejlődjék és sike­res munkát végezzen! Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével előre ifjú nemzedékünk kommunista ne­velésének újabb sikereiért! (Alcímek: Üj Szó) 1979. IV. 21. A tanácskozás részvevői (Telefoto: ČSTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents