Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-23 / 70. szám, péntek
A CSKP KB Elnökségének jelentése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről és a további feladatokról Folytatás a 4. oldalról) hatniuk, hogy rendszeresen tartsanak termelési értekezleteket, az ismereteket felhasználják és összehasonlító elemzéseket készítsenek. A vállalatvezető- ségekkel közösen szüntelenül fejleszteni kell a szocialista munkaversenyt, értékelni és népszerűsítem! kell ered ményeit, s meg kell 'követelni a dolgozókról való gondoskodás komplex Ekvtársaik, a mezőgazdaság fejlesztésének jelen- légi szakaszában is, amelyet a tudományos-műszaki haladás érvényesülése, a termelés ipari jellegűvé tétele, a koncentráció, a szakosítás és a fizikai munka gépi munkával való helyettesítése jellemez, döntő tényező az ember, politikai fejlettsége, a szocializmus iránti odaadása, szakképzettsége és kezdeményezése. Ez teljes mértékben vonatkozik az élelmiszeriparra is. Ezért az emberekkel való munkára, az emberek nevelésére, az egyre igényesebb feladatokra való felkészítésre nagy gondot kell fordítaniuk politikai szervező és nevelő munkájuk során a pártós társadalmi szervezeteknek, az utóbbiak közül főként a szakszervezeteknek és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének. E követelménynek szükségszerűen érvényesülnie kell minden illetékes szerv irányító munkájában. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok az oktatásüggyel közösein kötelesek kiépíteni a műszaiki-gazdasá- gi dolgozók továbbképzésének szilárd rendszerét, és szüntelen figyelmet szentelni az összes dolgozó szakképzettsége megszerzésének és bővítésének. Az oktatás rendszerét szemináriumokkal, a vezető dolgozók, a szakemberek, a gé- pesítők, az állatgondozók és más dolgozók számára rendezett továbbképző tanfolyamokkal, bemutató rendezvényeik megszervezésével és tapasztalatcserével kell kiegészíteni. Széleskörűen be kell vonni ebbe a munkába a tudományos kutatóintézetekben, a felsőoktatási intézményekben dolgozó szakembereket, valamint a különleges szolgáltatásokat nyújtó üzemek és a mezőgazdasági vállalatok vezetőit. Ennek az eljárásnak a helyességét bizonyítja a breclavi járási Hustopečei Gép- és Traktorállomás példája, ahol Honig elvtárs, a CSKP KB tagja, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett kombájnos irányításával számos kiváló gépesítőt képeztek ki. Nagy figyelmet követe] a felnövekvő nemzedék nevelése és szakképzése. 1985-ig a mezőgazdaságban a főiskolai és középiskolai végzettségű dolgozók számának a mostani 110 000-ről 160 000- re, az élelmiszeriparban pedig a jelenlegi 23 000-ről 33 000-re kell növekednie. A munkásszakmákbam dolgozó szakképzett munkaerők számaránya egyidejűleg a mostani nem egészen 40 százalékról 50 százalékra, az élelmiszeriparban pedig 37-ről 45 százalékra nő. A technika és a technológia változásai olyan szakképzett munkások foglalkoztatását teszik szükségessé, akik alkalmazkodni tudnak a tudományos-műszaki fejlődéshez. Az új oktatónevelő rendszer bevezetésével összefüggésben négyéves, érettségivel végződő szakmunkásképző iskolákat létesítenek. Ezek kapacitását fokozatosan egyre bővítik. Az oktatási minisztériumoknak a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal együttműködve törődniük kell azzal, hogy ezen iskolák végzettjeinek szakmai összetétele, valamint az oktatás irányzata megfeleljen a mező- gazdasági nagyüzemi termelés és az élelmiszeripar elvtársainak, hogy elérje a jelenlegi ismeretek szintjét. A középiskolákban, de főként a felső- oktatási intézményekben fokozatosan úgy kell módosítani a tananyagot, hogy ezen iskolák végzettjei egyre jobban ismerjék a termelés szervezésének elveit, a korszerű irányítási módszereket, és jobban felkészüljenek az emberekkel való munkára. Nem kevésbé fontos a politikai képzés. A dolgozóknak nemcsak saját feladataikat kell ismerniük, hanem meg Elvtársak, április 9-e és lie között kerül sor a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusára. A kongresszusi előkészületek során minden szövetkezetben és a többi mszőgazdasági vállalatnál széles körű v>ta bontakozott ki. Ennek keretében a szövetkezeti földművesek és a mezőgazdasági dolgozók tízezrei szólpregram ja inaik következetes teljesítését, E kérdések rendezését összhangba kell hozni az állami gazdaságok irányításának javításával. A vezető dolgozók és a többi dolgozó figyelmét a belső tartalékok mozgósítására kell összpontosítani, el kell mélyíteni a terv teljesítésének, az erőforrások és az eszközök felhasználásának ellenőrzését, s fel kell lépni a gazdaságosság hiányával a felelőtlenséggel szemben. ikell érteniük e feladatok fontosságát pártunk agrárpolitikájának megvalósítása szempontjából, hogy még öntuda- tosabban törekedjenek feladataik teljesítésére. Ennek előfeltétele a tervteljesítés előzetes megvitatása és igényes érlékelése, valamint intézkedések tétele a tervteljesítésért a munkakollek- tívák részéről, valamint az, hogy rendszeresen gondoskodjanak a munkakezdeményezés fejlesztéséről. A mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az élelmiszeriparban a szocialista munkaverseny számos formája bontakozott ki, például a hatvanasok mozgalma, a náchodi és jičín-prostejovi felhívás, a szaratovi mozgalom, a vörösszegfű-ver- seny; mindezek hathatósan hozzájárulnak a feladatok sikeres teljesítéséhez, valamint a fogyatékosságok és a nehézségek felszámolásához. Az utóbbi időben sikeresen fellendült az ipatovi mozgalom, amely az aratási munkák idején a gépeik hatékony kihasználását célozza.. Segítségével a tavalyi aratás során jó eredményeket ért el a Prága- nyugati járás. Nagy gondot kell fordítani e kezdeményezés terjesztésére. Különösen nagy fontosságot tulajdonítunk a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésének, amely mozgalom a gazdasági eredmények javításán kívül szilárdítja és neveli a munkakollektívákat. Emellett a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban egyre fontosabb helyet foglalnak el a komplex racionaiizációs brigádok, növekszik vállalati és népgazdasági fontosságuk. E brigádok nagy előnye az, hogy célszerűen egyesítik a gyakorlatban és a tudományos kutatásban dolgozók erőit. Főként ott érnek el jó eredményeket a kollektívák, ahol a munkaversenyt nem formálisan szervezik meg. Ezt bizonyítják a pouchovi (Hradec Králové-i járás) Május 1. Efsz HOzá- iková vezette állatgondozó csoportjának, a Brnói Állami Gazdaság Nováková vezette szocialista munkabrigádjának, a Nitrai Cukorgyár Hruboň elvtárs vezette gépkarbantartó csoportjának és a voderadyi (trnavai járás) Szovjet Hadsereg Efsz gépesítőiből álló komplex racionaiizációs brigádnak eredményei. Számos további példát sorolhatnánk fel. Nagyra értékeljük a munkakezdeményezés fejlődését, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóinak részvételét a szocialista munkaversenyben. Másrészt azonban tudatosítanunk kell, hogy az eredmények nem mindenütt felelnek meg a munkaverseny tömegjellegének, és a munkaversenyben még mindig sok a formalizmus. A siker fő záloga a munkaverseny helyes orientálása, az, hogy a verseny a termelési eredmények javítását, a munka minőségének javítását és hatékonyságának növelését, a nyersanyagok, az energia és az állóalapok tökéletesebb hasznosítását, a veszteségek és a termelési költségek csökkentését célozza. A szocialista munkaverseny sikeres fejlődése szükségessé teszi, hogy a felajánlások kidolgozása során támaszkodjunk az emberek körében végzett szervező munkára. Megengedhetetlen, hogy a felajánlásokat a dolgozók tevékeny részvétele nélkül, csak az üzemek és a vállalatok vezetőségeinek szintjén dolgozzák ki. A vállalatok és az irányító szervek felelős dolgozóinak, a szakszervezetek és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tisztségviselőinek és nem utolsósorban a pártszervezetek tisztségviselőinek nagy gondot kell fordítaniuk a szocialista munkaverseny ellenőrzésére és értékelésére, a felajánlások teljesítésére. hattak hozzá a kormány, által kiadott kongresszusi dokumentumhoz — amelynek tartalmát nagyra értékelték —, földművesszövetkezeteink és irányító szerveink munkájához és eredményeihez, valamint a mezőgazdaság fejlesztésének távlataihoz. A nagy érdeklődést bizonyítja az a körülmény, hogy a kongresszusi dokumentumokról megtartott vitákon a földművesszövetkezetek és a többi mezőgazdasági vállalat dolgozóinak 90 százaléka vett részt, s csaknem 54 000 javaslatot és észrevételt terjesztettek elő. A legtöbb vitafelszólaló azokkal a problémákkal foglalkozott, amelyek megoldása a földművesszövetkezeteknek és a mezőgazdasági vállalatoknak módjában áll, rámutattak továbbá a tartalékokra, a földalap célszerűbb és hatékonyabb hasznosítására, a gépek és más eszközök jobb kihasználására, a takarmány- gazdálkodás javítására, a veszteségek csökkentésére, a munka minőségének javítására és a gazdaságosság növelésére. Ezzel összefüggésben felhívták a figyelmet az irányító és a szervező munkában tapasztalható tartalékokra, a vállalaton belüli szervezés és irányítás javításának és a vállalaton belüli tervezés elmélyítésének szükségességére. Egyúttal a járási és a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági szolgáltató üzemek irányító munkájának javítását, valamint a problémák következetesebb megoldását kívánták a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok részéről. Számos észrevétel foglalkozott a tervszerű irányítás rendszerének tökéletesítésével, főleg a gazdasági eszközök módosításával azzal a céllal, hogy nagyobb mértékben segítsék elő a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. Számos észrevétel hangzott el a kivitelező ágazatok munkájával kapcsolatban, a legtöbbet a gépekkel való ellátásról beszéltek. Felhívták a figyelmet arra, hogy kevés a teherautó, a rakodógép, a pótkocsi és a vontató, s eddig nem oldották meg a növény- termesztés gépesítését a hegyvidékeken. Ismét élesen bírálták a pótalkatrész-ellátás és -elosztás helyzetét, amely spekulációktól sem mentes. A vegyipar dolgozóit arra kérték, hogy jobb minőségű műtrágyákat szállítsanak, és gondoskodjanak megfelelő mennyiségű növényvédő szerről. Szintén sok észrevétel hangzott el a munkavédelmi eszközök hiányáról. A vita során sokan foglalkoztak a dolgozókról való gondoskodás, a nevelés és a szakképzés, a munkavédelem kérdéseivel, a munkakörülmények javításával és a falvak életének fejlesztésével. ötleteket terjesztettek elő a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége munkájának javításával kapcsolatban, főleg a földművesszövetkezetekben kifejtett tevékenység intenzívebbé tételéről. Egészében véve ezek a gondolatok és ötletek nagymértékben segítik az irányító szervek, a földmű vesszővel kezetek, az egész mezőgazdaság és kivitelezői további munkáját. A vita során számos értékes felajánlás született a szövetkezetesítés megkezdésének 30. évfordulója és a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusa tiszteletére a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő két esztendeje feladatainak teljesítése céljából. A földmüvesszövetkezetek legtöbb járási konferenciájának résztvevői járási kötelezettségeket vállaltak. A kongresszust megelőző vita így fontos politikai esemény volt, ebben is megnyilvánult a szocialista demokrácia, a mezőgazdasági dolgozók részvétele vállalataik irányításában és az agrárpolitika formálásában. Fontos, hogy a szövetkezetek, a mezőgazdasági igazgatóságok, a minisztériumok, a Szövetkezeti Földművesek Szövet^ge és más mezőgazdasági szervezetek tisztségviselői és vezető dolgozói, úgyszintén a pártszervek és -szervezetek gondoskodjanak a vitában elhangzott megjegyzések gyakorlati érvényesítéséről. Azokat pedig, akik a megjegyzéseket tették, tájékoztassák elintézésükről. A vitában elhangzott elvi jelentőségű megjegyzéseket és indítványokat felhasználtuk mai ülésünk előkészítéséhez, és fontos alapanyagul szolgálnak majd az efsz-ek IX. kongresszusának tárgyalásaihoz és határozataihoz is. Az indítványok megoldásával az Illetékes minisztériumoknak is foglalkozniuk kell. Az efsz-ek IX. kongresszusának nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk. Abban az időszakban ülésezik, amikor mezőgazdaságunkban végbemegy a koncentráció és a szakosítás, a termelés fokozatos iparosításának folyamata. A szövetkezetek megnagyobbodása, erősödése és termelési alapúk korszerűsítése nemcsak a termelés, hanem az egységes földművesszövetkezetek életének új szervezését is megkívánja. Az űj feltételek olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, hogy ne gyöngüljön meg a szövetkezeti demokrácia, s az anyagi érdekeltség olyan módszereit érvényesítsék, amelyek lehetővé teszik minden egyes szövetkezeti dolgozó érdekeinek és munkaeredményeinek, valamint az egész szövetkezet gazdálkodása eredményeinek összehangolását. A fenti követelmények érvényesítésének alapfeltételét megteremtette a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény és az efsz-ek ezzel kapcsolatban kiadott minta-alapszabályzata. Két év után megállapíthatjuk, hogy az új jogi rendezés bevált. Érvényesítésükkel kapcsolatban szükséges, hogy a szövetkezetekben megszilárdítsák a választott szerveik helyzetét és erősítsék szerepüket, ugyanakkor növeljék a szövetkezeti tagok részvételét az irányításban, valamint az egész szövetkezet, valamennyi szövetkezeti dolgozót érintő kérdések megoldásában. Ezért nem kerüli) sor a taggyűlések jelentőségének gyengülésére. Biztosítani kell a képviselők testületének tevékeny munkáját, rendszeresen össze kell hívni a munka- közösségek termelési értekezleteit és az ott elhangzott javaslatokat ki kell használni a vezetésben. Az új feltételek fokozott követelményeket támasztanak az efsz-ek ellenőrző bizottságainak munkájával szemben. E bizottságok tevékenysége még nem elég színvonalas. Munkájukat fokozottabb mértékben kell összpontosítani az alapszabályzat megtartására, a szocialista vagyon védelmére, a szövetkezetek gazdálkodásának javítására, a veszteségek megakadályozására, a munka minőségének javítására és hatékonyságának fokozására. A szövetkezetek többi bizottságának is az eddiginél rendszeresebb és céltudatosabb munkát kell végeznie. Az egységes földművesszövetkeze lekben már néhány éve széleskörűen felülvizsgálják a munka jutalmazásának egységes rendszerét, melv összhangban áll a népgazdaságban a munka és a bérrendszerek racio-r rínak alapelveivel. Arra számítu i%. sogy a IX. kongresszus foglalkozik a felülvizsgálás eredményeivel és határozatot boa a munka jutalmazása egységes rendszerének általános bevezetéséről A földművesszövetkezetek és a falvakon a szövetkezeti dolgozok életének fejlesztésében fontos szerep hárul a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére. A szövetség a VIII. kongresszus óta számos eredményt ért el, elsősorban szociális téren. A munkafeltételek javítására és az üzemi* étkeztetés bővítésére, valamint a falvakon a társadalmi és a kulturális élet fejlesztésére fordított figyelmen kívül a szövetség évente több mint 100 ezer szövetkezeti dolgozó és családtagjaik üdültetését és kiegészítő fürdői gyógykezelését szervezi. Szükséges azonban, hogy ezeket a lehetőségeket elsősorban azok használják ki, akik munkájukkal leginkább hozzájárultak az eredmények eléréséhez, beleszámítva a szövetkezeti nyugdíjasokat is. Mai ülésünkön indokoltan értékeltük nagyra az efsz-ek alapítóinak és építőinek áldozatos munkáját. Sokan közülük nyugdíjaskorban is részt vesznek a mezőgazdasági munkákban, mások megérdemelt pihenésüket élvezik. Megérdemlik, bogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és az efsz-ek vezetősége az eddiginél még jobban gondoskodjon róluk, s ha azt szociális körülményeik megkívánják, akkor segítse őket a szociális, valamint a kulturális alapokból. Mivel a mezőgazdaságban még mindig gyakori a baleset, rendkívül nagy gondot kell fordítanunk a munkabiztonsággal kapcsolatos kérdésekre. A CSKP KB Elnöksége tavaly júliusban megtárgyalta a szövetkezeti földművesek tevékenysége további elmélyítésének feladatait. Szükséges, hogy a szövetkezeti dolgozókra fordított gondoskodással egyidejűleg elmélyítsék a szövetség részvételét a párt gazdaság- politikájának megvalósításában, főleg a politikai és a szervező, valamint a nevelőmunka fejlesztésében. E munka eredményeinek a szövetkezeti dolgozók elkötelezettségének fokozódásában kellene megnyilvánulnia. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége eszmei-nevelő és népművelő tevékenysége általában a szövetkezeti munkaiskolákban nyilvánul meg. A szövetkezeti munkaiskolákban jelenleg mintegy 300 ezer szövetkezeti dolgozó tanul. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nevelésnek ezt a formáját és tárgykörét az eddiginél nagyobb mértékben kell összekapcsolni a szövetkezetek mindennapi munkájával és feladataival. Egyúttal ki kellene használni az emberek szocialista nevelésének egyéb lehetőségeit és formáit is A szövetség fokozott mértékben vesz részt a szövetkezeti dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében, a szocialista mun- 'kaverseny magasabb formáinak terjesztésében, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionaiizációs brigádok megalakításában és tevékenységük kibontakoztatásában. Ezen a téren azonban le kell küzdenünk a munka formális vonásait, s nem szabad megelégedni csupán a kötelezettségek vállalásával, hanem ezek teljesítését, valamint a verlFolytatás a 6. oldalonf 7. A dolgozók képzése és kezdeményezésének fejlesztés? a feladatok teljesítésének fontos feltétele 8. A fofdmíivesszövetkezetek továbbfejlesztéséért
