Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-28 / 74. szám, szerda
V I L R G PROLETÁRJAI, E 8 Y F $ 0 U C T E Kí SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA . március 1 SZERDA BRATISLAVA XXXIJ ÉVFOLYAM 14. szám m Ára 50 fillér A JÖVŐNEK NEVELÜNK Irtó: Juraj Buša, az SZSZK oktatása minisztere A jövő érdekében tenni és alkotni annyit {jelent, hogy példásan kell teljesíteni a ma feladatait és felelősségteljesen megoldani nehézségeit. A párt múlt évi határozataiból! adódó teendők nem vonatkoznak csupán a gazdaság területére, hanem az iskolára is, mely az ifjú nemzedéket felkészíti az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban. A dolgozók szakképzettségével, s nemkülönben a szociális* ta ember műveltségével és erkölcsi arculatával szemben támasztott egyre növekvő követelmények még nagyobb feladatokat hárítanak az iskolára, különösen pedig az oktató-nevető munka központi alakjára — a pedagógusra Az a tény, hogy Szlovákiában minden negyedik lakos valamilyen iskola típusba vagy fokozatra jár, még jobban kidomborítja a pedagógus felelősségét és szerepót, mind a társadalom, wiind pedig a jövő előtt. Ezéri párt- és állami szerveink nemcsak a pedagögusnapou, hanem rendszeresen figyelmet szentelnek az ifjúság nevelésének, kedvező feltételeket teremtenek az (iktató-nevelő munka hatékonyságának és minőségének javítására, az iskolák anyagi-műszaki ellátására S hogy a kommunista párt es szocialista társadalmunk az oktatás és a nevelés jelenlegi és távlati feladatait, valamint a pedagógusról való gondoskodási mennyire fontosnak tartja, azt az is tanúsítja, hogy a párt Központi Bizottságának Elnöksége, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa áprilisban Prágában országos pedagóguskonferen- ciát tartanak csaknem 18011 küldött részvételével. A konferencia a pedagógusok és oktatási dolgozók életében és munkájában jelentős esemény lesz. Annak a hatalmas mozgalom nak a része, melyet a dolgozók a párt XV. kongresszusa, valamint 11. és 12. plenáris ülése határozatainak teljesítésére bontakoztattak ki. Ennek kapcsán előtérbe kerül az iskola és a pedagógus társadalmi funkciója, hiszen a tanító nem csupán oktatja és neveli az ifjú nemzedéket, hanem fontos szerepet tölt he » szocialista ember tudatáért vívott ideológiai harcban is, A konferenciára abban az időszakban kűriül sor, araikor iskoláink — az óvodáktól kezdve egészen a felsőoktatási intézményekig — a szocialista oktatási rendszer minőségileg fujlettebb szakaszának kiépítésén fáradoznak. Az értekezlet tehát jó alkalom lesz arra, hogy a résztvevők értékeljék, hogyan teljesítették a csehszlovák oktatási rendszer fejlesztéséről szóló elnökségi határozatot » egyidejűleg lehetővé teszi a tapasztalatcserét, a módszerek, a formák, a pedagógiai eljárások megvitatását. Már nia megállapíthatjuk, bogy a pedagógusok ezrei nemcsak magukévá tették az elnökségi határozatot, hanem önfeláldozó munkával kezdeményexoen, alkotó módon, tettekkel telítették meg őket. A pártszervezetek vezetésével s a tömeg- szervesetek támogatásával az iskolák és oktatási intézmények sikeresen kibontakoztatták a kötelezettségvállalási mozgalmat. Szlovákiában múlt év végéig például 120 910 pedagógus kapcsolódott be a mozgalomba. Örvendetes, hogy többségük elsősorban az oktató-nevelő munka minőségének javítására, a kommunista nevelés új formáira törekszik. Ebben az öntudatos és alkotó hozzáállásban látjuk a siker zálogát Hiszen a legjobb és a legkörültekintőbben kidolgozott dokumentum is csak akkor ér valamit, ha az ember munkával telíti meg. Pedagógusaink megértették, ha a fiatalokat újszeruen akarják oktatni és nevelni, s felelősségteljesen felkészíteni a fej lett szocialista társadalom építéséből és a tudományos-műszaki haladásból adódó igényes feladatokra, elsősorban a saját munkájukat és módszereiket kell korszerűsíteniük. Azok az eredmények, melyeket iskoláink az utóbbi időben elértek, valamint a pedagógusok egyre növekvő szakképzettsége, politikai aktivitása, és elkötelezettsége meggyőzben igazolják, hogy az oktatási dolgozók felelősségteljesen teljesítik az új oktatási tervezetből rájuk háruló feladatokat, s a tervezetet jelentős politikai dokumentumként értelmezik, mely elválaszthatatlan a szocialista társadalom továbbfejlődésétől. Bár az iskolákban a feltételek nem azonosak, a pedagógusok áldozatkész munkája révén számos helyen tanműhelyek létesültek, korszerűsítették a szaktantermeket, a laboratóriumokat stb. Külön kell szólnunk a szakmunkásképző iskolák pedagógusairól és szakoktatóiról, akik szüntelenül javítják munka- feltételeiket és a munkásosztály sorkatonaságának még színvonalasabb felkészítésére törekszenek. Ez persze nem jelenti azt, mintha nem értékelnénk az óvodák vagy az alapiskolák pedagógusainak munkáját, nem is szólva a felsőoktatási intézmények oktatóiról, akik tevékenységükkel részt vesznek népgazdaságunk és szocialista társadalmunk legfontosalib kér déseinek megoldásában. A pedagógusok munkájukban nincsenek magukra hagyatva, hiszen a kommunista párt s hovatovább egyre inkább a» üzemek és a vállalatok is segítik őket. A pedagógusnap jó alkalom számukra, hogy kifejezzék hálájukat a kommunista pártnak és a dolgozó népnek az ifjú nemzedékről való rendszeres törődéséért, valamint az oktatók és nevelők munka- és életkörülményeinek szüntelen javításáért. Ez a pedagógusokat arra kötelezi, hogy képességeiket és minden erejüket az új itípusú szocialista ember formálására fordítsák. A jövőben még következetesebben ügyelünk a kommunista nevelés és oktatás egységének megteremtésére, hogy a fiatalok ne csak gyarapítsák a dolgozó nép által elért eredményeket, hanem alkotó módon kibontakoztassák és védelmezzék is őket. Pedagógusaink már nem egyszer bebizonyították, tudják, hol a helyük. Ezért munkájuk célja és értelme, hogy minden fiatal képes legyen megtalálni a helyét — az életben, a munkában, a haladás és a béke oldalág ÜLÉST TARTOTT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A tanácskozáson részt vett a CSKP KB küldöttsége £ A* ülést Jozef Lenárt elvtárs nyitotta meg % Az SZLKP KB Elnökségének jelentését ián Janik elvtárs terjesztette elő % A vitában 18-an szólaltak fe* Az SZLKP Központi Bizottságának illését Jozef Lénái t, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg (Felvétel: J. Kolenčík — ČSTK 1 (t!STK) — Megkezdődött teg nap Bratislavában Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bt zottságának ülése. Megvitatta az SZľ,KP KR Elnökségének ar ról szóló jelentését, hogyan tel jesítette Szlovákia mezőgazda sága és élelmiszeripara a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának határozatait, és melyek e két ágazat további jeladatai. A tanácskozáson részt vett a CSKP KR küldöttsége, melynek tagjai voltak: M t 1 o 5 Ja ke š, a CSKP KB Elnökségének pót tagja, a KR titkára és Júliu s Varga, a CSKP KR póttagja, a KB osztályvezetője. Az SZLKP KR tagjain és póttagjain kívül jelen voltak az SZLKP KF.RR vezetőségi tagjai, az SZLKP KR osztályvezetői, a kerületi párt- bizottságok mezőgazdasági és élelmezésügyi titkárai, a szlovák kormány miniszterei, a Szlovák Nemzeti Tanács kommunista alelnökei, a nemzeti, szervek és vezérigazgatóságok mezőgazdasággal és élelmiszerigpárral foglalkozó tisztségmse tői, valamint a tömegtájékozta *ö eszközök képviselői. Az ülést Jozef Len árt, a CSKP KR Elnökségének tag ja, az SZLKP KR első titkára nyitotta meg. Ezután a Központi Bizottság megválasztotta a javasló és a sajtóügyi bizottságot Az SZLKP KR Elnökségének jelentését Ján ja n i k. az SZLKP KH Elnökségének tagja, a KR titkára terjesztette elő. Az ülés ezután vitával foly tattá munkáját. A tanácskozás «• részét Miloslav H r u S k o v i ö, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KH titkára vezette. Elsőként ján V e n c k o eh> társ szólalt fel. Ismertette az állattenyésztés időszerű feladatait a Spišská Nová Ves-i járás ban, s behatóan foglalkozott az élelmiszeripar programjának megvalósításával. A biológiai anyagok jó mi nóségének a mezőgazdasági termelés fejlesztésében betol tött szerepére Ján Urban •Ivtars mutatott rá. Kiemelte, hogy javítani kell a burgonya, a kukorica és az évelő takar mányok fajtaösszetételét. Július S e v ö ík elvtárs ti nitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos kutatómunkájának eredményeivel és ezek gyakor lati alkalmazásával foglalkozott a növénytermelés intenzívebbé tételével összefüggésben. Az efsz ek IX. országos kong resszusát megelőzően a rima szombat, (Rimavská Sobota j járásban folytatott vita tapasz talatait C sank Zoltán (Folytatás a 2. oldalon / A* SZLKP KB Elnökségének jelentését — melyet Ján Janik elvtárs Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tegnapi ülésén terjesztett elő — lapunk 3., 4., 1 és ti. oldalán közöljük, őséi Hifii eSifláraak, i SÍP ül főtitkárának araira a HP KB 11.. Mm 1979. március 22-én Zárszavának bevezető részében Gustáv Husák elvtárs imagyra értékelte a Központi Bizottság 13. ölésiének jelen tőségét, amely •tanácskozás " megvonta a szocialista mezőgazdaság fejlődésének mérlegét az egységes föld művesszövetkezetek megalapítása óta, az elmúlt tíz esztendőben, s különösen a XV. pártkongresszus óta eltelt időszakban. Konkretizálta azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaság előtt a mostani ötéves tervidőszak végéig állnak, és kitűzte a mezőgazdaság továbbié j lesztésének fő irányait a nyolcvanas évekre. Az a körülmény, hogy a CSKP XIV. kongresszusa óta ez már a harmadik ülés, amely a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar kérdéseivel foglalkozik — mondotta Húsaik elvtárs —, azt mutatja, mekkora jelentőséget tulajdonít pártunk ennek az ágazatnak. Jogos büszkeséggel értékeltük azokat az eredményeket, amelyeket a korszerű, műszakilag fejlett me zőgazdasági nagyüzemi terme lés fejlesztése, a szocialista termelési viszonyok tnegszílár dítása és a szövetkezeti pa rasz tság é l e tszí n vona Iának emelése terén értünk el Lé nyegében elértük a párt prog ramcélját: felszámoltuk a város és a falu közötti lényeges különbségeket. Mindez pártunk politikájának nagy »i kere. E politika helyességét a gyakorlat támasztotta alá. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésére kezdettől fogva jelentős esziközüiket fordítottunk a társadalom erőforrá saiból. A mezőgazdasági beruházások terjedelme oz elmúlt években is dinamikusan növekedett. A jövőben is a lehető legtöbb eszközt akarjuk fordí tani a mezőgazdaság fej teszté sére, korszerű és nagy teljesítményű gépek és műtrágyák szállítására, a mezőgazdasági beruházások fokozására, antö ző és más berendezések létesítésére A mezőgazdaság fő fejlesztési irányainak meghatározása és a vitában elhangzott javas latok megvalósítása során a népgazdaság reális lehetőségei bő! kell kiindulni. Nincs olyan ágazat, a termelő és a nem termelő szférában, amelynek továbbfejlesztése a jövő idő salakban ne -követelne meg jelentős befektetéseket. Egészében véve ezek jogos követel mén vek, de valamennyit nem lehet rövid időn belül teljesítem. Ezért nagyon megfon toltam számba kell venni, hogy az adott Időszakban melyik területen mit valósíthatunk meg, és ennek alapján konkretizálni •kell céljainkat az éves és az ötéves terveikben. Gustáv Husák elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy kö vňtkezetesen meg kell valósítani a párt agrárpolitikáját, ame lyet a XIV. és a XV. kongresz- szus és a CSKP KB ezt követő ülései dolgoztak ki, a mostani (Folytatás a 2. oldalonJ
