Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-17 / 41. szám, szombat
Régi pénzek vallomása ^ TÁRLAT A PRÁGAI FŐVÁROSI MÚZEUMBAN Prága egyik forgalmas pontján, a Sokolovská metróállomás melletti parkban emelkedő Fővárosi Múzeumban figyelemre méltó, az egykor híres prágai pénzverde munkáját bemutató kiálllítás nyílt, Jóllehet, a kiállítás első pillantásra numizmatikai érdekességnek tűnhet, de közelebbről lát ható, hogy a pénzverde termékei tulajdonképpen kilenc évszázad gazdasági-társadalmi viszonyait, művészi ízlését is tükrözik. Az első cseh dénár A prágai vár alatt kialakult, a későbbi város magvát képező település fejlett kézműipara és kereskedelme tette szükségessé a 10. század derekán az első cseh pénz, az ezüst dénár létrejöttét. Az ezüst dénár fontos szerepet töltött be mind a hazai, mind a külföldi kereskedelemben. Nagyméretű elterjedését bizonyítja a mintegy harminc hazai, több skandináviai, német-, lengyel- és oroszországi lelőhely, ahol nagy mennyiségű cseh dénárra bukkantak. A dénár népszerűségéhez, jó minőségén kívül tetszetős külseje is hozzájárult; átvette a bajor, az angolszász és bizánci pénzérmék kedvelt külső jegyeit, s ezeket hazai hagyományokban gyökerező motívumokkal gazdagította. A cseh dénár, angolszász és frank példát követve, az uralkodó nevén és pénzverde megjelölésén kívül feltüntette a pénzverde igazgatásával megbízott személy nevét is. , A cseh dénár története egészen a 13. századig nyúlik, bár hosszú fennállása alatt értéke és külseje gyakran változott. Az uralkodók, vagyonuk gyarapításának érdekében többször növelték az egy meghatározott fémmennyiségből vert pénzérmék számát, ami a dénár értékének romlásához vezetett. A dénár belső értékének romlását a 11. és 12. században az érmék külsejének szép, művészi kidolgozásával igyekeztek ellensúlyozni. Az érméket gyakran az uralkodó, vagy Csehország patrónusainak — Szent Vencelnek és Adalbertnak — alakja díszítette, de díszítő elemként megtaláljuk a gyakran realista vonásokkal megjelenített korabeli harci- és vadászjeleneteket is, amelyek kultúrtörténeti szempontból rendkívül jelentősek. A 13. század elején I. Pŕe- mysl Otakar a pénz értékének megjavítása érdekében új fizetőeszközt, az egysoros vékony lemezből készült ún. „b r a k t e á t o t“ vezette be. Ennek érdekessége szokatlan (nagyméretű, lapos) külső megformálásán kívül a díszítése, amely teljes mértékben kiszorította a vallási ihletettsé- get. A brakteát hátránya főleg II. Rudolf ezUst tallérja 1611- ből az volt, hogy könnyen elhasználódott, tönkrement. 1300-ban II. Vencel pénzreformjával kezdetét veszi a cseh pénzverés új korszaka — a cseh garas időszaka. Vencel pénzreformjának megvalósítását a Kutná Horában felfedezett gazdag ezüstlelőhelyek tették lehetővé. A 14. század első éveiben a garasok Prágában készültek, később pedig, BOGLÁR! MUSKOTÁLY Melyikőtök ivott már bogiári muskotályt? Ez a legkedvesebb itókám. Hosszú ideje nem ízlelhettem, de ma végre megláttam ezt a fönséges ízű, arany színű, isteni zamatú nedűt. Rögtön tettem egy palackkal a kosárba, a pénztárnál fizettem, s boldogságtól sugárzó arc- cal igyekeztem a buszmegálló felé. Aztán eszembe jutott, hogy a nejem meg- hagyta: kenyér nélkül haza ne menjek! Utamba esett még egy élelmiszerbolt, betértem, megragadtam egy kosarat, s a polcokon sorakozó kenyerek közül válogatni kezdiem. Közben a szemem megakadt a táskámon, és kivert a verejték: a hőn óhajtott „boglárka“ sötétzöld üvege feltűnően ragyog, nem csomagolták be! Mit tegyek? Szentelt vízzel se mossák le rólam, hogy nem itt, nem ebben az üzletben csúsztattam a táskámba. Mit tegyek? Menjek a pénztárhoz és magyarázkodjam? Még egy elsőéves el árusító jel ölt se dőlne be ilyen mentegetőzésnek, nemhogy a pénztárnál ülő kikenceficéit mord-nagysága! Mit tegyek, egek? Csempésszem ki a táskámból a polcra, s hagyjam itt?! igen, ezt teszem. De hátha ebben az üzletben nincs is ,,boglárka“ — morfondíroztam —, akkor a teliholdnál is világosabb, hogy gyanú felett állok — s egy másodpercre megkönnyebbültem. De volt! Ott sorakoztak szépen, katonásan, hosszú nyakukon kékszínű selyemkupakkal ... Mégse csempészem a polcra, mert akkor nemcsak a pénz úszik, bort sem iszom, most amikor végre hozzájutottam! Mit tegyek? Oly hamar rákiáltják az emberre, hogy tolvaj... Hiányzik az nekem? Egyébként ma már nem is lopnak az emberek, csak a boltosok nem akarják elhinni ... Mit tegyek? Homlokom már minden bizonnyal izzadságcseppektől fényes, mellemen patakokban foly- dogált a verejték. Aztán mégiscsak csempésztem: az üveget ügyesen átcsúsztattam a bevásárlókosárba, s a pénztárnál fizettem. Itt van, ni, a duplán megfizetett itóka. De már becsomagolva! A férfi kiemelte táskájából az üveget. A busz utasai — valamennyien jó ismerősök, a délelőtti műszakról térnek haza — kacagnak, majd maguk elé bámulva hosszasan tűnődnek, feltehetően azon: ők hogyan cselekedtek volna. Kis idő múlva megszólal egyikük. — Hát a kenyér hol van? A busz rángatózva áll meg. A férfi kiszáll, s elindul visszafelé, a legközelebbi élelmiszerüzletbe. PÉNZES ISTVÁN két és fél évszázadon keresztül, a Kutná Horában megnyílt pénzverdében. Az ezüst garast a pénzreformot bevezető II Vencel nevén kívül a cseh királyi korona és a cseh oroszlános címer ékesítette. A prágai aranydukát térhódítása A 14. század első felében működni kezd a prágai pénzverde, s forgalomba kerül Csehország első aranypénze, a dukát. A cseh aranydukát öt évszázadon át a prágai pénzverdében készült. Külső megformálásában és díszítésében először a firenzei példát követték, ké sőbb azonban az érem egyik felét az uralkodó, vagy Cseh ország patrónusának alakjával, a másikat a cseh címerrel díszítették. A cseh dukát, a kör- möci dukáthoz hasonlóan, az akkori Európa egyik legértékesebb fizető eszközévé vált. A 16. században a prágai pénzverdében az ezüst tallér gyártása foglalta el a vezető helyet. Az ezüst tallér térhódítása összefügg I. Ferdinándnak a Habsburg birodalom egységes pénzneme, a tallér létrehozására irányuló törekvéseivel. A tallér a 16. századból nemcsak a Habsburg birodalmon belül, hanem Európa-szerte a legelterjedtebb pénznem volt. A prágai pénzverde a talléron kívül folytatta az aranydu kát verését is; az 1589 es kirnu tatásból kitűnik, hogy ebben az esztendőben a pénzverdében 139 569 dukát készült. Ezenkívül itt készült a kisebb értékű ezüst krajcár is. A 16. században változik az érmék kivitele zése is; a cseh oroszlános címert a nagyobb névértékű érméknél a Habsburg birodalmi címer váltja fel. Az utolsó 20 krajcáros A 17. században a prágai pénzverde tevékenysége az aranydukát, az ezüst tallér és az apró ezüst krajcár előállítására összpontosul. E pénzérmék jelentősége nem csökkent a 18. században sem, amikor megjelentek az első bankjegyek. A 18. század második fe lében a pénzverde termékeinek legnagyobb része a krajcár. A krajcár legapróbb névértékeit rézérmékkel helyettesítik; pl. a réz negyedkrajcár, a negyedgaras. Ezek csekély értékére utalnak az „egy krajcárt sem ér“, vagy az „egy lyukas garast sem ér“ szólásaink. A 19. században a prágai pénzverde munkája legnagyobb mértékben az apró ezüst krajcár és a rézkrajcár előállítására irányul, 1856-ban utolsó termékként a krajcárost állítják elő. Egy évvel később pedig teljesen megszüntetik a prágai pénzverde működését. A Prágai Fővárosi Múzeum kiállítása méltón idézte fel a híres pénzverde kilenc évszázados munkáját. Értékes bepillantást nyújt a letűnt századokba, a pénz kialakulásának történetébe. MOLNÁR ANGÉLA Fészek a fán mm:?. ,.<a Nagy János felvétele) ■ A bratislavai Figaro vállalat (februári Győzelem u. 441 felvesz! — női munkaerőket a termelésbe — anyagkezelőket (nőket) — takarítónőket. Hajadonoknak szállást a munkás- szállóban biztosítunk, jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. Toborzási terület a Bra tislava-vidóki, a dunaszerdahelyi (Dunajská StredaJ és a galántai járás. ÚF-15 ■ A Rozsnyói (Rožňava I Állami Gazdasas lúekai farmjára felvesz: — fejőstehén- és borjűgondozó- kat, valamint — állattenyésztési technikusokat. Fizetés katalógus szerint. Hároniszobás lakást kiutalhatunk. Toborzási terület a rozsnyói (Rožňava) járás. ÜF-19 H A somorjai (Samuéin) Kék Duna Efsz azonnali belépéssel felvesz: — tagsági viszonyba szőlészt, főiskolai végzettséggel, 5 éves gyakorlattal. Első kategóriájú 3-szobás lakást biztosítunk. + garázs és kis zöldséges kert. Beköltözhető július 1-től. Érdeklődni lehet naponta a következő telefonszámon: Samoría 24-47, 31-51, vagy személyesen. ÚF-26 ISMERKEDÉS M 35/175. teljesen egyedülálló, saját kétszoba-konyhás lakással és melléképületekkel, 20 ár háztáji kerttel és szőlővel rendelke ző, nőtlen, nem dohányzó, testi fogyatékosság nélküli, részleges rokkantjáradékos ezúton keresi magához való özvegy, elvált vagy hajadon nő ismeretségét, házasságkötés céljából. Egy vagy két gyermek nem akadály, jelige: De egy fénykép szívesen fogadott ajánlat 0-189 ■ Társat keresek, józan életű, intelligens férfi személyében 60— 65 éves korig. |elige: Sorstársak. 0-198 KÖSZÖNTŐ ■ C s a b a y Ernőnek, Vámusladány (Mýtne Ludany), szívből gratulál és boldog, hosz- szú életet kíván 55. születésnapja alkalmából Csabay László és családja Léváról (Levice). 0-192 A SZOGD KULTÚRA EMLÉKEI A freskófestészet újabb különlegesen szép darabjait fedezték fel a régészek a mai Tádzsikisztán északi részén fekvő Pendzsikent város ásatásai során. Egy előkelő városi polgár feltárt házának falain az időszámításunk V—VIII. századától a szogd civilizáció korszakából származó freskókat találtak. A szogdok Közép-Ázsia földművelő vidékein, a folyóvölgyek oázisaiban telepedtek le. Több tucat nagybirtok alakult ki a vidéken. Az V. és VII. század között meggyorsult a feudális fejlődés. A szogdok ebben az időben komoly kapcsolatot tartottak az irániakkal, a szí- riaiakkal, az indiai népekkel. Kultúrájuk korán kibontakozott. A szogdok a közép-ázsiai népek egyik legfejlettebb irodalmát teremtették meg. Legkorábbi írásbeli emlékeik a IV. századból származnak. Hamar rátértek a folyóírásra, amelyről a VIII. századig igen gazdag, bőrre és fapálcákra írt okmánygyűjtemény tanúskodik. A hosszú évek óta folyó pendzsi- kenti ásatásoknál rendkívül sok értékes, a szogdok életét ábrázoló freskó került napvilágra. A festmények arra utalnak, hogy a VII. és VIII. század elején fejlett festőiskola működött Szogdiánában. A most feltárt freskók egyikén az ismeretlen művész a vitéz és a démon harcát ábrázolta. A többin mozgalmas csatajeleneteket örökített meg. A harcosok alakját, ruhájuk apró részleteit, fegyvereiket élénk színekkel, mesteri ügyességgel elevenítette meg. A ház egyik falát rohanó állatok ábrái borítják. A tudósok véleménye szerint a pendzsikenti festészet tematikája erősen emlékeztet a világirodalmi jelentőségű iráni költő, Firdauszi „Sátinámé“ — Királyok könyve — című hősi eposzára. (BUDAPRESS — APN) fl A drá-ga szülőknek, n e á k Vilmosnak és Szomolay Ilonának, Felsőszeli (Horné Sali- by), születésnapjuk alkalmából szívből gratulálnak, hosszú, boldog életet kívánnak szerető lányát, Ilonka férjével és gyemekeivel, Tfmeávai és Lacikával, Klári férjével és gyermekével. Ivetkával, fiai. Vili feleségével és gyermekeivel, Deniszával és Anitával, valamint Tibor és Béci. 0-194 H Seszták Józsefnek, Csenke (Cenkovce), 50. születésnapja alkalmából já egészséget és további boldog életet kíván Eta, férje és családja. 0-196 M Drága édesapánkat, R é d I i jánost "• 60. születésnapja alkalmából forró szeretettel köszöntik felesége és gyermekei. 0-201 köszönetnyilvánítás Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, volt munkatársaknak, szomszédoknak, jó barátoknak, akik őszintén szerették, tisztelték, és 1978. december 30-án elkísérték utolsó útjára a csicsót (Cičov) temetőbe Sörös Jánost. Köszönjük a virágokat és a végső búcsún való részvételt. A gyászoló család 0-174 U Fájó szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak. Martos (Mar- tovce) község lakosainak, az óvoda alkalmazottainak, az izsai lakosoknak, akik 1979. január 10- én elkísérték utolsó útjára a* izsai temetőbe, a drága jó édes anyát, Kertész Ilonát, akit a halál rövid szenvedés után ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a fájdalmunkat enyhítő koszorúkat, valamint a szomszédok vigasztaló szavait. Örökké gyászoló gyermekei, unokái, férje 0-18# 01 Fájó szívvel mondunk köszönetét rokonainknak, szomszé* dainknak, barátainknak, ismerőseinknek, mindazoknak, akik eljöttek 1979'. február 7-én utolsó búcsút venni drága halottunktól. Karika Ferenctől, a drága jó férjtől, édesapától, nagyapától, aki 76 éves korában elment szerettei köréből. Köszönetét mondunk a vnb képviselőinek, a baromfifeldolgozó üzem dolgozóinak, a jednota alkalmazottainak. az 1. számú utcai párt- szervezetnek. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik részvétükkel, virágadományaikkal enyhítették fájdalmunkat, és elkísérték őt utolsó útjára a duna- szerdahelyl (Dunajská Streda) temetőbe. Gyászoló felesége, lányai, fiai, menyei, vejei, unokái, dédunokái 0-195 Tájmúzeumok 1985-re Vietnam mind a 35 tartományában tájmúzeumot létesítenek. A forradalmi hagyományok és a harci dicsőség házainak megnyitását is tervezik, ezenkívül képzőművészeti kiállításokat rendeznek. Az országban jelenleg több központi múzeum van, köztük forradalmi, történelmi és szépművészeti. A múzeumi szakembereknek a kiállítási tárgyak össszegyűjtésé- hez nagy segítséget nyújtanak a dolgozók. (BUDAPRESS — OPN — VNA) 1979 II. 17.
