Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-21 / 44. szám, szerda
A nevelés és a tájékoztatás hatásos eszközei KOMMUNISTÁK AZ AGITÄCIÔS KÖZPONTOKBAN 0 A MINŐSÉG ÉS A HATÉKONYSÁG ELVÉNEK AZ ÉRVÉNYESÍTÉSE Az orszu.j csaknem valamennyi munkahelyén — a fokozott munkaaklivitásnck köszönhetően — konszolidálódik az éo eleji kedvezőtlen időjárási feltételek okozta helyzet a tüzelőanyag- és energiaellátásban. A CSKP KB 11. és 12. ülése e nehéz időszakban is jelentősen befolyásolta a kommunisták részvételét abban, hogy élet- és munkakörnyezetükben fejlődjék a tomegpolitikai munka és javuljon minősége. Ezért a pártszervezetek 1979-es tömeg politikai munkaterveiben nagy gondot fordítanak arra, hogy a kommunisták kivegyék részüket a? agitációs központok munkájából. Az általuk szerzett esemény hatékonysága és színvonala nemcsak a szervezőktől függ, hanem a résztvevőktől is őszinte hozzáállást követeszemélyes elkötelezettséget a közügyek megoldásában. A szociolista tudat formálása Az agitációs központok így a párt és a dolgozók közötti kapcsolatok szilárdításának fontos eszközévé válnak. Nemcsak a tömegpolitikai munkának, hanem a politikai információknak, a kommunista nevelésnek is a központjai, itt formálódik a dolgozók tudata, és ez irányítja cselekedeteiket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az agitációs központok csupán akkor voltak nevelő hatásúak, ha a pártszervezetek nemcsak hangsúlyozták, hogy mennyire fontos tényező munkájuk szocialista jellege, hanem kellőképpen értékelték is nevelő szerepüket. A tömegtájékoztatás és a propaganda eszközeivel befolyásolják a közvéleményt, segítenek a szocialista ludat formálásában. Amikor az agitációs központok eszmei-politikai irányítását hangsúlyozzuk, nem véletlenül tesszük. Az emberek többségének mély meggyőződése, hogy az életről alkotott nézeteket nagyban befolyásolja a társadalmi életmód. „Az ideológiai munka elsőrendű feladata u szocialista hazafiasságra, a proletár és a szocialista internacionalizmusra való nevelés“ — mondta Gustáv Husák a XV. kongresszuson. Az emberek legyenek jogosan büszkék az elért eredményekre, a szocialista építés szakaszában alkotott nagyszabású műre, hazájukra, arra, hogy a szocialista közösséghez tartoznak, valamint arra, hogy egyre növekszenek a szocializmus, a haladás és a béke erői a világban. El kell távolítani minden akadályt, amely fékezi a kommunistákat abban, hogy részt vegyenek az agitációs központok munkájában. Ugyanis nem elég megnyitnunk egy központot. Többről van szó. Rendezvényekről, amelyek tartalma elősegíti a szocialista tudat formálását. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tevékenységük tartalmi irányzata helyes legyen. Sajnos,, nem mindenütt sikerül fokoz nunk az emberek tájékozottságát a kommunista párt és a szocialista állam politikájáról. Pedig csak rajtunk, kommunistákon múlik, hogy az agitációs központok tevékenysége menynyire vonzó, címre szóló, időszerű. A h^íyes irányvonal Pozitiven értékeljük, hogy az elmúlt évi tevékenység bíráló elemzése alapján az agitációs központok tervei az idén a következőkre irányulnak: — a párt- és állami szervek határozatainak rendszeres és alkotó alkalmazására; — arra, hogy az emberek figyelmét a ti. ötéves terv 4. évének fő feladataira és ezek elkötelezett teljesítésére irányítsuk; — a párt vezető szerepének elmélyítésére valamennyi területen. Segíteni a világnézeti nevelést, fokozott figyelmet szentelve a tudományos ateista nevelésnek és az ellenséges ideológiák elleni harcnak; — a szocialista államokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködés jelentőségének a megvilágítására, a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelésre; — arra, hogy a dolgozók széles tömegei kialakítsák és terjesszék a szocialista életmód és a kommunista erkölcs elveit; — a szocialista erkölcs mindennemű megsértése, az alkoholizmus, valamint a gazdasági bűnözés, a toxikománia és más bűncselekmények elleni harcra; — a személyes és szemléltető agitáció további fejlesztésére a politikai, gazdasági és kulturális élet területén; — jelentős évfordulók méltó megünneplésére, — a választási programok teljesítésében elért eredmények népszerűsítésére. A jó munka alapja Az agitációs központok nemcsak a párt és a tömegek kapcsolata elmélyítésének fontos eszközei, hanem a központok tanácsai révén koordinálják a Nemzeti Frontba tömörülő szervezetek rendezvényeit is. Ezáltal az egyes rendezvények célszerűek és színvonalasabbak, így például a lévai (Levice), a dunaszerdahelyi (Dun. Streda), a rozsnyói (Rožňava), a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban, ahol gondosan választják meg az agitációs központ vezetőit, munkaértekezleteket rendeznek számukra, szemléltető anyaggal látják el őket. Jó munkájuknak vitathatatlan alapfeltétele az anyagi-, és a pénzügyi támogatás. A politikai agitáció hatékonyságának növelésében nagy szerepe van a helyes munkaformáknak és -módszereknek. Ilyenek például a nyilvános pártgyűlések, amelyeken a kommunisták találkoznak a polgárok kai. Jó alkalom ez nemcsak arra, hogy megmagyarázzanak bizonyos jelenségeket, hanem arra is, hogy megnyerjék az embereket az igényes feladatok népgazdasági, s a választási programok teljesítésére, ösztönözzenek a hibák eltávolítására. Az ilyen munkában való részvétel az agitációs központok egyik legfontosabb küldetése. A személyes példamutatás Az előadások, beszélgetések, fórumok, vetélkedők, az élő újság keretében nemcsak a fontos párthatározatokkal, a bélés a külpolitika időszerű kérdéseivel kell foglalkozni, hanem az egyes munkahelyek tervfeladatainak teljesítésével, a munkatermelékenység növelésével, a hibák eltávolításával, mindazzal, ami ellentétben áll a szocialista erkölcs szabályaival. Az igényesebb résztvevő jogos kérése, hogy tartalmilag gazdagabb, színesebb skálájú összejöveteleket készítsünk elő. )ól dolgozik az ipolysági (Sa- *>y). a zselízi (Želiezovce), a fegyverneki (Zbrojníky) agitációs központ, ahol sokat foglalkoznak a fiatalokkal. Az egyes rendezvényekei kultúrműsorral kötik egybe, így formálván a fiatalok szocialista arculatát. örvendetes az a tény, hogy az agitációs központok (így például a dunaszerdahelyi járásban) tevékenységében egyre nagyobb szerep jut az agitációs kollektíváknak. Az ö munkájuk legjobban tükrözi a politikai agitáció hatékonyságát. Ma már ugyanis nem a szavak, hanem a mindennapi gyakorlat igazolja, hogy az agitátorok fő ereje a személyes példaadás. Az agitációs központok munkájának további fejlesztése és tökéletesítése a kommunisták kezében van. Ök ma a munkakezdeményezés fő ösztönzői, s tőlük várunk több politikai-társadalmi elkötelezettséget. S az agitációs központokban végzett munkájuknak is azt kell tükröznie, hogy közös ügyünk az emberek szocialista kapcsolatának a kialakítása. ŠTEEAN KOPCAN, az SZLKP KB dolgozója Lenin levele Előkerült egy értékes dokumentum eredményezett A kutatás sikert A megsárgult levélpapíron a kifakult tinta ellenére is jól olvasható az írás: Lenin eredeti kézírása, amely után évek óta eredménytelenül kutattak a prágai Lenin Múzeum dolgozói. A több mint 67 éve, pontosan 1911. november 1-én, Párizsban kelt levél feladójának címére, „Vlagyimir Oulianoff, Rue Marie Rose 4. Paris XIV“, valamint a le- -~-.w ~ ■ vél tartalmára p' eddig csak a ró- jk la készült foto- I • kópia derített j|í\ fényt. Antonín b\. Némechez, a Ifeí Právo Lidu fő | .. szerkesztőjéhez, i-: : a Cseh Szociáldemokrata Párt egykori elnökéhez intézett, szigorúan bizalmas - levélben Lenin azzal a kéréssel fordult, hogy legyen segítségére az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 6. konferenciájának megszervezésében. A konferencia színhelyéül — 20—25 résztvevővel — Lenin munkásmozgalmunkhoz fűződő szoros kapcsolatát és vezetőivel való együttműködését Prágát jelölte meg. Az értékes dokumentumot a párt egyik vezetője, tisztség- viselője: O. A. Pjatnyíckíj, Lenin legközelebbi munkatársa kézbesítette a címzettnek, aki — amint arról a prágai Népházban 1912 januárjában megtartott történelmi nevezetességű „prágai“ melléknévvel megjelölt konferencia tanúskodik — pontosan teljesítette felelősségteljes feladatát. Ezután a dokumentumnak nyoma veszett. Hiába kutattak utána a Múzeum dolgozói a Lenin prágai tartózkodásával kapcsolatos adatokat gyűjtve, az elveszett dokumentum nem került meg. Az ötvenes években a fővárosban járt Onufri- jev, a prágai konferencia egyik- ■ < "K'i' > .> vf ■ '■ y. AS Lenin Antonín Némechez írott levelének egyik oldaláról készült fényképmásolat (A ČSTK felvételei) bizonyítva, Népgazdaságunk távlati fejlesztése érdekében a fiatalok figyelmét elsősorban a gépipari, az elektrotechnikai és vegyipari ágazatok felé kell irányítani. A követelmény teljesítése gondot jelent. Elsősorban a fiatalok szaunára, hiszen ők a pályaválasztók. Az egyik sajtóértekezleten rír. jan fíaliga, a bratislavai pszichológiai klinika pályaválasztási tanácsadó • központjának vezetője felmérésekre, tanulmányokra hivatkozva elmondta, hogy a fiatalok 20 százalékának gondot, egyénileg meg nem oldható problémát jelent a pályaválasztás. Azt is elmondta, hogy ezért szervezték meg a pályaválasztási tanácsadókat, melyek két éve rendszeresen működnek. Sajnos, még nem mindegyik járásban, de a tanácsadó központok hálózatának kiépítése, megszervezése folyamatos. Bratislavában, az alapiskolákban és középiskolákban már 75 szakképzett tanácsadó működik, január elseje óta pedig már a körzeti tanácsadó központok is várják a fiatalokat. Ez persze még nem jelenti a probléma megoldását. Találóan állapította meg Eduárd Kroj- éo elvtárs, az iskolaüpvi minisztérium osztályvezetője: KINEK A GONDJA? A pályaválasztási tanácsadók Átadják tapasztalataikat £ A műszaki pályák iránti érdeklődés — A megoldásban érdekeltek maguk a fiatalok, de az őket nevelő pedagógusok, Ifjúsági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők is. Végső soron érdekelt egész munkásosztályunk. A jelenlegi helyzet elemzésével foglalkozva megállapította, hogy az utóbbi hét évben 15 százalékkal növekedett a gépipari, az elektrotechnikai és vegyipari ágazatok munkahelyeire készülő, szaktanintézeti és szakközépiskolai tanulmányokat folytató fiatalok száma, de a népgazdasági követelmény teljesítése még így is gond. Hangsúlyozta: — Többet kell tenni! Nem ért véget ezzel a megállapítással a sajtóértekezlet, mert mindegyik résztvevőjét az a kérdés foglalkoztatta, hogy: Mit kell tenni? A felszólalók elmondták tapasztalataikat, véleményeiket, javaslatukat. Érdekes, tanulságos volt végighallgatni a felszólalást, melyben arról tájékoztatott az egyik hozzászóló, hogy miként működik Považská Bystricá-ba,n az Ifjú Technikusok Háza, a Vágmenti Gépgyárak Vállalat vezetői, szakszervezeti tisztségviselői milyen módon segítik ennek az intézménynek a működését, ürömmel hallottuk a megállapítást: — Itt nem gond a fiatalok pályaválasztási problémájának a megoldása, műszaki pályákra való irányításuk. Hasonló jó tapasztalatokról szólt Viliam Greksa elvtárs, a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság pedagógiai osztályának vezetője Elmondta, hogy a TESLA vállalat szaktanintézeteibe már évek óta a tervnek megfelelő számú fiatal jelentkezik továbbtanulásra. — Nyilvánvaló, hogy azért, mert amikor pályaválasztásra kerül sor — magyarázta, — a diákok már ismerik a szakmákat, hiszen barátaik az üzemek szakszervezeti tisztségviselői, akik az iskolában, és nem is egyben, körvezetők. Természetesen, saját szakmájuk szerint a technikai jellegű szakkörök vezetői, és így a pályaválasztásii tanácsadók legközvetlenebb munkatársai. Egyöntetű vélemény alakult ki: — Szemléletváltozást kell ejérni a pályaválasztó fiatalok körében, de ehhez kevés a pályaválasztási tanácsadó központok működése. Ehhez széles körű társadalmi segítségre, támogatásra van szükség. M un k ásosztá 1 y unk 1 eg természetesebb, legsajátosabb érdeke, hogy gondolkodjék a jövő műszaki értelmiségének neveléséről, a szakmunkásképzésről. Még egyszerűbben fogalmazva: saját utánpótlásának megfelelő szinten történő képzéséről. Mondjuk meg őszintén: Intézményesen eleget is teszünk ennek a követelménynek, de neon mindig és nem mindenhol teszünk eleget akkor, amikor ez a követelmény közvetlen tetteket kíván tőlünk. Ne feledjük, a pályaválasztás elsősorban a fiatalok gondja, de nemcsak az övék. A műszaki pályák iránti érdeklődés felkeltése, a megfelelő irányítás, a műszaki pályák megszerettetése, és azokon való érvényesülésük segítése a mai feladatunk. HAJDÚ ANDRÁS résztvevője — aki 1912-ben Leninnel együtt egy munkáscsaládnál szállt meg — de ő sem tudott a múzeumi dolgozók segítségére lenni. Feltevéseik, találgatásaik nem vezettek eredményre. A prágai és a moszkvai múzeumok látogatói tehát kénv e- lenek voltak megelégedni a /? vél első és harmadik oldaláról készült, alig olvasható f noko- piával. Ugyanis a második ol dal fotókópiája is hiányzik. A már-már kilátástalannak tűnő helyzetre csan a napokban derült fény — mondják a prágai Lenin Muzeum dolgozói. A talányt Helena Vugeluoá Antonín Némec unokája oldotta meg. Nagyapja 1926-ban bekövetkezett halála után hagyatékát évtizedeKen át a szülei, majd ő maga őrizte kegvelot- tei. Amikor Helena assz >ny a felszabadulás után íakást változtatott, a nagyapjától örökölt politikai irodalmat a volt Munkásakadémiának ajándékozta, Az értékes dokumentumról aznban — ő maga sem tudja, hogyan iör:én-.ietett, talán a irimiennapi gondok okwóK — megfeled xtízett. Mindaddig amíg egy napon a sajtóból megtudta, hogy a Lanin Múzeum Vlagyimir Ouiian, ffnak Aoto Némechez intézett M* vele • án kutat. Amikor megjelent a kOzet nytvx’ évtizede gondos n őrzött, felbecsüihetetlei; értékíí dotíuaienfummal a prágai Laniu Múzeumban, nem sejtette, milyen öiómteljes izgalmi! vált ki vrde. A Lenin eredeti kézírástt! tartalmazó értékes dokumentum tehát - - amelyet Husák társ ünnepélyes keretek között ve i. át Helena asszon/t-M ■-** séitet’enül megmaradt m ntö* ko" számára. KARDOS MARTA Gustuv Husák elvtárs átveszi Helena Vogelovától Lenin saját kézirású, nemrég előkerült levelét