Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-06 / 55. szám, kedd
Korszerű élelmiszeripar — bő választék egyszer o Solimc ’7 8-röl Gyümölcsöző vita — hasznos észrevételek A lényeges munkaterületek elsődleges feladatai és problémái kerültek a figyelem homlokterébe Még Ha olykor egy-egy jó riport- filmet látok a televízióban, irigylem az újságíró kollégámat. Könnyű neki — mondom magamban. A technika e csodálatos vívmányainak segítségével képszerűvé, élővé tudja tenni, amiről beszél, a néző láthatja, hallhatja; amit a riporter érdemesnek tart elmondani, bemutatni. Állandóan ez a gondolat bujkált bennem, amikor a brnói nemzetközi élelmiszeripari vásáron, a Salima ’79-en meg megálltam a szemet gyönyörködtető, éleim'szeripari termékekkel megrakott tárlók előtt. Mint már lapunkban is hírt adtunk róla, Brnóban február 21-től február 27-ig került sor a Salima ’79 nemzetközi élelmiszeripari vásárra. A teljesség kedvéért néhány mondatban hadd mondjam el a brnói nemzetközi vásárok történetét. Már 1922-ben elhatározták, hogy Brnóban nagy nemzetközi vásárcsarnokot építenek. Ezt az elhatározást főleg az a tény motiválta, hogy Brno hazánk területét tekintve megközelítőleg az ország közepén fekszik, fontos országos nemzetközi utak kereszteződésénél. Az akkori elhatározás helyességét igazolja a Brnói Nemzetközi Vásár fejlődése. Az itteni kiállításokat évről évre tíz- és tízezrek keresik fel az ország minden részéről; de ezrével tekintik meg a külföldi látogatók és szakemberek is. A Salima ’79 nemzetközi élelmiszeripari vásárt három pavilonban rendezték meg. A C pavilonban kaptak helyet a hazai élelmiszeripari kereskedelmi vállalatok árui, a D pavilonban pedig a külföldi vállalatok mutatták be legjobb élelmiszer- ipari termékeiket. Külön kiállítási csarnokban kaptak helyet a legkorszerűbb élelmiszeripart gépek és berendezések ‘Ez a vásár egyedülálló a KGST-tagországok keretében, s évről évre egyre nagyobb sikere van a kereskedelmi körökben is. Felkelti a szakemberek érdeklődését, ugyanakkor a laikus látogató számára is sok érdekességet tartalmaz, mert attraktív és olyan problémakört ölel fel, amely mindenkit érint. Az idén például a nemzetközi gyermekév akciósorozataihoz kapcsolódva a gyermekélelmezés legújabb és legjobb élelmiszereit: a bébiételek, tejtermékek, cukorkák, alkohol- mentes italok széles skáláját mutatja be. A háziasszonyok örömére A kiállítási anyagot hat fontosabb tematikai csoportba sorolták. így a látogatók az élelmiszerek, a mezőgazdasági termékek, élelmiszeripari gépek és berendezések, az élelmiszerek minősége ellenőrzéséhez szolgáló laboratóriumi felszerelések, szakirodalom és az élelmiszer-csomagolási technika nagy választékában gyönyörködhettek. Természetesen mindenről részletesen beszámolni — már csak a helyszűke miatt is — szinte lehetetlen. így az összkép érzékeltetésén kívül főleg a hazai termékek mellett időztünk el hosszabban. Hazai vállalataink közül a legtöbb élelmiszeripari cikket a prágai KOOSPOL külkereskedelmi vállalat állította ki. A KOOSPOL, mint monopolhelyzetben levő külkereskedelmi nagy vál 1 a 1 a t, vi lágviszon y 1 atban is jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékcsere irányításában, lebonyolításában. A csehszlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar nagy hagyománnyal rendelkező termékeit mutatja be. Közülük nem hiányzott a komló, a sörárpa, a sör, a híres prágai sonka, a konzervek bő választéka, és édesvízi halakból is megfelelő kínálat volt. Milan Krioánek mérnök, a KOOSPOl tejipari termékeket kiállító részlegének vezetője többek között ezeket mondja: — Célunk minél több es minél előnyösebb szerződéseket kötni külföldi partnerekkel, hogy mezőgazdaságunk és iparunk termékei eljussanak a világ minden tájára. — Hányféle árui mutattak be az Idén? — Több mint kétszáz árufajtái állítottunk ki — Vannak-e újdonságnak számító termékeik? — Azok is vannak bőven. Főleg gyermektápszerek, pudingok, szárított tejfélék, gyümölcs pépek. — Kaphatók lesznek-e kiváló áruk szlovákiai üzleteinkben is? — Igen. A tavasz folyamán Szlovákiába is küldünk belőlük néhány ezer tonnát. Milan KMvánek mérnök elmondta azt is, hogy a Prágai Csokoládégyár például egy sereg új termékkel jelentkezett a vásáron. Bizonyítva, hogy a vállalat rugalmasan alkalmazkodik az áruválaszték bővítése, a minőség és a modern csomagolástechnika követelményeihez. — Amit eddig csak a Tuzex- üzletek polcain csodálhattak meg a vásárlók, például a granulált kakaót, most a kolíni Sója Vállalat termékeként minden háziasszony megvásárolhatja. — Ne haragudjon, de újra csak a vevő szólal meg bennem. Ez az áru Szlovákiába is eljut? — Természetesen. Granko néven küldi majd a piacra a vállalat, 400 grammos csomagolásban 28, 250 grammos csomagolásban pedig 15 koronáért. Hideg és meleg tejben egyaránt jól oldódik, sütemények, torták díszítésére is felhasználhatja az ügyes és igényes háziasszony. Banána és társai Ki győzné itt felsorolni a sok finom és ízlésesen csomagolt árut, a különböző töltött ostyaszeleteket és tartós teasüteményeket? Ezt Iáni kell: mennyi lelenjény, szeretet, hozzáértés szükséges ekkora választék megteremtéséhez. Szólni kell például egy egész kü lünleges desszertkészítményrői. A neve Banána. Alapanyaga mogyoró, banán, kakaó és rum. Az opavai élelmiszeripari vál falat pedig Kreolky néven kínálja újfajta készítményeit, az új technológiával készült, finom süteményeket. Ha a kereskedelem kellő mennyiséget rendel belőlük, sok keveréstől, sütéstől mentesíti a háziasszonyokat. Tehát a kínálat mindenből nagy, kereskedelmi szakembereinken múlik, mit választanak ki belőle, mivel találkozhatunk majd az üzleteinkben. Szlovákia élelmiszeripara a Salima ’79-ben — lévén ez az év nemzetközi gyermekév — a bébi- és a gyermekételekre helyezte a fő hangsúlyt. Konzerviparunk nagy közkedveltségnek örvendő termékein kívül bemutatta ú] készítményeit is. A preéovi Frucona, a Szlovák Malom- és Pékipari Üzemek iöbb gyáregysége finom félkész tésztafélékkel: rétes-és leveles tésztával, linzertésztával szerepeit a kiállításon. A tejipari üzemek fagyasztott tejszínkrémjei is kielégítenek minden igényt. Angelika, Ko- ka-kafé és Limona néven kínálja őket — s reméljük, az üzletekben is hamarosan találkoz hatunk velük. Az idén is megrendezték az Arany Salima díjért folyó versenyt. A versenybe minden kiállító ország és kereskedelmi kirendeltség új, eddig még be nem mutatott készítményeivel nevezhetett be. A csehszlovák vállalatok tizenegy termékét jutalmazták ezzel a díjjal. Cél: a tapasztalatcsere A világméretű demográfiai robbanás következtében mindjobban előtérbe kerül az emberiség élelmezésének kérdése. Nemzetközi viszonylatban növekedik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek cseréjének fontossága. így a Salima ’79-en hazánkon kívül még 34 ország mutatta be legjobb élelmiszeripari termékeit és gépeit, többek között a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia, de itt volt számos tőkésország is — az NSZK. Ausztria, Franciaország Hollandia, Spanyolország stb. — legújabb minőségű áruival és tinóm déligyümölcseivel. Először vett részt a kiállításon Irak és Argentína. Mindenki elhozta a legjobbat, a legértékesebbet, amelyet hazája népe, a tudósok és technikusok találékonysága állított elő az emberért, a gyermekért, az ifjúságért jelszó jegyében. Közkinccsé tették a műszakiak leleményességének eredményeit a világ több tájáról. Céljuk az áruk bemutatásán és eladásán kívül az is, hogy kicseréljék szakmai tapasztalataikat, ismereteiket, s a magas színvonalú árucsereforgalom megteremtésével szolgálják az életszínvonal emelkedését a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Öröm és büszkeség töltötte el a látogatót ezen a kiállításon. Mi mindenre képes az emberi ész, ügyesség, akarat! A földműves verejtéke, a kutató, a tudományos dolgozók seregének alkotó fantáziája paradicsommá változtathatná a Földet. Csak a legfontosabb feltételt: a Békét kell megteremteni. A többit elvégzik a jó- akaratú emberek milliói. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet körülményei között erre is intett a Salima ’79. Az egységes földművesszövet keztekben lezajlottak az évzáró közgyűlések, s eozzel lényegében lezárult az efsz- ek ÍX. országos kongresszusát megelőző tanácskozások első és nagyon fontos szakasza. Így van ez az érsekújvári (Nové Zámky) járásban is, ahol hosszú heteken át folyt" a kongresszust megelőző vita. Ennek eredményeit, tanulságait összegeztük Vas Tiborral, a járási mezőgazda- sági igazgatóság személyzeti- és káderosztályának vezetőiével, — Hasznos észrevételek, értékes gondolatok, amelyek a lényeges munkaterületek elsőd- ieiges feladatait és problémáit állították a figyelem homlokterébe — a legtömörebben talán így tudnám értékelni a kongresszusi vita keretében járásunkban lezajlott munkahelyi tanácskozásokat és évzáró közgyűléseket. Az alapgondolat mindenhol és minden esetben az volt, hogy a dolgozóknak, vezetőknek az adott körülmények között és a salját munkahelyükön mit kell tenniük a feladatok teljesítéséért, milyen módszerekkel és milyen új tartalékok feltárásával lehet áthidalni a termelési nehézségeket. A kongresszusi vitát összegező előzetes eredmény teljes mértékben a fentiekben elmondottakat támasztja alá. A 637 felszólaló közül 602 helyi lel legű problémákat fejtegetett, 15 észrevétel járási jellegű vol,t és 10 javaslatot, kérést továbbítottak a központi szerveknek. Pozitívum az is, hogy a járás 21 egységes földműves- szövetkezetében, két állami gazdaságában és három közös mezőgazdasági vállalatában már decemberben megkezdődött a vita, és csak február vége felé fejeződött be. — Nem siettünk, azt akartuk, hogy mindenhol Jegyen idő alaposan megismeri a kongresszusi vitaanyagokat, s azokkal kapcsolatosan mindenki elmondhassa észrevételét, javaslatát. Ez mindany- nyiunk érdeke, hiszen az elhangzott észrevételek nekünk is értéikes információkat adtak, hogy mire kell jobban összpontosítani a figyelmet. — Például? — Sokan kritikusan rámutattak a munka- és üzemszervezési hiányosságokra, boncolgatták az önköltségek csökkentésének lehetőségeit, és nem egy helyen bizony bérezési problémák is felvetődtek. Sokszor volt vitatéma a termes- lés összpontosítása, elsősorban a speciális növények és a zöldségfélék nagyobb területen való termesztése, s ezzel kapcsolatosan értékes tudnivalókat szereztünk a munkaerő- gazdálkodással összefüggő kérdésekről. A szarvasmarha te* nyésztés terén legtöbben a beruházási igényeket és a férőhely hiányát fejtegették, s kérték a fajtaátalaikító keresztezések ütemének meggyorsítását. Máshol az agrokémiai központok gyorsabb ütemű építését sürgették. Ezek az észrevételeik — akárcsak a helyi, munkahelyi hiányosságokat ostoro- zo felszólalások is — egyaránt mutatják, hogy a földművesek széles tábora helyesen látja a fejlődés útjait. Vállalásaik pedig bizonyítják, hogy a feladatok teljesítéséért többletmunkát is készek végezni. Mindez meg fel elő alap igyekezetünkhöz, mert már 1980 ban szeretnénk elérni, hogy a leggyengébb mezőgazdasági üzemeink is elérjék a járási átlag szintjét. Nem kevésbé hasznosak azok az észrevételek, javaslatok, amelyeket a járási szervek az illetékes központi hivataloknak továbbítottak. Több helyen, például a Koltai Efsz ben is, nagyítólencse alá vették a földművesek az Agrostavtól és az Agrotechnikától, valamint más szolgáltató vállalatoktól kapott segítség színvonalát. A muzslaiak a gép- és traktor- állomások szolgáltatásait értékelték, s panaszkodtak az Agrotechnikára, hogy az egyik, jótállás alatt álló gépük elenyésző hiba miatt hosszú ideig állt. A Tardoskeddi (Tvrdo- šovce) Egységes Földművesszövetkezetben az állattenyésztők munkacsoportjában élénk vita alakult ki a szombati és vasárnapi munkabérekről, s hasonló témát vitattak meg Kottán, mégpedig a gépjavítók egyes fizetési osztályokba való besorolását. Új és értékes témája volt a vitának a szerződéses sertéshizlalás. Kéménden (Kamenín) és Köbölkúton (Gbelce) is szó- bakerült, s a felszólalók szavai is bizonyítják, hogy kellő segítséggel a tagok egyénileg is készek hozzájárulni a termelési feladatok teljesítéséhez. EGRI FERENC TÖRÖK ELEMÉR Sokan megcsodálták az étvágygerjesztő gyümölcsöket I ČSTK-felvételek) AZ EFSZ-EK Si. KONGUSSZU5A PRÁGA 1619 A lutini Sigma vállalat dolgozói most próbálják ki a CTX típusú centrífugás szivattyú prototípusát, amelyet a hrani cei Sigma vállalat és a haliéi (NDK) Kombinát Pumpen und Verdichter üzem dolgozói közösen szerkesztettek. A képen: Miroslav Hrubý az új típusú szivattyú nyomáspróbáira ké szülődik (Felvétel: V. Galgonek — ČTK)
