Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-27 / 49. szám, kedd

pm 1979 II. 27. 5 Felkészültek a feladatok teljesítésére A sládeckovcei Haladás Efsz-ben megvitották a múlt évi eredményeiket A szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság építésének jubileu­ma és az efsz-ek közelgő IX. országos kongresszusának je­gyében tartották évzáró köz­gyűlésüket a sládeckovcei Ha­ladás Egységes Földművesszö- oetkezet tagjai. Amint Jozef Gajdoš, a szövetkezet elnöke be­számolójában hangsúlyozta, a földművesszövetkezet fejlődésé­vel szorosan összefügg a falu fejlődése és lakosai életszínvo­nalának emelkedése. A sládeckovcei földművesek szövetkezetük alapkövét még 1949-ben lerakták. Tizennyolc hektáron kezdtek gazdálkodni, és az első években hektáron­ként átlagosan 15 mázsás ga* bonahozamot értek el. Jelen­leg 5350 hektáron gazdálkod­nak, és gabonából 50 mázsa az átlagos hektárhozamuk. A föld­művesszövetkezet már évek óta a járás legjobb szövetkezetei­nek sorába tartozik, tavaly a tiszta jövedelmet tekintve a ti­zennyolc mezőgazdasági üzem közül a harmadik helyen vég­zett. Az 1978-as év kísérleti idő­szak volt a földművesszövetke­zet életében. Az év elején a járási koncepció keretében át­tértek a szakágazati irányítás­ra. A cél önelszámoló gazda­sági egységek lélrerozása. Saj­nos több ok is van, amely miatt az egyes egységek nem tudtak teljesen elkülönülni. Ilyen ok mindenekelőtt az anyagi-műszaki alapnál mutat­kozó hiányosság, valamint a munkaerő stabilizálásának problémája. A tavalyi eredmények e ne­hézségek ellenére is figyelemre méltóak. A búza hektáronként 35,2, az árpa pedig 48,5 má­zsás átlaghozammal fizetett. A szemes kukorica átlaghozama csak 41,4 mázsa lett, és a ked­vezőtlen időjárás a cukorrépa, valamint a fűszerpaprika ter­mésén is meglátszik. Annál job­ban sikerült viszont a 300 hek­táron termesztett napraforgó, amely átlagban 17,7 mázsás ter­mést adott. A hozamok kapcsán erős kri­tikát kaptak a gépesítők és gépjavítók. A múltban már többször bebizonyították, hogy mestereik munkájuknak, és a tavalyi időjárás káros hatásá nak nem lett volna szabad olyan mértékben érvényesülnie. A szemes kukoricánál és a cu­korrépánál agrotechnikai hibá­kat követtek el, s ezek sora Jozef Gajdoš, a gazdálkodási eredmények ismertetése köz- ben mór a vetéssel kezdődött. Töb­bek munkájának minősége messze elmaradt Alexander Prochádzka és Marián Simko minőségi munkájától, akik ezer hektáron kifogástalanul vetet­ték el a szemes kukoricát. A gépjavítóknál tartalékok van­nak a munkaidő kihasználásá­ban. Az órabérről a teljesít­ménybérre való áttérés minden bizonnyal hozzájárul a helyzet javításához. A gabonatermesz­tésben a helyi viszonyok között a legjobban termő fajták gon­dos kiválasztása és a helyes vetésforgó követelményeinek megtartása is rejt még magá­ban hasznosítható tartalékokat. Több pozitívum kiemelhető az állattenyésztéssel kapcsola­tosan. A szakasz dolgozói ter­melési tervüknek 101,2 száza­lékra tettek eleget, és nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem ilyen irányú tervét 99,43 százalékra teljesítette. Az állattenyésztés szakaszán a termelési tervekkel párhuza­mosan a fejlesztésről sem fe­ledkeztek meg. A háji telepen két épületet sertéshizlaldává alakítottak át, egy másik tele­pen pedig 500 férőhelyes bor­júistállót építettek. Jó munkát végeztek a takar­mánytermesztők is, s nem kis részük van abban, hogy a tej­eladás tervét 104,8 százalékra teljesítette a földművesszövet­kezet. Az elsődleges érdem per­sze a legjobb fejőké, akiknek sorába Mária Kollárová, Vikina Móryooá, Margita Gombošová, Ľudmila Pápayová és Katarína Ondrášková tartoznak. Dicséret illeti a hízóállatok gondozóit is, hiszen az üzem a vágóállatok eladási tervének száz százalék­ban eleget tett. Az idén még a tavalyinál is nagyobb feladatok várnak a sladečkovcel földművesekre. A 80 millió 621 ezer koronás ter­melési terv kilenc százalékkal nagyobb az 1978-as feladatnál. Tejből a tavalyi 3,4 millió li­ternél 200 ezer literrel kell többet eladni, a növényter­mesztőknek pedig 3039 hektá­ron 15104 tonna gabonát kell termeszteniük. A tagok készek a feladat teljesítésére, s a sikerhez még szocialista kötelezettségvállalá­sukkal is hozzájárulnak. Ügy, ahogy azt tavaly tették, ami­kor a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából értékes kötelezettséget vállaltak, s azt 128 százalékra teljesítették. A sikerben része volt a hat szo­cialista, és az 56 komplex ra- cionalizóciós brigádnak, amely­nek tagjai öt tematikus felada­tot oldottak meg. A növényter­mesztő csoport az évelő takar- mónyok termesztésében elért eredményeivel legjobb lett a járásban, az egységes földmű­vesszövetkezet pedig a munka- feltételek javítása és a munka- környezet szépítése versenyé­ben végzett az első helyen. Az újítómozgalom eredményeivel és a szerves trágyával megtrá­gyázott terület nagyságával já­rási harmadikok lettek. Jozef Vlk csoportja az „Egy szem se vesszen kárba" verseny E-5I2- sek kategóriájóban a győzelmet szerezte meg, Jozef Sabo SZK- 6-sokkal arató kombájnos kol­lektívája pedig a második he­lyen végzett csoportjával. Az ilyen példás igyekezetben, mun­kaaktivitásban van annak biz­tosítéka, hogy a sládečkovcei földművesek idei feladataikat is teljesíteni fogják. JOZEF SLUKA Az efsz-ek IX. országos kongresszusa előtt Építő szándékú, egészséges véleménycsere AZ EFSZ-EK IX. KONGRESSZUSA ☆ Ä PRÁGA 1979 Olvasóinkat rendszeresen tá- :jziatjuk az efsz-ek IX. or­szágos kong­resszusát meg­előző vitáról. Az efsz-ek év­záró taggyűlé­sein országszerte értékes javas­latok és észrevételek hangza­nak el. A Csehszlovákiai Szö­vetkezeti Földművesek Szövet­ségének Központi Bizottságán a kongresszusi vita eddigi lefo­lyását úgy értékelik, hogy az valóban tárgyszerű, formasá­gok! ól mentes, az egész társa­dalom érdekeit szem előtt tar­tó véleménycsere. Az efsz-tagság gyűlésein, ösz- szehasonlítva az előző, VIII, kongresszust megelőző közgyű­lésekkel, kétszeresére emelke­dett a felszólalók száma. Tanul­ságos és figyelmet érdemel a vitafelszólalások elemzése is. Az észrevételeknek, javaslatok­nak kb. kétharmada helyi, üze­men belüli problémákra utal, a többi pedig a járási és kerü­leti szerveknek szólt. A köz­ponti szervekhez intézett ja­vaslatok, bíráló észrevételek a felszólalásoknak hozzávetőlege­sen az 5 százalékát teszik ki. Elmondható, hangoztatták az SZFSZ Központi Bizottságán, hogy a vita során felvetett és megvalósítható javaslatoknak végeredményben az a céljuk, hogy efsz-eink több százezres tagsága nyugodt körülmények közt, fölösleges és elkerülhető akadályok nélkül valósítsa meg a CSKP XV. kongresszusán ki­tűzött feladatot, azt, hogy me­zőgazdaságunk a főbb termé­nyekből önellátó legyen. A kongresszusi vita során sok értékes javaslat hangzott el a dél-csehországi szövetkeze­tekben is. A dolgozók itt első­sorban az állattenyésztési épü­letek korszerűsítésének fontos­ságára, a takarmánytermesztés minőségének és mennyiségé­nek javílására, az önköltség csökkentésének újabb lehetősé­geire, az életkörnyezet javításá­ra stb. hívták fel a figyelmet. Napirendre kerültek az idei tervfeladatok is. Sok dél-cseh­országi efsz-ben értékes köte­lezettségvállalások születtek a terv alapvető feladatainak ha­táridőn belüli teljesítésére, il­letve túlteljesítésére. A Zirmu- ticei Efsz kollektívája például elhatározta, hogy hektáronként fél mázsával túlteljesítik a ga­bonatermelési tervet, ami száz tonna többletet jelentene a szö­vetkezetnek terven felül. Az Olešníki Efsz-ben az állatte­nyésztők arra kötelezték magu­kat, hogy terven felül 300 ma­lacot adnak át az értékesítő vállalatnak, a Cejkovicei Efsz sertésgondozó szocialista bri­gádja felajánlásának értéke 300 ezer korona. Vállalták, hogy százzal több, átlagosan 120 kg-os tenyészkocát és apaálla­tot nevelnek fel terven felül. A Dubnéi Efsz tehéngondozó szocialista brigádja viszont az idei tejtermelési terv tehenen- kénti 95 literrel való túlteljesí­tését vállalta, ami azt jelenti, hogy a szövetkezet évi tejter­melés! tervét összesen tízezer literrel túlteljesíti. Az efsz-ek évzáró közgyűlé­sei vitájának további jellemző vonása, hogy a dolgozók nem becsülik túl az elért eredmé­nyeket, s maguk is keresik és kezdeményezik a feltárt hiá­nyosságok felszámolásának út ját. Az 1800 hektáron gazdálko­dó, jellegzetesen hegyvidéki, Ji- őín környéki Kumburki Efsz 427 főnyi tagságából 250-en túl­lépték már a nyugdíjkorhatárt, de közülük még szép számmal tevékenyen részt vesznek a szövetkezet munkájában, első­sorban az állattenyésztésben. Ök mutattak rá az évzáró tag­gyűlésen, hogy még jobban ki lehetne használni a szövetkezet nagy kiterjedésű legelőit és kaszálóit. Szükség lenne szé­nabegyűjtő gépekre is, hiszen a vagy hatszáz hektárnyi lege­lők és rétek jó feltételeket nyújtanak a szarvasmarha-te­nyésztés javítására, a tejhozam növelésére. A tapasztalt efsz- tagok a gyűlésen maguk vállal­ták. hogy még az idén 420 hek­tár legelőt bekerítenek, s így hozzájárulnak a tehénállomány rendszeres legeltetéséhez és a tejhozam emeléséhez. A csehországi efsz-ek évzáró taggyűlései is tanúsítják, hogy szövetkezeti dolgozóink ország­szerte becsületes, jól végzett munkáról adnak számot társa­dalmunknak. Egy fejlett szocia­lista mezőgazdaság több száz­ezres közössége építő szándék- dékkal tájra fel a még jobb munka akadályait, s az előre­haladás lehetőségeit. SOMOGYI MÁTYÁS SZ ELEMESEK KlíLBETÍiE írta: František Mišeje, az SZSZK pénzügyminisztere A jelenlegi időszak üzeme­inkben és vállalatainkban az elmúlt évi feladatok teljesíté­sének értékelése jegyében zaj­lik. Megállapíthatjuk, hogy a múlti évi döntő állami felada­tok teljesítéséből eredő ered­mények további lépést jelente­nek a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött igényes célok elérésé­ben. Eredményeink jelentősé­gét növeli az a tény, hogy igé­nyes külgazdasági feltételek közepette értük el azokat, mi­vel a nem szocialista országok­ban uralkodó válságjelenségek gazdaságunkra is kedvezőtlen hatással voltak. Igaz, a puszta megállapítással, miszerint az összesített eredményeink ked­vezőek, a további igényesebb feladataink teljesítése során nem sokat nyernénk. Minden egyes vállalat, termelési-gazda­sági egység eredményeit bírá- lóan kell értékelnünk, oly mó­don, ahogy azt pártunk köz­ponti bizottsága is több ízben hangsúlyozta. A viszonylagosan jó összesí­tett eredmények értékét azon­ban, sajnos, csökkentik azok a fogyatékosságok, amelyek az eredeti tervszándékoktól való eltérésben nyilvánulnak meg. Különösen a minőségi követel­mények kiépítése terén mutat- kozank lemaradások, holott ezeknek a mutatóknak az ala­kulásától jelentős mértékben függ társadalmunk anyagi és pénzügyi eszközeinek gyarapo­dása. A termelési feladatokat egészében véve mindenütt tel­jesítik, illetve túlteljesítik, a termékek felhasznólásában vi­szont még jelentős tartalékok vannak. Az alacsony minőségi és műszaki színvonal és a hala­dás követelményeihez való ru­galmatlan alkalmazkodás követ­keztében nem tudjuk minden esetben kielégíteni az igényes hazai és külföldi vásárlókat. A nagyarányú termelési fogyasz­tás, a nem kielégítő gazdálko­dás, a kapacitások határidőn túli üzembe helyezése egyaránt ne­gatívan hat a pénzügyi forrá­sok alakulására. Ahogy azt az előzetes ered­ményeink mutatják, számos olyan vállalatunk van, amely­ben komoly problémákat oko­zott a terv teljesítése, s nem képesek megbirkózni évi fela­dataikkal. Olyan vállalatok is vannak viszont, amelyek egé­szében véve ugyan teljesítik o tervet, de csak azért, mert olyan gazdasági tevékenységet fejtenek ki, amely nincs össz­hangban a társadalom valódi érdekeivel. Az eredmények ilyen differenciált megközelí­tése világosan mutatja, hogy az egyes vállalatokban és terme­lési-gazdasági egységekben még* jelentős tartalékok vannak a hatékonyság növelése terén. Az évi elemzésekben pedig éppen ezekre a tartalékokra kell nyíl­tan és bírálóan rámutatni. A problémák megoldásának és a fogyatékosságok felszámo­lásának döntő feltétele az, hogy ismerjük és következetesen ér­tékeljük a fogyatékosságok okait. Az évi elemzésekben csú­csosodnak ki az egész évi elem­ző munka végső következteté­sei, éppen ezért nagyon jó ala­pul szolgálnak a fogyatékossá­gok okainak megismerésére. Mivel a hatékonyság növelésé­nek lehetőségeire mindenütt rá kell mutatni, s minden vállalat­ban meg kell szabni a javulás érdekében a hatékony eljárást és intézkedéseket, éppen ezért az irányító dolgozóknak nagy figyelmet kell szentelniük az évi elemzések megfelelő elő­készítésiének és lezajlásának, s mindenekelőtt annak, hogy az elemzésekből hatékony követ­keztetéseket vonjunk le. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a konkrét és címre szóló, a tar­talékok mozgósítását elősegítő intézkedések elfogadása csupán a gazdasági megnyilvánulások részletes elemzésén, és az eset­leges fogyatékosságokért fele­lős személy pontos meghatáro­zásán alapulhat. Rendkívüli jelentősége van az évi elemzések megvitatásának, s a vitának kifejezetten munka és bíráló jellegűnek kell len­nie. Olyan légkört kell terem­teni, amelyben minden egyes dolgozó nyíltan megmondja a munkaeredményekkel kapcsola­tos véleményét. Az értékelések­nek tartalmazniuk kellene a döntő fontosságú megrendelők álláspontjait is az átvett áruval kapcsolatban, véleményüket a szállító munkájáról. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy szá­mos megrendelő szervezet sa­ját hibáinak okozójaként a szállítót tünteti fel. Mivel az évi elemzések lénye­gében az egyes üzemek és ter­melőrészlegek munkájának ér­tékelését összegezik, s ebbe az értékelési folyamatba a dolgo­zók széles rétegeit, a párt- és szekszervezetet, s a többi társa­dalmi szervezetet is bekapcsol* ják, éppen ezért az ilyen elem­zés a dolgozók irányításban való részvételének egyik jelen­tős formája. Lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozók alaposan megismerkedjenek vállalatuk, illetve üzemük gazdasági kér­déseivel, s arra is, hogy a fel­merült problémákkal kapcsolat­ban állást foglaljanak. Az ille­tékes pártszervek számára pe­dig az elemzések lehetőséget adnak annak ellenőrzésére, hogy az adott feltételek köze­pette miként valósítják meg a párt gazdaságpolitikáját. Ilyen értelmezésben az évi elemzések nem csupán gazdasági, hanem jelentős politikai szerepet is betöltenek. Minden elemzésnek, s ki­váltképpen a komplex elemzés­nek, elsősorban az illetékes gazdasági egységet kell szol­gálnia. A gazdasági egységnek a komplex elemzést kiinduló pontként kell felhasználnia az elkövetkező időszak feladatai­nak teljesítésében. Éppen ezért egyetlen elemzésből sem hiá­nyozhat a jelenlegi helyzet és a közeljövő gazdasági és társa­dalmi szükségleteinek jellem­zése. Bár általánosan érvényes az a követelmény, hogy vala­mennyi értékelt feladatnak fi­gyelmet kell szentelni, mégis a hangsúlyt azokra a területekre kell helyezni, amelyeken a kitű­zött feladatokat nem teljesítik, s amelyekben távlatilag sem mutatkozik javulás. A CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi decemberi ülésén a legfelsőbb pártszervek értékel­ték a gazdasági fejlődést és meghatározták a legközelebbi feladatokat. Ezekből kiindulva a tárgyi elemzések kidolgozása­kor fokozott figyelmet kel! for­dítani a termékszállítások terv-? és rendeltetésszerű lebonyolítá­sára, különös tekintettel a belkereskedelem és az export igényeinek kielégítésére. A szállítások megfelelő szerkezet­ben és minőségben történjenek, és nagy gondot kell fordítani az export hatékonyságára, a gazdaságosság alakulására, az aránytalan anyag- és energia- igény okainak feltárására, a károk és a selejt, illetve az inproduktív tevékenységgel kapcsolatos költségek emelke­dése okainak felderítésére. A hatékonyság értékelésekor nem szabad említés nélkül hagyni azt, hogy milyen a gépi álló­alapok és a készletek kihasz­nálásának színvonala, milyen az üzembe helyezett kapacitá­sok, és a végrehajtott műszaki fejlesztés hatékonysága, illetve, hogy milyen kieséseket okozott a feladatok nem teljesítése eze­ken a területeken. Annak ellenére, hogy az ille­tékes vállalatok elemzéseinek tartalmát a vállalat társadalmi küldetése határozza meg, a tervszándéktól való eltérést az elemzéseknek minden esetben tartalmaznia kell. Az elemzé­sekben a fogyatékosság okai­nak megállapításán kívül he­lyet kell adni a probléma meg­oldását segítő intézkedésnek is, s annak, hogy ki felelős az in­tézkedés megvalósításáért. Ez ugyancsak egyik fontos előfel­tétele idei feladataink teljesí­tésének, s annak, hogy idejé­ben megbirkózzunk az év elején keletkezett feszült energetikai helyzetből adódó problémák­kal. Arról van szó tehát, hogy mindenekelőtt a vezető gazda­sági dolgozók tudatosítsák: a jó minőségű elemzés az irá­nyítást szolgálja, s hogy gazda­sági fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában az irányító tevékeny­ség minőségi színvonala emelé­sének elválaszthatatlan eszkö­Jozef Sabo, a legjobb kombáj- nosok egyike I A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents