Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-13 / 11. szám, szombat

Akarnak és tudnak ÉGY ISKOLAI PÄRTALAPSZER VEZET TAGGYŰLÉSÉRŐL Az ideológiai munka alapve­tő céljait a pártszervezetek és a párttagok általában ismerik. A problémák ott kezdődnek, ahol és amikor ezeket a célo­kat, követelményeket a helyi viszonyokra alkalmazni keli. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy­azon cél elérése más-más konk­rét tennivalókat igényel egy is­kolai párta lapszervezetben, mint egy földművesszövetkezeti alapszervezetben, Paláston fPláštovce) az is­kolai pártalapszervezet leg­utóbbi taggyűlésén a világnézeti nevelés kérdéseivel foglalkoz­va megállapították, hogy a szülők között akad még né­hány, aki párttag ugyan, de nem segíti a pedagógusok ne­velési törekvéseit. Ez a tény például más konkrét tennivalót ró a kommunista pedagógusok­ra, mást a földművesszövetke­zeti pártalapszervezet tagságá­ra. A szlovák és magyar tanítási nyelvű iskola közös pártalap- szervezete mindenesetre hatá­rozatba foglalta: „Állandó fel­adatként napirenden tartjuk a világnézeti neveléssel kapcso­latos problémákat, és megbíz­zuk a pártvezetőséget a szük­séges intézkedések kidolgozá­sával. Ez azt jelenti, hogy az általános elvek és követelmé­nyek ismeretében meghatároz­zák majd az adott területen je­lentkező tennivalókat. Fontos napirendi pontja volt a taggyűlésnek a következő taggyűlésre való felkészülés, Ficek István elnök ezzel kap­csolatban beszámolt arról, hogy a múlt évben huszonhét olyan határozatot hozott a tag­gyűlés, mely állandó feladat­ként szerepelt Határidőre pe­dig 23 rendkívüli feladatot tel­jesített a tagság. Leginkább személyre szóló pártmegbízatás formájában A pártalapszervezet Instruk­tora, Képes Tibor elvtárs fel­szólalásában ezt hangsúlyozta: — Nagyon fontos az ellenőr­zés, ezért a következő taggyű­lésen ezzel a napirendi ponttal még részletesebben kell foglal­koznunk, úgy, hogy az ellenőr­zés elemzés, értékes legyen, alapot adjon a munkaterv kon­cepciójának kidolgozásához. Valóban, az irányítás — és ez még fokozottabban vonatko­zik a pártiráriyítósra — minden szinten koncepcióval dolgozik, így kel! dolgoznia. És annak fel kell ölelnie a végrehajtás feltételeinek megteremtését is. Ezek nélkül vajon meddig lehet eljutni? Aligha messzire Fon­tos tehát az „akar eljutni“ és a „tud eljutni“ kérdés tisztá­zása. Ennek a felfogásnak a jegyé­ben számol! be Kovács Ferenc elvtárs, a pionírcsapat vezetője, valamint Štefan Mészáros isko­laigazgató a csehszlovák— szovjet barátsági hónap rendez­vényeiről, a pionírok körében végzett nevelőmunka tapaszta­latairól. Említésre méltó, hogy beszá­molójuk nyomán a hozzászólók, fílaskó István iskolaigazgató, Singer Ambrus, Bellus Imréné pedagógusok felvetették a kér­dést: A jó tapasztalatot, a két A PÁRTÉLET 26. SZÁMA A lap közli, Zdenék Hoff- mannak, a CSKP Központi Bi­zottsága helyettes osztályveze­tőjének írását, melynek címe A kongresszus előtti vitával a me­zőgazdasági termelés fejleszté­séhez. A szerző kiemeli, hogy az idei év egyik jelentős poli­tikai eseménye lesz az egységes földművesszövetkezetek IX. or­szágos kongresszusa, melyet április 9. és 11 között tartanak meg Prágában. Az efsz-ek IX. kongresszusának jelentőségét növeli az a tény, hogy olyan időszakban ül össze, amikor mezőgazdaságunk és a szövet­kezeti mozgalom további nagy változásokon megy keresztül. A mezőgazdaság a termelés nagy­üzemi átalakulásának, tudomá­nyos-műszaki haladásának és iparosodásának új szakaszában van. A szövetkezetek termelést alapjának megszervezését ha­tározottan befolyásolt összpon­tosítás és szakosítás mellett « fejlődés a nagyobb termelési egységek létrehozása és belső szervezeti átalakítása irányá­ban halad. Egyre szélesebben bontakoznak ki a kooperációs kapcsolatok mind az egyes szö­vetkezetek, mind az efsz-ek és az állami mezőgazdasági szer­vezetek, egyes esetekben pedig a feldolgozó szervezetek között is. A szövetkezetek évzáró tag­gyűléseinek és konferenciái­nak tartalmi részét és lefolyá­sát a kommunista funkcioná­riusok révén úgy befolyásolják a járási pártbizottságok és a pártszervezetek, hogy a mező- gazdasági termelés és a szövet­kezetek továbbfejlesztésének kérdéseivel együtt a jelenlegi időszerű politikai problémák­kal is foglalkozzanak. Gondoskodjunk a párt káde­reiről a címe Jaroslav Hajn, a CSKP KB tagja, a CSKP Észak- csehországi Kerületi Bizottsá­ga vezető titkára írásának. Rá­mutat, hogy a kerületben nagy figyelmet fordítanak a döntő jelentőségű ágazatok és üze­mek alapszervezeti elnökeinek képzésére. Úgy döntöttek, hogy ezeknek az elvtársaknak jelen­tős része végezze el a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­mét illetve a kerületi politikai iskola hathónapos tanfolyamát. Figyelmüket elsősorban a fia­talabb elnökökre összpontosít­ják, akik később magasabb tisztségeket is betölthetnek vagy a pártapparátusba kerül­hetnek. Erősítsük a part hatását a nemzeti bizottságokéban a címe Alois Kopecký, a Prostéjovi Járási Nemzeti Bizottság képvi­selői pártcsoportja vezetőségi tagja írásának, melyben a párt­csoport munkájáról és tapasz­talatairól számol be.-lü­lsköla közös labdarúgó-csapa­tának tevékenysége, a két isko­la közös műsorának megszerve­zése terén szerzett tapasztala4 tot hogyan és miként lehetne a jövőben hasznosítani? Ezzel kapcsolatosan több javaslat is elhangzott. Megállapították: mindkét is­kola kommunista pedagógusai foglalkozni fognak ezekkel a javaslatokkal, a tantestületek tagjaival megbeszélik, megvi­tatják a megvalósítás módoza­tait, s csak utána terjesztik elő határozati javaslatként. Lehet, hogy a kívülálló szá­mára ez a megállapítás „el­odázást“ jelent. Ez persze csak látszat. A pártszervezetnek — amely a legjobb erőket tömö­ríti — le kell tudnia hatolni a problémák gyökeréig, képes­nek kell lennie az analízisre és a szintézisre. Csak úgy vehet részt konstruktívan, alkotó mó­don a feladatok megoldásában, ha döntései megalapozottak és időállóak. Ha képes a párton- kívüliekkel is tanácskozva, se­gítségükre, megértésükre tá­maszkodva döntést hozni. E nélkül könnyen beleeshet abba a hibába, hogy hatalmi hely­zetből próbál diktálni — meg­győzés helyett. Belső, szervezeti kérdésekkel is foglalkozott a taggyűlés. A felszólalók a januári taggyű­lésre készülve ilyen elgondol­koztató kérdéseket vetettek fel: — Napjaink kérdése minden­képpen ez: milyen vonásokat, milyen készségeket, milyen tu­lajdonságokat kell ápolnunk, fejlesztenünk, előnyben része­sítenünk pártéletünkben? — Hogyan biztosíthatjuk leg­jobban pártunk eszmei és cse­lekvési egységét, hogyan gaz­dagíthatjuk párttagságunk poli­tikai képzettségét, hogy ne csak általánosságban, hanem a konkrét ügyek és konkrét hely­zetek sokaságában is helyes felismerésekkel, egységes ér­telmezéssel, meggyőződéssel, aktivitással szolgálják a hatá­rozatok végrehajtását? A pártszervezet instruktora nagyon helyesen így foglalmaz- ta meg a választ: — Mindenekelőtt a pártélet­ben kell az eddigieknél na­gyobb mértékben fokozni a po­litikai aktivitást, az ideológiai felkészültséget, szilárdítani a kommunista erkölcsöt, az egy­séget. És ha ebben bizonyos negatív szokások — rutinosság, kényelmesség, idejétmúlt mun­kastílus — gátolnak bennün­ket, akkor azokkal szembe kell szállnunk és kiküszöbölnünk őket. Ezzel mintegy megszabta a következő taggyűlés program­jának és vitájának irányát is. Tény, hogy a palásti iskolai pártalapszervezet kommunista pedagógusai akarnak és tud­nak küzdeni pártunk ideológiai céljainak eléréséért. HAJDÚ ANDRÄS Az egyik munkafolyamat a csempe festése Ahol minden új A Losonci j Lučenec) Csem­pegyár a járás legnagyobb és legújabb ipari létesítményei közé tartozik. A gyárban még minden fényes. Ottjártunkkor olasz szakemberekkel is talál­kozhattunk a hatalmas munka- csarnokokban. A külföldi szak­emberek az éppen üzembe he­lyezett szalagnál dolgozó lá­nyoknak adtak tanácsot, ha kellett. A gyár több dolgozója külföldön tanulta meg munká­ját. A gyár építése a közeljövő­ben csaknem teljesen befejező­dik. A 340 dolgozót foglalkoztató új gyárnak 1977 július óta üze­mi pártszervezete is van. A 41 tagú alapszervezet munkájáról Sámuel Dovolával, az üzemi pártbizottság tagjával, az üzem káder- és személyzeti osztályá­nak vezetőjével beszélgettünk. — Pártszeri- vezetünk 13 taggal alakult — mondta Do- vala elvtárs —, s fokozatosan feltöltődött. Tagjelöltünk kilenc van. Eb­ből kettőt már mi vettünk fel a jelöltek sorá­ba. A jelöltek közül egy, a ta­gok közül há­rom a nő. A jö­vőben főleg a SZISZ tago­kat és nőket szeretnénk fel­venni a párt­tagjelöltek so­rába. — Pártcso­portokat is lét­rehoztak? — kérdeztük. — Igen — válaszolta Samuel Dovala. — Pártcsoportokat lé­tesítettünk az adminisztráció­ban, a nyersanyagfejlesztésben, a karbantartásban, illetve a termelésben dolgozó kommu­nisták számára. Á közlekedés­ben dolgozók a nyersanyagfej- tők pártcsoportjába tartoznak. Úgy véljük, egyenletes a párt­tagok elosztása az egyes mun­kahelyeken. A pártcsoportok munkája nagyon sokoldalú: tagjaik megjelenésének biztosí­tása a gyűléseken és pártokta­táson, sürgős feladatok meg­tárgyalása stb. A pártbizottság ülésein a csoportok munkájáról rendszeres beszámoló hangzik el. A pártcsoportokban számos hasznos javaslat születik. A uyersanyagfejtők (bányászok) pártcsoportja például javasolta a szocialista brigádmozgalom megszervezését. A tagg/ülésen előterjesztett javaslatot a mű­helyben, majd a kemencék mellett dolgozók is támogatták. Ma már három kollektíva van alakulóban, sőt az egyik mun­kaközösség már konkrét köte­lezettségvállalásokat is beter­jesztett. — Hogyan szervezik a párt­oktatást? — Üzemünkben alapfokú ok­tatás folyik már második éve, Mivel a gyárban kétműszakos a termelés, a pártoktatást, akár­csak a taggyűléseket, a két műszak között tartjuk meg. Négy saját propagandistánk van. Egy-egy propagandista két előadást tart. Három dolgozónk a marxizmus—leninizmus estt Bányészakarat és áldozatkészség Ü 1979. I. 13. Louka u Litvínovában, u Pluto Bánya dolgozói nagy igényességgel teljesítik a XV. pártkongresszus és a CSKP KB 11. ülésének határozatait. Ezt bizonyították a háromműszakos üzemrészlegekben meg­tartott nyilvános pártgyűlések is. Értékel­ték, miként teljesítik az üzemben a párt- határozatokat. Napirendi pontként szere­pelt még a Hítőanyag- és energiaellátás helyzetének megoldása, beleszámítva a 6. ötéves tervidőszak negyedik évi felada­taira való előkészületeket is. Népgazdaságunk fűtőanyagszükséglete ar­ra készteti a bányászokat, hogy kezdemé- nyezően lépjenek fel a rendkívüli fejtési műszakok megszervezésekor. Őszintén méltányolták a nők és a külszíni bányák­ban dolgozók munkáját, akik jelentős mértékben hozzájárultak, hogy a szenet fo­lyamatosan rak iák be a vagonokba. Racionális intézkedések foganatosításá­val eddig már 510 000 korona megtaka­rítást muta+tak ki. További 225 000 koro­nát nyertek a villanyáram takarékos fogyasztásával, valamint az üzemanyag és a tüzelő gazdaságos felhasználásával. Ebben az évben is igényes feladatok várnak a bányászokra, mert a szénfejtést kizárólag két fejtési szakaszon végzik majd. Az 1979. évi állami szén)ejtési ter­vet 50 rendkívüli műszak segítségével kell majd biztosítani. A célkitűzések el­érése érdekében vállalási mozgalmat in­dítottak. A nyilvános pártgyűlések vitája során kiderült, hogy a bányászok jó szándékkal, lehetőségeikhez mérten, hozzá akarnak járulni a hatékonyság eléréséhez. A. Otá- hal, a kamrafejtő kollektíva vezetője be­számolt a résztvevőknek a kollektíva új­rafogalmazott vállalásáról, amely szerint a második és negyedik fejtési szakaszon további 5000 tonna jővesztésére kötelezték magukat. A központnak ez már a harma­dik újrafogalmazott vállalása. A. Otábal az éjszakai műszak befejeztével a nyilvá­nos párt^yűlésen jelentést tett arról, hogv a 4. fejtési részleg munkakollektívája a műszakban 545 tonna szenet fejtett, tehát fejtési tervét 173 tonnával túlszárnyalta. iovaubi jelentést /. Brisudy tett annak a szocialista munkabrigádnak a nevében, amely a folyosóvájásban rekordot állított fel. Jelentéseket tettek a II. fejtési köz­pontban dolgozó eivtársak is, akik az 1978. évi fejtési tervet 81 000 tonna meny- nyiségben még október 17-én teljesítették. A nyilvános pártgyűiéseken megoldották az égető problémákat. Érzékenyen érinti őket a munkaerőhiány, főleg a termelési részlegekben. Jogos felszólalások hangzot­tak el a szerszámok rossz minőségéről, a pótalkatrészhiányról és a kesztyűk rossz minőségéről. Az egyes fogyatékosságokat a műszaki-gazdasági dolgozók, az üzemi munkakollektívák együttműködése, és a dolgozók kezdeményezése segítségével sikerül leküzdeniük. JAROSTAV KOZÁK, a louka u Litv nora i Bánya szakszervezeti bizoílságának elnöke Sámuel Dovala, az üzemi pártbizottság tagja (Hajdú András felvételei) egyetemén, kettő pedig esti pártiskolában tanul. A tagjelöl­tek a helyi alapfokú pártokta­táson kívül részt vesznek a po­litikai nevelés háza által szer­vezett előadásokon is. A tömegszervezetek közül egyelőre még csak az FSZM- nek és a SZISZ-nek van szer­vezete az üzemben, de rövide­sen a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetségnek is lesz, hi­szen az előkészítő bizottság már megkezdte munkáját. Egyik alapfeltétele annak, hogy az új. gyár sikeres munkát végezhessen, a pártszervezet és az üzem vezetőségének szoros együttműködése. A gazdasági vezetőség tagjai a taggyűlések határozataiból eredően pártfel­adatokat kapnak és rendszere­sen beszámolnak a termelési feladatok teljesítéséről a párt- bizottságnak. Elismeréssel nyilatkozott Do­vala elvtárs a járási pártbizott­ság és az alapszervezet kap­csolatáról is. A járási pártbi­zottság j aktivistái révén j rend­szeresen segíti az új alapszer­vezetet munkájában. Amikor a járási pártbizottság feladatul adta az üzem pártszervezeté­nek, hogy segítsenek a közeli tomäšovcei Csehszlovák—Szov­jet Barátság Efsz nek a mező- gazdasági csúcsmunkákban, a gyár nemcsak dotgnzókat kül­dött a szövetkezetbe. hanem gépkocsikat is. Persze máskor meg a szövetkezet nyújt segít­séget a gyárnak. A pártszervezet fő feladata most az ellenőrző taggyűlés, illetve a tagkönyvcsere alapos előkészítése, hiszen mindkét esemény döntő szerepet játszik maid a szervezet tovr'bN mun­kájának eredményre"-' '■-'-t­FÜÍ Í)P ÍMR3

Next

/
Thumbnails
Contents