Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-09 / 7. szám, kedd

Ä VSZK KülügyminTsztérTűlfiWníik' nyilatkozata A bűntettekért Kínát terheli a felelősség Peking határmenti csapatösszevonásai INÍEH IANYav! 355J sor BAN EURÓPA-SZERTE AKADOZIK A KÖZLEKEDÉS (ČSTK) — A sorozatos kínai provokációk után — melyek nagy feszültséget váltottak ki a vietnami—kínai határon — a kínai vezetés jelentős csapat- és hadianyag-összevonást haj­tott végre a határon, s fokozza a Vietnami Szocialista Köztár­saság elleni provokatív akcióit. A VSZK Külügyminisztériuma élesen és határozottan tiltako­zik a kínai szervek háborús előkészületei ellen, hangsúlyoz­za a Külügyminisztérium va­sárnap esti nyilatkozata. A minisztérium nyomatéko­san kéri a kínai szerveiket, hogy azonnal állítsák le a Viet­nami Szocialista Köztársaság területi egységét, függetlensé­gét és épségét veszélyeztető in­tézkedéseket, szögezi le a nyi­latkozat. Az említett esemé­nyeken túl Peking a kínai— vietnami határon kialakult helyzetet a maga javára próbál­ja szépítgetni, s olyan rágal­makat terjeszt, hogy Vietnam inváziót tervez Kambodzsa el­len, kínai területeket veszélyez­tet, és provokálja a KNK-t. E koholmányok célja, hogy félre­vezessék a kínai népet és a vi­lágiközvéleményt, s így előké­szítsék a talajt egy még ellen­ségesebb Vietnam elleni akció­ra. A vietnami nép a jövőben is azt kívánja, hogy a két or­szág határa a béke határa le­gyen, de természetesen kész megvédeni országa függetlensé­gét, területi egységét. Végeze­tül a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a VSZK ellen elkövetett bűntettek komoly következmé­nyeiért a kínai felet terheli a teljes felelősség. Amerikai katonai küldöttség Pekingben TENS: Kína, az USA és Japán érdekei közösek A szó elszáll — az (CSTK) — A diplomáciai kap­csolatok felvételéről szóló kí­nai—amerikai megállapodás sokatmondóan emlegeti e lépés békés céljait. Az okmányon azonban még meg sem száradt a tinta, s máris ellátogatott az első amerikai katonai küldött­ség Kínába. Vasárnap üdvözöl­ték ugyanis Pekingben az ame­rikai szenátus külügyi és had­ügyi bizottságának négy tag­ját, akik a kínai fegyveres erők vezetőivel „Ázsia és a csendes­óceáni térség biztonságának kérdéseit“ vitatják meg. Úgy­szintén napirenden szerepel az amerikai fegyverek eladása Pe- kingTiek. Sam Nunn szenátor, a kül­döttség vezetője rámutatott, hogy Teng Hsziao-ping múlt pénteki sajtóértekezletén nagy írás sem marad meg érdeklődést tanúsított az ame­rikai fegyvervásári ások iránt. Elmondta, hogy ez a kérdés nem maradhat ki a mostani tár­gyalások témaköréből sem. Nunn szavaiból arra lehet kö­vetkeztetni, liogy a NATO-or- szágok Kínába irányuló fegy­verszállítmányairól is szó lesz. A kínai miniszterelnök-helyet­tes az említett sajtókonferen­cián Kína, az USA és Japán azo­nos „közös és globális érdekei­ről“ is szót ejtett, amihez Nunn szenátor hozzáfűzte, hogy azál-- tala vezetett küldöttség felada­ta az említett kérdések koordi­nálása, tekintettel a három or­szág azonos ázsiai és csendes­óceáni érdekeire. Az amerikai küldöttség Pekingbői Tokióba látogat. A KETTÉ SZAKADT INDIAI NEMZETI KONGRESSZUS PART két szárnyának vezetői: Szardar Szvaran Szingh és Indira Gand­hi megállapodtak, hogy Ismét egyesítik a két pártot. Az újra egyesült párt továbbra is az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt nevet viseli. TOVÁBB SÜLLYEDT az ame­rikai dollár árfolyama a nyu­gatnémet valutatőzsdéken. A frankfurti tőzsdén tegnap a dollár árfolyama 1,83 márka volt, tehát egy pfenniggel ke­vesebb, mint pénteken. A THAIFÖLDI kormánykül­döttség háromnapos laoszi lá­togatása befejeződött. Kriang- szak Samanand thaiföldi mi­niszterelnök és laoszi kollégá­ja, Kysone Phomvihane szerint a tárgyalások erősítik a két or­szág jószomszédi kapcsolatait. a dél-afrikai hatóságok* a namíbiai hazafiak elleni harc­ban nemcsak angol, nyugatné­met és izraeli zsoldosokat ve­tettek be, hanem a Pinochet-fé- le chilei fasiszta rendszer ka­tonáit is, közölte a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet (SWA- PO) állandó képviselője Luan­dában. IDŐZÍTETT BOMBÁK robban­tak vasárnap a Paese Sera bal­oldali napilap szerkesztőségé­ben és a RAY állami rádió- és televízióállomás nápolyi körze­ti stúdiójában, nagy anyagi ká^ rokat okozva. A terrorcselek­ményekért helyi fasiszta cso­portok vállalták a felelősséget. Moszkva jól felkészült a 20 halott # NSZK: (CSTK) — MOSZKVÁBAN an­nak ellenére, hogy még min­dig mínusz 12 fokot mérnek, és néhány napja havazik, a szovjet főváros normális életét éli. Jól felkészült a télre, ezért az autó- és trolibuszok, vala­mint a villamosok megbízható­an közlekednek. Az utcákon c sak ma g án sz e mé 1 y k o c s i k b ó 1 látni kevesebbet. Az élelmiszer-ellátás folya­matos, csak a legerősebb fa­gyok idején voltak fennakadá­sok, mivel egyes cikkek, palac­kozott italok a mínusz 40 fo­kos hidegben kárt szenvedné­nek. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN hétfőn köd- szitálás és eső következtében veszélyes jegesedés keletkezett, amely akadályozza a közúti forgalmat, a tranzit, útvonala­kon is. Ezért például le kel­lett zárni a forgalom elől a Berlin—Rostock távolsági útvo­nal Leitzen—Kuchelmiss közti szakaszát, mindkét irányban. LENGYELORSZÁG délkeleti és délnyugati területein tegnap havazott, az ország északi ré­szében síkos jégréteg borítja az utakat. A hőmérséklet igen eltérő: nyugaton plusz 2 fok, a magasabb fekvésű hegyvidéki területeken mínusz 17 fok kö­rül mozog. A fő útvonalak, amelyekről takarítják a havat, járhatók, de a tengerparti kör­IZRAEL SOROZATOSAN MEGSÉRTI LISANON SZUVERENITÁSÁT (ČSTK) — A libanoni konzer­vatív erők vasárnapra virradó éjszaka újabb incidenseket pro­vokáltak Bejrút délkeleti Sijah, Ajn Raminanah és más negye­deiben. Az ország déli részén is to­vább tart a feszültség. Izraeli ágyúnaszádok Szúr közelében ismét megsértették a libanoni felségvizeket. Az izraeli katonák a libano­ni jobboldali erők egységeivel együtt folytatják pozícióik meg­erősítését Dél-Libanon különbö­ző térségeiben. A helyi sajtó szerint az izraeliek és a jobb­oldali keresztény erők célja, hogy átvegyék a hatalmat Dél- Libanonban, ha majd lejár az ideiglenes ENSZ-erők mandátu­ma Libanonban. Irán is csatlakozott Francia- országhoz, és visszahívta kon-> tingensét a Libanonban állomá­sozó ideiglenes ENSZ-erőkből (UNIFIL), jelentette be Fuad Butrusz libanoni külügyminisz­ter. Gyilkolással, töroénytelen letartóztatásokkal és kínzásokkal vála­szolt a reakciós rendszer El Salvadorban a lakosság akcióira. Amint azt a Népi Forradalmi Tömörülésnek a politikai foglyok kiszabadítására alakult bizottsága nyilatkozatában hangsúlyozza, a salvadori nép ma igazi tragédiát él át. A helyzetet ebben a kö­zép-amerikai köztársaságban a lakosság legnagyobb részének nyo­mora, írástudatlansága és a nagyfokú munkanélküliség jellemzi. A hadsereg és a rendőrség elfojtja az ellenzék megmozdulásait. A gyilkolás az állami politika szintjére emelkedett. — A képen: A reakciós Romero rendszer egyik áldozata. (ČSTK-felvétel) Kommentárunk 1979. I. 9. 3 F él esztendeje a NATO „rakoncátlan gyermeké­nek“ neveztük Törökországot, hiszen a tömb tanácsának so­kat emlegetett washingtoni ülé­sén Ecevit kijelentette, nem ért egyet az állítólagos szovjet ve­szélyről hangoztatott kijelenté­sekkel, országa kitart az eny­hülési politika mellett, s NATO- beli tevékenységét is korlátozni akarja. Júniusban pedig Moszk­vában járt a török miniszterel­nök, ahol az együttműködés fejlesztése mellett tört lánd­zsát: „így közösen hozzájárul­hatunk az enyhüléshez, a világ- . béke ügyéhez ...“ Ecevit tehát szembehelyezke­dett a Washingtonban elfoga­dott lázas fegyverkezési prog­rammal, ami nem nyerte el sem a NATO, sem a Fehér Ház tet­szését. Törökország ugyanis na­gyon fontos stratégiai szem­pontból, a NATO délkelet-euró­pai végvárának tekinthető. Az eltévedt bárányt természetesen minden erővel vissza akarják terelni az akolba. Ezt szolgál­ta az az igyekezet is, amellyel Carter elérte, hogy feloldják a Törökországgal szembeni ame­rikai fegyverembargót. Ennyit feltétlenül meg kel­lett említeni a múlt év első fe­lének eseményeiből, ha meg akarjuk érteni, miért ilyen zavaros a török helyzet. Hogy hová fejlődik, az nyitott kérdés marad, innen és most megjó­solni még nem lehet. A kormány a rendkívüli álla­pot és a rögtönítélő bíráskodás bevezetésére kényszerült az or­szág 13 tartományában. A rend­kívül elszaporodott terrorak­ciók esetenként tömeggyilkos­sággá fajultak: december vé­gén Karamanmaras városban a Nemzeti Mozgalom Pártja fegy­veresei megtámadták a koráb­türelmetlenkednek. A NATO- partnerek viszont nem sietnek az új felszerelés szállításával, feltételük: Törökország rendez­ze viszonyát Görögországgal, hogy helyreálljon a rend a NATO délkeleti szárnyán. Ter­mészetesen a gazdasági bajok orvoslásában sem erőltetik meg magukat a nyugatiak. Válság Törökországban ban meggyilkolt két haladó ta­nár temetésén részt vevő tö­meget. A temető csatatérré vált: száz halott és több száz sebesült maradt a helyszínen. A becslések szerint tavaly a terrorcselekményeknek több mint ezer halálos áldozatuk volt. A tavaly januárban hivatalba lépett Bülent Ecevit a megbu­kott Demirel-kormánytól tisztá­zatlan külpolitikai helyzetet, válságos, a csőd szélén álló gazdaságot kapott örökségül. Ügy látszik, lehetetlenség e ne­hézségekkel megbirkózni: egyes adatok szerint az ország adós­sága meghaladja a 13 milliárd dollárt. A munkanélküliség 20, az infláció pedig közel 50 szá­zalékos. Az elégedetlenséget a szélsőséges, a reakciós erők a maguk javára igyekeznek kiak­názni. A tábornokok a hadsereg fel­szerelésének elavultsága miatt Türikes ezredes, a vezér, a Nemzeti Mozgalom Párt feje, a „baloldali terrorizmus“ ellen hirdetett fegyveres harcot az ifjúsági szervezetéből verbuvált „szürke farkasokkal“, s a lum­pen-rétegeket is sikerült a ma­ga oldalára állítania. Nem két­séges: ő az egyik legreaikció- sabb politikus — pártja két tár­cát kapott az egykori Demirel- kormányban — aki csak a rom­bolásig jutott el. Senki sem lát­ja előre, mi következne akkor, ha a szélsőséges fasiszta ele­mek kerülnének hatalomra. Ecevit nagy ellenfele, Demirel, az Igazságpárt vezetője felve­tette a bizalmatlansági indít­ványt a kormánnyal szemben. A török parlament végül is bizalmat szavazott a múlt hét csütörtökén az Ecevit-kormány- nak — igaz, hogy csak kis többséggel. Az egyik fő vád­pont az volt ellene, hogy nem tudta megakadályozni a zavar­gásokat, s túl későn rendelte el a szükségállapotot. Ezt követően Türikes és De­mirel tanácskozásra ült össze. Ez utóbbi kijelentette: pártja nem a kormánynak, hanem a hadseregnek szavazott bizal­mat, s azzal sem ért egyet, hogy a rend helyreállítására m eg a lakíto 11 vá 1 sá g bizo 11 ság o t Ecevit -irányítja. Demirel azt szeretné, ha a hadsereg venné át a hatalmat. A további pers­pektívát már könnyen elkép­zelhetjük. Épp ezért fogadjuk kétkedés­sel azokat az állításokat, hogy a zűrzavarnak vallási okai van­nak. Az ötletet ugyanis — s ez csak feltevés — a szomszé­dos Irán is adhatta. Hiszen egy­re világosabb, hogy a hazai és a nemzetközi reakció érdekei­ről van szó. Talán így akarják kényszeríteni Ecevitet, hogy vagy mondjon le a kormány, vagy pedig az eltévedt bárány térjen vissza az akolba“. Úgy látszik, még nehezebb év áll a török kormányfő előtt, mint amilyet zárt. Nem túlzás azt állítani, jelenleg ő az egyik legjózanabb török politikus, aki reálisan látja a kül- és belpolitikai helyzetet, az ország igazi érdekeit. A reális látás­mód azonban kevés, ha gyakor­lati érvényesítéséhez nem sike­rül megteremteni a politikai- társadalmi realitásokat is. MALINAK ISTVÁN télre >£ Franciaország: jégpályák az utak zetekben néhány útszakasz jár-, hatatlan. FRANCIAORSZÁGBAN az erős fagyok újév óta több mint 20 halálos áldozatot követeltek. Az ország egész területén közieke-, dési problémákat okoz a hóol-< vadás vagy az eljegesedés. Hó­eltakarítási munkákra Francia- ország északi és keleti terüle-: tein katonaságot rendeltek ki és több száz katonai járművet vetettek be. A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG északi és nyugati területei vasárnap és a hétfőre virradó éjszakán egyetlen nagy, jégpályára hasonlítottak: az ól-. mos eső és a még eltakarítat-. lan olvad1*) hó veszélyes felfa* gyást okozott. Sok helyen ismét megszakadt az áramszolgáltatás, mivel a fagy következtében leszakadtak a távvezetékek. Számos város­ban elakadt a tömegközlekedés, az emberek csak a legnagyobb nehézségek árán jutottak el a munkahelyükre. * A világ más részeiben más* féle gondjaik vannak az időjá* rással az embereknek. Az Afrn kától keletre fekvő Réunion szigetén óránként 120 km-es se-i bességgel száguldó szélvihar söpört végig. Gyilkosok a vádlottak padján A főbünös: Pinochet Washingtonban tegnap kezde­tek tárgyalni annak a csoport­nak az ügyét, amely részt vett Orlando Letelier volt chilei kül­ügyminiszternek a meggyilkolá­sában. Salvador Allende népi kormányának külügyminiszterét 1976. szeptember 21-én ölték meg: időzített bombát helyez­tek el a gépkocsijában. A me­rénylet áldozata lett a külügy­miniszter munkatársa, Ronnie Moffitt is. Bár azonnal nyilván­való volt, hogy a merényletet a chilei fasiszta junta szervez­te, Pinochet tábornok minden erejével azon munkálkodott, hogy ezt eltitkolja. Később a vizsgálat során az FBI rámutatott, hogy a gyilkos­ság közvetlen szervezője a DIN A (Pinochet titkosrendőrsé­ge) ügynöke, Michael Townley amerikai állampolgár volt. Á junta később arra kényszerült, hogy kiadja őt az Egyesült Ál­lamoknak. Townley maca is be­ismerte bűnösségét Letelier meggyilkolásában. A gyilkosság megszervezésé­ben nagy segítségére volt az USA-ban élő kubai ellenforra■* dalmárok egy csoportja, ame­lyet a C1A látott el fegyverrel és képzett ki. Közülük hármat letartóztattak, és szintén a vád­lottak padjára kerültek. A főbűnösök azonban nem kerültek bíróság elé. Mindenek­előtt Manuel Contreras tábor­nokról, a DINA egykori pa­rancsnokáról, Pedro Espinoza ezredesről és Armando Fernan­dez Larios kapitányról van szó. Townley mindhármuk ellen val­lomást tett. Az amerikai bíró­sági szervek formálisan felkér­ték a chilei kormányt e három személy kiadatására, de ez —1 természetesen — nem járt si­kerrel. A junta úgy döntött, hogy az esetet chilei bíróság „vizsgálja ki“, amely tudvalé­vőén teljes mértékben kiszol­gálja a fasiszta rezsimet. Nem kerül a vádlottak padjára Pino­chet sem, aki fenntartotta ma­gának azt a kiváltságot, hogy személyesen döntsön a DINA minden tettéről. Ezért teljesen kizárt, hogy ne tudott volna a Letelier ellen készülő me­rényletről. A tervek szerint egy hónapig tart majd a tárgyalás. Orlando Letelier és több ezer más chi­lei hazafi igazi gyilkosai felett azonban a világ közvéleménye már az első napon, a fasiszta puccs napján kimondta az íté­letet. (éj

Next

/
Thumbnails
Contents