Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-21 / 68. szám, szerda
A RÉGINÉL SZEBBET, KORSZERŰBBET F e I ú j í t ) ó k o pro go i Nemzeti Színházét Az épületei: magas kerítés és állványok takarják el á járó kelők kíváncsi tekinteté elől. Akik a Národní trídán a Nemzeti Színház környékén járnak csak nehezen szektáik meg « naponta többször is megismétlődő látványt: a kulisszák helyett építőanyagokat szállító teherautóikat. Majdnem két éve már Annate, hogy leereszkedett a cseh nemzet „arany kápolnájának“ vasfüggönye és .kialudtak pompás csillárjai. Utoljára hangzott fel a közönség vastapsa és a színészek utoljára tértek visz- sza szegényes, szűk öltözőjük be. Száz esztendő után 1977 ben először zárultak be az mm épület kapui. Megszűnt a jegy- elővétel, a pénztárnál kifüggesztett műsort is hiába keresnénk mindaddig, amíg be nem fejezik a hat évre előirányzott felújítási és korszerűsítési munkákat. A színházhoz tartozó, koriunk igényeinek már meg nem felelő épületek közül néhányat lebontottak, hogy helyükön három űj, mutatós épületet emeljenek. Ma még aligha mondható örvendetesnek ez a bizalmat nem gerjesztő kép, amelyet a fúrókalapácsok, kotrógépek és daruk zaja egészít ki. Ennél többet egyelőre csak a tervrajzok és az épületek makettjei árulnak el az érdeklődőnek. Kétségtelen, hogy a főépü let mellett hatalmas árokként tátongó mélyedést betonnal és acéllal kibélelni igényes feladat volt. A tervrajzok szerint az alapot képező deszka lap lelett ötemeletes alagsor nyúlik majd a föld gyomrába. Senki se hinné, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a České Budéjovice-i Magasépítő Vállalat dolgozóinak, akiknek szaik tudásaikon és tapasztalataikon kívül a legnagyobb leleményességre is szükségük van. Mert bár az épület külseje nem változik — arra törekszünk, hogy a réginél szebbet, célszerűbbet és főiéig korszerűbbet alkossunk — mondja Jaroslav Rastislav építőmester, majd a problémákra tereli a szót. Ott ugyanis, ahol á dokumentáció agyagot jelez, betonba ütköznek, ahol pedig' fa- tol sejtenek, ott kőve! találják szemben magúikat. Az Ideiglenes Színház alagsorában is egyitk meglepetés a másik után érte az építőket. Da azért senki sem zúgolódik, kedvvel, lelkiismeretesen dolgoznak, az emberek, mert — amint mondják — ha többségük nem is prágai, szív ügyüknek tekintik ,,az arany kápolna" sorsát. De nemcsak ők vélekednek így, hiszen az egész nemzet figyelemmel kíséri az építkezési munkákat. Nem csoda tehát, hogy a hagyományokhoz híven sokan társadalmi munka formájában ajánlották fel segítségüket. Mások pénzadományaikkal akartak hozzájárulni az építkezés költségeihez. Megható ez a jóindulat, ez a megértés, amelyre azonban szó c ia lista tá r sa da 1 in u n k ban nincs szükség. Az építőmunka ugyanis ma a szakemberek dolga, a költségeket pedig az állampénztár fedezi. Az építők felelősséget vállalnak munkájukért, azért, hogy művüket az előírt minőségben és határidőre adják át: azoknak, akiket megillet: a cseh nemzetnek De maradjunk egyelőre a főépület díszeitől megfosztott szűk folyosóin és a lépcső házban. A puszta falakon kívü3 semmi sem maradt a helyén. És mert a gépek sem férnek itt el, a dolgozók a felgyülemlett törmeléket talicskákon kénytelenek elszállítani. Ugyanakkor más vállalatok dolgozói az új színpadi berendezés, a világítási vezeték és a többi műszaki vívmány felszerelésén fáradoznak. Míg a lebocsátott vasfüggö nyön innen javában folyik a nézőtér átalakítása, a színpadot és a kulisszák mögötti részt a terv szerint teljesen átépítik. A páholyok cirádáit és a falakról cl nem távolított többi gipszdíszítést falapok és kemény pap ír burkolat védi a sérüléstől és a portól. Itt még csak a rombolás nyomai láthatóik, a Prágától egy kőhajításnyira levő Kunra- ticében azonban már felépült az az épület, amely raktárként szolgál a dolgozóknak, és amely később is erre a célra lesz használható. A betonkeverői és a, műhelyeket is ott helyezték el. Onnan juttatják ide az építőanyagot és a hulladékot is odaszállítják, mert nem tűrik a rendetlenséget, de mozdulni sem tudnának — helyszűke miatt — a szanaszét tleverő vakolattól és tégláktól. Noha a dolgozóiknak még bőven van idejük, tisztában vannak azzal, hogy a rendelkezésükre álló négy év gyorsan elrepül. Hiszen a Schulz ház — a színház tartozéka — is tatarozásra vár még. A Moldva- fenékhez erősített acélszerkezeten emelt két egyemeletes épület szerelési munkáit befejezték már ugyan, de az igényes feladatok teljesítése megköveteli az ütemes munkát, azután meg a további nem várt problémák megoldása is sok fejtöréssel és időveszteséggel jár. A legnagyobb munka a földszinten és az alagsorban folyik. Itt építik ugyanis az új helyiségeket, beleértve az öltözőiket, a próbatermeket és a főépületet a melléképületeikkel összekötő folyosókat. A pincében — amely az eddiginél 2,5 méterrel lesz mélyebb —^ cement i. n jek ci ó kka 1 szilárdítjuk meg az alapokat. A kilátásta lanság érzése venne erőt az emberen, ha nem látná a színház mutatós makettjeit. Az acélszerkezetű három üvegépület jól beleillik majd a Národní tfída környezetébe. Homlokzatának plaszti Icáival és pilonjaival minden bizonnyal dicsőségére válik a te v ve z ők ne k, műép í té széknek, a műemlékvédőknek, valamennyi dolgozónak. Szocialista társadalmunk egyik legkorszerűbb alkotásában, a felújított Nemzeti Színházban 1983. november 16-án, hat év után ismét felhangzik a harsonaszó, Libuse jóslatának hangjai. A Nemzeti Szín ház új korszaka Smetana operájával veszi kezdetét. Ezt a napot, a kultúra tisztelőinek nagy ünnepét és azok nevét, akiknek az érdeme a Nemzeti Színház újjáépítése, méltán írja majd be aranybetűikkel történetébe 'a cseh nemzet. KARDOS MÁRTA KÜLFÖLDRE IS SZÁLLÍTANAK Bizonyára nagyon sok olvasónk számára ismert a Melta, Enrilo és Kavona kávépótló, de azt már kevesebben tudják, hogy hol készülnek. A Ká~ voviny vállalat seredi üzeme az egyetlen Szlovákiában, ahol ezeket gyártják. A kávépótló egyik legfontosabb alapanyaga a cikóriagyökér, amely a cukorrépához hasonlít, de sokkal vékonyabb, ezért a hektárhozama is kisebb. Szlovákiában csak a trnavai, a topolcanyi, a nitrai és a galántai járás néhány mezőgazdasági üzeme termeszti ezt a növényt. A cikóriagyökér feldolgozása nem olyan bonyolult, mint a cukorrépáé. Szeletelés után nagy dobokban addig szárítják, amíg a nedvességtartalma nem csökken le 11 százalékra. A kávépótló előállításához azonban még szárított cukorrépa és pörkölt árpa is kell. Az üzem legújabb terméke a Kavyt, amely lényegében főzés nélkül felhasználható. Előállításához számos hazai és külföldi gép áll az üzem rendelkezésére. A kávépótlót az üzemben főzik, s különböző eljárások után nyeri el az ismert szemcsés jellegét. A múlt évben az üzem 110 tonna Kavy- tot gyártott, de ez a mennyiség már nem elégíti ki a keresletet. Ezért még az idén bővítik e termék gyártását, amire azért is szükség van, mert külföldre is szállítanak belőle. Ez a kevésbé ismert élelmi- szerüzem sok egyéb terméket is készít. Vaskó Ilona annak a, szocialista munkabrigádnak a vezetője, amely a sütőport, a vaníliáscukrot és a pezsgőport készíti. Az üzemben készül —- rizsből — a közkedvelt Burizon és Arizon is. A seredi élelmiszerüzem évente 1000 vagon cukorrépát is szárít, amely kiváló export- termék. A múlt évben például 1200 tonna szárított cukorrépát szállítottak Svájcba és Svédországba. KRAJCSOVICS FERDIFJÄND Kommentáljuk Követni kell a jó példát A* efsz-ek ideit évzáró közgyűlései, valamint a járási konferenciák szocialista mezőgazdaságunk három évtizedes fejlődésének értékelése, s ezzel összefüggésben az efsz-ek közeledő IX. kongresszusára való felkészülés jegyében zajlottak. Ezeken a tanácskozásokon tartalmas beszámolók és értékes hozzászólások hangzottak el, amelyekben visz- szatUkröződtek a termelés fejlesztésében elért konkrét eredmények, s azok a tapasztalatok is, amelyeket az egységes földművesszövetkezetek a gazdaságos nagyüzemi termelés feltételeinek kialakításában, a termelés, koncentrálásában és szakosításában, a kooperációs kapcsolatuk fejlesztésében gyűjtöttek össze. Mezőgazdaságunk sikeresen teljesítette a CSKP XIV. kongresszusának azt a határozatát, hogy az élelmiszerfo- gyasKtás növekményét saját termelésünkből fedezzük, s az egységes fnldniűvesszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok jő úton haladnak a CSKP XV. kongresszusán előirányzott feladat teljesítésében is: a növekvő hektárhoza- mok egyre közelebb hozzák a kitűzött célt, a szemesekből való teljes önellátás elérését. Az 5. ötéves terv országos viszonylatban 41—\l millió tonna gabona termesztését irányozta elő, a valóságban 47 millió tonnát értünk el. A hatodik ötéves tervidőszakban 53—55 millió tonna gabonát kell betakarítani, tehát 1.3—18 százalékkal többet, mint a megelőző ötéves tervidőszakban. Biztató jelenség, hogy a gabonatermés növekedését .négyötöd részben a hektárhozamok növekedése biztosítja, s a vetésterület bővítése csak egyötöd résznyi arányban játszik szerepet. A mezőgazdasági termelés belterjessége állandóan fokozódik, ami nagyon sok tényezőnek köszönhető. Az üzemanyag- és energiafelhasználás például a mezőgazdaságban hatévenként kétszeresére növekszik. Ez szükségszerűen együtt jár a termelési folyamatok iparosításával, a kur- szerű technológiai eljárások bevezetésével, különösen a takarmánygazdálkodás és az állattenyésztés terén. Gyors ütemű mennyiségi és minőségi fejlődés tapasztalható a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásában, a gépesítésben és a kemizálásban. Az intenzív mezőgazdasági termelés tényezőit azonban csak úgy lehet hatékonyan kihasználni, ha a mezőgazda- sági üzemek a tudományos-műszaki haladás vívmányainak kihasználásával, a termelési folyamatok optimális szervezésével, s nem utolsósorban a dolgozók, különösen a vezető káderek szakképzettségének állandó fejlesztésével kialakítják a szükséges feltételeket. Ami az első követelményt illeti, a mezőgazdasági termelés belterjesítésére különösen kedvezően hat, hogy a kutatóintézetek és a nemesítő állomások nagy termelékenységű biológiai anyaggal látják el a termelőket, s ezt a KGST keretében megvalósított nemzetközi együttműködés is döntő mértékben elősegíti. Elegendő megemlíteni a nagy hozamú búza és árpafajtákat, a helyi adottságokhoz méretezett kukoricahibrideket, az intenzív típusú baromfi- és sertéshibrideket. Nagyon sok kihasználatlan tartalék van még azonban a termelési folyamatok szervezési színvonalának emelésében. Ez azzal függ össze, hogy a nemrég egyesült efsz-ek és általában a mezőgazdasági, a szolgáltató és a feldolgozó vállalatok még csak az első lépéseknél tartanak a szakosítás elmélyítésében, különösen pedig a kooperációs kapcsolatok fejlesztésében. Az efsz-ek IX. kongresszusa éppen ezért ezekre a kérdésekre fogja összpontosítani a legtöbb figyelmet, s elősegíti majd az élenjáró üzemek legjobb tapasztalatainak általánosítását. A példamutató üzemek tapasztalatainak alkotó felhasználásában olyan hatalmas erő rejlik, amely bizonyára döntő szerepet játszik majd a CSKP XV. kongresszusán előirányzott igényes feladatok, a mezőgazdaság idei és jövő évi termelési tervének teljesítésében. MAKRAI MIKLÓS Tültesiiiíit kspesséieilis! Értékelték o komplex lakásépítkezés eredményeit Vagonba kerül az exportra szánt szárított cukorrépa (A szerző felvétele) A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa az elmúlt napokban értékelte az 1978. évi lakásépítkezési terv teljesítésének eredményeit, s meghatározta az idei feladatokat is. A tanácskozás eredményei alapján Stefan Jakubec mérnök, a knb építkezési osztályának vezetője elmondta, hogy az állami terv az elmúlt évben 12 403 lakás felépítésének megkezdését irányozta elő Kelet- Szlovákiában. A tervben 11732 lakás felépítésének befejezése szerepelt. Ezt a feladatot a kerület nem teljesítette, a ter- vezettnél 310 lakással kevesebb került átadásra. A korábbi évek tapasztalatai azt bizonyították, N hogy az építővállalatok nagyon vontatottan, s főleg csak az év vége közeledtével igyekeztek eltávolítani a kolaudációs hibákat. Ezt igyekezték elkerülni a Stavoinvesta építőipari vállalatban, amely a felépített lakások átvételénél igényesebb volt, mint eddig. A helyes intézkedés következtében 997 olyan lakást nem vett át, melyek nem feleltek meg az előírt követelményeknek. A járulékos építkezések tervében tavaly 52 épület szerepelt 288,6 millió korona értékben. Ebből csupán 30 épült fel. A kivitelező vállalatok hanyagságából eredően zárva maradt hat óvoda, hat bölcsőde, egy tizennyolc tantermes iskola és nyolc üzlet ajtaja. A hiányos tervteljesítés okai felől érdeklődve megtudtuk, hogy a beruházó szervek maximálisan igyekeztek biztosítani a szükséges feltételeket a tervfeladatok teljesítésére, s nem tekintettek el a mulasztásokért járó bírságok alkalmazásától sem. Ez tavaly meghaladta a 14 millió koronát. A kivitelező vállalatok tevékenységében előforduló fogyatékosságok között szerepelt többek között az is, hogy az adott lehetőségeiket figyelmen kívül hiigyva kötöttek szerződéseket, kötelezték magukat kapacitásaikat túlhaladó feladatok teljesítésére. Eléggé felelőtlenül jártak el a kötelezettségvállalások esetében is. A legalapvetőbb hibaként a a knb tanácsa azt rótta fel, hogy a kivitelező vállalatok gyakran túlbecsülik képességeiket, s nem okulnak saját fogyatékosságaikból. Sok kérdésben eltekintenek a társadalmi szükségletektől, és saját érdekeiket tartják szem előtt. Elég sok a javítani való a munkaszervezés, a tervezés és ellenőrzés, valamint az elvégzett munka szerinti jutalmazás érvényesítése területén. Viszont azt is el kell mondani, hogy számos olyan kérdés, probléma megoldásával is küszködnek év közben a kivitelező vállalatok, melyek rendezése a felsőbb szervek hatáskörébe tartozik. A 6. ötéves tervidőszak negyedik évében az állami terv alapján 12 651 lakás felépítését kezdik el, s befejezésre 12 390 lakás felépítése vár a kerületben. (ikj
