Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-13 / 61. szám, kedd

Közkinccsé válnak a jó ötletek

Céljuk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a feltaláló-újító mozgalom fellendítése

' -ifi " ' / " ^ •• '• • ■ • ••••>

á'írtit' ' > £&&fc ä vx v. ŠTársadalmunk minden dolgozójától elvárja, nogy aktívan vegye ki részét a munkafel- adacok teljesítéséből, részt vállaljon a munkahelyi problémák megoldásában, és az üzemi demokracia elveinek mesz- szemenő gyakorlásával javaslatokat legyen a munka ésszerűsítésére.

Az elmondottakat szolgálja az újító-feltaláló mozgalom is, amely a műszaki fejlesztés, a komplex szocialista racionalizáció, valamint a tartalékok feltárása és hasznosítása terén kiapadhatatlan erőforrás. A CSKP XV. kongresszusának határozataival összhangban a 6. ötéves tervidőszak éveiben a népgazdaság egyes ágazataiban a dolgozóktól nem kevesebb mint 30 milliárd korona értékű hasznot eredményező újítást, találmányt vár a társadalom.

Az is lényeges, hogy a feltaláló-újító mozgalomban rejlő értékeket a népgazdaság valamennyi ágazatában’ tehát a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is kellően hasznosítsák. Ez utóbbit hivatott biztosítani Szlovákiában^ az SZSZK Mezőgazdasági ős Élelmezésügyi Minisztériuma újításokkal és találmányokkal foglalkozó irodája, amely 1977. január

1-én alakult, és Nitrán az Agrokomplex — Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Tröszt Vezérigazgatóságának irányításával működik. Az iroda eddigi munkájáról, az elkövetkező időszak feladatairól, valamint a feltaláló-újító mozgalom területén tapasztalható hiányosságokról Viliam Lukáč mérnökkel, az iroda vezetőjével beszélgettünk.

% Két év elég hosszú idő, hogy visszatekintve értékelni lehessen, vajon az iroda teljesítette-e a hozzá fűzött elvárásokat.

— A kérdésre igennel válaszolhatok. Irodánk az 1975— 76-os felmérés alapján jött létre, amely a feltaláló-újító mozgalom terjedelmét Illetően nagyon rósz fényben tüntette fel a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumot. Csak egy számot említve, évente mindössze 30—35 újítást nyújtottak be a mezőgazdaságban dolgozók, ami nagyon kevés, ha tekintetbe vesszük, hogy csak a mezőgazdasági tematikával foglalkozó tudományos- és kutatóintézetek száma’ 30. Persze, nem azért volt úgy, mert nem volt érdeklődés, esetleg hiányzott a dolgozók műszaki érzéke, vagy az új iránti vonzalom. A hiba elsősorban abban rejlett, hogy nem volt

szervezet, amelynek csak a feltaláló-újító mozgalom szélesítése, a feltalálók, újítók segítése, irányítása lett volna a feladata. Mi ezt a rést vagyunk hivatottak pótolni, és a küldetésből eredő tizenkét különböző feladatunknak a két év ulatt sikerült eleget tenni. Ezt eredményeink is bizonyítják.

H A számos feladat közül melyik kívánkozik az első helyre?

— Nehéz a rangsorolás, hiszen az egyes feladatok egymással szorosan összefüggnek, de ha mindenképpen sorrendet kellene készíteni, akkor talán a feltaláló-újító mozgalom vezető kádereinek a kiképzése kívánkozna az első helyre.

Különböző formában — ti- zennégynapos bennlakásos oktatás keretében, a tudományos- és kutatóintézetek dolgozói számára szervezett szemináriumokon és a járási mezőgazda- sági igazgatóságokkal, valamint az egyes élelmiszeripari termelési-gazdasági egységekkel közösen szervezett háromnapos tanfolyamokon — a két év alatt 2098 egyént képeztünk ki. Olyanokat,- akik kerületi, járási, vállalati, üzemi és szövetkezeti szinten vezetni, irányítani tudják a feltaláló és újító tevékenységet Ahhoz, hogy hathatós munkát végezhessenek. megfelelő elméleti alapokat kaptak mindarról, ami az újítók tevékenységével, az egyének kötelességeivel és jogaival kapcsolatos.

$ A feltaláló-újító mozgalomban a gondolattól a megvalósításig vezető út a találmányoknál a nehezebb. Ezt hogyan segíti, könnyíti az iroda?

— Előzetes megbeszélés és az időpontban való megállapodás alapján, mindenkit személyesen fogadunk, aki a mező- gazdaságban vagy az élelmiszeriparban dolgozik és úgy gondolja, hogy érdeklődésre jogosan számot tartó találmánya van. Segítséget nyújtunk a találmány leírásában, a bejelentő nyomtatvány kitöltésében, és az egyént, ha úgy kívánja, az Országos Találmányi Hivatalában is képviseljük. 1977- ben hét, tavaly pedig tíz talál mányt közvetítettünk, és a segítés eredménye az is, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói az 1976-os 35 találmánnyal szemben 1977- ben 47, tavaly pedig már 60 találmányt nyújtottak be.

# Mi történik a mezőgazda- sági üzemekben dolgozók újítási javaslataival?

— Jelenleg ott tartunk, hogy

a hasznos ötletek, újítások nagyrészt már nem vesznek kárba. Ehhez, persze, az is szükséges, hogy az illető üzemben, állami gazdaságban vagy földművesszövetkezetben legyen legalább egy ember, aki felkarolja az újítókat, segíti megformálni gondolataikat, és azokat megfelelő ismertetéssel nekünk megküldi. Évente megközelítően 400 ilyen javaslatot kapunk. Ezekből társadalmi érték, munkavédelem és a fel- használás területe szerint 1977-ben és tavaly is egy szak- bizottság kiválasztotta a legjobb 31 beadványt, s azokat, az alkalmazást lehetővé tevő műszaki dokumentációval kiegészítve megküldtük a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak azzal a kéréssel, hogy a'jánlják felhasználásra járásuk mezőgazdasági üzemeinek. Sajnos, vannak járási igazgatóságok, ahol tájékoztatóinkat terjesztés helyett az asztalfiók mélyére süllyesztik. Lényegében ugyanez történik azokkal az újítási javaslatokkal is, amelyeknek országos terjesztését helyi jellegük, vagy más oknál fogva nem vállaljuk, és — terjesztésre megfelelően kidolgozva — visszaküldjük az illető mezőgazdasági üzem járási igazgatóságának helyi terjesztésre.

9 Ha röviden is, de talán szólni kellene a további feladatokról.

— Ilyen például a tematikus feladatok meghatározása. 1977- ben 16, tavaly 19 tematikus feladatot hirdettünk meg, az idén pedig 21 feladatot jelöltünk meg, elsősorban a kézi munka mennyiségének csökkentése, az egyes élelmiszeripari hulladékok takarmányként való hasznosítása, az életkörnyezet következetesebb védelme, valamint a fokozottabb energia- és villanyáram-takarékosság 'cél- j4ból. Említésreméltót tettünk, hogy a legjobb találmányokat, újításokat az egyes kiállításokon, így az Agrokomplex és az Éltető Föld, továbbá az Invex és a Racio kiállításon is bemutatjuk. Évenként 11, ezentúl 12 kategóriában meghirdetjük a feltalálók és újítók versenyét, s erkölcsi elismerést jelent a mozgalomban résztvevőknek, hogy azokat, akiknek újítása legalább százezer korona társadalmi értéket képvisel, beírjuk az iroda nyilvántartó emlékkönyvébe, a legeredményesebb egyéneket pedig „Érdemes újító“ kitüntetéssel jutalmazzuk meg.

— Köszönjük a beszélgetést.

EGRI FERENC

TERMÉKENY VITA UTÁN

ÉRTÉKES JAVASLATOK, ÉSZREVÉTELEK. MEGJEGYZÉSEK

AZ EFSZ-EK

IX. KONGRESSZUSA

☆

Ä

PRÁGA 1979

1ÍJ79

III. 13.

A dunuszer üchelyi (Dunajská Streda) járás egységes földműves- szövetkezeteinek dolgozói is az elmúlt hetekben tár gyalták meg az efsz-ek IX. kongresszusának vitaanyagát. A járási mezőgazdasági igazgatóságon Vörös Istvánnak, a személyzeti és káderosztály vezelőjének asztalán gyűltek össze azok a jegy zőkönyvek, jelentések, amelyek ezeken az értekezleteken születtek.

— Gondosan áttanulmányoztam valamennyit — mondotta Vörös elvtárs. Annái inkább, mert a vitaanyagnak a járásunkban történő megtárgyalásáról az efsz-ek a közeljövőben megtartandó járási konferenciájára ezek alapján készítek jelentést. Véleményem szerint nagyon helyes volt, hogy a szövetkezeti dolgozók véleményt mondhattak, kifejthették nézeteiket az efsz-ek IX. kongresszusán megvitatandó kérdésekkel kapcsolatban. A kongresszusi anyag megvitatása során javaslatok születtek, amelvp'knpk megvalósítása a tartalékok f^’t^-ásét és fel- használását fogja eredményezni.

A járás huszonhat mezőgazdasági üzemében összesen 296 javaslat, észrevétel, megjegyzés született a termelést gátló tényezők kiküszöbölésére.

Ezeknek zöme, vagyis 215 helybeli probléma megoldását segíti elő. Konkrétan a munka- szervezés és irányítás fogyatékosságainak a kiküszöbölését, a jutalmazás szocialista elvének következetesebb érvényesítését, jó minőségű takarmányok termesztését és ésszerű felhasználását. Továbbá rámutattak a felszólalók a gazdasági állatok termelékenysége emelésének, a földalap jobb kihasználásának, a talaj termő- képessége fokozásának a lehetőségeire stb.

A vita során felvetődik számos olyan probléma is, amelyeket felsőbb szerveknek kell orvosolniuk. Ezek közé tartozik többek között a szállítás korszerűsítésének kérdése.

Több helyen, így például Tejfalun (Mliečno) is hangsúlyozták, hogy több tehergépkocsira lenne szükség a szállításhoz. Ugyanis a traktorok csak kijelölt utalfon közlekedhetnek, itt is csak megszabott időben, s a traktorokkal való szállítás különben is lassú.

— Kicsi a beruházásokra és a gépek vásárlására előirányzott pénzügyi keret — vetették fel az ekecsi fOkoč), a CsilJz- köz, (.Medzičílizie) a duna tőkési (Dunajský Klatov) és a dercsikai (Jurová) szövetkezetben. Ez különösen az istállók rekonstrukcióját hátráltatja. „Szövetkezetünk istállóinak nagy része elavult. Gépesíteni kellene bennük az etetést, trágyakihordást, de limithiány akadályozza az e téren ránk váró feladatok maradéktalan teljesítését. Ezért egyre csökken azoknak a száma, akik ilyen korszerűtlen körülmények közepette is hajlandók dolgozni“ — olvastuk a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz- ben tartott értekezletről szóló jelentésben.

A jelentésekből az is kiderül, melyek azok a munkagépek, amelyekre az egyes mezőgazdasági üzemeknek nagy szükségük lenne, de sajnos a hiánycikkek listáján szerepelnek.

A vásárúti (Trhové Mýto), a padányi (Padafí) efsz-ben élénk vita bontakozott ki a terv túlteljesítésének bérezéséről. Szerintük a jelenleg alkalmazott bérezési rendszer nem ösztönzi a terv túlteljesítésére a dolgozókat.

A vitaanyag megtárgyalása során a dunaszerdahelyi járásban született javaslatok, észrevételek, megjegyzések is hozzájárulnak az ppvséees fö’d- művessrövetkerp^k további szociális-gazdasági gyaraoodá- sáboz. —kv—

Rendkívül értékes a hlinskói Eleklropraga és más gépipari vállalatok kezdeményezése, amelyek elhatározták, hogy a háztartási gépek előállításakor is szem előtt tartják az energiafogyasztás csökkentését. Az új porszívók forgószámának elektronikus szabályozása 75 Watt megtakarítást jelent. Mivel a piacra évente 60 000 darab ilyen típusú porszívót szállítanak, az évi megtakarítás mintegy 3600 kilowatt villanyenergiát jelent. Felvételünk a 419 típusú porszívó szerelési vonalán készült (Felvétel: ČSTK — J. Tachezy)

Amit az ©§nök a szünetben elmondott

A beszámoló elhangzott.

Jegyzetfüzeteim lapjai megteltek számokkal, feljegyzésre

méltó gondolatokkal, okos javaslatokkal. A Perbetei (Prlbe- ta) Efsz zárszámadásának szünetében erről a mindent átfogó számvetésről beszélgettem dr. Nagy Ferenccel, a szövetkezet elnökével.

— Valóban számvetésről van szó — mondja —, de valamivel többről is. Egyebek között arról, mit kell az idén másként és jobban csinálnunk.

— Ez a megállapítás részben azt is jelzi, hogy elégedetlen a múlt év gazdasági eredményeivel? Pedig ahogy a be- számolóból kitűnt, 1978 ban a tervet túl is teljesítették.

— Ez igaz, de az is kitűnt a beszámolóból, hogy van még javítani valónk. Persze, a világért sem becsülöm le az elért eredményeket. A tavalyi rendkívüli időjárás ellenére is 1 millió 510 ezer korona nyereséggel zártuk az évet. Igaz, volt már ennél jobb évünk is. Egyébként a gazdasági mérlegünk már évek óta kiegyensúlyozott, a tervet mindig túlteljesítjük. Az állattenyésztésünk a leggazdaságosabb. A növénytermesztést nagyban befolyásolja az időjárás. Tavaly a fagy és az aszály 3 millió 450 ezer korona kárt. okozott szövetkezetünknek, s a biztosítótól csak 929 ezer korona kártérítést kaptunk.

— Miben volt a legnagyobb kiesés?

— A 34 hektárnyi gyümölcsösünkből már évek ótű a fagy viszi el a termés kétharmadát. Ezt tetézte tavaly a nyárvégi aszály, ami főleg a zöldségben és a takarmáríyfé- lékben tett nagy kárt. Egyedül a búzából sikerült elérnünk kiemelkedő eredményt. A tervezett 51 mázsás átlagos hektárhozam helyett elértük az 51,52 mázsás hozamot. Megjegyzem, hogy szövetkezetünk évente ezer vagon szemes terményt termel. Ennek tíz százaléka itt marad takarmányalapra. Kiszámítottam, ha betakarításkor csak két százalékkal csökkenthetnénk a szem- veszteséget, abból a mennyiségből két hónapra biztosíthatnánk az abraktakarmányt.

— Szóval, nem mindennek az időjárás az oka?

— Ezt inkább úgy fogalmaznám: az is, meg maga az ember is. Ott van például a cukorrépa egyelése.

— Fel is jegyeztem, ahogyan a beszámolójában ezt megfogalmazta, valahogy így hangzott: az inkább „csokrozás“, nem pedig egyelés volt.

— Pontosan így. Ezt már nyáron is megmondtam az ag- ronómusnak és a csoportvezetőknek. Az idén feltétlenül beszerezzük mi is az egycsírájú vetőmagot, ezzel is sok mindent megoldhatnánk. Az egye- Iést is, ami méq mindig az egyik legnehezebb műnk* »

szövetkezetünkben. Tavaly a tervezett 450 mázsás hektárhozam helyett cukorrépából csak 350 mázsát értünk el, s ennek legnagyobb okát a szakszerűtlenül elvégzett egyelésben látom. Vagy ott van a napraforgó, mi azt is 200 hektáron termelünk, s négy mázsával kevesebbet értünk el a tervezett hektárhozamnál. Itt nagy volt a szemveszteség. A megoldás? A szedő adaptereket úgy módosítani, tökéletesíteni, hogy szedéskor a szem veszteség a minimális legyen. Szerintem az adapterek jobb be« állítására a mi szerelőink is képesek. Az idén sort is kerítünk rá.

Itt elhallgat, gondolkodik, majd így folytatja:

— Amikor a beszámolóban azt mondtam, hogy 1979-ben nem dolgozhatunk úgy, mint hetvennyolcban, ezzel azt is jeleztem, hogy az egyes ágazati vezetők munkaszervezésében még sok a javítanivaló. Új, magasabb szintű munka- szervezésre van szükség. A jövőben úgy kell megszerveznünk minden munkát, hogy mindenki konkrét és képességeinek megfelelő feladatot kapjon, és érezzen felelősséget is az általa elvégzett munkáért.

— Mindez, amit most elmondott, ma már valóban korkövetelmény. Milyen megoldásokat találtak, hogy e téren komolyabb eredmény is szülessen?

— Nem kell itt semmi új megoldást keresni, csak komolyabban kell venni mindenkinek a munkát, a vezetőknek és a tagságnak egyaránt. Éljen mindenkiben a felelősségtudat és az önellenőrzés igénye.

— Ma a gazdasági életben a leggyakrabban használt szavak: a szervezés, termelékenység és minőség.

— A baj az, hogy eddig e

fogalmakat inkább csak kimondtuk, de a gyakorlatban nem töltöttük meg valós tartalommal. Az csak természetes, ahol a munkát jól előkészítik, minden szükséges eszköz a rendelkezésre áll, ott a termelékenység, a munka minősége is jó. Persze a jó munkaszervezésen kívül szükséges a folyamatos ellenőrzés is, ezért minden ágazati vezető felelős. Másfelől az is igaz, hogy a

dolgozóknak is jobban ki kell

használniuk a munkaidőt, a

gépesítésben és a korszerű technikában rejlő lehetőségeket.

Befejezésként még annyit. A perbetei földművesszövetkezet eddig is a járás legjobbjai közé tartozott, ezért is voltak olyan kritikusak önmagukkal szemben. S ha ezek az elképzelések a gyakorlatban megvalósulnak, jövőre még eredményesebb évet zárhatunk. Az őszinte hozzászólások is ezt a jogos igényt támasztották alá.

TÖRÖK KT.EMÉR