Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-24 / 71. szám, szombat
V I L A G PROLETÁRJAI. EGVESÖUETEKI SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK • NAPI LAPJA 1919. március 24. SZOMBAT BRATISLAVA • XXXII ÉVFOLYAM 71. szám Ara 50 fillér Köszönet és hála a pedagógusoknak A pedagógusnap alkalmából tegnap országszerte ünnepségeket tartottak % A prágai és bratislavai nagygyűlésen párt- és kormányküldöttség is részt vett (ČSTK) — A prágai Karolinámban megtartott ünnepségen a CSKP KB és a cseh kormány küldöttségét Josef Havlín, a CSKP KB titkára vezette. A de legáció tagjai voltak Marié Ja- rošová, a CSNT alelnöke, Hana Rüzifiknvá, az Oktatási Dolgo zók Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának elnöké, faroslav Kožeäník akadémikus, a CSTA elnöke, a felsőoktatási intézmények rektorai és a társadalmi szervezetek képviselői. Ünnepi beszédet Milan Vond- ruftka, cseh oktatási miniszter mondott. — Az idei pedagógusnapi ünnepségek — hangsú lyozta —, jelentős évfordulók jegyében zajlanak. Ebben az év ben emlékezünk meg a CSKP IX kongresszusának 30. évfordulójáról; ez a kongresszus jelölte ki szocialista fejlődésünk biztos irányát. Megemlékezünk a KGST fennállásának 30. évfordulójáról, és tíz évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a Gustáv Husák vezette új központi bizottság, mely társadalmunkat a teljes szocialista fejlődés útjára irányította. A szó cialista iskola életének jelentős eseménye lesz a pedagógusok rövidesen sorra kerülő orA prágai ünnepségen Mitan Vondruška cseh oktatási miniszter mondott beszédei (Képtávírón érkezőit: ČSTKJ szagos konferenciája, melyet pártunk központi bizottsága, a szövetségi kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa április 20-ra és 21-re Prágába hív össze. Szeretnénk, ha a konferencia a haladó hagyományok és az internacionalizmus szellemében még kedvezőbb feltételeket teremtene a csehszlovák oktatási rendszer tervezetének Nemzeti művész kitüntetése (CSTKJ — Gusfcáv Husák, a CSKP KB főtitkára, 'köztársasági elnöik levélben fejezte ki jókívánságait Csemiczky László nemzeti művésznek 70. születésnapja alkalmából. Levelében Gustáv Husák elvtárs köszönetét mondott a jubilánsnak nagy művészeti és pedagógiai munkásságáért, valamint áldozatkész és kulturális tevékenységéért és hangsúlyozta, hogy munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a csehszlovákiai képzőművészet fejlesztéséhez. Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök szintén levélben köszöntötte a 70. születésnapját ünneplő Csemiczky László nemzeti művészt. Levelében nagyra értékelte a művész gazdag és sokrétű mun kásságát, amellyel sajátságos és megismételhetetlen módon rr, különösen akvarelljeivel és (Folytatás a 2. oldalonf végrehajtásához. Napjaink pedagógusa önfeláldozó munkájával neveli az ifjú nemzedéket, az új oktatási tervezet szellemében, Az 1976 júniusában jóváhagyott új koncepció oktatási rendszerünkben gyökeres változásokat eredményez és lehetővé teszi oktatásügyünk távlati fejlődését. Ezt követően a cseh oktatási miniszter köszönetét mondott á párt központi bizottságának, a többi pártszervnek és szervezetnek, a kormánynak, a nemzeti bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek a szocialista iskola feladatainak teljesítésében nyújtott segítségükért. Majd Milan Vondruška a legjobb pedagógusoknak és oktatásügyi dolgozóknak kitünteté seket adott át, melyeket köztársaságunk elnöke, a szövet ségi és a cseh kormány, a Szakszervezetek Központi Ta nácsa és a cseh oktatási miniszter adományozott. Öt pe(Folytatás a 2. oldalonf A CSKP KB határozata a népgazdasági állami tervfeladatok teljesítésére irányuló mufliakezdeménvezés fejlesztéséril A Központi Bizottság 13. ülésén foglalkozott a népgazdaság fejlesztése idei állami tervének teljesítésével, amely a CSKP KB 12. ülése határozatával összhangban a nehezebb gazdasági feltételek között is biztosítja a 6 ötéves tervidőszak alapvető céljainak elérését. Ezzel összefüggésben a CSKP KB nagyra értékelte az iparban, az építőiparban és más ágazatokban dolgozó munkakollektívák, pártszervezetek, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek, gazdasági vezetők kezdeményezését és áldozatkészségét, amellyel nagy erőfeszítéseket tesznek és szocialista kötelezettségeket vállalnak a tervfeladatok teljesítéséért, az áramellátás korlátozása következtében keletkezett januári termeléskiesés pótlásáért. Sok vállalat dolgozói *> cél elégésére mozgósítják a termelés és a munka szervezésének belső tartalékait a, termelési kapacitások, a gépek és a munkaidő jó kihasználásáért, s szükség szerint rendkívüli műszakokat is tartanak. 1 Az említetteknek köszönhetően februárban már országos méretben sikerült teljesíteni és számos ágazatban bizonyos mértékben túlszárnyalni a tervezett feladatokat, megújítani a termelésnövekedés dinamikáját és ŕésxben csökkenteni a januári terme - léskiesés mennyiségét. A termeléskiesés fokozatos pótlása azon- ban nagy erőfeszítést igényel. Az élenjáró vállalatok tapasztala tai azt mutatják, hogy népgazdaságunknak erre elegendő ereje és lehetősége van. Napjainkban az energiaellátás mar elérte a tervezett szintet. Minden vállalatnál, üzemben é$ építkezésen, valamennyi munkahelyen most döntő fontosságú politikai és gazdasági feladat fokozni az igyekezetei a terv összes mennyiségi és minőségi mutatójának teljesítéséért, s ahol ez kívánatos, a túlteljesítéséért is. A legnagyobb gondot a döntő fontosságú társadalmi szükségletek kielégítésére, minden egyes területen a kiviteli feladatok, a hazai piac ellátására és a beruházásukra irányuló szállítások teljesítésére, a közlekedés folyamatosságának biztosítására, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a fegyelem megszilárdítására, a nagyfokú gazdaságosság elérésére és a gyártmányok minőségé- nek javítására kell fordítani. Elsőrendű figyelmet kell szentelni a tüzelőanyagenergetikai bázis fejlesztésének, s az egész népgazdaságban a tüzelőanyaguk és az energia minden fajtájával való szigorú takarékoskodásnak. Magas fokú fegyelmezettséget követel a kooperációs és a kompletizációs szállítmányok teljesítése a szükséges összetételben és a megszabott határidőben. Szükséges, hogy ennek a kérdésnek valamennyi irányító szerv rendkívüli figyelmet szenteljen, s a CSKP KB 11. ülése tárgyalásaiból eredő követelményekkel Összhangban! fokozza a tervező, irányító és szervező munka színvonalát. A Központi Bizottság kifejezi azt a meggyőződését, hogy a munkások, földművesek, technikusok, gazdasági dolgozók, ak k már oly sok esetben tettekkel bizonyították odaadásukat sro(Folyt at ás a 2. oldalon i A CSKP KB határozata a XII. irtKigriS&B Iralározatamak teSesiiéserdl, a Mipafasáij és az éteMszerpr isii feladataim A CSKP Központi Bizottsága 1979 márciusában megtartott 13. ülésén megvitatta és jóváhagyta a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének arról szóló jelentését, hogyan teljesítette a mező- gazdaság és az élelmiszeripar a CSKP XV. kongresszusának határozatait, és melyek e két ágazat további feladatai. A jelentést Miloš Jakes elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára terjesztette elő. Harminc év telt el Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi jelentőségű IX. kongresszusa óta, amely kitűzte a szocializmus építésének irányelvét és ennek oszthatatlan részeként a falu szocialista átalakításának tervét. Azóta a mezőgazdaságban forradalmi változások mentek végbe. A lenini szövetkezeti terv alkotó érvényesítésével, a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak felhasználásával, a föld művesek százezrei rendkívüli áldozat- készségének, a munkásság nagy se gítségének és az egész társadalom tá mogatásának köszönhetően a párt cél tudatos vezetésével a felaprózott mező gazdasági kistermelést sikerült nagy üzemi szocialista termeléssé átalakítani. A mezőgazdaság szociálökonómiat átalakítása bonyolult osztályharc közepette zajlott le, e folyamatban jött létre a szövetkezeti parasztság mint Új osztály, minőségileg új alapon elmélyült és megszilárdult a munkás paraszt szövetség. A csehszlovákiai ta pasztalatok bizonyították a lenini sző vetkezeti terv helyességét és általános érvényességét az iparilag fejlett országban is. A szocialista termelési viszonyok győzelmével teljesült a kis- és közép- parasztságnak az a több száz éves álma, hogy megszabaduljanak a kizsákmányolástól, és saját földjükön szabadon dolgozhassanak. Jelentősen javult társadalmi helyzetük, emelkedett életszínvonaluk, megszilárdult szociális biztonságuk. Ma már nincs lényeges különbség a parasztság és a többi dolgozó kereáete, valamint szociális és nyugdíjbiztosítása között. Megváltozott a falu arculata, társadalmi, élet- és kulturális környezete. Jelentősen közeledtek egymáshoz a városok és a falvak lakosainak életfeltételei és életmódja. A mai egységes földművesszö vetkezetek a szocialista szövetkezeti tulajdont ma már nemcsak a termelő- eszközök közös birtokára, hanem mindenekelőtt a tagság munkájával létrehozott értékekre alapozzák az állam jelentős részvételével. A földművesszövetkezetek tagjai ily módon saját tapasztalataik révén győződhettek meg Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyességéről. Egyértelműen alátámasztotta ezt a helyzet alakulása az 1968—69-es válság idején is, amikor mezőgazdasági dolgozóink ellenségeink erőfeszítései ellenére is hűek maradtak a szocializmushoz. A szocialista átalakulás, az erős anyagi-műszáki alap kifejlesztése, az iparosítás, a dolgozók képzettségének szüntelen növelése és kezdeményezésük fejlesztése nagyban megnövelte a mezőgazdaság termelőképességét. A termelés terjedelme 1948 óta megduplázódott, az állóalapok értéke a 4,5- szeresére, a műtrágyafogyasztás csaknem 14-szeresére, a munka termeié kenysége pedig több mint a 4 és félszeresére növekedett. A raezőgazdasá gi dolgozók száma több mint a felével csökkent, s ez lehetővé tette a munkaerők átcsoportosítását a többi népgazdasági ágazatba. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jelentős sikereket értünk el az utóbbi tíz évben, azóta, hogy a párt élére új vezetőség került Gustáv Husák elvtárssal az élén. Azóta tovább szilárdult a mezőgazdaság anya gi-műszaki alapja, a termelés több mint 24 százalékkal, az élelmiszeripar belpiaci szállításai pedig több mint 37 százalékkal növekedtek. A szocialista mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődése jelentős mértékben hozzájárult a nép életszínvonalának emelkedéséhez. Az élelmlszer-fo gyasztas területén hazánk a világ első országai közé sorakozott fel. Az elmúlt három évtizedben az egy főre jutó évi húsfogyasztás 28,9-ről 83 kg- ra, a tej- és tejtermékek fogyasztása 173 kg-ról 219,3 kg-ra, a vajfogyasztás 2,8-ról 7,8 kg-ra, a növényolaj-fogyasz tás 6,2-ről 9,4 kg-ra, a tojásfogyasztás 114-ről 308-ra, a cukorfogyasztás pedig 22,3 kg-ról 34,9 kg-ra emelkedett. A szocialista nagyüzemi mezőgazda-* sági termelés és az ólelmis2erípar fejlesztésének sikerei bizonyítják a CSKP politikájának helyességét és céltudatos megvalósítását. Ez a szocializmus előnyeinek egyik megcáfolhatatlan bizonyítéka. Az elért eredmények és a ter^ inelőerők magas színvonala további lehetőségeket és távlatokat teremtenek miudkét ágazat fejlesztéséhez. Ezt úgy érhetjük el, ha követjük a hetvenes évek elején megkezdett utat, a lenini szövetkezeti terv megvalósításának új szakaszát, amely a mezőgazdaság szocialista termelési viszonyainak elmélyítését, a mezőgazdaság iparosítását, az élelmiszeripar fejlesztését tűzi ki célul, és lehetővé teszi a mezőgazdasági nyersanyagok jobb hasznosítását. A közélelmezés színvonalának emelését. a párt alapvető politikai jelentőségű feladatnak tartja. Ezért nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésének, A XV. kongresszus elsőrendű társadalmi feladatként tűzte ki azt, hogy fokozatosan önellátókká váljunk gabonanemüekből, és tovább növeljük önellátásunk mértékét az élelmiszer- termelésben. A kongresszusi határozatok alapján a Központi Bizottság szervei és a szövetségi kormány számos jelentős dokumentumot vitatott meg a mezőgazdasági termelés, a mezőgazda- sági szolgáltatások és az élelmiszeripar egyes szakágainak fejlesztéséről, és ezzel kapcsolatban intézkedéseket tettek (Folytatás a 3. oldalonj
