Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-12 / 10. szám, péntek
ív Teherán/ levél (3) Kik azok az ayatollák ? 1979. I. 12. Két ayatollah, azaz siita főpap nevét tanulta meg a világ, (mióta az egyház a sahellenes tábor egyik vezető ereje Iránban. Komeini, aki a hierarchiában egy lépcsőfokkal magasabban áll, évek óta külföldön él. Előbb Törökországba száműzték, majd Irakban lakott, de néhány hónapja Franciaországban tartózkodik. Vele tehát Iránban nem lehet találkozni. Sariaí Muduri viszont Gomban él, ez a siiták egyik szent városa. Nem olyan rangos, mint az iraki Nadzsef, de, mint mondják, ide is tízezré vei jönnek a zarándokok, Telefon a főpapi rezidenciába Ha az ember választ keres a mai iráni valóság zűrzavaros kérdéseire, meg akarja érteni az egyház és az állam összecsapását, a síiták és a diákság, illetve a polgári politikusok összefonódását, el kell utaznia Gomba. De vajon fogad-e a nyolcvankét esztendős, Komei- ninél valamivel mérsékeltebbnek tartott főpap? Felhívtuk telefonon a rezidenciát. A válasz meglepően gyors és kedvező volt. Százötven kilométer az út a fővárostól Gomig. Közben többször is bekapcsoltuk a rádiót, meghallgatni a legfrissebb híreket. — Kicsit feszült a helyzet Gomban — fordította a perzsa szöveget kísérőm. — Délelőtt tüntetések voltak, a katonaság a fegyverét is használta, ezért az üzleteket bezárták. Tiltakozásképpen — tette hozzá ma- gyarázóan. Vajon bejutunk-e a városba, s meg lehet-e közelíteni Sariat Madari lakását? Azt hiszem, mind hárman, a tolmács, a taxis és jómagam Gomhoz közeledve ezen tűnődünk. A város neve ugyanis minden híradásban szóba került. Az üzletek valóban zárva voltak. Katonát sem láttam más városban annyit, mint itt. De egyébként tele volt az utca emberekkel és mindenki úgy jártkelt, mintha a legközönségesebb szerda lenne. Az ayatollah háza előtti sikátorban teológus-hallgatókkal találkoztunk. El akarták mondani, mi történt, mi történik, de már jöttek értünk. A fogadószobába kísértek, ahol semmi más nem volt, csak egy nagy, az egész padlót beborító perzsaszőnyeg. A falon pedig néhány Korán-idézet s egy hűtő-fűtő berendezés. Iszogattuk a teát és vártunk. Néhány perc csendben telt el, majd folugatott egy géppisztoly. De a tilkár, aki bejött, hogy előre felírja kérdéseimet, s a teás ember is, aki állandóan teli töltötte a kiürült csészéket, úgy járt-kelt, mint aki megszokta már és fel sem veszi a rendszertelen időközökben felhangzó puskalövéseket. Interjú a földön Amilyen egyszerű volt a fogadószoba, olyan dísztelenül és harmonikusan rendezték be azt a szobát is, ahol az ősz egyházi vezető fogadott. Ö maga egy földre helyezett kereveten ült, mi pedig a szőnyegre telepedtünk. — Mint vallási vezetőnek, mi a véleménye a jelenlegi tüntetésekről? — kérdeztem először. Ez nem mai, tegnapi, vagy tegnapelőtti téma. Hosszú évekkel ezelőtt kezdődött. Igazi oka pedig az, hogy Iránban olyan önkényuralom van, amely soha nem vette figyelembe a nép jogos kívánságait s mert a kormány semmit sem tett az ügyek orvoslására, a helyzet egyre rosszabbodott, s a mostani tüntetésekhez vezetett. Jelenleg a mélyponton vagyunk. — Mi az oka — kérdeztem tovább — hogy az egyház és a diákok együtt harcolnak? — A tüntetések valójában népi jellegűek. S e tüntetéseken a diákok és az egyház képviselői azért működnek együtt, mert a tnrs/^r,r>lnm e két csoportjának céljai azonosak. Együtt küzdünk a zsarnokság ellen, a társadalmi igazságosság megvalósításáért. Ez azért is egyezik az egyház céljaival, mert nekünk is érdekünk, hogy a hivők széles tömegei elégedettek legyenek. Meghökkentő szavak. Szabad-e hát azonosítani az iráni siita egyház politikáját az iszlám mai politikai szereplésével?! De Sariat Madan néhány eddigi szava talán még semmit sem bizonyít. Mint ahogy semmit sem cáfol. Próbáljunk mélyebbre hatolni. Haladó, de nem baloldali... Az iráni politikai harc harmadik nagy részvevője a Nemzeti Front. Ezt a pártot valaha az a Moszadik alapította, akinek nevéhez fűződik az iráni olaj államosítása. A Nemzeti Front valójában ma olyan politikai szervezetek konglomerátuma, amelyek akkor bújtak elő az illegalitásból, amikor a sah bejelentette, hogy a jövő évi választásokon — a kommunista párton kívül — valameny- nyi politikai csoport indulását engedélyezi. A Nemzeti Front mindenképpen haladó, de nem baloldali szervezet, bár, mint egyes vezetőinek nyilatkozatából kiderül, lehetnek baloldali gondolkodású tagjai. Ugyanakkor az is tény, hogy a Nemzeti Front az események hatására fokozatosan realizálódott és így eljutott a monarchia megkérdőjelezéséig. Vajon milyen kapcsolat van a polgári mozgalom és a siita egyház között? — Az igazi hatalom az egyház kezében van — hangzott a válasz. — A Nemzeti Front és valamennyi párt csak abban az esetben vehet részt a politikában és maradhat fenn, ha az egyház elfogadja és támogatja őket. Itt egy pillanatra meg kell állni. Vajon mi az oka, hogy a siita egyház a politikai mozgalmak középpontjába került? A siiták nemcsak az iszlám-jog visszaállításáért harcolnak, ami tulajdonképpen a VII. századi viszonyoknak felei meg, hanem e szigorú szekta erkölcsi normáinak visszaállításáért is. Hogyan képzelhető el, hogy ezzel egyidejűleg közös platformra jutottak azokkal, akik a politikai haladás oldaláról lépnek fel a zsarnokság ellen? Az iráni helyzetnek ez a legellentmondásosabb eleme, talán kulcsproblémája. De lássuk csak tovább Sariat Madari fejtegetéseit. — Tulajdonképpen mi is a fő célja a siita egyháznak? — Számos célunk van, de úgy tudnám összegezni, hogy olyan iszlám-kormányt akarunk, amely a társadalmi igazságosságra törekszik. Ezenfelül harcolunk a szabad választásokért. Ha ugyanis olyan parlament áll az ország élére, amely a nép érdekében cselekszik, ez a parlament képes lesz kikényszeríteni a diktatúra végét és meg' teremteni a demokráciát. Az iszlám-kormány koncepciója — Kifejtené pontosabban, hogy mit ért az iszlám kormány megteremtésén? — A jelenlegi kormányzat nem veszi figyelembe a többség akaratát. Nem a nép javára tevékenykedik. Az a kormány, amelyet mi szeretnénk létrehozni, olyan iszlám jogrenden alapuló vezetés, amely a többség akaratát veszi figyelembe, s a többség javát szolgálja. — A sahhal, vagy a sah nélkül? — tettem fel a kérdést. — Ez a nép döntésétől, s a nép további cselekedeteitől függ — hangzott a válasz. A kép lassan kezdett összeállni, de egy alapvető kérdés még tisztázásra várt. — Sokan azt mondják, hogy a siita egyház a haladás ellen van. Mi erről az ön véleménye? — Más politikai erőkre jellemző, hogy ellenzik a haladást. Mi nem a haladás, hanem az önkényuralom ellen vagyunk. Azok, akik azt mondják rólunk, hogy a haladás ellen vagyunk — tulajdonképpen ők vannak a haladás ellen! Mert mindez csak azt leplezi, hogy a zsarnokságot védelmezik. Az ellenállás jelképe A képlet világos. Az egyház, amely elsősorban vallási okok ból állt szemben a dinasztiával, ezt a dinasztia-ellenességet a miecseteik falai közt folyamatosan és nyíltan kifejezésre juttatta, s akkor is a diktátor ellen lép fel, amikor a szavak helyett a tettek időszaka jött el. Az utcára vonuló ifjúság szemében pedig Komeini a zsarnoksággal szembeni ellenállás jelképévé nőtt. Így együtt harcolnak, bár az ifjúság követelése a siita klérus programjánál lényegesen radikálisabb. Együtt harcolnak, mert a politikailag rendkívül heterogén ellenzéknek szüksége van szövetségesekre. Az egyház pedig kész az együttműködésre, mert a közös fellépéstől követeléseinek kikényszerítését várja. Az ősz ayatollának a szeme sem rebben, hogy száz méterre a háztól, miközben kérdéseimre válaszolt, golyók záporoznak ... A harc azóta is folytatódik, sőt, fokozódik. Azért éleződik, mert beszélgetésünk után néhány nappal döntő fordulat következett be. Színre lépett a hadsereg. Az egyház titokban arra számított, hogy maga mellé állíthatja a katonákat. Nem ez történt. így viszont a harc folytatódik. ÚNODY GYÖRGY (Folytatjuk) Kommentáljuk ELŐTÉRBEN A GYERMEKINTÉZMÉNYEK A nemzeti bizottságok ezekben a napokban összegezik a múlt év eredményeit, fontolgatják hogyan valósítsák meg az előttük álló feladatokat. Arra hogy, milyen is volt múlt évben a lakosság aktivitása, egyértelmű a válasz:' jó. Ezt bizonyítja az is, hogy a galántai tárási és a sent- cai városi nemzeti bizottságok mintakötelezettségvállalása alapján Szlovákia dolgozói és lakosai több mint 4 milliárd korona értékű kötelezettségvállalással köszöntötték a februári események 30. évfordulóját. Az előzetes jelentések arról tanúskodnak, hogy amit ígértek, azt becsülettel teljesítették, jóllehet az egyes járások között eltérőek az eredmények. A kelet-szlovákiai kerületben az eredményesebbek közé tartozik a' vranovi, a Košieei-vidéki, és a hu- mennéi járás, a gyengébbek közé a rozsnyói (Rožňava), a michalovcei és a poprádi. A múlt évben elsődleges feladat volt a gyermekintézmények építése. Most, amikor a nemzetközi gyermekévbe léptünk, mindnyájan kíváncsiak vagyunk, hogy a nemzeti bizottságok és a lakosság igyekezetét milyen siker koronázta. Bár még a végleges mérleg nem készült el, annyi már bizonyos, hogy Z-akcióban Szlovákiában mintegy 18U óvodát adtak át rendeltetésének. Ezenkívül az év kilenc hónapja alatt 18 bölcsőde és iskolai étterem, 40 gyermek- játszótér és 11. egészségügyi központ, valamint 92 művelődési létesítmény is elkészült. A felsorolt eredmények ellenére azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy az eredmények a Z-akció beruházási részében jobbak is lehetnének. Még mindig sok ugyanis a be nem fejezett építkezés. Például a több mint 5 millió korona beruházást igénylő 60 építkezésből tavaly tizenkettőt fejeztek csak be, jóllehet ezek nagy része, már öt éve épül. Ezek közé tartozik a brusnói művelődési otthon, a smižanyi sportpavilon, a partizánskéi filmszínház, és a bardejovi sporttelep. Azok, akik az említett építkezést jóváhagyták, nem vették kellően figyelembe a helyi adottságokat, lehetőségeket. Ennek következménye, hogy a létesítmény átadása évről évre elhúzódik, ami azt jelenti, hogy más, szükséges építkezéseket nem kezdhetnek el. Amikor egy-egy nemzeti bizottságon felmerül a kérdés mit építsenek előbb, az idén is a gyermekintézményeket kell szorgalmazni. Nemcsak azért, mert 1979 nemzetközi gyermekév, hanem azért is, mert a népgazdasági érdek is ezt kívánja. Mindent meg kell tenni, hogy a gyermek- gondozási szabadságon levő kismamák visszatérhessenek a termelőmunkába. Az SZSZK kormánya a Z-akció beruházásaira az idén nem egész 1,2 milliárd koronát irányoz elő, ami valamivel kevesebb, mint a múlt évben volt. Szlovákiaszerte tehát a be nem fejezett építkezéseket, a gyermekintézményeket kell előnyben részesíteni és arra törekedni, hogy a lakosság aktivitása a kis összeget igénylő beruházásokra irányuljon. A nemzeti bizottságoknak mindent el kell követniük annak érdekében is, hogy az üzemi és a közös beruházással épülő óvodák és bölcsődék száma növekedjen, hogy az ötéves tervet minden szempontból a lehető legjobb eredménnyel zárják. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Az egészség és a táplálkozás Egészségünk az örökletes adottságokon kívül a környezeti tényezőktől, és igen jelentős mértékben a táplálkozástól is függ. Az ember táplálkozása évezredeken át kizárólag ösztönös volt, csak azt fogyasztotta, amit a környezetében talált vagy ami ízlett. Ma már a táplálkozásnak külön tudománya van. Ennek ellenére az emberek táplálkozásmódja még mindig nem megfelelő. Hiába változott meg körülöttünk az egész világ, mi általában továbbra is ragaszkodunk a nemzedékek hosszú során át kialakult — élettani szempontból gyakran nem kielégítő étkezéshez. A táplálkozásunkkal elsősorban a szervezetünk állandó munkavégzéséhez szükséges energiát: szénhidrátot, cukrot, lisztből készült ételeket, zsírokat veszünk magunkhoz. Ezekből szervezetünk energiát állít elő, amely lehetővé teszi, hogy mozogjunk, dolgozzunk. Ha viszont a kalóriafelvétel nagyobb, mint az energiaeladás, a fölösleg zsírréteg formájában lerakódik testünkön. A szénhidrátokon kívül olyan anyagokat is kell tartalmaznia táplálékunknak, amelyek testünk állandó építéséhez szükségesek, vagyis fehérjéket és különféle ásványi anyagokat, ilyen: a mész, a foszfor, a vas, a réz stb Nagyon fontos továbbá, hogy vitaminokat is tartalmazzon mindennapi táplálékunk. Ezek szabályozzák és serkentik életműködésünket, szervezetünket pedig el- lenállóbbá teszik és védik a betegségek ellen. A szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat állati és növényi eredetű táplálékból nyeri szervezetünk. Legfontosabb energiát adó tápanyagunk a szénhidrát; teljes kalóriaszükségletünk 50— 70 százalékát különböző, nagyrészt növényi eredetű hidrátokból fedezzük. Szervezetünkben minden gramm elfogyasztott szénhidrátból 4,1 kilokalória energia szabadul fel. Másik kalóriaforrásunk a különféle zsiradékok; ezek a tel jes kalóriaellátásunkban 15—35 százalékban vesznek részt. Egy gramm növényi vagy állati eredetű zsiradék, elfogyasztása 9,3 kilokalóriát jelent szervezetünknek. Viszonylag csekély zsiradékmennyiség is jelentős kalóriafelvételt jelent. A szénhidrátok és zsiradékok biztosítják szervezetünk kalóriaszükségletének kb. 85 százalékát. A többi, aránylag csekély energiamennyiséget a fehérjék biztosítják. Ezek amino- savakból tevődnek össze. Az elfogyasztott tápanyagfehérjéket szervezetünk lebontja és a test felépítéséhez használja fel őket. Bizonyos aminosavakat a szervezet maga is elő tud állítani, de vannak olyanok is, amelyeket szervezetünknek okvetlenül meg kell kapnia, mivel, ha csak egy is hiányzik közülük, nem tudja testünk építőanyagának kopását pótolni. Az ábécé egyes betűivel jelölt vitaminokat nem képes szervezetünk hosszabb ideig nélkülözni, teljes hiányuk súlyos megbetegedéssel jár, sőt halálos kimenetelő is lehet. Részleges hiányuk az ellenállóképesség csökkenésével és erős fáradtságérzéssel jár. Az ami- nosavak és vitaminok hiányát „minőségi éhezésnek“ is szokták nevezni. A minőségi éhezés eleinte alig észrevehető tünetekkel jár, később azonban ugyanolyan kimenetelű lehet, mint a mennyiségi éhezés. Ha a szükséges nyolc aminosav közül csak egy is hiányzik, a hát aminosavat testünk nem 'képes siaját felépítésére felhasználni, hanem kalóríafejlesz- tésre fordítja, vagyis elégeti. Ezért fontos, hogy táplálkozásunk komplett legyen. Táplálékainkat fehérjetartalmuk alapján két csoportba osztjuk: komplett és hiányos fehérje- tartalmúakra. Az utóbbiakból az aminosavak teljesen vagy részben hiányoznak. A komplett fehérjéik közül legfontosabb: a tej, a túró, a sajt, a tejföl, a tojás, a hús és a burgonya. A növényi eredetű táplálékok legtöbbje hiányos fehérjetartalmú. A társadalmi fejlődés és a lakosság jövedelmének emelkedésével egyidejűleg többet költünk étkezésre, mint valamikor. A bőségesebb táplálkozás ellenére táplálkozásunk színvonala csak csekély mértékben* emelkedett* Táplálkozásunkat általában a nagymérvű szénhidrátfogyasztás, s a magas kalóriaérték jellemzi. Még mindig igen bőséges a kenyér, a tésztafélék, a szalonna, a sertészsír fogyasztása. Fehérjefogyasztásunk viszont a helytelen táplálkozási szokások miatt nem kielégítő. Étrendünket úgy kell összeállítani, hogy az egyik élelmiszer hiányát a másik kiegészítse, mégpedig egy étkezés keretén belül. A fehér lisztből készült főtt tészta hiányos fehérjetartalmú. A hiányzó aminosavat túróval, tojással, tejföllel kell pótolni. A mák, a dió, a lekvár csak a kalóriaértékét növeli a tésztáknak, de fehérjetartalmát nem. A hüvelyesekből készült főzelékek hiányos fehérjéjét tejfölös habarással, tükörtojással, húsfeltéttel pótolhatjuk. A szokásos sült szalonna feltét nem megfelelő. A felnőtt ember napi íehér- jeszükséglete testsúlykilogrammonként 1—1,5 gramm, gyermeké ennek a kétszerese. Étkezéseinket a fehérjéken kívül vitaminokkal is ki kell egészítenünk. Ezek lehetnek nyers zöldségfélék vagy gyümölcsök, télen nagyon jó C-vitaminfor- rás a savanyú káposzta, lehetőleg nyersen fogyasztva, Szervezetünk kifogástalan működését, munkaképességűn két és egészségünket csakis úgy biztosíthatjuk, ha táplálko zásunk megfelelő, vagvis a szénhidrátokon kívül a megfelelő fehérjéket és vitaminokat is tartalmaz'”’ Dr. BARTOS TIBOR
