Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-13 / 37. szám, kedd

Munkahelyük jó gazdái A PRÁGAI ÉPÜLETFELÚJÍTÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK FELADATAIRÓL Fél éve is már annak, hogy a prágai Vencel tér műemlék­számba menő épületeiről eltűn­tek az állványok. A főváros lakossága, hazai és külföldi vendégei még mindig nem tud­nak betelni a karbantartott és tatarozott, élénk pasztellszínek­ben pompázó épületek nyújtot­ta benyomásokkal. A szakem­berek tudják, a kívülállók pe­dig sejtik, hogy a prágai Épü­letfelújító Vállalat dolgozóinak ezúttal is számos nehézséggel kellett megbirkózniuk. „Külö­nösen a gyakran bírált építő­iparban kellett megküzdeni az eredményekért, hogy a határ­idők megtartásán kívül a mun­ka minősége is megfeleljen a követelményeknek“ — vallja 25 éves tapasztalatai alapján Ju roslav Čejka, az üzemi pártbi­zottság elnöke, aki lakatosként kezdte itteni tevékenységét František Janovský, az egyik ezüstérmes szocialista munka­brigád vezetője a dolgozók pél­damutatását, kedzemenyezését éltékeli, mert — úgymond — mindenütt vannak tartalékok, feltárásukhoz azonban hozzáér­tésre, kitartásra van szükség. Tapasztalatai szerint „igényes­nek kell lennünk önmagunkkal szemben, hogy ugyanazt mun­katársainktól is megkövetelhes­sük“. Zlobün módszerével könnyebb A vállalat vezető dolgozói az utóbb említett elvnek a szem előtt tartásával irányítják a munkát. A többség Zlobin szov­jet újító módszere szerint dol­gozik, aki legutóbb 1977 máju* sában járt Prágában. Tehát ab­ban az időben, amikor a dolgo­zók a Vencel tér 24 palotájá­nak tatarozására irányuló ere­deti kötelezettségvállalásukat — határidők megtartásával — további 13 épület felújítására terjesztették ki. Ma már vala­mennyien tisztában vannak az­zal, hogy igényes feladataik hiánytalan teljesítése elképzel­hetetlen lett volna e bevált módszer alkalmazása nélkül. A prágai Épületfelújító Vál­lalatnál Zlobin módszerének alkalmazásában a Stanislav Te­sár pk vezette Csehszlovák— Szovjet Barátság szocialista munkabrigád volt az úttörő, amely 1973-ban az Öváros egyik ódon épületét javította és tatarozta ezzel a módszer­rel. Vendéglátóm mosolyogva jegyzi meg, hogy Tesárek kez­deményezéséről értesülve, ma­ga Zlobin is csodálkozott, mert véleménye szerint módszere csak a folyamatos termelést le­hetővé tevő nagyobb építkezé­seiknél, az új lakóházak eseté­ben alkalmazható eredménye­sen. Folyonwtoi termelés Stanislav Tesárek brigádjá­nak igazárol egyébként a Ven­cel téren a prágai epitök is meggyőződhettek. Noha az épü­letek felújítása sokszor külön­leges technológiát és bonyolult munkafolyamatokat igényelt, a hatszáz szakember egyik áll­ványról a másikra köliözve, egymás kezebe adva a munkát, aíig egy esztendő leforgása alat elkészült művével És hogy jó munkát végeztek, arról az épületek lakói és a járókelők is meggyőződhettek, akik — minek is tagadnánk — nem voltak elragadtatva az építke­zések kísérő jelenségeitől: a pihenésüket éjjel nappal zavaró gépek zakatolásától, a járást akadályozó, szanaszét heverő apyagok okozta felfordulástól. De mert egyszer minden véget ér, ma már ismét általános az elégedettség a Vencel téren Sokan ©(gyönyörködnek az épületek időálló pasztellszínű festékekkel bevont homlokza­tában, ismét kifejezesre jutta­tott különleges architektúrájá­ban. De az építészek igénye­sek. A lakosság elégedettségé­nél is értékesebbnek tartják a szakértő, Zlobin elismerését, aki nem íukarkodott a dicsé­rettel Bebizonyosodott tehát, hogy nem hiába fáradoztak. Munka­helyük jó gazdáiként igyekez­tek takarékoskodni az építő­anyaggal, és minőségi munkát is végeztek. Igaz ugyan, hogy nem volt könnyű megvédeni az épületeket az időjárás viszon­tagságaitól, főleg az esőzések és a nyirkos levegő okozott sok gondot. A kapitalista orszá gokból behozott anyagokat kéz detben a hazai módszerrel elő­állított anyagokkal igyekeztek pótolni. Kiderült azonban, hogy a magyarországi termékek mi­nősége is megfelel a követel­ményeknek. Vendéglátóim véleménye sze­rint valamennyi lehetőségüket még mindig nem merítették ki. „A hozzánk hasonló hatalmas vállalatoknál ugyanis minden fillér megtakarítása évente óriási összegekre rúg“ * — mondja Jaroslav Čejka. Céljuk tehát a hatékonyság további fokozása, a munkatermelékeny­ség növeléso, a munkaigényes­ség csökkentése. Ez pedig az építőipar gépesítésével járó ne­hézségek miatt meglehetősen igényes feladat. Ám ez sem szeg­heti a dolgozók kedvét. Ellen­kezőleg, kezdeményezésre, út­keresésre ösztönzi őket, hogy még könnyebben, még gazda­ságosabban dolgozzanak. Sok függ a habarcs minősé­gétől is, A problémát külföldön megvásárolt szabadalommal ol­dották meg. Ennek köszönhető, hogy gépesítették az évente kb. 250 ezer négyzetméternyi épü­lethomlokzat vakolását. Továb­bi nagy előnyt jelent a techno­lógiai folyamatok egyszerűsíté­se és az anyagmegtakarítás, mert a habarcs tökéletesen rá­tapad a falra. Ez pedig az épít­kezések környékének tisztán tartásához és ezzel az életkö­rülmények javításához is hoz­zájárul. Tervek, feladatok A Vencel tér 37 palotájának felújítása 50 millió koronát meghaladó beruházást igényelt. Legközelebbi „munkahelyük“ a Főpályaudvar történelmi épüle­te lesz, majd megkezdik a régi városrészekben a lakások kor­szerűsítését, illetve átlakítását. Nagy tervek, igényes felada­tok ezek. Megvalósításukkal az építők a főváros fejlesztésé­hez, a lakosság életszínvonalá­nak emeléséhez járulnak hozzá. KARDOS MARTA GAZDAG ZÁRSZÁMADÁS KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TEJET ADTAK EL A Bácsi (Búc) Efsz tagsága nagyon jó hangulatban tartotta meg zárszámadó közgyűlését, mert tízmillió koronával túltel­jesítette a múlt évi bevételi tea- vet, és minden száz koronára még húsz korona osztalékot kaptak. Közös vagyonuk értéke már megközelíti a százmillió koronát. Retkes Lajos, az efsz elnöke az eredményeket gyak­ran megemlítette a beszámoló­jában, kiemelte az élenjáró dol­gozókat és bírálta azokat, akik hanyagul végezték munkájukat. Végül is megállapította, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeres évet zártak és teljesí­tették az eladási terveket, egyes termékekből, termények­ből még többet is adtak el, mint amennyit terveztek. A jól szervezett gyűlés iga­zán többtermelésre serkentő fó­rum volt. A felszólalók beszél­tek arról is, hogy a hideg idő­járás miatt lassan fejlődött és kis hozamot adott a lucerna és más növény. Kajszibarackból alig termett valami. A gabona hektárhozama mindössze 48 má­zsa volt. Az itteni viszonyokhoz mérten ez kevés, ötven hektár szemes kukoricát le kellett si­lózniuk, mert nem ért be idejé­ben. A szakemberek egyik cso­portjának az volt a véleménye, hogy nemcsak az időjárás miatt voltak alacsonyak a hozamok. Bírálták a Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalatot, mert nem biztosít a szövetke­zetnek elegendő foszfortartal­mú műtrágyát. Kevés a föld humusztartalma, mert nincs ele­gendő istállótrágya. Egyes mun­kaszakaszokon a tagok nem végeztek eléggé jó minőségű munkát. A korai burgonya több mint százmázsás hektárhoza­mot adott, de több is lehetett volna, ha minden tag a lehető legtöbb burgonyát szedett volna fel. Voltak olyan esetek is, hogy egyes parcellákon a ter­més egyharmada a földben ma­radt. Megdicsérték a szőlőter­mesztő csoportot, mert hektá­ronként száztizennyolc mázsa szőlőt termelt. Háromszáz má­zsa csemegeszőlővel gazdagítot­ta a közellátási. Minden felszólalás azt bizo­nyította. hogy a szövetkezet di­namikusan fejlődött és a Komá­romi (Komárno) járásban az elsők közé került. Főleg az ál­lattenyésztésben értek el olyan kiváló eredményeket, amelyek országos méretben is figye­lemre méltók. A lehenek évi át­lagos tejhozama négyezerszáz- negyvenegy liter volt és egy hektár földre már közel ezer li­ter tej termelése jut. A Mii ex Érsekújvári (Nové Zámky) fel­dolgozó üzemébe Ők szállították a legjobb minőségű tejet. A ki­mutatások szerint a tej 89,9 százalékát első osztályba sorol­ták és literéért három koronát kaptak. A tehénállomány fel- frissítésére megvannak a to­vábbi lehetőségeik, mert min­den száz tehéntől százkilenc borjút választottak el. Tovább fejlesztik a tehéntenyésztést, mert nyereséges a tejtermelés. A sertéstenyésztésben is na­gyon jó eredmények születtek. Kocánként tizennyolc malacot választottak el. A hízósertések darabonként ötvenhárom dekát gyarapodtak naponta. A hús és a tejtermelés tervét lényegesen túlteljesítették. Az elnök és a többi felszóla­ló is többször megemlítette, hogy habár a termelés növeke­dése elég gyors volt, egyes sza­kaszokon nem volt elég magas szintű. Felsorolták azoknak a kombájnosoknak, gépjavítók­nak, növénytermesztési dolgo­zóknak, sertésetetőknek - és fe­jőknek a nevét, akik minden le­hetőséget felhasználtak a ter­melés növelésére. Az élenjáró dolgozók közül megemlíthetjük Benkó Pált, aki 4486 literes fe­jési átlaggal került a második helyre. A hozzájuk hasonló jó munkát végző fejőknek köszön­hető, hogy sikerült teljesíteni a tejtermelés növelésére irá­nyuló vállalást. A szövetkezet elnöke ugyanis a múlt évi já­rási pártkonferencián egy dí­szes irattartóban nyújtotta át a városi pártbizottság vezető tit­kárának a fejő kollektívák kö­telezettségvállalásait, amelyek szerint elérik a tehenenkénti évi négyezer literes tejhozamot. Betartották tehát ígéretüket, a vállalás nem maradt papíron. A színvonalas kultúrműsor után még sokáig elbeszélgettem a tagokkal, a vezetőkkel, akik­től nagyon sok értékes javasla­tot hallottam a termelés kor­szerűsítésével, és a hektárhoza­mok növelésével kapcsolatban. Lényegesen több szálastakar­mányt akarnak termelni, és kedvező lehetőségeket teremte­nek a cukorrépa termesztésére. A múlt évben négyszáztizenhá­rom mázsás hektárhozamot ér­tek el cukorrépából. Keveslik. Nem csoda, hisz pár évvel ez előtt már ötszáz mázsa cukor­répát is termeltek hektáron­ként. Ezért idén feljebb emelik a mércét, és legalább olyan termést akarnak betakarítani, mint a múltban, sőt még többet is. Nagy beruházásokkal korsze­rű istállókat építenek, hogy az állattenyésztésben dolgozók könnyebben dolgozhassanak és gyorsabban fokozhassák a mun­katermelékenységet. Többek kö­zött épül egy fejőközpont is. A tervek, elgondolások szerint az új évben a szövetkezet még eredményesebben gazdálkodhat és előkelő helyet szerezhet a járásban. BALLA JÓZSEF A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző Intézet olomuci állomásának munkatársai a napoklxin elemzik a tavaszi gabonavetőmag minő ségét. Megállapítják az Oseua vállalat által szállított magvak csírázóképességét, tisztaságát és nedvességtartalmát. A képen: Jana Kubová laboráns, az egyik szocialista munkabrigád tagja a tavaszi búza vetőmagjának tisztaságát ellenőrzi (Felvétel: V Galgonek — ČSTK) Kelet-SMia es a KGST A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamainak három évtizedes, gyümölcsöző együttműködése kedvezően ha­tott hazánk hajdan legelmara­dottabb országrészének, Kelet- Szlovákiának sokrétű fejlődésé­re is. Internacionalista segítséggel épült fel a munkásosztály Feb ruári Győzelmét követő idő­szakban az a százötven kelet- szlovákiai ipari létesítmény, melyek ma jelentős részt vál­lalnak a termelésből és az ex­portból országos viszonylatban is. Ezek köze tartozik a Szovjet unió és más szocialista orszá gok együttműködésével felépí­tett — közel 20 esztendeje mű­ködő — Kelet-szlovákiai Vas­mű, amely évente megközelítő­leg 11 milliárd korona értékű terméket gyárt. A kassai (Košice) Szovjet Hadsereg Gégyár és a sninai Vihorlat gépipari termékeinek jelentős részét a Szovjetunióba és a többi szocialista országba szállítja. Például ma több mint ezer Vihorlatban gyártott jirés- gép dolgozik a Szovjetunióban. A Kassai gépgyárból tavaly 95 nagy teljesítményű présgépet küldtek a szovjet megrendelők részére. A KGST-tagországoknak a termékgyártás szakosítására vo­natkozó megállapodásai értel­mében a kassai gépgyár első­sorban sebességváltó szekré­nyek, tartálykocsik és forrná zógépek gyártására Összponto­sítja termelési programját. Az NDK és a Lengyel Népköztársa­ság testvérüzemeivel együttmű­ködve egységes, tipizált sebes­ségváltó szekrények gyártását kezdi el a szocialista gazdasági közösség tagállamának részére. További lehetőségek mutatkoz­nak a világszínvonalon álló, speciális tartálygépkocsik koo­perációs gyártására. Tárgyalá­sok folynak ugyanis arról, hogy a kassai gyárban gyártott tar­tályokat a Szovjetunióban ké­szített „Kamaz“ alvázra szere­lik. Ezáltal csökkenne a Skoda és Tatra gyárakban készített alvázak iránti igény. A Poprádi Vagongyár termé­keinek számottevő részét a Lengyel Népköztársaság és Ma­gyar Népköztársaság számára gyártja. A slropkovi TESLA Telefon­gyár termékeinek több mint 30 százalékát szállítják a KGST tagországaiba. A bardejovi JAS Cipőgyárban készített lábbelik több mint fe­le a Szovjetunió és a többi szo­cialista állam piacára kerül. A prešovi Nálepka kapitány Ruhagyár — svidníki és micha- lovcei üzemei —, termékeinek közel 20 százalékát exportálják,, főleg a Szovjetunióba és az NDK-ba. Az utóbbi időben egyre in­kább fokozódik az érdeklődés a szocialista államok részéről a Kelet-szlovákiai Kerámiai Üze­mek termékei iránt is. Jelenleg már a termelésük több mint nyolc százaléka kerül a baráti országokba. ! kulik f Megfelelő szervezesse! teljesíthetek a feladatok A Považská Bystricai Vág- menti Gépgyár gutái (Koláro­vo) üzemrészlege már negye­dik éve gyártja a Babetta nevű kisköbtartalmú motorokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei év is nagy feladatok elé állítja Ján Jány elvtársat, a gú- tai üzemrészleg igazgatóját és fiatal vezetőségi kollektíváját. Ezekből a feladatokból orosz­lánrész jut az ifjúsági szerve­zetre. Ez érthető, hiszen az üzem dolgozóinak 22 százaléka tagja az ifjúsági szervezetnek. Az 1978-as év folyamán elké­szítették a 100 000. gútai Babet- tát. A múlt évi árutermelési tervet azonban sajnos nem tel­jesítették. Ebből a tényből kiin­dulva az üzem vezetősége min­dent elkövet,, hogy az idei év már sikeresebben záruljon. Az 1979-es évre szóló tervek sze­rint az idén 58 000 kismotorke- rékpárnak kell elhagynia az üzem kapuját. Ezzel kapcsolatban megkér­deztem Ján Ruíától, a szakszer­vezet üzemi bizottságának el­nökétől, hogy milyen kilátások vannak a jövő évi terv teljesí­tésére? Többek közt elmondta: — 1978 második felében már megfelelő feltételeket terem­tettünk üzemünkben. A terme­lés fokozására a második félév­ben a tervet 103 százalékra tel­jesítettük. így megállapíthat­tuk, hogy az üzemrészlegek vezetői megfelelő szervezéssel a rájuk háruló feladatokat tel­jesíteni tudják. Itt megemlíte­ném még dolgozóink kezdemé­nyezőkészségét, hiszen tavaly 551 egyéni 21 kollektív szocia­lista munkavállalás született. A vállalási mozgalomba dolgo­zóink 95 százaléka kapcsoló­dott be. Ilyen feltételek között az erőket a legfontosabb mun­kára kell összpontosítani, ami további segítséget jelent ter­vünk teljesítésében. Tavaly a hazai piacon kívül 13 államba szállították a Ba­betta motorkerékpárokat. A Magyar Népköztársaság kivéte­lével kapitalista országokba. A legtöbb a Német Szövetségi Köztársaság, az Amerikai Egye­sült Államok, Kanada, Egyiptom és Anglia piacára került. To­vábbi mintadarabokat küldtek a nemzetközi kiállításokra. Mind­ezekből lítium, nagyon fontos, hogy versenykéjies maradjon a világpiac. 1978-ban a tranzisz­toros gyújtást felváltotta a ti- risztoros gyújtás. Az idei év új­donsága a modernebb és eszté- tikusabb kormány. A mintada­rabokat már láthatták 1978-ban a brnői nemzetközi gépipari kiállítás és a múlt évi újítások és technikai újdonságok nem­zetközi seregszemléjének láto­gatói. TÓTH LASZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents