Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-01 / 51. szám, csütörtök
EREDHIPISEBB EV REKENYlBEN NAGYOBB MUNKAFEGYELEM, SZIGORÚBB ELLENŐRZÉS ÉS RUGALMASABB ÍRÄNYÍTÄS A TARTALÉKOK LISTÁJÁN Ünneplőbe öltözött nők és férfiak segítették a tájékozódást Kicsind (Malá nad Hronom) kanyargós utcáin az el- múlt hét egyik reggelén. Kér dezés nélkül is biztosra vettük, hogy a helybeli művelődési ott' honba igyekeznek, ahol — a zsebükben lapuló meghívó szerint — a Garamvölgyi (Hronské (Jdolie) Egységes Földmű- vesszövetkezet tagsága tartotta zárszámadó közgyűlését. A tágas terem hosszú asztalai mellett a tanácskozásnak helyet adó falu, valamint a kéméndi (Kamenín) és a kö- hídgyarmati (Kamenný Most) földművesek foglaltak helyet, akik a 2680 hektárnyi szántón immár egy évtizede közösen gazdálkodnak. A közgyűlés „belépődíja“ — az ajtóban kapott kupica kisüsti —, majd a kilencéves alapiskola diákjainak kulturális műsora jó alapot jelentett a jókedvhez és az ünnepi hangulathoz, de ez az elmúlt évi termelési és gazdasági eredmé nyék értékelése folyamán bizony fokozatosan alábbhagyott Az ok: a garamvölgyiek sajnos nem zártak valami sikeres évet. Ezt már az elsőként szóló Bogdan Ferenc elnök általánosan értékelő szavai előre jelezték, majd Retkes János mérnök, üzemgazdász adatokkal is alátámasztotta az ürömökkel vegyített tényeket. — Kicsit drága iskola volt számunkra a múlt év, még ak kor is, ha egyes tervmutatóink valamivel jobbak, mint 1977- ben voltak, és összesített ered ményeinkkel a járás mezőgazdasági üzemeinek rangsorában is sikerült valamivel feljebb jutni. Mindez kevés, mert a gépek jobb kihasználásával, a legújabb technológiai eljárásokat alkalmazni tudó dolgozókkal, akik úgy érzik, hogy a kapott pénzért kötelességük becsüle tesen elvégezni a munka rájuk eső részét, jobb eredmények elérésére vagyunk képesek. Szigorúbb ellenőrzés, az eredményeket messzemenően figyelembe vevő jutalmazás, a sokoldalú szociális és a fiatalokról való még jobb gondoskodás, ezek 1979 fő feladatai — hang súlyozta többek között az el nők. — Növénytermesztésünk 102,7 százalékra teljesítette bruttó tervét, de állattenyésztésünk hibáit ezzel sem tudtuk áthidalni. Az ágazat mindössze 85 százalékban tett eleget bruttó tervének, és a tervmutatók közül csak a hízóbaromfi, valamint a gyapjú termelési tervét teljesítettük. Az évi fejési átlag 2785 liter volt, a hízómarhák súlya darabonként naponta csak 0,65, a sertéseké pedig 0,48 kilogrammal gyarapodott, kocánként az évi malacelválasztási átlag 15,20 darab volt. A hízómarháknál egy kilogrammos súlygyarapodáshoz 2,81, a hízósertéseknél 4,10 kilogramm koncentrált takarmányt etettek meg. Amíg az üzemgazdász beszélt, sokan lapozgatták az eredményeket részletező több oldalas kimutatást, amelyet a tagok még a közgyűlést megelőzően kaptak kézhez. Az arcok, a hitetlenkedő fejcsóválások bizonyították, hogy nem akarnak hinni szemüknek. Lehetetlen, hogy csak ennyire képesek. Ezt fejtegette egyébként a vitát bevezető Berták János is, az üzemi pártbizottság elnöke. — Lehetetlen, hogy ahol 1977-ben 3100 liter felett volt a fejési átlag, ott nagyobb igyekezet esetén ilyen visszaesés történjen. Elsősorban a kicsindi telepen kell jobban megnézni a csökkenés okait. A kőhídgyarmati telepen az előrelépés helyett négy darabbal csökkent a malacelválasztási átlag, ami sok százezer korona veszteséget jelent, akárcsak az is, hogy a tej jelentős részét csak II. osztályú áron tudtuk eladni. Az idei termelési és eladási tervek valameny- nyi mutatója nagyob a tavalyi valóságnál, és ezeket teljesíteni csak közös akarattal, igyekezettel lehet. Például az állattenyésztők sikereit szorosan feltételezi a jó minőségű és elegendő tömegtakarmány. A gazdálkodás mikéntjével kapcsolatosan hasonló értelemben beszélt Filler Gyula is, a járási pártbizottság titkára.-‘-A jó eredmények örömet jelentenek, a kiesések azonban nagyon lerontják a végső értéke két. Nagy pozitívum, és reményt ad a javulásra, hogy a mérlegelés konkrét, bátran rámutat a hibákra, s így adott a lehetőség, hogy a 6. ötéves tervidőszak negyedik évében a korábbiaknál számottevőbb sikereket érjen el a szövetkezet tagsága, többek között az év jelentős évfordulóinak tiszteletére vállait többletmunkával. A vitában felszólaló Kocsis Imre, az ellenőrző bizottság elnöke, a jobb eredményeket szolgáló szigorúbb ellenőrzést helyezte kilátásba. Vojtek Lajos, a kőhídgyarmati részleg állatgondozója a takarmányozásban, az istállőzási feltételekben és a tehenek áthelyezésében mutatkozó hiányosságokra hívta fel a figyelmet, a kocaállományról elmondott észrevétele pedig azt a gondolatot ébresztette az emberben, mintha az állatgondozók nem ismernék kellően a szövetkezet fajtatenyésztési céljait. So- uáb Péter gépjavító bérezési problémákról beszél, s ezek — amint később kiderült — lényegében megoldódtak, de tény viszont, hogy a közgyűlés előtt a műhelyben nem tartottak megfelelő formájú termelési értekezletet. Jarábek István mérnök, fő- zootechnikus is a vita keretében ismertette a részleg feladatait. — A kiesések indoklására több objektív ok is említhető, például a szarvasmarhákkal már 1977 decemberétől csökkentett adagokat etettünk, a javulás érdekében mégis elsősorban a szubjektív tényezőket kell kiküszöbölni. Fontos követelmény az intenzív rét- és legelőgazdálkodás, az anyagi érdekeltség következetes érvényesítése és a munkaversenyben rejlő erő kihasználása. Decembertől havonta és pontosan egyének szerint meghatározzuk a termelési feladatokat, és az első eredmények máris jelentkeznek. Az eddigi fejési átlag 7 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Januárban csak I. osztályú tejet adtunk el, és kétszer annyi malacot választottunk el, mint 1978 első hónapjában. Fontos, hogy a jó kezdethez más ágazatokból is hathatós segítséget kapjunk. Amint Tóth Kurucz András mérnök, főagronómus a közgyűlést követően elmondta, a növénytermesztés az állattenyésztést több és jobb minőségű takarmány megtermeszté- sével fogja támogatni. Az idén egyébként az ágazat termelési terve 10,8 százalékkal nagyobb a tavalyi valóságnál. Ezt teljesíteni csak jó munkával lehet. Nem véletlen, hogy a kora reggeli órákban, amikor még tart a föld fagya, már ott vannak a határban, végzik a nitratá- ciót. A gépesítő csoport céljairól Párkánszky Károly mérnök, főgépesítő szólt. — A gépjavítással jól állunk, s párhuzamosan a nagy teljesítményű vontatókra, valamint önjárókra annyi vezetőt képeztünk ki, hogy azok két műszakban dolgozhassanak. Az év folyamán tökéletesíteni és főleg szigorítani akarjuk a gépek karbantartását, és azt is tervezzük, hogy minden gépjavító gondozásába vesz egy önjáró gépet. A szezonban elsősorban ő dolgozna azzal, a gép javítását pedig irányításával végeznék. EGRI FERENC Vasműből a banyába... Régen volt olyan tél, amikor annyi szó esett a szénbányászat nehézségeiről, mint ez idén. Az észak-csehországi barnaszén medence külszíni bányáiról esett sző elsősorban, de vele együtt emlegették a Vítkovice! Klement Gottwald. Vasművet is, amelynek 5-ös számú üzemében készülnek a külszíni bányák nagygépei. A vállalat a felszabadulás óta a hazai külszíni bányák részére és a szocialista országokba irányuló exportra ez idáig 79 nagygépet gyártott. A múlt évben helyezték üzembe a „TC3“ elnevezésű technológiai egységet, amely páratlan a maga nemében, és a legnagyobb teljesítményű is a külszíni bányagépek között a világon. A „TC3“ technológiai egység a K 10 000-es serleges kotrógépből, a ZP 10 000- es tőmedékelőgépből és a járulékos szállítószalagból áll. így nem túlzás, hogy azt állítjuk, a vítkovicéi Vasműnek oroszlánrésze van a barnaszénbányászat fejlesztésében. A K 10 000-esről mégis több szó esett, mint a többiről. Ottjár- tunkkor erről kérdeztük Josef Mohylát, az 5-ös üzem mechanikai műhelyeinek főmérnökét: A K 10 000-es valóban unikum a maga nemében, hisz tízezer köbméter földet képes óránként megmozgatni, és lépe- getős megoldása a műszaki világban egyedülálló. A befuttatási idő alatt felmerült néhány probléma, amelyet a tél még meg Is sokszorozott, hiszen a nagy megfagyott földdarabok előre nem látott, soron kívüli gondokat okoztak. — Hogyan hárítják el a felmerült a,kadályokat? — Gyakorlatilag már a próbaüzemelés elejétől a vit.koviceű vasműből egy szakembercsoport doJgozik a helyszínen, é$ január végén már kb. 40 ember gondoskodott a K 10 000- esről, géplakatosok, hegesztők* technikusok. Közben meghosz- szabbítolták kb. 100 méterrel a szállítószalagot, és a téli tapasztalatok alapján néhány módosítást eszközöltek a gépen. Célunk, hogy mielőbb megváltozzék az a fajta közhiedelem, miszerint az észak- csehországi Barnaszénmedence lemaradásának egyik oka a K 10 000. Ez a mi dolgozóink számára becsületbeli kérdés, akárcsak a bányakörzet kielégítő pótalkatrész-ellátása is. A „TC3“-as technológiai egység megfelelő üzemelése egyike legfőbb érdekeinknek, mert a jövőben mindannyiunk nak fűződik hozzá valamilyen kapcsolata, ha másképp nem. hált a meleg szobában ülve. így van rendjén: a megalapozott kritikára tettekkel kell válaszolni. Én legalábbis úgy hiszem. Mi is! MÉSZÁROS JÄNOS Tavaszi előzetes Az Ekecsi (Okoč) Efsz egyike a dunaszerdahelyi járás legnagyobb mezőgazdasági üzemeinek. Jelenleg a szövetkezet szakemberei figyelmüket már az idei év igényes tervfeladatainak megalapozására fordítják. Lakó József agronómus is a tavaszvárás jegyében mérlegelte a mezei munkáik előkészítését. — A mechanizációs központA Naszvadi (Nesvady) Efsz zárszámadó közgyűlésének résztvevői a nyílt bírálat jegyében értékelték a múlt évben elért eredményeket. Adam Tvrdoň mérnök, a szövetkezet elnöke, a vezetőség jól élőké szített beszámolójának elmondásakor megállapította, hogy sikeres volt a tavalyi év. Megközelítőleg tizenhárommillió korona tiszta hasznot értek el. A jól végzett munka után a tagoknak minden száz koronára még húsz koronát fizettek az év végén. Az évzáró gyűlés után — nehéz volt eldönteni, hogy a növénytermesztés, vagy az állat- tenyésztés dolgozói érdemlik-e a nagyobb dicséretet. Ugyanis — amint a felszólalások is bizonyították — mindkét ágazatban születtek jó eredmények. Végül is megállapíthattuk, hogy a szövetkezet leküzdötte korábbi nehézségeit, dinamikusan növeli a termelést. Megszilárdult a munkafegyelem, és a jól képzett vezető gárda szakértelemmel irányítja az egyes ágazatokat. A szövetkezet elnöke alapos elemzés után azt állította, hogy az állattenyésztésben a sertés- tenyésztők értek el legjobb eredményeket. — Szerintem az anyakocagondozók minden lehetőséget felhasználtak a termelés növelésére — mondotta. Kocánként ‘tizennyolc malacot választottak el. Az Ö érdemük, hogy ötJó lehetőségek a takarékosságra Üj tejtároló központot helyeznek üzembe száz malacot még más gazdaságoknak is eladhattunk. Megemlítette még, hogy a hízósertések naponta ötvenöt dekát gyarapodtak. Nem titkolta el azonban, hogy az állat- tenyésztésben még akad javítanivaló. Az eladott tejnek csak a hatvan százaléka volt első osztályú. Ezen a téren hamarosan kedvező változásokra kerül sor, mert üzembe helyezik az új tejtároló és hűtőközpontot. Élénk vita kerekedett a beruházási problémákról. Többen hangoztatták, hogy a szövetkezetnek van elég pénze, de nem kapnak engedélyt újabb épületek építésére. Ha pedig már megkezdődik a munka, akkor vontatottan, lassan halad. A malacok nevelésére a ketreces istállót már a múlt évben át kellett volna adni rendeltetésének, de valószínű, hogy csak az idei év első felében nevelhetik korszerű körülmények között a malacokat. Bosszankodott, elégedetlenkedett az elnök, amikor a műtrágya raktározása került szóba. Évente nagy mennyiségben vásárolnak műtrágyát. Egv része azonban az időjárás viszontagságainak van kitéve. A szövetkezet építő csoportja olcsón és gyorsan felépítené a raktárt, ha a járási szervektől megkapja az engedélyt a munkák végzésére. A beszámoló tanulmányozása közben elégedetten állapítottuk meg, hogy a szövetkezetben jók a lehetőségek a koncentrált takarmányok fogyasztásának csökkentésére. Ezt mutatja néhány adat is. Egy liter tej előállításához 26 dekagramm, egy kilogramm szarvasmarhahús előállításához 2,10 kilogramm, egy kilogramm sertéshús előállításához 3,98, és egy kilogramm baromfihús előállításához 2,78 kilogramm koncentrált takarmányt használtak fel. Az elnök véleménye szerint azért sikerül ilyen gazdaságosan termelni, mert a növény- termesztésben dolgozók elegendő és jó minőségű tömegta- - karmányt termeltek. Ladislav Bálványi főagronómus, hozzáfűzte az elnök nyilatkozatához, hogy a növény- termesztésben a tervet 117 százalékra teljesítették. Még napraforgót is termeltek 135 hektáron. Bár eléggé kedvezőtlen volt az időjárás, mégis 25 mázsát takarítottak be belőle hektáronként. A gabonatermesztés is jól sikerült, hisz a búza hektárhozama 62,4, az árpáé pedig 52,3 mázsa volt. — Elsőrendű feladatunknak tartottuk — mondotta a főagronómus —, hogy az állat- állomány számára elegendő takarmányt termeljünk. Hogy csak egy példát említsek, a silókukorica hektárhozama 467 mázsa volt. Hosszúra nyúlt a beszélgetés, a vita, sok szó esett a csúcseredményekről, az élenjáró dolgozókról, a jövő terveiről. Az efsz-ek IX. kongresszusa vitaanyagával kapcsolatban is elhangzott néhány megjegyzés. Nem rosszak a feltételek ebben a szövetkezetben a termelés növelésére, azonban lényegesen több segítséget várnak a felsőbb szervektől is. A gépgyáraktól jobb minőségű gépeket és a vegyi üzemekből megfelelő műtrágyát. Az agronómus megemlítette, hogy a fóliasátrak alatt termesztett zöldségért hektáronként félmillió koronát kaptak. Idén is legalább ilyen eredményt akarnak elérni. Azonban máris nyugtalanok, mert még mindig nem kapták meg a fóliaponyvákat. pedig már össze kellene azokat ragasztani. Ehhez hasonló nehézségek miatt sokat bosszankodtak a múlt évben is. BALLA JÓZSEF ból jövök, ahol a tavaszi munkaiatok első szakaszában bevetésre kerülő gépek javítását ellenőriztük — kezdte a beszélgetést. —■ A gépesítési szakaszon dolgozó szocialista munkabrigád Öllős Gábor mérnök vezetésével derekas munkát végzett, a gépek megjavítva, indulásra készen állnak. Az agronómus szerint a 60(1 hektár területen elvetett őszi búzának jót tett a vastag hő- takaró, hiszen a rendkívül kiszáradt talaj jelentős mennyiségű nedvességet szívott be, másrészt hatékony védelmet nyújtott a kemény fagyok eliten. — Búzáink eddig károsodás nélkül bírják a tél szeszélyeit. A gabonafélék vetésterülete mintegy 150 hektárral lesz nagyobb a tavalyinál, tavaszi árpából 237 hektárt kell bevetni. Természetesen az elmúlt években legjobban bevált fajtákkal, amelyekből elegendő mennyiségű vetőmag áll rendelkezésünkre. Búzából egyébként 61, árpából pedig 56 mázsás átlaghozamokat terveztünk. A szövetkezet gazdái tudatában vannak a növény és állat- tenyésztés között fennálló függőségi viszonynak, ezért már most gondolnak arra, hogy elegendő mennyiségben és jó minőségben biztosítsák az állatok takarmányalapját. — Mivel az elmúlt évben vetőmag híján kevesebb lucernát vetettünk, az idén 250 hektáron tervezzük annak elvetését, s így a szövetkezetben mintegy 500 hektáron fogjuk termeszteni. Az évelő takarmányokat csak öntözhető területre vetjük. Jó jel az induláshoz, hogy a legszükségesebb műtrágyák, a tavaszi munkálatok elkezdéséhez elegendő mennyiségben és összetételben állnak rendelkezésünkre. A műtrágyát száraz helyen, fedél alatt tároljuk, így sem mennyiségi, sem minőségi káros^ ’cnak nincs ki téve. SVINGER ISTVÁN 1979. ni. i. A felvételen Leoš Cyrzyk szocialista munkabrigádjának két tagja Vlastimil Stanovsky és Miroslav Važecký — a ZP 6600.10-es típusú tömedékelőgép réselőkarjának szerelése közben f Gyökeres György felvétele)
