Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 11. szám, szombat
Akarnak és tudnak ÉGY ISKOLAI PÄRTALAPSZER VEZET TAGGYŰLÉSÉRŐL Az ideológiai munka alapvető céljait a pártszervezetek és a párttagok általában ismerik. A problémák ott kezdődnek, ahol és amikor ezeket a célokat, követelményeket a helyi viszonyokra alkalmazni keli. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egyazon cél elérése más-más konkrét tennivalókat igényel egy iskolai párta lapszervezetben, mint egy földművesszövetkezeti alapszervezetben, Paláston fPláštovce) az iskolai pártalapszervezet legutóbbi taggyűlésén a világnézeti nevelés kérdéseivel foglalkozva megállapították, hogy a szülők között akad még néhány, aki párttag ugyan, de nem segíti a pedagógusok nevelési törekvéseit. Ez a tény például más konkrét tennivalót ró a kommunista pedagógusokra, mást a földművesszövetkezeti pártalapszervezet tagságára. A szlovák és magyar tanítási nyelvű iskola közös pártalap- szervezete mindenesetre határozatba foglalta: „Állandó feladatként napirenden tartjuk a világnézeti neveléssel kapcsolatos problémákat, és megbízzuk a pártvezetőséget a szükséges intézkedések kidolgozásával. Ez azt jelenti, hogy az általános elvek és követelmények ismeretében meghatározzák majd az adott területen jelentkező tennivalókat. Fontos napirendi pontja volt a taggyűlésnek a következő taggyűlésre való felkészülés, Ficek István elnök ezzel kapcsolatban beszámolt arról, hogy a múlt évben huszonhét olyan határozatot hozott a taggyűlés, mely állandó feladatként szerepelt Határidőre pedig 23 rendkívüli feladatot teljesített a tagság. Leginkább személyre szóló pártmegbízatás formájában A pártalapszervezet Instruktora, Képes Tibor elvtárs felszólalásában ezt hangsúlyozta: — Nagyon fontos az ellenőrzés, ezért a következő taggyűlésen ezzel a napirendi ponttal még részletesebben kell foglalkoznunk, úgy, hogy az ellenőrzés elemzés, értékes legyen, alapot adjon a munkaterv koncepciójának kidolgozásához. Valóban, az irányítás — és ez még fokozottabban vonatkozik a pártiráriyítósra — minden szinten koncepcióval dolgozik, így kel! dolgoznia. És annak fel kell ölelnie a végrehajtás feltételeinek megteremtését is. Ezek nélkül vajon meddig lehet eljutni? Aligha messzire Fontos tehát az „akar eljutni“ és a „tud eljutni“ kérdés tisztázása. Ennek a felfogásnak a jegyében számol! be Kovács Ferenc elvtárs, a pionírcsapat vezetője, valamint Štefan Mészáros iskolaigazgató a csehszlovák— szovjet barátsági hónap rendezvényeiről, a pionírok körében végzett nevelőmunka tapasztalatairól. Említésre méltó, hogy beszámolójuk nyomán a hozzászólók, fílaskó István iskolaigazgató, Singer Ambrus, Bellus Imréné pedagógusok felvetették a kérdést: A jó tapasztalatot, a két A PÁRTÉLET 26. SZÁMA A lap közli, Zdenék Hoff- mannak, a CSKP Központi Bizottsága helyettes osztályvezetőjének írását, melynek címe A kongresszus előtti vitával a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A szerző kiemeli, hogy az idei év egyik jelentős politikai eseménye lesz az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusa, melyet április 9. és 11 között tartanak meg Prágában. Az efsz-ek IX. kongresszusának jelentőségét növeli az a tény, hogy olyan időszakban ül össze, amikor mezőgazdaságunk és a szövetkezeti mozgalom további nagy változásokon megy keresztül. A mezőgazdaság a termelés nagyüzemi átalakulásának, tudományos-műszaki haladásának és iparosodásának új szakaszában van. A szövetkezetek termelést alapjának megszervezését határozottan befolyásolt összpontosítás és szakosítás mellett « fejlődés a nagyobb termelési egységek létrehozása és belső szervezeti átalakítása irányában halad. Egyre szélesebben bontakoznak ki a kooperációs kapcsolatok mind az egyes szövetkezetek, mind az efsz-ek és az állami mezőgazdasági szervezetek, egyes esetekben pedig a feldolgozó szervezetek között is. A szövetkezetek évzáró taggyűléseinek és konferenciáinak tartalmi részét és lefolyását a kommunista funkcionáriusok révén úgy befolyásolják a járási pártbizottságok és a pártszervezetek, hogy a mező- gazdasági termelés és a szövetkezetek továbbfejlesztésének kérdéseivel együtt a jelenlegi időszerű politikai problémákkal is foglalkozzanak. Gondoskodjunk a párt kádereiről a címe Jaroslav Hajn, a CSKP KB tagja, a CSKP Észak- csehországi Kerületi Bizottsága vezető titkára írásának. Rámutat, hogy a kerületben nagy figyelmet fordítanak a döntő jelentőségű ágazatok és üzemek alapszervezeti elnökeinek képzésére. Úgy döntöttek, hogy ezeknek az elvtársaknak jelentős része végezze el a marxizmus—leninizmus esti egyetemét illetve a kerületi politikai iskola hathónapos tanfolyamát. Figyelmüket elsősorban a fiatalabb elnökökre összpontosítják, akik később magasabb tisztségeket is betölthetnek vagy a pártapparátusba kerülhetnek. Erősítsük a part hatását a nemzeti bizottságokéban a címe Alois Kopecký, a Prostéjovi Járási Nemzeti Bizottság képviselői pártcsoportja vezetőségi tagja írásának, melyben a pártcsoport munkájáról és tapasztalatairól számol be.-lülsköla közös labdarúgó-csapatának tevékenysége, a két iskola közös műsorának megszervezése terén szerzett tapasztala4 tot hogyan és miként lehetne a jövőben hasznosítani? Ezzel kapcsolatosan több javaslat is elhangzott. Megállapították: mindkét iskola kommunista pedagógusai foglalkozni fognak ezekkel a javaslatokkal, a tantestületek tagjaival megbeszélik, megvitatják a megvalósítás módozatait, s csak utána terjesztik elő határozati javaslatként. Lehet, hogy a kívülálló számára ez a megállapítás „elodázást“ jelent. Ez persze csak látszat. A pártszervezetnek — amely a legjobb erőket tömöríti — le kell tudnia hatolni a problémák gyökeréig, képesnek kell lennie az analízisre és a szintézisre. Csak úgy vehet részt konstruktívan, alkotó módon a feladatok megoldásában, ha döntései megalapozottak és időállóak. Ha képes a párton- kívüliekkel is tanácskozva, segítségükre, megértésükre támaszkodva döntést hozni. E nélkül könnyen beleeshet abba a hibába, hogy hatalmi helyzetből próbál diktálni — meggyőzés helyett. Belső, szervezeti kérdésekkel is foglalkozott a taggyűlés. A felszólalók a januári taggyűlésre készülve ilyen elgondolkoztató kérdéseket vetettek fel: — Napjaink kérdése mindenképpen ez: milyen vonásokat, milyen készségeket, milyen tulajdonságokat kell ápolnunk, fejlesztenünk, előnyben részesítenünk pártéletünkben? — Hogyan biztosíthatjuk legjobban pártunk eszmei és cselekvési egységét, hogyan gazdagíthatjuk párttagságunk politikai képzettségét, hogy ne csak általánosságban, hanem a konkrét ügyek és konkrét helyzetek sokaságában is helyes felismerésekkel, egységes értelmezéssel, meggyőződéssel, aktivitással szolgálják a határozatok végrehajtását? A pártszervezet instruktora nagyon helyesen így foglalmaz- ta meg a választ: — Mindenekelőtt a pártéletben kell az eddigieknél nagyobb mértékben fokozni a politikai aktivitást, az ideológiai felkészültséget, szilárdítani a kommunista erkölcsöt, az egységet. És ha ebben bizonyos negatív szokások — rutinosság, kényelmesség, idejétmúlt munkastílus — gátolnak bennünket, akkor azokkal szembe kell szállnunk és kiküszöbölnünk őket. Ezzel mintegy megszabta a következő taggyűlés programjának és vitájának irányát is. Tény, hogy a palásti iskolai pártalapszervezet kommunista pedagógusai akarnak és tudnak küzdeni pártunk ideológiai céljainak eléréséért. HAJDÚ ANDRÄS Az egyik munkafolyamat a csempe festése Ahol minden új A Losonci j Lučenec) Csempegyár a járás legnagyobb és legújabb ipari létesítményei közé tartozik. A gyárban még minden fényes. Ottjártunkkor olasz szakemberekkel is találkozhattunk a hatalmas munka- csarnokokban. A külföldi szakemberek az éppen üzembe helyezett szalagnál dolgozó lányoknak adtak tanácsot, ha kellett. A gyár több dolgozója külföldön tanulta meg munkáját. A gyár építése a közeljövőben csaknem teljesen befejeződik. A 340 dolgozót foglalkoztató új gyárnak 1977 július óta üzemi pártszervezete is van. A 41 tagú alapszervezet munkájáról Sámuel Dovolával, az üzemi pártbizottság tagjával, az üzem káder- és személyzeti osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Pártszeri- vezetünk 13 taggal alakult — mondta Do- vala elvtárs —, s fokozatosan feltöltődött. Tagjelöltünk kilenc van. Ebből kettőt már mi vettünk fel a jelöltek sorába. A jelöltek közül egy, a tagok közül három a nő. A jövőben főleg a SZISZ tagokat és nőket szeretnénk felvenni a párttagjelöltek sorába. — Pártcsoportokat is létrehoztak? — kérdeztük. — Igen — válaszolta Samuel Dovala. — Pártcsoportokat létesítettünk az adminisztrációban, a nyersanyagfejlesztésben, a karbantartásban, illetve a termelésben dolgozó kommunisták számára. Á közlekedésben dolgozók a nyersanyagfej- tők pártcsoportjába tartoznak. Úgy véljük, egyenletes a párttagok elosztása az egyes munkahelyeken. A pártcsoportok munkája nagyon sokoldalú: tagjaik megjelenésének biztosítása a gyűléseken és pártoktatáson, sürgős feladatok megtárgyalása stb. A pártbizottság ülésein a csoportok munkájáról rendszeres beszámoló hangzik el. A pártcsoportokban számos hasznos javaslat születik. A uyersanyagfejtők (bányászok) pártcsoportja például javasolta a szocialista brigádmozgalom megszervezését. A tagg/ülésen előterjesztett javaslatot a műhelyben, majd a kemencék mellett dolgozók is támogatták. Ma már három kollektíva van alakulóban, sőt az egyik munkaközösség már konkrét kötelezettségvállalásokat is beterjesztett. — Hogyan szervezik a pártoktatást? — Üzemünkben alapfokú oktatás folyik már második éve, Mivel a gyárban kétműszakos a termelés, a pártoktatást, akárcsak a taggyűléseket, a két műszak között tartjuk meg. Négy saját propagandistánk van. Egy-egy propagandista két előadást tart. Három dolgozónk a marxizmus—leninizmus estt Bányészakarat és áldozatkészség Ü 1979. I. 13. Louka u Litvínovában, u Pluto Bánya dolgozói nagy igényességgel teljesítik a XV. pártkongresszus és a CSKP KB 11. ülésének határozatait. Ezt bizonyították a háromműszakos üzemrészlegekben megtartott nyilvános pártgyűlések is. Értékelték, miként teljesítik az üzemben a párt- határozatokat. Napirendi pontként szerepelt még a Hítőanyag- és energiaellátás helyzetének megoldása, beleszámítva a 6. ötéves tervidőszak negyedik évi feladataira való előkészületeket is. Népgazdaságunk fűtőanyagszükséglete arra készteti a bányászokat, hogy kezdemé- nyezően lépjenek fel a rendkívüli fejtési műszakok megszervezésekor. Őszintén méltányolták a nők és a külszíni bányákban dolgozók munkáját, akik jelentős mértékben hozzájárultak, hogy a szenet folyamatosan rak iák be a vagonokba. Racionális intézkedések foganatosításával eddig már 510 000 korona megtakarítást muta+tak ki. További 225 000 koronát nyertek a villanyáram takarékos fogyasztásával, valamint az üzemanyag és a tüzelő gazdaságos felhasználásával. Ebben az évben is igényes feladatok várnak a bányászokra, mert a szénfejtést kizárólag két fejtési szakaszon végzik majd. Az 1979. évi állami szén)ejtési tervet 50 rendkívüli műszak segítségével kell majd biztosítani. A célkitűzések elérése érdekében vállalási mozgalmat indítottak. A nyilvános pártgyűlések vitája során kiderült, hogy a bányászok jó szándékkal, lehetőségeikhez mérten, hozzá akarnak járulni a hatékonyság eléréséhez. A. Otá- hal, a kamrafejtő kollektíva vezetője beszámolt a résztvevőknek a kollektíva újrafogalmazott vállalásáról, amely szerint a második és negyedik fejtési szakaszon további 5000 tonna jővesztésére kötelezték magukat. A központnak ez már a harmadik újrafogalmazott vállalása. A. Otábal az éjszakai műszak befejeztével a nyilvános párt^yűlésen jelentést tett arról, hogv a 4. fejtési részleg munkakollektívája a műszakban 545 tonna szenet fejtett, tehát fejtési tervét 173 tonnával túlszárnyalta. iovaubi jelentést /. Brisudy tett annak a szocialista munkabrigádnak a nevében, amely a folyosóvájásban rekordot állított fel. Jelentéseket tettek a II. fejtési központban dolgozó eivtársak is, akik az 1978. évi fejtési tervet 81 000 tonna meny- nyiségben még október 17-én teljesítették. A nyilvános pártgyűiéseken megoldották az égető problémákat. Érzékenyen érinti őket a munkaerőhiány, főleg a termelési részlegekben. Jogos felszólalások hangzottak el a szerszámok rossz minőségéről, a pótalkatrészhiányról és a kesztyűk rossz minőségéről. Az egyes fogyatékosságokat a műszaki-gazdasági dolgozók, az üzemi munkakollektívák együttműködése, és a dolgozók kezdeményezése segítségével sikerül leküzdeniük. JAROSTAV KOZÁK, a louka u Litv nora i Bánya szakszervezeti bizoílságának elnöke Sámuel Dovala, az üzemi pártbizottság tagja (Hajdú András felvételei) egyetemén, kettő pedig esti pártiskolában tanul. A tagjelöltek a helyi alapfokú pártoktatáson kívül részt vesznek a politikai nevelés háza által szervezett előadásokon is. A tömegszervezetek közül egyelőre még csak az FSZM- nek és a SZISZ-nek van szervezete az üzemben, de rövidesen a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek is lesz, hiszen az előkészítő bizottság már megkezdte munkáját. Egyik alapfeltétele annak, hogy az új. gyár sikeres munkát végezhessen, a pártszervezet és az üzem vezetőségének szoros együttműködése. A gazdasági vezetőség tagjai a taggyűlések határozataiból eredően pártfeladatokat kapnak és rendszeresen beszámolnak a termelési feladatok teljesítéséről a párt- bizottságnak. Elismeréssel nyilatkozott Dovala elvtárs a járási pártbizottság és az alapszervezet kapcsolatáról is. A járási pártbizottság j aktivistái révén j rendszeresen segíti az új alapszervezetet munkájában. Amikor a járási pártbizottság feladatul adta az üzem pártszervezetének, hogy segítsenek a közeli tomäšovcei Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz nek a mező- gazdasági csúcsmunkákban, a gyár nemcsak dotgnzókat küldött a szövetkezetbe. hanem gépkocsikat is. Persze máskor meg a szövetkezet nyújt segítséget a gyárnak. A pártszervezet fő feladata most az ellenőrző taggyűlés, illetve a tagkönyvcsere alapos előkészítése, hiszen mindkét esemény döntő szerepet játszik maid a szervezet tovr'bN munkájának eredményre"-' '■-'-tFÜÍ Í)P ÍMR3