Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-31 / 26. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait

,*★★★*★** *★* EREDMÉNYEK **★★★*★★ TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK ★**★*★** ***

Ä problémákat ne kerülgessük, hanem oldjuk meg

A beruházások továbbra is tervfeladataink legfontosabb és legigényesebb részei lesznek — hangsúlyozta többek között a CSKP KB elnökségi jelentése a CSKP KB 12. plénumán. Vállalatunk — a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Gépgyár — beruházási feladata közül mindenekelőtt a kormány által kiemelt építkezéseknek szenteli a legfőbb figyelmet. Tavaly vállalatunk feladatainak 60 százalékát képezték az ilyen jellegű munkák.

Ezt a saját gyakorlatomból is bizonyíthatom. Jelenleg a vra- novi Bukóza vállalat felújításán dolgozom mint a szerelési munkák vezetője. Tehát olyan építkezésen, amelyet a CSKP KB

11. ülése is kulcsfontosságú építkezésként említett, s amelyről a CSKP KB 12. ülésén elmondották, hogy a határidőcsúszással az eredeti elképzelésekhez viszonyítva évente 20 ezer tonna cellulózzal gyártunk kevesebbet.

Tizenkilenc tagú kollektívánk szerelte ezen a beruházáson többek között a raktárt, a fűrészcsarnokot, s a cellulóz szárítására szolgáló új berendezést — a régi leszerelésével együtt — nagyon rövid idő alatt, mindössze 99 nap alatt. A felszerelt technológiaj berendezés értéke 5,5 millió koronát tesz ki.

Megoldottuk a titánötvözetű acéllemez hegesztésének problémáját, amely a fehérítőtorony szerelése közben merült fel. Hasonlóképpen megoldást találtunk a továbbiakban felmerült problémákra is.

E nehéz feladataink teljesítésében nagy segítséget jelentett számunkra a komplex raciona- lizációs brigád működése, amely megoldotta a szerelés technológiai menetét és megtalálta a saját hegesztési feltételekre a megfelelő eljárást. Sajnos, minden igyekezetünk ellenére számos fogyatékossággal találtuk magunkat szemben. Vagy a beruházó, vagy az épí- tö- illetve a tervező vállalat — követett el valamilyen mulasztást, amely hátráltatta a mi munkánkat is.

Senkit sem akarok kioktatni, de saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy minden az embereken múlik. Nézzük meg például a beruházó szerepét. Ö lenne érdekelt a különböző kivitelezők és szállítók munkájának összehangolásában, s hogy az állami tervben meghatározott feladatokat mindenki teljesítse. Sajnos, ezt nagyon sok beruházó nem teszi meg.

A tervezők sem tesznek meg mindent, hogy az általuk elkészített tervek ne hagyjanak maguk után kívánni valót. Ha ez nem így lenne, akkor nem fordulhatna elő, hogy a már ösz- szeszerelt csarnokot szét kell szedni, mert valami hibás volt. Az utóbbi időben gyakran találkozunk olyan esettel, hogy az építkezés ideje alatt kétszer- háromszor változtatják a terveket, ami lényegesen nehezíti a munkát.

A beruházóknak ezért a terveket idejében át kellene tanulmányozniuk, s a megjegyzésekkel és a kívánt változtatásokkal idejében kellene azokat kiegészíteniük. Csupán így érhető el, hogy az építők is idejében és jó munkát nvújthanak a beruházásokon. Viszont az építő szervek részéről is gyakran ígérnek, de feladataikat még az utólagos határidőre sem teljesítik. A beruházóknak nagyobb gondot kellene fordítaniuk a szállítók és kvitelezők munkájának szervezésére, a felmerült problémák azonnali megoldására.

Egyre gyakrabban beszélünk e feladatok teljesítésének ellenőrzéséről, de ennek az ellenőrzésnek sok esetben szigorúbbnak kellene lennie, s kellő intézkedéseket kellene foganatosítaniuk a fogyatékosságok észlelésekor. Ez lehetne az egyik útja a felkészületlenség kiküszöbölésének, amely a beruházások kivitelezése során nyilvánul meg.

Mint már említettem, minden az embereken múlik. Ezért mindenkinek a saját munkaszakaszán kellene megoldania a problémákat — a CSKP KB 11. és 12. ülésének szellemében — nem pedig kibúvókat keresni. Kollektívánk ebben az évben ismét elkövet mindent, hogy a CSKP XV. kongresszusának határozatait ne csupán teljesítse, hanem túl is szárnyalja.

JÄN CAPKO, a szocialista munka hőse, a kassai Kelet-szlovákiai Gépgyár szerelőcsoport-vezetője

A kutatás — fejlesztés — termelés — felhasználás

ciklus lerövidítéséért

1979.

I. 31.

A Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság V. kongresz- szusa az üzemi szervezete elé igényes és megvalósítható feladatokat tűzött. Ezek a feladatok összhangban vannak a CSKP XV. kongresszusán kitűzött irányvonallal, s az irányító, a szervező és ellenőrző munka terén a felelősségtudat elmélyítésére, a munkások, a műszakiak, a mérnökök és a többi dolgozó szakképzettségének növelésére, a műszaki fejlesztés fokozására, a vállalat termelésének és gazdasági eredményeinek növelésére irányulnak. A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak a vágsellyei (Salai Duslo vegyipari válalatban működő üzemi szervezete számára is ezek a teendők képezik tevékenysége fő tárgyát.

E célok elérése közben üzemi szervezetünk a tagok alkotó kezdeményezésének, aktivitásának és szakmai érdeklődése irányításának és szervezésének szenteli a legnagyobb figyelmet.

Vállalatunkban a Tudományos Műszaki Társaság üzemi szervezetének tagjai fokozzák politikai-nevelő tevékenységű- két, s ugyanakkor aktívan bekapcsolódnak a népgazdasági terv feladatainak megvalósításába, a komplex szocialista racionalizáció, az újító és feltaláló mozgalom fejlesztésébe, valamint az eg>éni és kollektív kötelezettségvállalásokban megnyilvánuló szocialista versenybe.

Az üzemi szervezet tagjainak —- mérnökök, műszakiak és munkások — tevékenysége a Duslo vállalat keretében több szakcsoportban folyik. Ezek a szakcsoportok külön tervek alapján dolgoznak, amelyek azonban részei az üzemi szervezet munkatervének. Az egyes szakcsoportok által szervezett akciók végrehajtásának segítségével a tudományos műszaki eredményeket gyorsabban alkalmazzák a gyakorlatban. Ezzel jelentősen lerövidítik a kutatás — fejlesztés — terme- Jés — felhasználás ciklust. E körforgás vállalatunkban mindenekelőtt a termelést megelőző szakaszokon, a fejlesztési és kutatási feladatok megvalósítása terén, valamint a legújabb tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása során jut érvényre. A tagok figyelmét mindenekelőtt az anyagok és nyersanyagok, a fémek és az energia takarékos felhasználásával kapcsolatos feladatok megvalósítására irányítjuk. Ugyanakkor gondot fordítanak a hulladékmentes technológiák bevezetésére, a társadalmi munkaigényesség csokkkentésére és az állóalapok kihasználására.

Üzemi szervezetünk figyelmét nem kerülik el a változó gazdasági feltételek sem. Kedvező feltételeket teremtünk a gazdasági feladatok mennyiségi, minőségi és szerkezeti teljesítéséhez egyaránt. Az üzemi szervezet tanfolyamokat, aktívaértekezleteket, szemináriumokat és konferenciákat szervez, amelyek célja a tartalékok feltárása és kiaknázása, az irányítótevékenység tökéletesítése. Az üzemi szervezet csupán az 1978-as évben 6 konferenciát rendezett, amelyeken az ország különböző vegyipari vállalatainak szakemberei is részt vettek. Minden egyes konferenciának körülbelül 100 résztvevője volt. A konferenciákon összesen 05 beszámoló és 15 kiegészítő beszámoló hangzott el. A kongerenciákoií kívül 6 szaktanfolyamot szervezett, amelyeken a speciális munkaterületek kérdéseiről volt szó. Ezeken kívül három aktívaértekezletet szerveztünk a műszaki-gazdasági dolgozók számára, továbbá tagjaink két kiállításon, tanulmányi kirándulásokon, s a szakkiállításokon és nemzetközi kiállításokon vettek részt. A szervezet egyébként támogatja a vállalat keretében és a szakcsoportokban folytatott előadói tevékenységet. 1977-ben a nyugat-szlovákiai kerületben a leg* jobban működő szervezetként értékelték a Duslo üzemi szervezetét.

A politikai és szaktevékenység valamennyi formája arra Irányul, hogy növelje a Csehszlovák Tudományos-Műszaki

Társaság üzemi szervezetének felelősségét a csehszlovák tudomány és technika fejlesztése és előrehaladása iránt. Ezzel a tagok küzdenek a műszaki konzervativizmus ellen és a speciális megoldások eléréséért. A Duslo vegyipari vállalat dolgozóinak ismert kitartása és felelősségtudata hozzájárul a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság tevékenységének további fokozásához.

PAPP JÓZSEF mérnök,

a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság vágsellyei Duslo vállalatban működő üzemi szervezetének tagja

A Brandýsi Gépgyár és Öntöde Senice na Hanéban, az ország egyetlen mezőgazdasági és közúti pót kocsi-gyára jelenleg háromfajta teherautó-pótkocsit és egyfajta mezőgazdasági vontatmányt gyárt. A nemzetközi kamionforgalom számára 1978-ban 500 darab 18 tonnás háromtengelyes pótkocsit gyártott, a győri Rába Autógyárral kooperációban. A képen Jana Tylová a Rába Autógyár által szállított tengelyt szereli a PV 2.418 TIR típusú kamionkocsi számára. (Felvétel: ČSTK — V. Galgonek)

Következetes ellenőrzéssel

Vállalatainkban és intézményeinkben a párt vezető szerepének betöltése elengedhetetlenül megköveteli az ellenőrzés hatékony érvényesítését. A párt alapszabályzatának értelmében a termelő, közlekedési és kedeskedelmi üzemek, illetve vállalatok, a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok, egységes földművesszövetkezetek, a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló tervező- és szerkesztőirodák, kutatóintézetek pártszervezeteinek jogában áll — anélkül, hogy helyettesítenék a vezetőséget

— ellenőrizni, hogy a vállalat vagy az intézet vezetősége hogyan valósítja meg a párt és az állam gazdaságpolitikájának feladatait, hogyan biztosítja az üzemek és vállalatok fejlesztése jelentős kérdéseinek megoldását; önállóan vizsgálni és ellenőrizni a termelési feladatok teljesítését, fokozni a kommunista gazdasági vezetők felelősségét az üzemek s a vállalatok termelésének és gazdálkodásának fejlesztéséért. Ez az ellenőrzési jog összhangban van a pártirányítás lenini követelményeivel és logikusan adódik az alapszervezetek kötelességeiből, hiszen az alapszervezetek adnak számot a pártnak és a társadalomnak arról, hogy b szervezet — amelynek keretében működik

— miként teljesíti a társadalommal szembeni kötelezettségeit.

A CSKP KB 11. és az SZLKP KB múlt évi márciusi ülése megállapította, hogy a nagyobb üzemek és vállalatok többségében fokozódott és minőségileg javult az ott működő párt- alapszervezetek ellenőrzési jogának érvényesítése. Ez abban nyilvánul meg, hogy a taggyűléseken nyíltabban beszélnek a fogyatékosságokról. Az említett fórumokon egyértelműen hangsúlyozták, hogy ennek a jognak az érvényesítésében még számos helyen vannak hibák. Elsősorban abban, hogy nem minden egyes pártszervezet használja ki a taggyűlések előkészítését és a taggyűléseket a pártszervezet ellenőrző funkciójának elmélyítésére olyan értelemben, ahogy azt a CSKP alapszabályzata leszögezi. Olyan szervezetek is akadnak, amelyeket figyelmeztetni kell, hogy az ellenőrzési jog nem jelenti a vállalat , illetve üzemvezetés helyettesítését.

A pártellenőrzés szerepét soha nem értelmezhetjük — és főleg nem alkalmazhatjuk — úgy, hogy az csupán néhány pártbizottsági tag kötelessége. A pártellenőrzés szerepe abban van, hogy a pártszervezet tulajdonképpen összekapcsolja a munkások, a mesterek, . a technikusok, a mérnökök, a szövetkezeti dolgozók, a kommunista szakemberek és a pár- tonkívüliek tapasztalatait, s a vezetőséggel együtt meghatározza a tartalékok feltárásának, a munkatermelékenység növelésének és a vállalat tevékenysége javításának leghatékonyabb módszerét.

KERTÉSZ PÁL,

az SZLKP Kelet-szlovákiai

Kerületi Bizottságának munkatársa

A TUDOMÁNYOS KUTATÁS HOZZÁJÁRULÁSA

Hatékony eljárások a borjúnevelés gazdaságosságának fokozásában

A Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. 'kongresszusán kitűzött mezőgazdasági és az idei termelési feladatok teljesítését szolgálta az a szeminárium, amelyet 1979. január 18- án a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola speciális zootechnikával, valamint a gazdasági állatok takarmányozásával f og la l kozó tanszékei az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával együttműködve rendeztek a gazdaságos borjú- nevelésről.

A szemináriumon a mezőgaz dasági főiskola dolgozói ismerte t té:k k u ta t ót e vék eny ség ük

legújabb eredményeit, amelyek az elválasztott borjak nagy befektetést igénylő és technológiailag is igényes nevelésének hatékonyabbá tételét szolgálják, elsősorban az értékes termék, a tej gazdaságosabb hasznosítása által.

A javasolt módszer jelentősége, hogy alkalmazásával a borjúnevelésben csökkenteni lehet a tejes keverékek arányát, borjáéként az eredeti 35 kilogrammról 16—17 kilogrammra. További előnye, hogy az eddigi 69—70 napról 35—40 napra rövidíthető le az az időszak, amikor a borjak folyékony tejes tápláléikot kapnak.

Nem elhanyagolható körülmény ez, hiszen épp a tejes tápláléik fogyasztásának időszakában fordul elő a legtöbb rendellenesség a borjak egészségi állapotában, és a tejes táplálék elkészítése, felmelegítése nagyon munkaigényes, valamint nagyarányú villanyáram fogyasztással is jár. A borjakról való fokozott gon- dosikodás törvényszerű velejárója a kisebb munkatermelékenység.

Az új etetéskor ma szerint a tejes keverék elvett részét speciális koncentrált takarmánykeverékkel és tápláló ásványi marhasóval helyettesítik. Az így táplált borjaik a harmadik hőnap végén sem fejlődésben, sem súlyban nem maradnak el a hagyományos módon táplált borjaktói.

A szemináriumon a Bratislava) Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Hitelesítő Intézet munkatársai is ismertették tapasztalataikat, amelyeket az új borjúnevelési módszer kipróbálása során szereztek. A kísérleti alkalmazásra Szlovákia mindhárom kerületében sor került, és minden esetben pozitív eredményeket kaptáik.

Az új etetési mód népgazdasági jelentősége az alábbi pontokban foglalható össze:

— a borjúnevelésben a tejes táplálékoknál ötven százalékos megtakarítást tesz lehetővé, így a korábban felhasznált értékes állati eredetű táplálék fele más célra hasznosítható;

— a borjak elválasztását követő időszakban az új etetési formával három-négyszeresen fokozható a munkatermelékenység;

— a tejes táplálkozás időszakában minden kilogramm felhízásnál 13^-15 százalékkal csökken a takarmányra fordított összeg, és

— a táplálék előkészítésé-- hez, valamint az etetéshez egyharmaddal kevesebb villanyáramra van szükség, mint a hagyományos etetés esetében.

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának képviselője zárszavában pozitívan értékelte az új módszert kidolgozók munkáját, és szorgalmazta az új ismeretek mielőbbi és széles körű nagyüzemi gyakorlati a lka’mázasát.

DUSÁN MEn1'!? o CSc.

mérnök, a Nitrai Mezőgazdosági

Fői sík óla öocewKO