Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-20 / 67. szám, kedd

Ladislav Novomeský Pesti tavasz 1919-ben ' Az újságok idegeskedtek. Apám, aki csak az Est középső részét szokta olvasni, most a vezércikkel kezdte. Steller ta­nár úr leszakított egy vörös gombot egy negyedikes kabát járói a Barcsay utcai gimná­ziumban. A tizenhárom-tizen­négy éves fiúknak pedig, ezt mondta: „Isten Óvja. drága ha iánkat a bolsevizmustól.* Azon a délután a Semmelweis, utcá­ban csavarogtunk, és láttuk, amint a Kis újság nyomdászod gája kifüggesztette a Mátyás Diák című vicclap legújabb szá mát. Az első oldalon egy félre­sikerült rajz. Sűrű telhő Ma gyarország fölött, benne tizen­egy betű: „Bolseviztnus" A Barcsay utcai gimnázium IV. B. osztályában a bolsevi kokról kezdtek beszélni, mert gyűlölték a Mátyás Diák és Steller tanár úr nyomorúságos vicceit. Steller tanár űr a csá­szári és a királyt hadsereg fő hadnagya volt, s katonás ke zenek erejét már mindannyian tapasztaltuk az arcunkon Hogy el ne felejtsem: aznap kicsaptak egy nyolcadikost (a nevére nem emlékszem), mert kiderült, hogy a Galileí-kör tag ja volt. * * * Március huszonegyedike. Reg­gel öt óra óta álltam sorban. Húsra várakoztunk A városi kenyér- és húsbolt ezen a na­pon is, mint mindig a háború kezdete óta, ellenséges hadak álltai körülvett várra emlékez­tetett. Nyolc jegyei szorongat tam a kezemben, a kormány Így szabályozta, hogy naponta mennyit ehet az ember. Elől és hátul: asszonyok, gyerekek, ag­gastyánok és rokkant férfiak négyes sorokban. Ahol én áll­tam, egy sovány pék né azon vi­tatkozott, milyen húst kapunk ma. Lóhús lesz-e vagy valami­lyen más. Hat óra. Teherautó robogott keresztül az utcán. Raj; ta kopott ruhájú katonák és civilek. A kezükben puska. A kezek magasba lendültek. Ta­nácsköztársaság, Kun Béla, Oroszország, Lenin - kiabálták és éljeneztek. A sovány pékné tartja a he­lyemet Átrohantam, az Almás- sy téren, ki az Erzsébet körút­ra. Egy feltört ajtajú ékszerbolt előtt, egy félig katonai, félig polgári öltözetű férfi áll, fe­jén kopottas tengerészsapka. Jobb lábát pihenőállásban tart­ja, jobb könyökével puskájára támaszkodik. Előtte vagy tíz si- heder Külsejük szerint a IX. kerületből jöhettek. Későn ér­keztem, de ahhoz még elég ko­rán, hogy meghalljam: „Min­den tulajdont kisajátítottunk. Amit összeharácsoltak, nem lop­juk el, hanem visszaadjuk a tu­lajdonosoknak.“ A tíz fiatal le­génnyel jöttem el az ékszer­boltból, otthagytuk a kopott ka­tonát, hadd fejtegesse ' min­denkinek, hogy amit összelop­kodtak, vissza kell adni az ere­deti tulajdonosoknak. Visszamentem \a sorba, és el­mondtam a sovány . péknének, hogy mit hallottam: az éjjel ki­szabadították a bebörtönzötte- ket, Károlyi atadta Kun Bélá­nak a hatalmat, és a bolsevi­kok vissza akarják juttatni az összerabolt javakat eredeti tu­o Ü2 LLI JxZ N (fi > <D O c c c < lajdonosaiknak. Hétkor meg­kezdték az árusítást; a rendőr, aki itt vigyázott a rendre, ma nem volt a helyén, mégse dúl­ták föil a boltot. Az utcán to­vább dübörögtek a teherautók. A sorban állók Kunról, Sza- muelyről beszéltek, és a kato­nákról, akiket a teherautókon láttak. A sor fel alá hullám­zott. Vérvörös volt a kezemben a hús, vörösebb, mint a zászló a teherautón, amely elrobo­gott az üzlet mellett a Szövet­ség utcában. 1 « * » A IV B osztály nyolc óra előtt úgy határozott, hogy az első órára nem megy be az osztályba, Steiller tanár úrral, lett volna óránk, összeesküvé­sünk azonban meghiúsult, dön­tésünk után két perccel közöl­ték vélünk, hogy e napon nem lesz tanítás. A gimnázium ka­puja előtt azt a diákot ünne­pelték, akit néhány héttel ko­rábban kicsaptak, mert a Ga- lilei-kör tagja volt. A hetedike­sek és a nyolcadikosok a Gali- lei-kör helyiségei felé vonul­tak. Bennünket nem vittek ma­gukkal. A város főútvonalait jártuk, röplapokat és a tanács­kormány felhívásait gyűjtöttük. Az aláírások: Garbai elnök, Kun külügyi népbiztos. Az Ok­togon téren vöröskatonák egy csoportja egy mágnáspalotát foglalt el. Bőrkabátot viseltek, és Lenin-fiúknak hívták őket. Szigorúság, ült az arcukon, ke­zük a palota előtt felállított géppuskákon nyugodott. Az Erzsébet-híd Őrbódéja mellett aknavetők tartották torkukat a Szent Gél 1 ért rakpart felé. Egész nap csak elvétve hallat­szott puskalövés. Késő délután értem haza. Az Est helyett a Vörös Újság rendkívüli kiadá­sát vittem apámnak. # # # Űzte-hajszolta az idő az ese­ményeket, mint a pesti sinté­rek a kóbor kutyákat. Szétpat­tant a feszültséggel telt idő­szak, mint érett szilva kemény ujjak között. Az események olyan gyorsan követték egy­mást, hogy az felfoghatatlan volt egy tizennégy éves fiú agyának. Milyen jól jönnének ma a nehezen összegyűjtött röplapok, annyi emléket idéz­nének fel, és sok részlettel gazdagítanák ezt a cikket. Egy légionárius vette el őket tőlem Garamkövesdén a Vörös Újság két oldalával együtt, amelybe egy darab pesti kolbászt cso­magoltam. KISS GY. CSABA torditása NE LEGYEN RONGYOS ÉS CIFRA A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSEI Igen figyelemre méltó a Ma­gyar Tanácsköztársaságnak az óvodás és iskolás korú gyer­mekek oktatási-nevelési felté­teleinek javítására hozott szá­mos intézkedése. A nyár fo­lyamán a művelődési osztá­lyoktól pontos jelentést kért az Oktatásügyi Népbiztosság a körzetükbe tartozó 3—6 éves korú gyermekek számáról, a már működő óvodák és azok óvónőinek számáról. Utasítot­ta a művelődési osztályokat, hogy az óvodai nevelés kiter­jesztése céljából gondoskodja­nak helyiségekről, azok bebú­torozásáról, hogy egész napos ellátást tudjanak biztosítani azoknak a gyermekeknek, akik­nek a szülei dolgoznak. Az új tanévre felkészítették az óvo­dákat. A feljegyzések szerint, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő helyiség, ott óvoda céljára középületeket, villákat vettek igénybe. Az elemi népiskolákat meg­kezdték átalakítani egységes nyolcosztályos népiskolákká. Az átalakítás első szakaszában 1500 osztatlan iskolát szervez­tek át oszlott iskolává. Iskola céljára is vettek igénybe kas­télyokat, kihasználatlan, luxus­célokat szolgáló épületeket, helyiségeket. A középiskolák két típusá­nak meghonosítását is tervbe vették a közoktatás vezetői. ~*Äz egyik lett volna a főisko­lára előkészítő középiskola, másik a négyéves szakmunkás­képző iskola az ipar, a mező- gazdaság és a kereskedelem szükségleteinek megfelelően. Az egyetemekkel kapcsola­tos, még csak kialakulóban le­vő tervek a tudományegyetem (a tanárképző egyetemeket hív­ják így) tudományos jellegét fokozni kívánták: a tudóskép­zés és a szakemberképzés el­választására törekedtek. Több új főiskola léíesült: a Keres­kedelmi Akadémia, a Keleti Ke­reskedelmi Akadémia és a Vi­lágkereskedelmi Akadémia he­lyett közgazdasági főiskolát állítottak fel. A nyilvános és magán színésziskolák helyett létrehozták a Színművészeti Fő­iskolát. Megkezdték egy ker­tészeti főiskola szervezését is. A főváros fürdőit és a na­gyobb magánkerteket, zárt par­kokat is megnyitották a gyer­mekek számára. Vidéken is be­jutottak a kisdiákok a szép kastélyokba. Az iskolaév befe­jezése után a kertekben, par­kokban berendezett játszótere­ken pedagógusok felügyelete alatt reggeltől estig játszadoz­hattak a 14 éven aluli gyer­mekek. Délben tábori konyhák ebédet szállítottak a helyszín­re. Még ma is sokan élnek azok közül, akik emlékeznek 1919. május elsejére, a munka nemzetközi ünnepére. Azon a napon Budapesten a nép szá­mára megnyitott Margitsziget adott otthont a gyermekek ez­reinek. Játék, sport, zene, vi­dámság tette felejthetetlenné a napot. A Tanácsköztársaság előtt ugyanis a szigetre veze­tő hídon is hídpénzt, a szige­ten pedig belépődíjat kellett fizetni annak, aki oda akart jutni. Ezzel a szegény gyere­keket kizárták a szigetről. A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztossága „A régi és az új iskola“ című kiadványban ezeket írta a szü­lőknek a leendő tervekről: „Olyan otthonokat akarunk, ahol nincs különbség gyermek közt anyagilag, ahol nincs ron­gyos és cifra, nincs éhes és * túltáplált, nincs agyondolgo “ zott és naplopó, csak gyermek van, boldog, tiszta és vidám gyermek“. Nem sokkal később, 1919. augusztus 4-én plakátok, újsá­gok adták hívül nagy, kiáltó címbelökkel: „REVIDEÁLJÁK A TANÁCS KORMÁMY RENDELE- TEIT“. Az ellenforradalom sem­misnek nyilvánította a közok­tatási intézkedéseket. Megkez­dődött a haladó gondolkodású pedagógusok, tanügyigazgatási szakemberek üldözése, meghur- colása, bebörtönzése. Néhányu kát kivégeztek. A Magyar Tanácsköztársaság társadalomátalakító terveit a közoktatás, a gyermek- és if­júságvédelem terén is a kornak megfelelő változtatásokkal a szocialista Magyarország való­sította meg több mint negyed- százados ellenforradalmi kor­szak után — 1945-től napjain­kig. (BUDAPRESS)- új filmek ­A SZÉP ÉS A SZÖRNYETEG (cseh) Évszázadok során alakult, for­málódott, más-más köntöst öl­tött a szép és a szörnyeteg tör­téneté. Az ismert mese —mely egy szépséges leányról szól, akibe beleszeret egy csúf szőr-"' nyeteg — nemcsak a költőket, az írókat, a képzőművészeket ás a zeneszerzőket bűvölte öl. hanem gyakran niegihlelte a' donságokat testesít meg, mint az erkölcsi tisztsaság, őszinte­ség, é'rzelemgazdagság. Ezek a vonások azonban természetes lényéből, ösztöneiből fakadnak, az alkotó nem ruházza őt fel’ meseszerei tulajdonságokkal. Juraj Herz munkája — jóllehet mesemotívumokra épül — ezál­tal reális kicsengésű lelt'. Jana lirejchová és Zuzana Kocúriková a cseh film egyik jele­netében ' ‘ színházi es filmrendezőket is. Egyik legszebb változatát — Jean Marais -val a főszerepben — 1946-ban Jean Cocteau ké­szítette. Legeslegújabb (ki tud­ja immár hányadik) verziója a cseh filmesek műhelyéből ke­rült ki. Juraj Herz az egyszerű, a maga valóságában azonban kis­sé nyers, de időtlen és jelké­pes történetből romantikus me­sét, vagy helyesebben mondva filmkölteményt kreált. Alkotá­sában érzékletesen juttatja kife­jezésre a mese alapgondolatát: a jóság, szeretet, a legádázabb gonoszság, ármány fölött is győzedelmeskedik, az őszinte­ség, a tiszta szerelem diadal­maskodik a rútság, a gazság fölött. A rendezői felfogásnak megfelelően a mese kulcssze­replője a leány; olyan tulaj­AZ UTOLSÓ CSŐK A szép és a szörnyeteg Qj filmváltozata tartalmilag es for­mailag egységes mű. Kristály- tisztán megformált, minden részletében átgondolt, láttató képzelettel megalkotott, szép film. Az alkotás a: maga for­mai tisztaságával, zárt, egysé­ges stílusával Juraj Herz művei között is kiemelkedő helyet foglal el. Jirí Macháné opera­tőri munkája együtt él mindén képben a rendezői képzelettel, finom érzékkel, mesterien hasz­nálja ki a helyszínek sajátos atmoszféráját, stílusát. Az érté­kek között nem utolsósorban kell említeni az élményszámba menő színészi alakításokat: Zdena Studenková, Vlastimil Harapes, Václav Vonka, Jano Hre/chová, Zuzana Kocúr/ková varázslatos játékál. (francia) Bármennyire is lehangolóan hangzik e francia film címe, hiszen a búcsúzást, az elmú­lást juttatja eszünkbe, az alko­tás nem tragédia, hanem ko­média. Igaz, humora sajátosan fanyar, nemigen ad alkalmat harsány nevetésre, de így is mulattat, szórakoztat. Két érett és hasonló sorsra jutott asszony a mű hőse; mind­kettőt elhagyta hőn szeretett partnere. Annát, a taxisofőrt (Annie Girardot alakítja) alig néhány heti ismeretség s láng­ra lobbant szerelem után hagy­ja faképnél a férfi, a másik asszonyt húszévi házasság után, csupán azért, mert egy új álom, romantika űzte egy fiatal lány karjaiba. Anna csalódott­ságában bosszút esküszik, s megfogadja, hogy gépkocsijába többet férfi be nem teheti a lá­bát. A csalódott feleséggel (Maria Pacom alakítja) Anna akkor ismerkedik meg, amikor a kissé titokzatos, de igen jó­módú asszony megkéri, kísérje kocsijával az előttük haladó autót, melyet — ki más, ha nem a férje vezet. S ezzel meg­kezdődik az autóshajsza az el­veszett boldogság után .. Elő- . szőr csak Párizsban, később Brüsszelben. A két asszony ma­gánnyomozóként követi a fér­fit (Bemard Fresson játssza) s szeretné, ha az színt vallana ... Dolorés Grassian rendezőnő komédiájában arra a kérdésre keres választ, hogy a férfiak miért hagyják el élettársukat, miért menekülnek a családi tűzhelytől. Filmje azonban nem több, mint másfél órás kikap- ;.< csolódás. Az alkotónak a hu­mor nyelvén nem sikerült túl sokat és okosat mondania a há­zasság intézményéről, a férfi és a nő kapcsolatáról. A komé­dia tulajdonképpen Annie Gi­rardot jutalomjátéka. A tehetsé­ges színésznő egy egy gesztu­sával, arcfintorával több böl­csességet mond, mint a film számos tartalmatlan jelenete. isii. •. ‘'1" i- : ' ■, " ' ■ ■ f ­Isi Annie Girardot a francia komédia főszereplője u 1979 III 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents